Új Szó, 1969. július (22. évfolyam,152-178. szám)

1969-07-13 / 28. szám, Vasárnapi Új Szó

Sohase hittem volna, hogy olyan nehéz bűnügyi regényt írni. Vagy színdarabot. Vagy akármit... Űgy képzeltem eddig, hogy az ember — illetve az író - elképzeli . .. Ellentétben egyéb irodalmi alkotással a bűnügyi regénynek nem előfeltétele az írói véna, s nem befolyásolja az átélés. Elegendő elolvasni nyolc-tíz ilyen zsánerű alkotást... Mondom így képzeltem! Ebből kiindulva - gondoltam — én is lelövök valakit (vagy valakiket), minél tóbb egyént a műfaj szempontjából, annál jobb. Annál nagyobb lesz majd az érdeklődés. Lassacskán belejövök ... T

évedés! Már az első soroknál észrevettem, hogy a dolog mégsem ilyen egyszerű. Le kellett Írnom a „hulla helyzetét". Mert az Ilyesmi elkerülhetetlen. A „hulla helyzete"! Hideg futott végig az írógépemen. Annyi borzalmat kellett a lezajlott évtizedekbein lekopognia, hogy minden billentyűje berzenkedett ez ellen az új merénylet ellem. Bár az is lehet, hogy bennem van a hiba. Nem voltam képes... (Igaz nem is nagyon erőltettem magam). Vértől borított hullát elképzelni... Brrl Semmiféle helyzetben. Ekkor jutott eszembe, hogy talán gusztusosabb halálnem a méreg. Ebben gyakorlatunk is van. Elég sok méreggel jár az élet. Amíg az ember egy ilyen „krimit" el tud helyezni. Mert mindenki okos ilyenkor. Jobb lett volna így, logikusabb lett volna úgy — mondják. Logikát követelnek a kioltott emberélet mellé, meg szempontokat... Mikor mindezt végiggondoltam, rögtön el tudtam képzelni a „hulla helyzetét". De mert „hullahelyzetbein" csakis olyan egyéneket tudtam elképzelni, akik alkotó pályám fellendülése elé akadályokat gördítenek, ezekre az egyénekre pedig egyelőre még elevenen van szükségem, a gondolatot szülei tése pillanatában elvetettem. Tehát a „hullát" — nem tetszik nekem ez a sző. Az áldozatot... (így jobb!) Az áldozatot megmérgezték. Mivel? Valóban jó lenne tudni. Ciánkálival? Szublimáttal? Gyerekkoromban a ház pincéjében, ahol laktunk, patkányok garázdálkodtak. Szublimátkeveréket etettek velük. Jó lenne tudni elpusztultak-e attól vagy sem. Maradjunk inkább a ciánnál. Honnan szerez be manapság valaki ciánt? Megvan! A gyilkos valamelyik vegyiüzemünk dolgozója. „Dinamitka" ... Slovnaft... Na nem, ezt nem lehet.. Nem lehet kompromitálni a gazdasági életünkben előkelő szerepet betöltő vállalatokat. Nem, nem lehet. Hacsak ... hacsak ... nean játszik szerepet a gyilkosságban az állam ellent vétség kémkedés... Nem rossz ötlet! Na majd a végén kiderül... Mégse! El a ciánnal, a politikától... Megvan! Féregírtó vállalati A szolgáltató üzemek! Rájuk úgyis haragszom, amióta hat hétig várakoztattak s végül mégse jöttek el az ablakaimat megtisztítani. Ogy kell nakikl Majd én megmutatom! Marad a szolgáltató üzemek lakástisztító részlege ... A gyilkos ennek a dolgozója. De vajon miért ölte meg azt az ízét? Kit ls? Na várjunk csak ... Tulajdonképpen még nem is tudom, kit öltem meg. Mondjuk ... egy kéjsóvár agglegényt... Nem lehet! A kéjsóvár agglegények megsértődnek és sűrűn teleírt hat oldalon fejezik ki rosszalásukat. Egy ifjú bigamista ... Ugyani Az ifjú blgamlsták talán nem tudnak hat oldalt sűrűn telegépelnl? Megtaláltaml Az áldozat gazdag öreg Izé... Ml? lak másfelé vezetnek. Ez a fontost Nagyon fontos, a szálakat összekuszálni, különben miként bogozódjék ki? Jó lenne ha a nyomok egy nö felé vezetnének. Az ilyesmi mindig hatásos! Nem árt, ha egy krimiben szerelem is létezik. Fokozza a feszültséget. A nő lehet fiatal, özvegy, akinek az áldozat . legénykorában udvarolt. Nem is tudtam, hogy nős ... Mindenesetre komplikálja a helyzetet. Gyanúba keveredhet a feleség udvarlója. Vagy a múltból egy folt, valaki, akt zsarolja ... Mert tudja, hogy agyában lopott gondolatok szoktak magfordulni. Mindenesetre kezd már kialakulni. Már tudom, hogy a gyilakadok a gyilkosra is. Most még csak azt kellene kiagyalnom, kit mindenkit tegyek el láb alól a továbbiak folyamán? A hatodik és nyolcadik, valamint a tizenkettedik és harmincnegyedik oldalon. Mert egy hulla — nem hulla, egy áldozat, mintha