Új Szó, 1969. július (22. évfolyam,152-178. szám)

1969-07-11 / 161. szám, péntek

ANDREJ GROMIKO BESZÉDE 1989 V II. 11. (Folytatás az 1. oldalról) Határozottan vissza kell uta­sítani azt a tévhitet, hogy a szocialista országok nem száll­nának síkra az államok teljes szuverenitása mellett, hanem valamilyen csonkított szuvere­nitás mellett foglalnának állást. Semmi sem adhat több tartal­mat a szuverenitás fogalmának, mint a népnek az a joga, hogy maradéktalanul megvédelmez­ze kiválasztott útját minden olyan titkos vagy nyílt kísér­lettel szemben, amelynek célja, hogy letérítsék erről az útról, megfosszák szocialista vívmá­nyaitól. S a népet senki sem foszthatja meg attól a jogától, hogy barátai segítségére épít­sen, akik hűek az internaciona­lista kötelességekhez és szerző­déses kötelezettségeikhez, a ba­rátokat pedig senki sem foszt­hatja meg attól a jogtól, hogy megadják a segítséget. Andrej Gromiko hangsúlyozta a KGST legutóbbi ülésén hozott határozatok jelentőségét, majd kijelentette, hogy a szovjet kor­mány és az SZKP erősíteni kí­vánja kapcsolatait az európai és ázsiai szocialista országokkal, segíteni fogja Kubát az impe­rializmus nyomásával és provo­kációival szemben, s megterem­ti a feltételeket a szovjet—ju­goszláv kapcsolatok további fej­lesztéséhez. — A Szovjetunió a múltban is ellenezte és a jövőben is el­lenezni fogja az agresszív rab­lóháborúkat. Azok az orszáaok. amelyek bármilyen agresszió áldozatai, a jövőben is számít­hatnak a Szovjetunió támogatá­sára. A közel-keleti helyzetet érint­ve megjegyezte: — Politikai rövidlátás Izrael részéről, hogy katonai fölényé­ben reménykedik. A kérdés megoldásának egyetlen járható útja az lenne, ha kivonná csa­patait a megszállt teriiletekről, ha egyidejűleg elismernék a Közel-Kelet összes államának jogát — így Izrael jogát is — a független nemzeti létre, meg­teremtve ezáltal a körzet tar­tós békéjének feltételeit. A Szovjetunió síkraszáll amellett, hogy minden lehetőséget meg kell ragadni a közel-keleti hely­zet rendezésére. A kérdés el­odázása veszélyes és mindenki számára hátrányos. Európai kérdéseket érintve Gromiko hangoztatta: — Az eu­rópai biztonság érdekei minde­nekelőtt megkívánják a má­sodik világháború következmé­nyeinek elismerését minden ál­lam részéről. Az egyes országok határai — Keleten és Nyuga­ton — a kontinens északi, il­letve déli részén egyaránt — sérthetetlenek, és e helyzet megváltoztatására semmiféle erő nem képes. A Szovjetunió többször ls hi­vatkozott arra, hogy a Német Szövetségi Köztársaságnak leg­alább annyi lehetősége van, mint más országnak, a Szovjet­unióval való normális kapcso­latok fejlesztésére. A nehézsé­geket nem mi támasztjuk. A do­log lényege az, hogy az NSZK a kapcsolatok megjavításáért nem többet és nem kevesebbet kér, mint azt, hogy mondjunk le európai politikánk elveiről. Ez pedig elképzelhetetlen. Mi -természetesen egyetlen lépést sem teszünk az NDK jogos ér­dekeinek, Nyugat-Berlin külön­leges státusának rovására — hangsúlyozta a szovjet külügy­miniszter. Gromiko aláhúzta: az európai biztonság megszilárdításának leginkább járható útja a kol­lektív biztonsági rendszer meg­teremtése lenne. Sok ország kormánya kijelentette, hogy az összeurópai tanácskozás sikerét megfelelő előkészítéssel kell biztosítani. Ez a