Új Szó, 1969. július (22. évfolyam,152-178. szám)
1969-07-24 / 172. szám, csütörtök
Rehabilitálni kellene a Jednotát • Milyen a falvak közellátása? • Félévenként pár kiló borjúhús és 50 pelenka ... Az állam f a vállalatok és a gazdasági demokrácia HAZÁNKBAN a Jednota népi fogyasztási szövetkezét és a Zdroj — Potraviny állami áruértékesítő vállalat gondoskodik a közel látásról. Az előbbi a falvakat, az utóbbi pedig a városokat látja el áruval. A teljesség kedvéért még el kell mondani, hogy az 1950-es évek második felében a Jednota raktárait, felvásárló- és húsfeldolgozó-központjait átvette a mostani Zdroj — Potraviny állami áruértékesítő vállalat. Ettől fogva az ő igazgatósága alá tartozó állami raktárak látják el áruval saját kis- és nagykereskedelmi speciális városi üzleteiket és a jednota, nagyrészt univerzális falusi üzleteit. Ez az elrendezés különösen az utóbbi időben hátrányos a Jednota számára. Sok árucikknél a kereslet túlnőtte a kínálatot és magától értetődően az állami raktárak, elsősorban a saját városi üzleteik igényeit igyekeznek kielégíteni. Így a vidék közellátásában még nagyobbak a fogyatékosságok, mint a városokéban. E tény ismeretében látogattunk el a galántai járás néhány falujába. A járás 53 falujában 436 Jednota-üzlet van — ebből 104 a vendéglátőüzem — 1500 alkalmazottal. Aránylag az élelmiszerboltokban a legjobb a helyzet. Gyufa, ecet és kakaó kivételével a legfontosabb élelmiszerek általában kaphatók. Legfájóbb az ecethiány, mivel most van a zöldség- és gyümölcseitevés ideje. A 3000 lakosú Alsószeli például a múlt hónapban 100 liter ecetet kapott, azóta semmit. Ugyanez a helyzet más falvakban is. Bratislavába és más városokba járnak a falusiak ecetért. Most, az aratások idején sokkal több „pezsgőt" és citromsót tudnának eladni, ha volna. Kekszfélékből a múlthoz viszonyítva kisebb a választék, csomagolt bonbonból pedig kivétel nélkül mindenhol a kapott mennyiség duplájára lenne szükség. Tejből és tejtermékekből annyi van, amennyi kell, illetve amennyit az üzletvezető rendel. Ha nincs, az az üzletvezető hibája, mert nem mérte fel helyesen a szükségJetet. Faluról lévén szó, a zöldség és a gyümölcs sajátos probíéAz agyagból készült edények szinte egyidősek az emberrel. A fazekasság régebben azonos volt a kályhásmesterséggel, mert a középkorban a fazekasok egyaránt készftettek edényt és kályhacsempét. Hazánk területén a fazekasmesterséget a népvándorláskori avar-szláv fazekasoktól származtatják, és az egész, főképp azonban a 17— 18. századi emlékanyagban kiemelkedő helyet foglalnak el a habán edények. A svájci anabaptisták ugyanis, amikor hazájukból kiűzték őket, Ausztrián keresztül Morvaországba vándoroltak és főleg fazekassággal foglalkoztak, de I. Ferdinánd 1527-ben innen is kitiltotta őket. 1547-ben a Nyitra megyei Sobotištén telepedtek le, később egyes csoportjaik Holícs vidékére kerültek. A Hamburgban, Pozsonyban és Esztergomban őrzött habán krónikák 1524-től 1640-ig foglalkoznak sorsukkal. A fazekasság később a szegény ember kis karéj kenyerét biztosította, a szlovák fazekasok ekhós szekerei elkerültök az Osztrák—Magyar Monarchia legtávolibb sarkába is, és vitték a portékát: a kékkel, zölddel, mangánviolival festett kancsókat, a virágdíszes tányérokat és