nem is lenne! Ki vesz a kezébe olyan krimit, amelyikben nincsen legalább nyolc halott? Mindjárt az első oldalakon három... A kiadóvállalatban (a fene egye meg,) ezt tudják! Az illetékes szerkesztő kipróbált szakember! (Sajnosl) Ez az én formám! Éppen ott ül egy szakember, ahova az én érdekeim fűződnek. No de tulajdonképpen miért tegyem el láb alól annyi polgártársamat, mikor nem is haragszom rájuk? És ezt az egyet is úgy sajnálom. Hát tehet ő róla, hogy nem tudott a saját fejével gondolkodni? Azonkívül elég gyenge szívem van. Egy rántani való csirke túlélhet, ha véletlenül elevenen kerül a konyhámba. Meglehet, hogy ennek a kollegának (akit megöltem) szép családja van. Kiskorú gyermekei, öreg szülője. Bár ez nem valószínű. Az általam olvasott bűnügyi regényekben ritkán fordul elő gyászoló rokonság. Az élet más! Az életben még az is megtörténhet, hogy a gyilkost nem csípik nyakon. Krimiben ilyesmi lehetetlen. Krimiben mindent meg kell oldani és mindent meg lehet magyarázni. Logikusan. A megmagyarázhatatlant is. Komoly irodalmi alkotásban a megfejtést rá lehet bízni az olvasóra. Gondolkodjon! Azért van a feje... Igaz, krimifogyasztás közbein is lehet gondolkodni, de nem tanácsos, mert akkor ráeszmél az olvasó, hogy az egész nagy marhaság. Azonkívül, ha az olvasó előre kitalálja, hogy ki volt a tettes, akkor gyenge a krimi... Ha nem találja kí, gyanúja támad: akkor ő maga ostoba, mert nem tudja jóelőre, hogy a legártatlanabb külső alatt rejtőzik a bestia ... Bizony! Nem olyan könnyű bűnügyi irodalmat csinálni, mint azt sokan gondolják. Én is azt hittem, hogy csupán el kell képzelni! Hát nem! Visszatérek inkább a komoly irodalmi műfajhoz. Saját élményanyaghoz. Az életből merítek. Annyi hullát és abszurditást írhatok akkor regényemben, amennyit akarok. Az éleinek mindent szabad. És nem is kell a ,hulla helyzetét" kitalálnom. Egyáltalán nem kell kitalálnom semmit, nem is szabad ... gondolkodni sem! És ráadásul plágiummal sem vádolhat meg senkii DAVID TERÉZ emberrel, kikérdezem, megmagyaráztatom a tüneteket. Vagy pedig ... még jobb... és egyszerűbb, lemásolom valahonnan ezt a fejezetet. Ellopom ... Hogy ez plágium? Na bumm! Tőlem talán még sohase loptak témát? Kibírtam. Beletörődtem. (Igaz, hogy nehezen). Azt mondták, ötletet lopni nem bűn. Rómeót is hányszor megírták már Shakespeare után, és ő mégsem forgolódik a sírjában. Bár mit lehet tudni? Az áldozatot tehát egy kollegája tette el láb alól, bosszúból, mert ellopta az író milliókat érő gondolatát. Hogyan kell ellopni milliókat érő gondolatot? És egyáltalán, mennyi használható gondolat létezik a világon? Vagy ötlet... Téma? Na persze, ez éppen egy használható gondolat volt, azért nyúltak feléje egyszerre ketten. Az egyik megszerezte... Természetesen az, akit megöltek. Azért ölték meg. A gyilkos egy használható ötlet miatt vetemedett a szörnyű tettre. Tulajdonképpen érthető. Olykor én is ölnék egy használható ötletért. A gyilkost a végén okvetlenül fel kell mentenem ... Na persze előbb nyomára kell jutni, le kell tartóztatni... A száÉs miért ölje öt meg a poloskairtó vállalat alkalmazottja? Na miért? Hát az örökségérti Világosi És ha be tudja bizonyítani a gyilkos, hogy egyenes leszármazottja, törvényeink értelmében, meg is kaphatja. De ha egyenes leszármazott, akkor szépszerével is hozzájut az „Izé" halála után ... Csakhogy neki sürgős. No de erre még ráérünk. Tulajdonképpen mennyi vagyona lehet egy ilyen magányos öregnek? És miből kuporgatta össze? Na nem! Nem megy! Valami mást kell kigondolnom. Vessük el a ciánt a szolgáltató üzemek dolgozóival együtt és valami nívósabb mérget szedjünk elő. Altatót. Nekem is előírt az orvos. Mennyi lehet a halálos adag? Annyi recept talán nincs is a világon... Kés! Ez az! És milyen egyszerű! Csak rá kell jönni! Hátba szúrták ... Nem mondom, ez se nagyon ízléses, de krimiben elég gyakran előforduló halálnem, és ha már okvetlenül meg kell lennie... Már mint a bűnügyi regénynek! Divatos műfaj. Éppen ebből maradjak ki? Ráadásul pénzt is hozhat a házhoz! Tehát marad a kés. Majd beszélgetek egy bűnügyi szak-