mi nézeteink­kel is megegyezik, csupán az a fontos, hogy az előkészületek ne kerüljenek olyan labirintus­ba, amelyen keresztül nem le­het eljutni magához a tanács­kozáshoz. A szónok a továbbiakban megjegyezte, hogy a Földközi­tenger térségében létrehozandó atomfegyvermentes övezet nagy jelentőségű lenne. Az ázsiai helyzet alakulása, sőt nemcsak az ázsiai helyzet alakulása, jelentős mértékben attól függ, milyen célokat kö­vet Kína, milyen irányban ha­lad külpolitikája. A Kínai Nép­köztársaság vezetői mindent megtettek, hogy lerombolják az országaink között a forradalom győzelmének időszakában és a népi Kína megalakításának el­ső éveiben kialakult kapcsola­tokat. Kína külpolitikája szakí­tott a proletár internacionaliz­mussal, elvesztette szocialista osztálytartalmát — jelentette ki Gromiko, majd a továbbiak­ban rámutatott: — Kínával kap­csolatos politikánk alapja a jö­vőben is az az irányvonal ma­rad, amely a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság közötti barátság visszaállítását és to­vábbi fejlesztését célozza — magától értetődően mindenféle provokáció határozott visszauta­sításával. A Szovjetunió konst­ruktív politikát állít szembe a sértegetések és szemrehányások áradatával, s ez a politika a két ország hosszú távra szóló érdekeit tartja szem előtt. Gromiko emlékeztetett a szovjet kormány nyilatkozatai­ra, amelyekkel a kínai vezetők jogtalan területi követeléseire válaszolt. Elmondotta, hogy je­lenleg Habarovszkban folynak a két ország képviselőinek megbeszélései — néhány határ­menti körzetben a folyami ha­józás szabályozásáról. A szovjet fél magát a találkozás tényét is igen pozitívan ítéli meg. Egyelőre azonban nehéz lenne megmondani, milyen eredmé­nyeket hoznak e tárgyalások. A továbbiakban a szovjet kül­ügyminiszter a leszerelés kér­désével foglalkozott. Elmondot­ta, hogy a Szovjetunió más or­szágokkal együtt ratifikálta az atomsorompó-szerződést, ame­lyet eddig már mintegy 90 or­szág írt alá. — Ahhoz, hogy az atomkísérletek teljes „ betiltásá­ban teljes megegyezés szüles­sék, a nyugati hatalmaknak nem szabadna nehézségeket támasz­taniuk olyan indokolatlan fel­tételekkel, amelyek túllépnek a nukleáris kísérletek betiltása feladatának keretein. A Szov­jetunió abból indul ki, hogy az óceánok és a tengerek medré­nek demilitarizálása valamennyi ország érdeke — hangoztatta Gromiko. — A leszerelés kérdéseiben éppúgy mint a nemzetközi élet sok más problémájában is, a Szovjetunió és a többi szocia­lista ország állandóan érzi a támogatást sok el nem kötele­zett állam részéről. Ezen orszá­gok politikája fontos és pozi­tív tényező az egyetemes béke­harcban. A szovjet külügyminiszter be­széde további részében az ázsiai kollektív biztonsági rend­szer gondolatának nemzetközi visszhangjával foglalkozott, majd kitért a szovjet—ameri­kai viszonyra. Hangoztatta: — Felfigyeltünk Nixon elnök­nek arra a kijelentésére, hogy véleménye szerint a konfrontá­ciós időszak után a tárgyalások korszaka következik. A Szov­jetunió a tárgyalások mellett van. A Szovjetunióban nem hagyták figyelmen kívül az Egyesült Államok elnökének megnyilatkozásait egy jól elő­készített magasszintű szovjet­amerikai találkozót illetőleg. Gromiko ezután a szovjet— francia, szovjet—angol, szovjet —olasz, és szovjet—japán kap­csolatokkal