a kékmázas edényeket. Amikor az árvái és a keletszlovákiai nyomor elő) ezrek vándoroltak Amerikába, ott voltak a kivándorlók között a pozdišovceiek is. Ma már az öregek és a fiatalok egyaránt amemát jelent. A hazai zöldség és gyümölcs hiányát nem érzik annyira, mint a városban. Annál inkább hiányzik a déligyümölcs, a banán, a narancs és a citrom. Az áruhiányt bizonyítja az a tény is, hogy a zöldség és a gyümölcs eladása terén a járás üzletei csupán 86 százalékra teljesítették 1969 első félévében az eladási tervet. SOKAKAT ÉRINT a húshiány. Marhahús van, a sertéshús kevés, a borjúhús pedig kimondottan ritka csemegének számít. Az 5000 lakosú Felsőszeli félévenként pár kiló borjúhúst kap. Sertéshúsból a hentesüzletek legfeljebb a megrendelt mennyiségnek a felét kapják meg. — Megszüntették a galántai és a sellyei vágóhidat, nincs konkurrencia, csak Szeredre mehetünk húsért. Sőt, ami még ennél is nagyobb baj, a szalámiféléket egészen Trnavából kapjuk —• mondja Hovorka István, az egyik hentesüzlet vezetője. Legnagyobb hiány a textiliákban és a ruhafélékbon tapasztalható. Nagyon kevés, ha egy 5000 lakost számláló falu félév alatt mindössze 10 babaréklit és 50 pelenkát, 2-hónaponként átlagosan 40 munkásinget kap. Nincs puhagallérú ing, bútortextil, függöny, paplan. Férfiruhából csak teszilből készült van, 1000 koronán felüli áron. A munkaruhákról jobb nem is szólni. Ami a választékot illeti, két példát .említek: a felsőszeli boltban ottjártamkor csak kétfajta női kombiné volt 42-es és 45-ös számban, a női teszilből néhány méter, mindössze három színben. A HÁZTARTÁSI BOLTOKBAN is elszomorító a helyzet. Alsószeliu például ebben az évben mindössze egy villanytűzhelyet és 5 hűtőt kaptak, hanglemezjátszójuk sincs. Hiánycikk a porszívó, a hajszárító és a zománcedény. Az üzletvezető nem emlékszik rá, hogy mikor kapott utoljára varrógépet, s világítótestből is csak kétfajta kapható. Ehhez hasonló viszonyok jellemzik a többi falu háztartási dolgokat árusító üzleteit is. rikaiak, kedvező anyagi viszonyok között élnek, és akadnak közöttük olyanok, akik hazalátogatnak az óhazába, talán csak azért, hogy még egyszer lássák a kis falut, elvigyenek magukkal egy marék hazai földet és valami kis emléket a Pozdišovcei Fazekasszövetkezetből. A szövetkezet 1947-ben alakult meg 36 kisiparost tömörítve, hogy az elavult háziipari módszereket korszerűsítve hatékonyabbá tegyék a négy évszázados múltú iparágat. Júlia KováCiková szobrászművésznő készíti el a régi és új motívumokban gazdag terveket. A fazekasműhely gyártmányai, elsősorban a teás- és a kávéskészletek, a borospoharak, a gyertyatartók, a hamutálcák stb. aztán elindulnak a távoli országok felé. A szövetkezet gyártmányait ugyanúgy ismerik Kínában, Japánban, Indiában és Pakisztánban, mint Bulgáriában, az NSZK-ban vagy Nagy-Britanniában. A kereslet, az érdeklődés egyre nagyobb és ezért bővítették az tizemet, új helyiségeket építettek, új kemencéket és'gépeket helyeztek üzembe. Amíg például a szövetkezet 1965-ben kb. 800 000 korona értékű árut gyártott, az utóbbi évben a termelés értéke meghaladta a másfél millió koronát. Ez természetesei: megkövetelte a gyártmánysh.