Új Szó, 1969. július (22. évfolyam,152-178. szám)

1969-07-17 / 166. szám, csütörtök

ÚJ szó 1969. VII. 17. G a I ó n t a : A tanítólakások építését sem lehet mellőzni A ga!ántai járás iskolai épít­kezéseiről M. Žiak mérnök, a jnb építésügyi osztálya vezető­jének helyettese tájékoztatott bennünket. Elmondotta, hogy a jnt) 1980-ig szóló tervet dolgo­zott ki az iskolák építésére vo­natkozólag. Az egyes iskolák leiépítésének ideje a fontossági sorrendtől függ, melynek el­döntése az iskolaügyi osztály hatáskörébe tartozik. Hogy a tervezettből mennyi iskolát épí­tenek fel, az nagyban függ at­tól is, mennyit vállal az építő­vállalat, vagyis a Nagyszombati Magasépítő Vállalat. Az új is­kolák építését ugyanis kizáró­lag az végzi. A már meglevő iskolák férőhelyeinek bővítése tekintetében sokkal egyszerűbb a helyzet, mivel az a járási építővállalat feladata. A járási építővállailat eddig minden megrendelésnek eleget tudott tenni. jelenleg több iskola épül a Járás területén. A közeli napok­ban adják üt rendeltetésének Hidaskürtön azt a 18 tantermes is-kolát, mely 6,2 millió korona költséggel épült. Ennek építé­sét 1966 szeptemberében kezd­ték meg. Az iskolával egyidejű­leg egy négylakásos tanítói há­zat is átadnak ... Ez év decem­berében kell átadni Deákin azt a 14 tantermes iskolát, melynek építését 1967 novemberéhen kezdték meg. Ez az iskola 5 miillió koronába fog kerülni. Sajnos, legkevesebb kéthónapos lemaradás mutatkozik a terv teljesítésében, mivel az építő­vállalat kevés dolgozóval ren­delkezik. Egyébiránt a deáki iskolával is épül egy négyegy­séges tanítói lakás. Vágsellyén tavaly kezdték meg egy 22 tantermes iskola építését — 13,7 millió koronába fog kerülni. Ezt 1971 októberé­ben adják át rendeltetésének. Itt lakások nem lesznek. .. Még ebben az évben megkezdik Jókán egy 15,4 millió korona értékűre tervezett 22-tantermes iskola építését. Itt 8 lakásegy­ség átadására kerül sor — ha minden jól megy — 1971 au­gusztusában ... Ugyancsak ez évben kezdik meg a sopornai 18 tantermes iskola építését — 16,9 millióba fog kerülni. Át­adására 1971-ben kerül sor. Nagy szerepet játszik a már meglevő iskolák férőhelyeinek növelése is. A szeredi kilenc­éves iskolához még ebben az évben hozzáépítenek négy tan­termet. A gálán tai iskolát há­rom tanteremmel bővítik. Ugyancsak ez évben bővítik az alsószeli iskola férőhelyeit is. -fü­Rimaszombat: A fejlődés gyorsabb ütemet kívánna Az oktatásügy területén a ri­maszombati járásban is lema­radt az anyagi alap fejlődése a követelmények mögött. Az utóbbi két évtizedben sok új is­kola épült, de a szükséglet ki­elégítésére ennél sokkal több­re lenne szükség. Az alapisko­lák és óvodák 242 épületben vannak elhelyezve, ezeknek 50 —60 százaléka azonban még a század elején épült, ma már nem felelnek meg a követel­ményeknek. Az elmúlt tanévben a tanítás szükségleteinek rend­szeres kielégítéséhez 122 tan­terem hiányzott (23 százalék), emellett sok meglevő tanterem nem felel meg céljának. Július Goldík, a járási nem­zeti bizottság oktatásügyi szak­osztályának dolgozója arról tá­jékoztat, hogy a legutóbbi öt év folyamán egyetlen nagyobb is­kola építését sem kezdték meg a járásban. Ebben az időszak­ban csak a bátkai kilencéves iskolát építették fel, amelyet 1962-ben kezdtek meg és a múlt évben fejeztek be. Az idők fo­lyamán számos iskola elhelye­zése szinte megoldhatatlan problémát jelentett. Különösen égető e probléma megoldása Tornaiján, ahol a magyar alap­iskolának nincs is saját épüle­te, több helyen van elhelyezve és egyes tantermek szinte ka­tasztrofális állapotban vannak. A járásban összesen 25 ki­lencéves alapiskola működik, ebből tíznek az épülete nagyon rossz. Tornaiján kívül ide tar­tozik többek között a gömüri, a