Új Szó, 1969. július (22. évfolyam,152-178. szám)

1969-07-12 / 162. szám, szombat

Hét végi hírmagyarázatunk UJBOL VÁLASZÚTON Olaszországban ismét kormányválság van. Arányait, kihatá­sát tekintve az appenini országban évek óta tartó feszültség­nek nem egyszerű kiéleződésével magyarázható, hanem bizo­nyos minőségi változások vannak a hátterében. Olaszország­nak pillanatnyilag nincs kormánya, s kérdés, felújítják-e a szocialista—kereszténydemokrata koalíciót. elálltak attól a követelésüktől, hogy a pártban minden vonalon érvényesüljön az „új baloldali többség". Így a kongresszus után nem történtek nagyobb szeményi változások a pártve­zetésben: Flaminio Piccoli meg­maradt főtitkárnak, a Moro­csoport azonban kompromisz­szuma ellenére is igényt tart pozícióira, hogy később megfe­lelő időpontban éljen a reális többség adta lehetőséggel. 1969 VII. 12. 0 Ködbe veszett remények Tavaly ilyenkor „strandkor­mánya" volt Olaszországnak. t.eone átmeneti kormányától a kereszténydemokrata Rumor vette át a vezetést, bár kormá­nya nehéz körülmények között alakult meg. Leone átmeneti kormányának nem az volt a feladata, hogy orvosolja mind­azokat a bajokat, amelyek el­hanyagolása miatt az előző Moro-kormány megbukott, vi­szont a közmondásos mórként megtette kötelességét: 151 napi hioataloskodása idején húzta­halasztotta a legégetőbb refor­mokat. Nagyon természetesnek tűnt, hogy a balközép kormányrend­szert felújító Rumor-kabinettől határozott szót vártak a töme­gek. Mindenekelőtt a legége­tőbb szociális kérdések orvoslá­sát: a nyugdíjak és bérek eme­lését, az árak stabilizálását, ok­tatási reformot, a munkások beleszólási jogának biztosítását. A legtöbbet vitatott kérdések­ben tett is némi engedményeket a Rumor-kormány, ám a jelen­téktelen béremeléseket, a nyug­díjak kiigazítását rövidesen le­rontotta az árak szembetűnő felszökése — bizonyos közszük­ségleti cikkek 25 százalékot meghaladó arányban drágultak. A beígért főiskolai reformból sem sok valósult meg, inkább látszatereményről beszélhetünk, amellyel a kormány nyilván a lázongó diákságot akarta le­csendesíteni. A munkások stá­tusának rendezése messze el­maradt a szakszervezetek kö­vetelései mögött. Ily helyzetben permanens sztrájkok és tüntetések fejezték ki szinte hónapról hónapra a lakosság elégedetlenségét a balközép kormánnyal. A sztrájk és a tüntetés ugyan megszokott jelenség Olaszországban, ám a mostani szűnni nem akaró tö­megmegmozdulások okai olyan mélyen gyökereznek, hogy le­hetetlenség továbbra is szépíte­ni, elkendőzni a bajok forrá­sát, s a reális helyzet felisme­rése bizonyos balratolódását eredményezte a koalíciós pár­tokban. # Óvatos balratolódás A kereszténydemokratáknak előnyös volt a balközép koali ciós rendszer, mert a politiká­jában következetlen szocialista partnerüket mindig meghátrá­lásra tudták bírni, érvényesítet­ték népellenes szándékaikat, a politikai balsikerekért viszont a szocialistákra háríthatták a fe­lelősséget. Az utóbbi évek ta­pasztalatai azonban azt bizonyí­tották, hogy ezt a hintapoliti­kát nem folytathatják a végte­lenségig. A kereszténydemokra­ta szupremáció és a Nenni-szo­cialisták megalkuvása a nem­zeti érdekek NATO-cégér alatti kiárusításához vezetett, Olasz­ország függvénye lett az atlan­ti szövetségnek, bázisállammá süllyedt. Az ország Földközi­tengeri helyzetével kapcsolat­ban az ebből származó veszélyt lassan felismerő tömegek — nem kis mértékben a kommu­nisták aktivitásának eredmé­nyeként — szociális-gazdasági követeléseiket mindinkább egy­bekötötték a külpolitikai kurzus megváltoztatásának szorgalma­zásával. A kisemberek tömegei nem részesültek az olasz gaz­dasági csoda áldásaiból, az ipa­ri konjunktúra eredményezte felvirágzásból. Viszont elsősor­ban