Új Szó, 1969. július (22. évfolyam,152-178. szám)

1969-07-27 / 30. szám, Vasárnapi Új Szó

Magyar építészek alkotása — Pozsony új ékessége A Duna-parton, pár lépésnyire a Szlovák Nemzeti Múzeumtól, néhány nappal ezelőtt lebontották a szürke kerítést, — amely az egész környéket eddig elcsúfította — és láthatóvá vált az a csodaszép, fehér személyhajó-állomás, előtérben a három dúslombú gesztenyefával. Kis kertsávok övezik a fehér hajóállomást, amelynek üvegfalain ragyognak, csillognak a júliusi napsugarak és amelyet néhány nap múlva átadnak rendeltetésének. A kertsávokat nemsokára virágok tarkítják és a járókelők ezrei fognak gyönyörködni az új, igen szép létesítményben. Én már Is gyönyörködöm tijzta ízléses vonalaiban. A fehér épületből ebben a pillanatban egy munkás jön ki, megállítom és megkérdem tőle, beszélhetek-e a főmérnökkel. A munkás nevet. — Szerencséje van, — mondja — éppen itt jön. Nem saját hibájukból késnek Így ismerem meg Kulcsár Gábor, budapesti főmérnököt. Fiatal ember még, a 35—40 éves nemzedékhez tartozik. Tőle tudom meg, hogy az épület megrendelője a Vörös Hadsereg utcán székelő Štátna plavebná správa, tervezője az épületnek a magyarországi Diónoczki jános okleveles építészmérnök, a kivitelező pedig a Magyar építésügyi Minisztérium export részlege, amelynek képviselője Kulcsár Gábor mérnök. Mosolyogva mondja: — A szerződés ügy szól, hogy kulcsra kész épületet adunk át. Ez annyit jelent, hogy az invesztor, Illetve a megbízó nem gondoskodik sem anyagról, sem szerszámról, sem emberről, minden a kivitelező, ezúttal a Magyar Építésügyi Minisztérium gondja. Az épület anyagát — a homokon és a sóderen kívül' — Magyarországról hozták be. A kivitelező a megbízónak a kész épület kulcsát adja át. Az építést 1968. január 4-én kezdték. A szerződés szerint 1969. május elsején készen kellett volna lennie, de a tavalyi augusztusi események miatt késedelmet szenvedett az átadási határidő. Arfa a kérdésre, voltak-e nehézségek a kivitelezésben, a főmérnök azt válaszolja, ami a vízállást Illeti, az kedvező volt. Ezen a téren tehát nehézségek nem voltak, de a beállt késés hozta magával, hogy az igen nehéz munkákat télen hideggel, faggyal birkózva kellett elvégezni, hiszen a hajóállomás nagyrészt nyitott épület. Alumíniumfalak A hajóállomás egyébként 1980 négyzetméternyi területen épült, alagsorral és emelettel rendelkezik. Az alagsoron 40, a földszinten 26, az emeleten pedig 16 helyiség van. A helyiségek beépített berendezését, ezenkívül a kávéház és a földszinten a vámőrök pultját, továbbá a diszpécser szoba berendezését a kivitelező adja, az elmozdítható bútordarabok beszerzése már a megbízó gondja. A főmérnök volt olyan szíves és végigvezetett az 0 alakú épületen. Megjegyzi, hogy a mélyedésben most vízmedence van, azelőtt egy műemlékfa állt, és csak akkor egyeztek be a kivágásába, amikor az épület terve már teljesen kész volt. Az emeleten vagyunk, a kávéház hosszú teraszán álluk, és nézzük a napfénytől aranyló tájat, a csillogó, széles hátú Dunát,' a ligetfalusi park fáit, majd a távolabbi vidéket az osztrák határ mentén. Ekkor szólal meg a szűkszavú mérnök, s büszkeség cseng a hangjából: — Ez az első komoly állomás. A dunai országok hajóállomásai között — beleértve a magyarországiakat is — ez a legszebb. Ügy van megépítve, hogy a legerősebb árvíz sodrásának is