Üa bővítését ís. Az eredeti 300 árufajta helyett ma iiiír 900-at gyártanak. A vendéglátóüzemekel hagytuk a sor végére. Ha leszámítjuk a hetes üvegessör hiányát — ami most, az aratás idején nagyon kellemetlen, úgy ls mondhatjuk, hogy egyelőre e vonalon minden rendben van. Mi elsősorban az étkezési lehetőségek felől érdeklődtünk. Valamennyi meglátogatott falu vendéglátóüzemében meleg és hideg ételt is lehetett kapni. Ha a galántai járásban valahol ez nincs így, ez az üzletvezető hibája. A galántai járás vendéglátóüzemeinek húsigényeit a szeredi vágóhíd maradéktalanul kielégíti. Ezenkívül a felsőszeli félkészáru- és hideg ételeket készítő üzem a galántai járás valamennyi igénylőjét ellátja saját termékeivel: csavartsonkával, különböző hal- és hússalátákkal, kolbásszal, disznósajttal stb. Egyes termékekből több is elfogyna, ám az üzem nem bírja a termelést. Nagyobb és modernebb épületre volna szükségük. VAN REMÉNY a fogyatékosságok eltávolítására? Ha igen, akkor mi a teendő? Ezt kérdezem Petro László mérnöktől, a galántai járási fogyasztási szövetkezetek elnökétől. — Rehabilitálni kellene a Jednotát. Vissza kell adni korábban elvett . raktárait, hogy necsak mint eladó, hanem mint felvásárló is működhessen. Ezt megérdemelné, hiszen például a galántai állami rak tárból az élelmiszerkészletnek csaknem 75 százalékát a Jednota üzletei adják el. — Történtek-e már e téren intézkedések? — 1967-ben kormányhatározat szabta meg, hogy milyen esetekben vásárolhatjuk vissza volt raktárainkat. Azonban még mindig csak a levelezéseknél tartunk, s ezért úgy döntőttünk, magunk építkezünk: Selylyén egy 3000 négyzetméternyi raktárt. Élelmiszerraktárakat minden járás építhet, ellenben iparcikkeket tároló raktárai csak több járás Jednotájának összefogásával lehet építeni. A vidék áruellátása hiányos, sok kívánnivalót hagy maga után. Tény, hogy vidéken rosszabb a közellátás, mint a városokban. Az utóbbi időben fokozódik a kereslet, amelyet a termelés, illetve a kínálat nem tud kielégíteni. EGRI FERENC Jelenleg 32 kiváló szakember dolgozik a szövetkezetben. Ezek között kell említeni az 57 éves Micsal Parkrupát, aki már 200 új gyártmányt javasolt. Azonban nincs utánpótlás. Egyrészt azért, mert még mindig nincs elegendő helyiségük, másrészt nincsenek ipari tanulók, sőt, nincsenek olyan tanerők sem. akik a szakma elméleti és gyakorlati részét egyaránt taníthatnák. Azt tervezik, hogy a cseh üi szágrészekben tanonciskolát létesítenek, és akkor majd nem kell attól félni, hogy néhány évtized múlva már csak múzeumokban és magángyűjteményekben lesznek láthatóak a pozdišovcei mesterek alkotásai. E. Š. Meggazdagodni sokfélekép pen lehet. Szívós takarékoskodással, évekig tartó sportkázással, de nem utolsósorban a hiszékenységgel való visszaéléssel. Az utóbbi a legkönnyebb. Ki ne előlegezne néhány ezrest Cortina személygépkocsira, tuzex-utalványokra stb. Anna Zvolenková kassai takarítónő jól tudta ezt. Mivel munkájából nem tudott meggazdagodni, az említett „mellékágazati termelést" választotta. Hogy jó lóra tett fel, azt az el ső eset igazolta, amikoris 65 ezer korong ütötte a markát. S ha eqyszer sikerült — gondol ta —, miért ne sikerülne másodszor ... és tizedszer is. A gazdasági problémákat ma mindenki vitatja. A megoldást közgazdászok és politikusok egyaránt keresik. A gazdasági konszolidáció azonban még