Új Szó, 1969. július (22. évfolyam,152-178. szám)

1969-07-19 / 168. szám, szombat

•••••••••-••••••• - Ű J FILMEK• ••••••• OSKAR (francia) Kezdetben sehogy sem akarták „felfedezni". Hosszú éveken át nem kapott főszerepet, s egyáltalán: szerepet alig. De a hatvanas évek fordulatot hoztak pályáján, egyike lett a legnagyobb kedvenceknek, a legnépszerűbbeknek — Európa legjobb komikusainak. Ma testre szabott szerepeket írnak számára, s a producereknek és rendezőknek — legalábbis otthon — biztos sikert jelent, ha kamera elé állíthatják. Láthattuk már például A nagyvendéglő-ben, a Sain Tropez-i csendőrök-ben, a Fanthomas-ban és már korábban is néhányszor. • ••••••• hidegvérűbb komikust is kibillentené egyensúlyából. Louis de Funes azonban ezúttal sem hány fittyet a józan mértéktartásnak, ám ugyanakkor nem is szalaszt el egyetlen alkalmat sem, hogy kivételes tehetségéről meggyőzzön bennünket. Egy ügyefogyott vállalkozó szerepében szórakoztat bennünket. Tetemes vagyona mellett egy szépséges lánya is van, aki — mint már sokszor előfordult — hozzá méltatlan partnerral kíván házasságra lépni. Kiderül azonban, hogy a vakmerő kérő JClaude Richj csapdába esett, ugyanis menyasszonya csak a nagyobb esély érdekében adja ki magát a vállalkozó lányának. Korai azonban a vállalkoClaude Rich és Louis de Funés az Oskar című filmben. Sokan tudják: Louis de í'unés-ről van szó. Arról az izgága kis öregről, akiről gyakran gondoljuk: no, most aztán túllő a célon, mert annyira elragadtatta magát, de aztán mégsem ezt teszi, vagyis mégis megmarad a mókázás kívánt határain belül. Vakmerő szertelenségre ebben az Edouard Molinaro rendezte filmben is van bőven lehetősége, hiszen a bonyodalmaknak olyan áradatán kell úrrá lennie,, amely még a legzó öröme, mert a hallatlan konfliktus valójában is fennáll, ugyanis saját lánya a sofőrjébe szerelmes, s vele akar házasságot kötni. Az igazi bonyodalom azonban csak ekkor kezdődik. S olyan szövevényesen, kacskaringósan bontakozik ki, hogy a sok-sok félreértés és tréfa talán két filmre is elég lett volna. Sokallni azonban nem sokalljuk, hiszen egy komédia azért tréfával zsúfolt és zajosan vidám, hogy jól szórakozzunk rajta. És hogy így van, az Louis de Funes-nek nemcsak mint színésznek, hanem mint a forgatókönyv egyik társszerzőjének is érdeme. FENYÖTOBOZ A BÖRÖD ALATT (finn) Időszerűség, őszinteség és nyilvánvaló svéd hatás — ez jellemzi ezt a finn filmet. Meglepően nagy nemzetközi elismerést vívott ki, s rendezőjének, Mikko Niskanennek sok országban ismertté tette a nevét. A divatos szexuál-pszichológiai téma finn változatát hozta el számunkra. E téma felvetésének formájában érződik leg inkább a svéd hatás, viszont a tartalom számos eredeti finn vonást is elárul, s a mű értékét, Niskanen igényes rendezésén kívül, ez határozza meg elsősorban. Négy fiatal — két lány, két fiú — vadregényes környezetben, egy tó partján tölti a nya rat. Az ősi természetbe siettek, hogy kiszabaduljanak a civilizáció mindennapi bonyodalmaiból. Csakhogy a környezetváltozás nem feledteti a problémákat, különösen azokat, amelyek őket, fiatalokat leginkább foglalkoztatják. Sőt, az érintetlen természetben töltött lomha napok még inkább arra készte tik őket, hogy magukra, igazi, vagy csak annak vélt egymás iránti vonzalmukra, a holnapra, s e holnapban saját biztonságukra gondoljanak. A lét értelme és hogyanja ebben a fenyőillatú magányban fokozott hangsúlyt kap, s amikor kérdéseikre nem tudnak válaszolni, elképzeléseik e tétlen