foglalkozott, érté­kelte a Szovjetunió és India, illetve Pakisztán kapcsolatait, röviden jellemezte a szovjet ha­tárok mentén elhelyezkedő ál­lamokhoz fűződő szovjet kap­csolatokat. Kiemelte, hogy az utóbbi időben sikereket értek el az arab országokkal való baráti együttműködés fejleszté­sében. A szovjet külügyminiszter nyilatkozott még a Szovjetunió­nak a nemzeti felszabadító moz­galmakhoz fűződő kapcsolatai­ról és az ENSZ-szerepéről. Vé­gül leszögezte: — A Szovjetunió nemzetközi helyzete szilárd. E mögött a tény mögött az SZKP-nak és Politikai Bizottságának, a Leg­felsőbb Tanácsnak, a szovjet társadalmi szerveknek és szak­szervezeteknek nap mint nap megújuló, céltudatos tevékeny­sége áll. Ez a hatalmas, sokol­dalú munka teszi lehetővé a szocialista internacionalizmus következetes alkalmazását és összeegyeztetését a Szovjetunió államérdekeinek védelmével. Az SZKP és a szovjet kormány kül­politikája az egész szovjet nép támogatását élvezi, ez erejének és hatékonyságának az alapja." NIXON bukaresti látogatásának programja Washington — Corneliu Bog­dán, a Román Szocialista Köz­társaság washingtoni nagyköve­te a július 9-i sajtóértekezletén válaszolt Nixon elnök bukares­ti látogatásával kapcsolatos kérdésekre. E látogatást olyan esemény­ként jellemezte, amely beleil­leszkedik a román külpolitika azon törekvésébe, hogy aktív, békés együttműködést folytas­son valamennyi országgal. Ni­xon elnök 26 óra hosszat fog tartózkodni Romániában, és a megbeszélések a két felet köl­csönösen érdeklő kérdésekre vonatkoznak majd. Románia re­méli, hogy e tárgyalások ered­ménye hozzájárul a nemzetközi feszültség enyhítéséhez. Befejeződtek a szovjet—román tárgyalások Bukarest — Szerdán a késő esti órákban Bukarestben befe­jeződött a gazdasági együttmű­ködési román—szovjet kor­mányközi bizottság harmadik ülésszakának tárgyalása. A bizottság elbírálta az elő­zőleg jóváhagyott javaslatok teljesítését, és megelégedéssel állapította meg, hogy a két or­szág gazdasági és tudományos­műszaki együttműködése terén fontos eredményeket értek el. A hivatalos jelentés szerint a megbeszélések a barátság és a kölcsönös megértés légkörében folytak le. A tárgyalások végén a két küldöttség vezetői jegyzőköny­vet írtak alá. Brit szerződésjavaslat a biológiai fegyverek gyártásának megtiltására Genf — A 18 hatalmi lesze­relési bizottság csütörtöki ülé­sén Fred Mulley brit delegátus egyezményjavaslatot terjesztett elő a biológiai fegyverek gyár­tásának és használatának meg­tiltásáról, továbbá egy határo­zati javaslatot, amelyet ezzel kapcsolatban a Biztonsági Ta­nácsnak kellene jóváhagynia. A brit javaslat feltételezi a biológiai anyagok hadi célokra történő gyártásának és egyéb előállítási módjának, valamint a biológiai anyagok katonai cé­lokra való felhasználásának be­tiltását. néhány sorban Egyiptomi hadművelet a Szuezi-csatorna keleti partján Joseph Sisco Moszkvába utazik Kairó — Egy 70 főből álló egyiptomi járőr csütörtökre vir­radó éjszaka átkelt a Szuezi­csatornán és utászegységek se­gítségével megtámadta az Iz­mailiyától északra levő izraeli megerősített állásokat A1 Kirs körzetében. Levegőbe röpített öt kisebb erődítményt, és meg­semmisítette az ellenséges ha­dianyagot. Ezt a hírt tegnap kö­zölte az egyiptomi katonai szó­vivő. Az