ellenálljon. A szigetelés teknőszerű, ami annyit jelent, hogy minden oldalról vasbetonfalak zárják. Külön érdekessége az épületnek, hogy olyan alumíminumfalai vannak, amelyeket jelenleg csak Magyarország gyárt. Ilyen alumíniumfalakkal épül most Prágában egy irodaház. Ezeknek a falaknak az az előnyük, hogy könnyűségük ellenére is szilárdak, és mert nem rozsdásodnak, tartósak, és könnyen tisztán tarthatók. Ez is valami más ... Ezután végigjárjuk az épületet, és megtudom, hogy az állomás e részén helyezték el az irodákat, a diszpécserszobát, amelyből az érkező és távozó hajókat irányítják. Ugyancsak itt van a gondnok lakása. Az első emeleten kapott helyet a kávéház és vendéglő, amely télen-nyáron nyitva tart majd, tehát akkor is, amikor a hajók nem közlekednek. A földszintre karcsú, igen szép csigalépcső vezet. A kávéház alatt van az a tág helyiség, ahol a határőrök, a vámosok és útlevélkezelők működnek majd. Az egyik falnál pénztárfülkék sorakoznak, a sarkon egy trafikkal. ismételhetem, hogy valóban inpozáns, szép épület a hajóállomás. Amikor a főmérnököt megkérdem, épített-e már hasonló épületet, azt válaszolja, hogy egy építész mindig mást épít. Legnagyobb meglepetésemre elmondja, hogy mielőtt ezt az állomást építette volna, a dunaszerdahelyi járásban két állami gazdaság számára 17 darab, egyenkint 900 négyzetméternyi területen csibeneveidét és tojót épített. Azelőtt a Szovjetunióban, annak előtte pedig Marokkóban járt, mindenütt épített és mindig valami mást. Alkotó vándor Az alkotó vándorok közé tartozik jelinek Antal István is, a 68 esztendős csoportvezető, aki előrehaladott kora ellenére, most is igen fürgén dolgozik, és eredményeivel felveszi a versenyt bármelyik fiatallal. át Moszkvában, a KGST épületén dolgozott, a palota márványlépcsőit csiszolta, amelyek hófehérek, s úgy ragyognak, mint a tükör. Fiatal korában különböző országokban járt, Ausztriában, Svájcban, Németországban, majd Franciaországban aláírt egy ötéves szerződést. Az első alkalomkor azonban, amikor az egyik mulatóban egy magyar dal hangzott el, olyan honvágy fogta el, hogy mit sem törődve a szerződéssel, a vonatra ült és hazajött. Mert hiába, mindenütt jó, de otthon a legjobb. Itteni munkájával kapcsolatban azt mondja, hogy most végzi társaival az utolsó simításokat a hajóállomáson, amelyet oly lelkiismeretesen építettek, mintha saját maguknak készítették volna. Nagyon szeretné, ha ez az épület sokáig ép és szép maradna, mert igen sok munkába és pénzbe került. SZABÓ BÉLA Lent az alagsorban, a ruhatár mellet mellékhelyiségek és telefonfülkék állnak az utasok rendelkezésére. Minden ragyogó kivitelben, mahagóni faburkolattal. Ugyancsak itt van egy orvosi rendelő az utasok számára. Hátul, óriási helyiségben van a konyha gyorsan működő ételfelvonóval, amely a jó falatokat az első emeleti vendéglőbe szállítja. Az épület előtt ott a két ponton, amely az érkező hajókat fogadja. Mindent egybevetbe, újra csak azt Egyébként csiszoló, de ért a lakatosmesterséghez és a villanyszereléshez is. Oly szakmák ezek, amelyek szorcsan az építészethez tartoznak Ezermesternek mondható. Közel egy fél évszáda, pontosabban 49 esztendeje dolgozik már az építészeti szakmában. A munkáját szereti, ezért dolgozik még... bár most már kényelmesen megélhetne a nyugdíjából. Többször járt külföldön. Igen büszke arra, hogy nemrégen másfél hónapon S Jf- iflhá^ nem csupán ctiteOlomouc neve szorosan összenőtt a virágkultúrával. 