elmélkedésben egyre jobban összeku szálódnak. A film természetesen a nézőt is megtiszteli néhány kérdőjellel. A válasz nem kötelező, s nincs is, aki helyességét elbírálja. Talán csak az eltelt évek értékelnek, azaz igazolnak. Mert egy fiatal életet elrendezni mindig eredeti és egyéni probléma, s mindenkinek saját magának kell megbirkóznia vele. Viszont az elrendezés kérdőjeleiről beszélni kell, ha lehet, egyre nyíltabban és őszintébben — mint ezt ez a film is teszi. (szó! IDEGENFORGALMI NYÁRI EGYETEM BUDAPESTEN 1969. szeptember 2. és 13. között Nemzetközi szakmai tapasztalatcsere, szakelőadások, kirándulások Magyarország vonzó tájaira! Kikapcsolódás, szórakozást Elhelyezés kétágyas, fürdőszobás szobákban. Részvételi díj, inclusive minden költség: Ft. 2400,Jelentkezés: MAGYAR IDEGENFORGALMI TANÁCS TITKÁRSAGA BUDAPEST V., DEÁK FERENC U 23 ÚF-717 ÚJ KÖNYVEK Egri Viktor: Agnus Dei Egri Viktor, állami díjas írónk legújabb regénye a fasizmus éveibe viszi vissza az olvasót. Jankó, a regény főhőse — akinek élettörténetét ö maga, vagy társai mondják el — gyermekkorától fogva ellenségesen tekint a környezetében élő zsidókra. A fasizmus légkörében magasra fokozódik benne ez a gyűlölet, végképp elveszti emberi arculatát s tekintemélküliségévei a fasizmus kiszolgálójává lesz. A szerző regényében hü képet fest a korról, s jobbára hitelesen mutatja be, hogy az irányítás nélkül maradt proletárfiú hogy válik a fasiszta eszmék hordozójává. (Madách Könyvkiadó, 278 old.) 115,— korona) Karel Čapek: Hait a szalamandrákkal Az Európa Könyvkiadó Zsebkönyv sorozatában jelent meg Karel Capeknak ez a kiváló műve, mely maró szatíra a korabeli kapitalista társadalomról. Maró gúnnyal veszi célba a kisirolgári gondolkodást éppúgy, mint a tőkések kapzsiságát, vagy a tudomány öncélúságát. Valóságlátása, maró iróniája egyaránt Capek írói nagyságát dicséri, s műve egyben figyelmeztetés is a fasizmus veszélyére. (Madách Könyvkiadó, 302 old.) Jón Klíma: Halál és költészet teljesen újszerű detektívregénnyei gazdagította J. Klíma a detektívregény műfaját. Izgalmasan, szellemes fordulatokkal mondja el egy rejtélyes gyilkosság történetét. Egy festői szépségű kastélyban tudósok magánjellegű találkozására kerül sor, s a vendégek egyikét, a világhírű fizikust reggelre halva találják. Ennek szálait göngyölíti fel, mesteri módszerrel. A regényt Czagány Iván fordította magyarra. (Madách Könyvkiadó, 288 old.) 117,— korona) Déry Tibor: ítélet nincs Életéi, múlt és jelen eseményeit idézi fel könyvében Déry Tibor, s nemcsak a történéseket mondja el, hanem kommentálja is azokat. Első személyű vallomásai sajátos önéletrajzi formát öltenek, müve az emlékirat, önéletrajz, vallomás, regény és esszé sajátos ötvözete. Gazdag életére visszatekintve nagyszerű portrékat rajzol anyjáról, apjáról, barátairól, elsősorban József Attiláról, Tóth Árpádról, Füst Milánról stb. Történetei felelevenítik Budapest, Berlin, Bécs, Párizs hajdani képét. Önvallomása nemcsak egyéni élete titkait lebbenti fel, hanem a kor erölcsi, politikai, esztétikai vonatkozásait is. | Madách Könyvkiadó. B48 old.) (31,—korona) Németh László: Negyven év £ Horváthné meghal 0 Gyász A Németh László munkáit felölelő sorozat első kötele három nagy fejezetre oszlik. Első fejezete a Negyven év, egy hoszszabb esszé, melyet az író az Iszony megjelenése idején írt a kiváló francia filozófus-író, Gabriel Marcel tájékoztatására. Ez az írás éppúgy, mint a Horváthné meghal című — Németh Lászlót, a novellistát bemutató