hajnácskői, a feledi és a Pl­Iskolaépítkezésekről az új tanév előtt Az utóbbi időben a sajtó hasábjain egyre gyak­rabban szorgalmazzák az iskolaügy legégetőbb problémájának, az iskolaépítés kérdésének a megoldását. A probléma csakugyan sürgető, hi­szen az iskolák országszerte óriást tanterem­hiánnyal küzdenek. Az iskolaépítés terén va­lóban rendkívül kedvezőtlen, sőt aggasztó a helyzet. Szlovákiában az alapiskolákon pilla­natnyilag 11000 tanterem, illetve több mint 10 0Ö0 tanítói lakás hiányzik. Nemcsak pedagó­giai, de higiéniai szempontból is kifogásolható az iskolák ellátottsága: hiányzik mintegy 500 tornaterem, étkezde, napközi otthon stb. Nem is szólva arról, hogy az alapiskolások 23 száza­léka j több mint 18Ö ezren I két váltásban tanul. Sőt helyenként — már szeptembertől — a három műszakban való oktatás veszélye fenyegetI Ezek hallatára önkéntelenül is felvetődik a kérdés: mi okozta ezt az áldatlan helyzetei? Az utóbbi években talán megfeledkeztünk iskoláink­ról? Ellenkezőleg; bármennyire is paradoxonként hangzik, de a felszabadulás ota, különösen pe dig az 1955-ös éveket követően, csaknem 15 000 tanterem épült, ami a jelenlegi iskolahálózatnak több mint a felét teszi ki. Ez azt jelenti, hogy minden második gyermek új, az elmúlt 15 év alatt épült iskolában tanul. Az utóbbi időben évente átlag 950 tanterem létesüli. Érdemes talán meg­említeni, hogy az első köztársaságban Szlovákiá­ban évente csak 158 tanterem épült. A pillanatnyi áldatlan helyzet elsősorban tehát az építőipari kapacitások hiányának a következ­ménye. Ne feledkezzünk meg azonban arról sem, hogy 1945 óta növekedett a népesedés is, azaz napjainkban már 800 000 a tanköteles gyermekek száma. Viszont egy évvel hosszabb lett a köte­lező oktatás, gyarapodott a közép- és főiskolá­sok száma, akik nem egy esetben az alapiskolá­kat kiszorították a helyükről. Az iskolaépítést nagy mértékben hátráltatja a vállalatok részéről megnyilvánuló érdektelenség, nemkülönben a hosszadalmas tervezések és egyéb előkészületi munkálatok. A tanteremhiány, az iskolák elégtelen felsze­relése, a többváltásos oktatás stb. kétségkívül károsan befolyásolja és gátolja az oktató-nevelő­munka hatékonyságát és csökkenti a tanítás színvonalát. Holott nem véletlenül hangoztatják oly gyakran, hogy a műveltségre fordított ki­adások a leggazdaságosabbak. Persze, társadalmunk számára sem közömbös a jövő nemzedék nevelésé. Tehát nem lehet mel­lékes az sem, milyen körülmények közt tanul s készül jövőbeni hivatására ifjúságunk. Ezért érdemel különös figyelmet az a nagyszabású és felettébb nemes kezdeményezés, melyet az SZSZK Oktatásügyi Minisztériuma ez év áprili­sában — a föderáció, illetve a Szlovák Nemzeti Felkelés 25. évfordulója tiszteletére — „A nép a gyermekekért" jelszó jegyében indított. Az or szágos akció célja, hogy minden egyén hathatós és tevékeny támogatásával mozgósítsa az építő­ipari vállalatokat s a tömegek részvételével meg­gyorsítsa az iskolaépítési munkálatokat. Ezzel azonban nem azt a célt követik, hogy a felada­tokat a közvéleményre hárítsák, hanem számíta­nak mindannyiunk támogatására, a jövő nemze­dékkel szemben érzett felelősségünkre. Az állam és a család, a társadalom és a szülők együttmü ködése és összefogása szükséges ahhoz, hogy a mozgalmat siker koronázza, mert az oktatási rendszerünk nyújtotta lehetőségek valóban és teljességükben csak így szolgálhatják a nép mű­velődéséi, szellemi emelkedését. —ym — Vázoltuk az országos problémát, a meg­oldás egyik lehetőségét is. Kíváncsiak vol­tunk azonban, hogy az egyes járásokban — főként a magyarlakta területen — milyen a konkrét helyzet. Ezért felkerestük az ille­tékeseket, hogy választ kapjunk a mindnyá­junkat érdeklő és érintő kérdésre: milyen az iskolahálózat és hogyan folyik az isko­laépítkezés járásukban? maszombati iskola. Az 1964-ben készült felmérés szerint például A lm ág y baji 18, Tornaiján 27, Ri­maszombatban 53, Fügén 18, Feleden 36, Abafalán 18, Ozs­gyánban 18 osztály hiányzik a szükséglet normális kíelégítésé­séhez. A helyzet azóta sem vál­tozott, sőt a szükséglet még növekedett. Ezt mutatja az is, hogy a diákoknak csaknem egy­negyede két váltásban tanul. A járási nemzeti bizottság megpróbálkozott a helyzet meg­javításával. Sajnos, nem sok eredménnyel járt fáradozása. Most, a kerületi nemzeti bi­zottságok hatáskörének átvéte­le után nagyobb a siker remé­nye a gyorsabb előrehaladásra. A minisztérium jóváhagyta a te­rületi-projekciós előkészületek kidolgozását, beleszámítva az építővállalattal való megegye­zést is. A tervek szerint 1970­beni a következő helyeken kez­dik meg az építkezést: Almágy­ban 18 osztályos, Tornaiján, Ri­maszombatban és Tiszolcon 22 osztályos. Fügén és Klenócon 18 osztályos iskola építését. Ezenkívül kétmillió koronás költséggel korszerűsítik a rima­szombati magyar iskola épüle­tét. Úgy tervezik, hogy 1971­ben és a további években meg­kezdik Rimaszombatban a ma­gyar iskola új épületének épí­tését, Feleden pedig két 18 osztályos iskola építését, amelyből egyet a magyar diá­kok kapnának. A jövő évben megkezdendő építkezések konkrét előkészüle­tei már folynak, kiválasztották az építkezési telkeket, a ter­vek is elkészültek már vagy most készülnek. Egyedül a fü­géi iskola építése körül mutat­koznak bonyodalmak. Az épít­kezés végrehajtására kijelölt te­rület ugyanis nem bírná el az épület súlyát. Mivel különleges építési módszer alkalmazása nagyon költséges lenne, való­színű, hogy az iskolát a más­fél kilométerre levő Oldalfalán építik fel. A huzavona miatt azonban az építkezés megkez­dése legalább egy évvel elhúzó­dik. Ezt kellő előrelátással el­kerülhették volna. A kisebb iskolák esetében sem rózsás a helyzet, de itt legalább nem stagnált a fejlő­dés. Másfél millió korona érté­kig az elmúlt években lehető­sége volt a járási nemzeti bi­zottságnak az egyes építési ak­ciók elvégzésére. Az iskolaügyi szakosztály ebben az évben 12 építkezést végeztet tizenhárom és fél millió korona értékben. Ebből tavaly és az idén mint­egy hétmillió korona értékű uiunkát végeznek el. Méhiben a tatarozáson kívül egy tantermet is hozzáépítenek az iskolaépü­lethez, Rimajánosiban és Deres­ken mos* épült fel az új óvoda. Királyiban épül az iskola és az óvoda közös épülete, Tornaiján tninden előkészületet megtettek a 3 osztályos óvoda építésének közeit megkezdésére, s a kö­zeljövőben Gortván 3 osztályos, Nagybalogon pedig 5 osztályos iskola építését kezdiik meg. 1970-re előkészítik a baracai és a guszonai 2 osztályos, vala­mint Tamasiban 1 osztályos is­kola építését. Minden új iskolá­hoz tanítói lakások is készül­nek. A tervek azt mutatják, hogy ae elkövetkező időszakban a rimaszombati járásban is fel­lendül az iskolaépítés. Bár az építővál lala tok teljesítőképessé­ge korántsem kielégítő, a hely­zet úgy néz ki, hogy a Magas­építő Vállalatnak és a Járási Építővállalatnak elég ereje lesz a kitűzött feladatok elvégzésé­hez. Losonc: Oj iskolák építésére készülnek A losonci járásban a két vál­tásban tanuló diákok száma ugyan alacsonyabb a szlovákiai átlagnál, az iskolák elhelyezése azonban itt is sok helyen gon­dot okoz. Számos iskola akut tanteremhiánnyal küszködik. Losoncon 822, Füleken 798, Pol­táron 149. Ragvolcon 180, Sí­den 70, Mucsínban 49 diák ta­nul két váltásban. A járásban összesen 562 osztály van, a tan­termek száma pedig 452. Emel­lett számos, tanítási célokra meg nem felelő helyiséget használnak tantermül. A 23 kilencéves alapiskola közül négy a