őket sújtotta a nagy mono­póliumok ádáz versengése, a ki­erőszakolt fúziók stb. Ezért ért­hető, hogy a kereszténydemok­rácián belül ts erősödött a bal­ratolódás. Sőt, ami meglepő, a múltban egyáltalán nem haladó politikus hírében álló Moro állt e baloldal élére. A júniusban befejeződött ke­reszténydemokrata párti kong­resszus eredményei megerősí­tették a balratolódást, bár Moro követői a konzervatív „doroty­tyás" frakcióval szemben végül 0 Kenyértörés Nenni pártjában Balratolódás következett be Nenni Olasz Szocialista Pártjá­ban is. Következményeivel sok­kal szembetűnőbb, mint a ke­reszténydemokrata táborban történt erőáttolódás, s valójá­ban ez okozta a középbal kor­mány mostani bukását. Az olasz szocialisták válságát Nenni antikommunizmusa és egységbontó, a burzsoáziának behódoló politikája okozta. A? 1956 óta a kommunistáknak tel­jesen hátat fordító Nenni 1966­ban ugyan frigyre léptette a szocialistákat a szociáldemok­ratákkal (Saragat követőivel), ám az akkori egyesülés kény­szerházasságnak mutatkozott. Az egyesülés után méginkább kiéleződtek a párton belüli frakciók közötti ellentétek. A párt központi bizottságának múlt heti ülésén Srámai össze­csapás játszódott le a balra to­lódó De Martino- és Giolitti­csoport, a múltban Nennit tá­mogató Mancini-csoport és Nenni centrista csoportja, va­lamint a jobboldali Tanassi-csö­pört, a volt szociáldemokraták között. Tény az, hogy Nennit leszavazták, s új baloldali több­ség alakult kt. Mivel Nenniék a párt irányítását nem akarták erre a többségre bízni, Mauro Ferri, Tanassi és Preti vezeté­sével több jobboldali szocialista vezető kilépett a pártból, és Olasz Szocialista Egységpárt (PSU) néven új pártot alakított. Nenni nem követte őket, vi­szont a szocialista pártelnöksé­get sem fogadta el. A szocia­listák főtitkára De Martino, he­lyettese pedig Mancini lett. A szocialista párt egységbontói ezután a kormányból is vissza­rendelték az őket követő mi­nisztereket, s így robbant ki a mostani kormányválság. 0 A hazárdjáték veszélyes Saragat köztársasági elnök a jelen pillanatban még kormány­alakítási tárgyalásokat folytat. A kereszténydemokraták szeret­nék visszaállítani a középbal koalíciót. A dorottyások mindkét szocialista pártot szeretnék a koalícióban látni, a szocialista egységpártiak azonban nem hajlandók vetélytársaikkal egy kormányban helyet foglalni. A baloldali kereszténydemokraták csak De Martino szocialistáit hajlandók befogadni a kor­mányba. A republikánusok —, a harmadik koalíciós partner — hallani sem akarnak a koalíció felújításáról. A szakadár szo­cialisták inkább azt szeretnék, ha kisebbségi kereszténydemok­rata kormány alakulna. (!) Az amúgy is bizonytalan hely­zet ebben az esetben különösen veszélyessé válhat, mert alkal­mat ad a neofasisztáknak, mo­narchistáknak és más antide­mokrata csoportosulásoknak, hogy a zavarosban halásszanak, sőt a még le nem zárt SIFAR­ügy is azt bizonyítja, hogy a demokrácia hívei egy jobboldali puccs lehetőségét sem zárhat­ják ki. A válságból kivezető utat most ls a széles tömegek ak­cióegységének megteremtését sürgető kommunisták mutatják. Az OKP nyilatkozata értelmé ben „olyan kiutat kell találni a kormányválságból, amely elő­re, s nem hátra mozdítaná az olasz demokráciát. Olaszország­nak új politikára van szüksé­ge". LÖRINCZ LÁSZLÓ KÖZZÉTETTÉK AZ APOLLO 11. UTITERVÉT Július 16-a új korszak kezdete? Kennedy-fok — Az Amerikai Űrhajózási Hivatal (NASA J teg­nap közzétette az Apollo 11. űr­hajó hivatalos időrendjét. Esze­rint az Apollo 11. űrszondát 1969. július 16-án, közép-euró­pai időszámítás szerint 14 óra 32 perckor indítják útjára. A tervek szerint csütörtökön bizo­nyos pályakiigazítást eszközöl­nek, amennyiben erre szükség lesz és