1958-tól Itt minden évben többször is — az utóbbi időben nemzetközi részvétellel — virágkiállítást rendeznek. A tavaszi kiállítás után küszöbön a nyári, amely augusztus 15-én nyílik meg. Most azonban — a múlttól eltérően — hiányozni fog a gyümölcs és a zöldség. A kiállítást előkészítő szakemberek és az igazgatóság ugyanis olyan álláspontra jutott, mind a hármat kellő színvonalon bemutatni képtelenség. Ezért inkább — a hagyományokból kiindulva — nagyobb súlyt helyeznek a virágkultúrára. Bár a szakemberek véleménye szerint a másik két kultúrának a jövőben országszerte nagyobb figyelmet kell szentelnL AUGUSZTUS 15-ÉN NYÍLIK A NYÁRI FLÓRA OLOMOUC 1 HEKTÁRON 4 MILLIÓ A kiállítás nemcsak gyönyörködtetni akar — üzleti célt is szolgál. Ugyanakkor be akarja mutatni a virág funkcionáris szerepét is. A kiállításon több ország Is részt vesz. Említésre érdemes Hollandia, Svájc, Ausztria, Bulgária, Jugoszlávia és az NSZK. Ezekben az államokban a virágtermesztésnek nagy figyelmet szentelnek, viszont fokozott érdeklődést tanúsítanak a mi terményeink iránt is. A bratislavai kertészetben kitermelt krizantémok pl. már világhírnévre tettek szert. Ám termesztésük nem olyan egyszerű. Skákala mérnök, az üzem igazgatója, múltkori beszélgetésünkkor hangsúlyozta, hogy itt is devizahiánnyal küzdenek. Ugyanis a palántákat külföldön vásárolják, nálunk csak a nevelésük, nemesítésük történik. • , i , „„ , * Sajnálatra méltó, hogy az Illetékesek nem tudatosítják eléggé, mennyire kifizetődő a virágtermesztés. Míg pl. az egy hektáron termesztett zöldség 40 000 korona hasznot hajt, addig ugyanilyen területen, az üvegházakban kitermelt virág 4 millió koronát jövedelmez. Tehát a virág nemcsak dísz, hanem jelentős bevételi forrás is. A virágok iránt itthon is örvendetesen növekszik az érdeklődés. Az emberek egyre gyakrabban, nemcsak bizonyos ünnepi alkalmakkor, hanem lakásuk díszítésére is vásárolnak virágot. Ezért a kiállítás rendezősége úgy döntött, hogy bemutatja őket lakásban, irodában, étteremben, bárban, kulturális rendezvényeken stb. A bemutatást szakelőadások követik, melyeket Dasberg mérnök, a hollandiai virágkutató intézet igazgatója, a Virágtermesztők Nemzetközi Szövetségének főtanácsosa tart. ORIAS SAKKTÁBLA Az idei rendezvény másik érdekessége a ligetkidtúra. A .hírneves olomoud ligeteket is a kiállttá* areáljához csatolják. így a gyakorlatban bemutatják, hogyan kell a város közepén pihenésre alkalmas központot létrehozni A különböző fákon, cserjéken, virágokon kívül érdekes szökőkutakat, sétányokat, pihenő alkalmatosságokat, cukrászdákat, presszókat látunk itt. Mindennek a betetőzéséül egy teljes újszerfl gyermekjátszóteret, minlgolfot és maxisakktáblát csodálhat meg a látogató, melynek egy-egy kockája 60X60 cm. A pihenést, az üdülést a tervezők a sporti tal kötötték egybe, ezért a rózsaliget szélvédte sajkában nem fog hiányozni az asztalitenisz sem. A ligetek füves, csendes részében szabadtéri szoborkiállítás egészíti ki ezt a látványosságot. A Flóra Olomouc harmadik alkotóeleme a kertészeti szerszámok és gépek bemutatása, valamint árusítása. Ezek után Joggal mondhatjuk, hogy Csehszlovákia Ismét egy magas színvonalú rendezvénnyel öregbíti jó hírnevét, nemcsak itthon, hanem külföldön is. —QSO—