izraeli állások megszállá­sa után három órával a járőr veszteség nélkül visszatért a Szuezi-csatorna túlsó partjára. A szóvivő továbbá elmondotta, hogy ezt a szögesdróttal és ak­namezővel körülvett izraeli ál­lást az egész terület egyik leg­jobban megerősített állásának tartották. Az egyiptomi támadás teljes nyugalomban, fegyverhasználat nélkül ment végbe. Az izraeli erők meglepetése olyan nagy volt, hogy nem volt idejük be­avatkozni a harcba. Az izraeli szóvivő tegnap cá­folta azt a hírt, hogy reggel egv egyiptomi őrjárat kelt át a Szuezi-csatornán és levegő­be röpítette az Izmailiya kö­zelében fekvő izraeli erődít­ményt. A szóvivő hangsúlyozta, hogy az említett körzetben nyo­ma sincs az egyiptomi támadás­nak. A Szuezi-csatornán keresztül szerdán is tüzérségi párbajok folytak az izraeli és az egyip­tomi egységek között. A tüze­lés rövid megszakításokkal csaknem egész nap folyamán tartott, és főként Szuez váro­sától délre és Kantarától észak­ra fekvő területek ellen irá­nyult. Kairói tájékoztatás sze­rint az egyiptomi tüzérek meg­semmisítettek egy izraeli lőál­lást, megrongáltak több kato­nai járművet. Az izraeli fél egy halottat és öt sebesültet vesz­tett. Nyugtalanság uralkodott az Izraelt Szíriától, valamint Iz­raelt Jordániától elválasztó fegyverszüneti vonalak mentén is. Washington — Joseph Sisco, az Egyesült Államok külügymi­niszterének titkára szerdán Washingtonból Moszkvába uta­zott, hogv a közél-keleti prob­lémáról tárgyaljon. A szovjet fővárosba hétfőn érkezik meg. Előzőleg megbeszéléseket foly­tat Londonban és Párizsban a brit és a francia kormány kép­viselőivel. Diplomáciai kapcsolatok az NDK és az EAK között Berlin — Az NDK Miniszter­tanácsa elnökségének szóvivője tegnap bejelentette, hogy a Né­met Demokratikus Köztársaság és az Egyesült Arab Köztársa­ság közötti állandóan fejlődő kapcsolatok következtében a két ország kormánya elhatároz­ta, hogy felveszik a diplomáciai kapcsolatot nagykövetségi szin­ten. A két ország hamarosan ki­nevezi nagyköveteit. CSEHSZLOVÁK KULTURÁLIS KÜLDÖTTSÉG érkezett Hanoiba, hogy aláírja a két ország mű­velődésügyi egyezményének ki­vitelezési tervét. A háromtagú küldöttséget Libor Vozár, szlo­vák oktatásügyi miniszterhe­lyettes vezeti. Még az idén sor kerül a háromhatalmi csúcstalálkozóra? New York — Nixon elnök azt javasolta a Szovjetunió vezetői­nek. valamint Wilson brit mi­niszterelnöknek, hogy még az idén tartsanak csúcstalálkozót a három nagyhatalom képvise­lői. Ezt a hírt Paul Scott wa­shingtoni tudósító jelentette. Nixon javaslata szerint e csúcs­találkozóra Moszkvában, Genf­ben vagy valamelyik más euró­pai városban kerülne sor. Wilson brit miniszterelnök ál­lítólag már készségét nyilvání­totta, hogy részt vesz az érte­kezleten. A tudósító szerint Nixon el­nök azt akarja, hogy az Egye­sült Államok, Nagy-Britannia és a Szovjetunió legfelsőbb kép­viselőinek találkozóján ünnepé­lyesen aláírják az atomsorom­pó-szerződés ratifikációs okmá­nyát. A szerződést ugyan már jóváhagyták, de eddig még sem Nixon, sem Podgornij nem rati­fikálta azt. MEGKEZDŐDTEK A TANÁCSKOZÁSOK AZ OLASZ KORMÁNYVÁLSÁG MEGOLDÁSÁRÓL SZERDÁN ESTE hazautazott Varsóba az egynapos moszkvai látogatást tett lengyel küldött­ség, amelyet Józef Cyrankle­wicz, a miniszertanács elnöke vezetett. A küldöttségtől