pénteken 0 óra 32 perc­kor már az űrhajósok megkez­dik az első színes tv-közvetíté­süket a világűrből. A NASA tu­dósainak terve szerint a hold­kompnak július 20-án, vasárnap 21.19 órakor kell leereszkednie a Holdra, és másnap 6 óra 57 perckor a három amerikai űr­hajós közvetlen színes tv-adást sugároz a Holdról. A tervek szerint az Apollo 11. utasai csü­törtökön, július 24-én 17 óra 51 perckor szállnak le ismét Föl dünkön, a Csendes-óceán vizén. Pénteken 1 órakor a Kenne­dy-fokon megkezdték az utolsó előkészületeket az Apollo 11. kilövésére. A szakértőknek ugyanis a késő esti órákban si­került elhárítani a Satum 5. ra­kéta első fokozatában mutatko­zó zavarokat, és ezért az ere­deti Időpontot nem változtatták meg. A három amerikai űrha­jós: Collins, Aldrin és Armst­rong folytatták a felszállási gyakorlatokat, majd a hét vé­gét pihenéssel töltik. A Kennedy-fokon már mini egy 500 újságíró tartózkodik, az Apollo 11. indulásánál azon­ban valószínűleg mintegy 5000 tudósító lesz jelen. Az Apollo 11. történelmi je­lentőségű útja körül már világ­szerte sok érdekes vélemény, találgatás is napvilágot látott. Az AFP francia hírügynökség egy körkérdést tett közzé azzal kapcsolatban, hogy kinek mi a véleménye a holdutazásról. Brigitte Bárdot, a világhírű szí­nésznő elmondotta, hogy álta­lában fél az utazásoktól, tehát egyenlőre a Holdra se szívesen kelne útra. Salvador Dali, a vi­lághírű spanyol festő ezeket mondotta: „Most már világos, hogy a Holdon sem az oroszok, sem az amerikaiak nem lesz­nek elsők, hanem egy spanyol, éspedig Salvador Dali." Az amerikai postaügyi mi nisztérium rendeletet adott ki egy postahivatal létesítésére a Holdon. Blaunt postaügyi mi­niszter Washingtonban kijelen­tette, felkérte az amerikai űr­hajósokat, hogy a holdraszállá­suk után bélyegezzék le a le­veleket. Az űrhajósok szívesen vállalták a megbízatást — tet­te hozzá. (ČSTK) Pompidou sajtóértekezletének visszhangja Csehszlovákia is szóba került Párizs — Az elnök első saj­tóé. -ekezlete csak kevés új ele­met tartalmazott — írja René Andrieu, a l'Humanité főszer­kesztője. Úgy látszik, hogy külpolitikai téren meg akarja tartani előd­je irányvonalát. Ez tűnik ki legalábbis a Kelet és a Nyugat közötti kapcsolatokra, a Közel­Keletre és Vietnamra vonatkozó kérdésekre adott válaszából. Belpolitikai tekintetben tar­tózkodóan nyilatkozott a terve­zett gazdasági intézkedésekről, de nem hagyott semmi kétsé­get sem afelől, hogy a nagytő­ke érdekeinek elsődleges védel­me változatlan marad. Az elnök fő célja a külpo­litikai irányvonal szigorú foly­tatása, valamint az, hogy Fran­ciaországot nagy ipari állammá fejlessze — írja a Figaro. Pompidou még mindig keresi a stílusát — hangoztatja az Au­rore kommentárja —, az elnök szerepe továbbra sem világos. A Le Peuple című szocialis­ta lap Pompidou sajtóértekez­letével kapcsolatos tegnapi kommentárja szerint Pompidou nem adott világos választ egy kérdésre sem, elsősorban adós maradt az „európai" kérdések­nél a nyugat-európai közösség problémáival kapcsolatos fele­lettel. Ugyancsak hallgatott a belpolitikai problémákról is. Az égető szociális kérdésekről nem nyilatkozott az a férfi, aki a kapitalizmus megtestesítője. Pompidou csütörtöki sajtóér­tekezletén az egyik újságíró megkérdezte, vajon a Szovjet­unióval való politikai együttmű­ködésének fejlesztésével Fran­ciaország nem másltfa-e meg az augusztusi csehszlovákiai eseményekkel kapcsolatos ál­láspontját. Pompidou e kér­désre így válaszolt: „A Szovjet­unióval folytatott együttműkö­désünk valamennyi területre kiterjed, vagyis műszaki, gaz­dasági, tudományos, kulturális és természetesen politikai együttműködésről is szó van. Ez részét képezi annak a poli­tikának, amelynek célja, hogy