fejezet — jobbára ismeretlen az olvasók előtt. A kötet anyaga a Gyász-szal zárul, azzal a regénnyel, melyet a szakmabeliek az író legjobb regényének tartanak. |Madách Könyvkiadó, 788 old.) (37,— korona) Galgóczi Erzsébet: Inkább fájjon A kötet legjobb írásaival, mely Galgóczi Erzsébet novelláit tartalmazza, a monumentális emberábrázolás és sorslátás irányába mutat. Célratörő hősei szélsőségeikkel is a ma emberei, s a konfliktusok lényege az erkölcs és a közöny összeütközése. (Madách Kiinyvkiadó, 852 old.) (37,— korona) Berkesi András: Küszöbök A rendkívül termékeny és népszerű író legújabb regénye Berlinben játszódik le a harmincas évek végén, valamint Budapesten, 1944-ben, a német megszállás idején. A feszült és izgalmas cselekmények során fény derül a fasiszta titkosszol gálati gépezet módszereire, s az ellene küzdő erők elszánt harcára. Három gyerekkori barát sorsán keresztül ábrázolja az író az eseményeket, s az izgalmas tőrténét során nemcsak a fasiszta gépezet szürke „eminenciásait" ismerhetjük meg, hanem Heydrich és Himmier, a titkosszolgálat vezetői egymás ellen folytatott praktikáit is. (Madách Könyvkiadó, 528 old.) (27,— korona) Rudolf Sloboda: Borotva Második regényével jelentke zik a szlovák prózairodalomnak ez a tehetséges alakja. Az író filozófiai síkon próbálja megközelíteni hőse lelkivilágát, egyéniségét, jellemét. A regény hőse, Daniel, elvált szülők gyermeke, s a szülői ház melege, biztonságának hiánya egy életre nyomot hagy lelkében. Féltékenysége, s rögeszméi mögött azonban az író az igazi okokat keresi, s azokat ítéli el, akik az élet forgatagában magára hagyták és szerenc^tlenné tették öt. A kötetet Má™ József fordította magyarra. (Madách Könyvkiadó, 224 old.) (13,— korona I E. M. Remarque: Szerelem és halál órája Ismert regénye, a Nyugaton a helyzet változatlan után, melyben az első világháború megrendítő élményeit írja le Remarque, pályája csúcsán megírta a második világháború hátborzongató körképét is, a Szerelem és halál órájá-t. Hőse egy fiatal német katona, aki a keleti frontról, a háború poklából szabadságra megy haza, élményei azonban itt még riasztóbbak. Nemcsak a bombázások miatt, hanem a fasiszta terror légköre miatt, mely szerelmét is megmérgezi. Az ország összeomlásakor döbben rá arra, hogy a háború és fasizmus okozta gazságnak ő maga is részese volt. Ernst Graebner tragikus élete izgalmas olvasmány s figyelmeztető is egyben. A Zsebkönyvek sorozatban jelent meg. (Madách Könyvkiadó, 336 old.) (18,1- korona) H. Lányi Piroska: A rézmetsző háza A romantikus tárgyú regény a reformkorban játszódik le, s Takáts Éva, egy korán magára maradt református paplány sorsáról szól, aki Karacs Fereneben, a térképkészítőben ielt párjára. A regény főhőse a nők egyenjogúságának egyik előharcosa volt. (Madách Könyvkiadó, 240 old.) (21,— korona) Hernádi Gyula: Sirokkó A Franciaországba látogató Sándor szerb királyt Párizsban, a két világháború között me rénylők agyonlőtték. A merénylő karján talált embléma szerint bulgáriai macedón terrorszervezet tagja lőtte le. Ám ennek a szervezetnek kapcsolata volt az Usztasával (Horvát Felkelő Forradalmi Szervezet), magától értetődő volt, hogy a merénylethez ez utóbbinak is köze van. A rendőri vizsgálat igazolta a feltevést, s a szálak többek között a magyarországi Jankapusztára vezettek, ahol Usztasa kiképzőtábor működött. Ezt a témát dolgozza fel az író, mintegy mikromodelljét adva a kor társadalmának. IMadách Könyvkiadó, 198 old.) |)1,— korona) 19BS VII. 19.