mindig csak óhaj marad. Megszületett az új gazdasági mechanizmus — minden előnyével és hátrányával. A tapasztalatok azonban már most arra mutatnak, hogy ebben az új rendszerben sem szenteltünk elég figyelmet az állam és a vállalatok közötti viszonynak. Nem csoda tehát, ha a gazdasági vitában e kérdések manapság az első helyre kerültek. Ide sorolhatnánk a szocialista vállalatokról szóló törvényjavaslatot, a vállalati munkástanácsok kérdését stb. Mit céloznak ezek a rendeletek, szervek? A gazdasági hatalom és jog demokratizálásét és a modern szocialista gazdasági rendszer „játékának" a racionális felépítését. A múltban az agyonszervezett, agyonirányított rendszerben a konkrét felelősség igen megoszlott. Ezért az új rendszerben konkretizálni kell a jogokat és a felelősséget: az állam, az üzem, az alkalmazottak jogát, feladatát és felelősségét. I Pár hónap leforgása alatt 32 embert tett dajkameséivel bolonddá, illetve lóvá. Több mint 1 millió 200 ezer koronát csalt ki tőlük. Persze, az ígért dollárt, autót, tuzex-utalványt senki sem kapta meg tőle, hisz a külföldi rokonság és a várható örökség csak az ö fejében születelt meg. A bíróság összegezte Zvolenková számláit, és úgy határozott, hogy ezért nyolcévi „gondolkodási" időt kap. Vajon elgondolkodnak-e majd az eset fölött a hiszékeny emberek? t né J „A játék szabályai" mindenkire egyformán vonatkoznak, csak a „taktikán" szabad változtatni. Kétségkívül, hogy a racionális játék rendszere közgazdaságunkban nagyon hiányzik. A gazdasági játékszabályokat természetesen az állam, illetve a központ határozza meg. A szabályoknak világosaknak, érthetőknek és betarthatóknak kell lenni. A szabályokat tiem szabad évről évre változtatni. Alakítsuk ki mi is az egységes gazdasági szabályokat, és hagyjuk az üzemeket saját képességük szerint játszani. így a jó üzemekre karrier, a gyengékre bukás vár. Az önálló jogkörrel és felelősséggel jár a társadalmi viszonyok további kommunalizációja és a dolgozók széles tömegei aktív bekapcsolása a gazdaság-politikai életbe. A vállalatok alkalmazottai nem magánvállalkozók, hanem kollektívák, amelyek egyénenkénti jutalma a vállalat eredményeitől függ. Ennélfogva joguk van a vállalat alapvető kérdéseibe beleszólni és azokról dönteni. TÖTH ENDRE Félévi mérleg Kelet-Szlovákia ipari üzemei az első félévben átlagosan 14,33 százalékos termelésnöve kedést értek el, ami pénzben kifejezve közel egymilliárd koronát jelent. Az említett átlagnövekedés alatt maradt a gép , a fémmegmunkáló-, az épiiletanyaggyártó, a faleldolgozó, a textil-, a konfekció- és élelmiszeripar. Ezekben 1,6—6,8 százalékos a növekedés. A legmagasabb — az átlagosnál sokkal magasabb, 36 sxisalé kos növekedést a Vasmií érd meként — a vaskohászat és .i vegyipar (18,5 százalékos) érte el. Annak ellenére, hogy aránylag kedvezőek az első félév eredményei, jelentős problémákkal küzdenek szá mos üzemben, amit elsősorban a munkaerőhiány idéz elő. Szú mos dolgozó távozott el az iparból a szövetkezeti mező gazdasági melléktermelésbe. Ősi mesterség folytatói A Ztkoveei Ejsz-ben (irnavai járás/ már végehez közeledik az uralás. A 300 hektárnyi termés jó. Búzából például 47 mázsát takarítottak be eddig hektáronként. (J.Valko felv. — ČSTK) Hogyan lehet az ember milliomos