magyar. A járási iskolaügyi szakosztály tájékoz­tatása szerint a magyar isko­lák elhelyezése aránylag jó, Lo­soncon a magyar iskola van a legjobb helyzetben, csak három osztályban tanulnak két váltás­ban, Ragyolcon, Nagydarócon új épületben működnek, Füle­ken is javulás következik be az általános iskolák elhelyezé­sében, mivel az ipari szaktanin­tézet megürült, épületét a ren­delkezésükre bocsátják. A ma­gyar kisiskolák közül Síden a legrosszabb a helyzet. Az isko­laügyi szakosztály szerint a tervjavaslat 1975-ig számol itt az új iskola felépítésével. Ha mód nyílna rá, jó lenne ezt az időt lerövidíteni. Jelenleg elég kevés iskolát építenek a járásban. Beruházási jellegű építkezés folyik Tomá­Sovcén, Losoncon új nagy inter­nátust építenek és két iskolát kibővítenek. önsegéllyel épül néhány tanyai iskola. Ezek épí­tése nagyon elhúzódott, ezért a járási nemzeti bizottság most hathatós intézkedésekkel siet­teti befejezésüket. Oj iskolák építése megkezdé­sének előkészítése ebben a já­rásban is folyamatban van. Ké­szülnek a mýtnai és a kokavai új iskolák tervei, az építést szeptemberben valószínűleg megkezdik. A lakótelepek ellá­tottságának keretében október­ben megkezdődik Losoncon egy 22 osztályos iskola építése is. Í970 áprilisában egyebek között meg akarják kezdeni a mucsíni 4 osztályos iskola építését is. Az iskolaépítés fejlődésének a losonci járásban leginkább az építkezési vállalatok elégtelen teljesítőképessége szab határt. Horváth Stefan mérnök, a jnb építési szakosztályának vezető­je és Urban Jozef a beruházási osztály vezetője szerint terve­zési és beruházási szempontból sokkal nagyobb terjedelmű épít­kezést is elő tudnának készíte­ni. Nagyon sok tárgyalásba, al­kudozásba kerül azonban, amíg egy-egy építkezés elvégzésére meg tudják nyerni az építővál­lalatokat. Az építkezési vállala­tok munkáját is számos objek­tív körülmény befolyásolja, egyebek között az immár króni­kussá vált munkaerő- és építő­anyag-hiány. Igát j A Pozsony melletti Károlyfalu közelében épül az Aj 25 osztályos alapiskola. A Magasépítő Vállalat dolgozói az iskolát az új tanév kezdetéig átadják rendeltetésének. (D. Karlík felv. — ČSTK) A NAP margójára Amit megtakarítunk a réven... A rendőrség kimutatása szerint az év első felében 1607 közleke­dési balesettel több volt, mint » múlt év hasonló időszakába*, és a halálos áldozatok száma is 48­cal növekedett A legtöbb karara bol Szlovákia fővárosában fordul elő. Itt gyakran hallani olyan oé zeteket, hogy a gépkocsivezetők figyelmetlenek, udvariatlanok egy mással szemben. Mindez igaz, éppúgy, mint az a szomorú tény, hogy Szlovákiá­ban csak öt fényjelzéssel irányí­tott útkereszerződés van,- ebből három Bratislavában. A rendőr­ség csak a legfőbb útkeresztező déseknél tudja a forgalmat irá­nyítani, mivel a létszámuk kicsi. Szemaforos berendezéseket až utóbbi években nem vásároltak, pedig Brnúban is gyártják. A ter­vek szerint 1975-ig Szlovákiában 270 ilyen irányító berendezést kellene özembe helyezni, mégpe dig ezek nagy részét Bratislavá­ban. De vajon nem marad ez is csak papíros? A gépkocsik száma évről évre növekedik, és ezzel pár­huzamosan a közlekedési bales­tek száma is. A rendőrség szigo­rúan fellép a szabálysértő gépko­csivezetőkkel szemben, de Szlo­vákia fővárosának vezetői keve­set tesznek a balesetek megelő­zése érdekében. így a város utcái túlzsúfoltak, és az útkeresztezti déseknél nemegyszer káosz ural­kodik. Az illetékes minisztériumoknak sem volna szabad megfeledkezniük erről a tarthatatlan helyzetről, mivel az előző évhez viszonyítva • karambolokból adódó anyagi kár 14 481 300 koronával volt tUbS az év hat hónapjában. Amit tehát megtakarítunk a réven, elveszít­jük a vámon. -nf-

Next

/
Thumbnails
Contents