a re­pülőtéren Alekszej Koszigin, Konsztantyin Katusev és több más vezető búcsúzott. FRANK BORMAN amerikai űr­hajós szovjetunióbeli látogatá,­sa után július 10-én a moszk­vai Seremetyovói repülőtérről visszautazott az Egyesült Álla­mokba. TEGNAP MEGNYITOTTÁK a haiti államok, valamint Norvé­gia és Izland 12. munkásérte­kezletét, amelyen a legkülön­bözőbb politikai irányzatú szak­szervezetek képviselői vesznek részt. Az értekezletet a „Balti­tenger hete" akció keretében tartják. „A 75 PÁRT KÉPVISELŐINEK moszkvai értekezlete nagy jelen­tőségű a munkásosztály és az egész haladó emberiség számá­ra", — mondotta Jesús Faria, Venezuela Kommunista Pártjá­nak főtitkára caracasi sajtóér­tekezletén. Hangsúlyozta, hogy a VKP az imperializmus elleni küzdelem útján halad, és teljes mértékben egyetért a moszkvai értekezlet valamennyi tézisével. Róma — Saragat elnök teg­nap megkezdte tanácskozásait a szombat óta tartó kormány­válság megoldása céljából. Egy­más után fogadja Gronchi volt elnököt, a parlament két házá­nak jelenlegi és volt elnökeit, valamint a politikai pártok kül­döttségeit. A megbeszéléseket valószínűleg szombaton fejezik be, s így talán vasárnap már közlik annak a személynek a nevét, aki megbízatást kap az új kormány megalakítására.. Időközben tovább folyik az egyes politikai pártok állásfog­lalásának kikristályosodása. Szerdán összeült a Keresztény­demokrata Párt nemzeti tanácsa és a PSI központi bizottsága. Ez a két párt alkotta a republi­kánusokkal együtt az eddigi kormánykoalíciót. A Keresz­ténydemokrata Párt nemzeti ta­nácsának és a PSI központi bi­zottságának ülése viharos volt, és csütörtökön a kora reggeli órákig tartott. Piccoli, a Kereszténydemok­rata Párt titkára a nemzeti ta­nács ülésén állást foglalt a kormánykoalíció felújítása mel­let és ellenezte kizárólagos ke­reszténydemokrata kormány megalakítását. A PSI központi bizottsága jó­váhagyott határozatában ugyan­csak az eddigi kormánykoalíció felújítását követeli. Fokozódó harci tevékenység Dél-Vietnamban Saigon — Dél-Vietnam egész területéről csütörtökön reggel a dél-vietnami hazafias erők fo­kozott aktivitását jelentették. A DNFF fegyveres alakulatai csütörtökre virradó éjszaka csaknem 30 célpontot támadtak rakétákkal, aknavetőkkel és más fegyverekkel. Csütörtökön a hajnali órákban támadást in­téztek a Bien Hoa-i támaszpont közvetlen közelében a dél-viet­nami kormánycsapatok állásai ellen. A hazafias erők ezenkí­vül megtámadták a 9. amerikai gyalogoshadosztály két állását is. B—52-es óriás bombázók az elmúlt 24 óra alatt összesen 7 nagyarányú támadást intéztek a dél-vietnami tartományok el­len. Az amerikai szóvivő bejelen­tette, hogy az amerikaiak ked­den két helikoptert vesztettek Dél-Vietnamban, amelyeket a hazafias erők lőttek le. Binh Duong tartományban a DNFF egységei megtámadtak egy üzemanyagot és lőszert szállító amerikai konvojt, négy amerikai katonát lelőttek és 11-et megsebesítettek. Saigontól mintegy 560 kilo­méterre északra kisebb csatáro­zás zajlott le, melynek során kilenc amerikai katona életét vesztette és 7 megsebesült. Párizsban a vietnami békés rendezésről folyó tárgyalások 25. plenáris ülése sem hozott haladást. A küldöttségek veze­tőinek beszédei semmilyen új elemet sem tartalmaztak.

Next

/
Thumbnails
Contents