véget vessen a tömbök politi­kájának, és elérje azt, hogy megegyezés jöjjön létre vala­mennyi ország között és meg­kíséreljék "a. kölcsönös együtt­működést. Magunk részéről, igyekszünk együttműködni a Szovjetunióval. Számos téren ez sikerül is, mindkét fél meg­elégedésére. Ez nem gátol meg bennünket abban, hogy ne bí­ráljuk a szovjet diplomácia vagy a Szovjetunió egyes cse lekedeteit és lépéseit éppúgy, mint ahogy az Egyesült Álla­mokhoz fűződő szövetségünk és mélységes barátságunk sem gá­tol meg abban, hogy bíráljuk az amerikai dilomácia azon lé­péseit, amelyekkel nem értünk egyet. Hasznos eszmecsere volt Az Osztrák Kommunista Párt Központi Bizottsága a moszkvai nemzetközi tanácskozásról Bécs — A Volksstlmme, az Osztráik Kommunista Párt lapja pénteken közölte a Politikai Bi­zottság jelentését a kommunista és munkáspártok moszkvai nemzetközi tanácskozásáról, amelyet a Központi Bizottság legutóbbi ülésén Franz Muhri, a párt elnöke adott elő. Muhri a tanácskozás eredmé­nyét „új kiindulópontnak ne­vezte a kommunista mozgalom új, sokoldalú egységére irányu­ló törekvésben". Rámutatott, hogy a tanácskozáson a néze­tek megegyeztek az imperializ­mus elleni harc legfontosabb kérdéseiben. A határozat, amelyben a Köz­ponti Bizottság jóváhagyta az OKP küldöttségének a tanács­kozáson elfoglalt álláspontját, így hangzik: „A nyílt, demokratikus és AZ ÜJ Francia Szocialista Párt országos alapító kongresz­szusát tegnap 9 órakor nyitot­ták meg Issy-Les-Moulineaux­ban, Párizs elővárosában. A kongresszuson megvitatják az új párt alapszabályzatát, a tag­díj összegét és megválasztják központi szerveit. baráti vita a nemzetközi tanács­kozáson megerősítette a részt vevő pártok közötti bizalmat és ugyanakkor jobb feltételeket te­remtett az értekezleten részt nem vett pártokkal való együtt­működésre. A Központi Bizott ság egyetértését nyilvánítja a jóváhagyott dokumentumokkal és mindent megtett, hogy az osztrák kommunisták fokozot­tan hozzájáruljanak az impe­rializmus ellen vívott harchoz. A határozatot 47 szavazattal 10 ellenében, 1 tartózkodás mellett hagyták jóvá. (CSTK) Meghalt Konsztantyinov akadémikus Moszkva — Meghalt Borisz Pavlovics Konsztantyinov szov jet akadémikus, tudós, a Szov­jetunió Tudományos Akadémiá­jának alelnöke, az SZKP tagja a Legfelsőbb Szovjet képvise­lője, az állami tudományos és technikai bizottság tagja. A moszkvai Pravda július 11-i szá­mában közölt gyászjelentést a párt számos vezető személyisé­ge írta alá. (CSTKJ néhány sorban MEGKEZDŐDTEK Varsóban a csehszlovák és a lengyel szak­szervezetek vezetőinek tárgya­lásai. A csehszlovák küldöttség vezetője Karel Poláček, a CSFSZM Központi Tanácsának elnöke. KOLÚNREPÜLŰGÉPPEL teg nap hazaérkezett Budapestre a magyar párt- és kormánykül­döttség, amely Kádár Jánosnak, a MSZMP KB első titkárának vezetésével baráti látogatást tett Bulgáriában, ahol aláírták a két állam további 20 évre szóló barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződését. SZOVJET—MONGOL szerző dést írtak alá július 10-én Ulán­bátorban, amely szerint a szov­jet építkezési szervezetek a mongol népnek ajándékként is­kolákat, kórházakat és lakáso­kat építenek. A NYDGATNÉMET bíróság Memmtngenben életfogytiglani börtönre ítélte Georg Östert, a „sicherheitsdianst" volt tagját azért, mert aktívan részt vett a németek által megszállt Rze­szów lengyel város 110 zsidó lakosának kivégzésében. BANGALOVE-I jelentés sze­rint, ahol most tartja ülését az Indiai Nemzeti Kongresszus összindiai pártbizottsága, a párt gazdaságpolitikájával kap­csolatos különböző vélemények miatt elmélyült a párt végre­hajtó bizottságában a válság. AZ NDK finnországi kereske­delmi képviseletének vezetője átadta Karjalainen finn külügy­miniszternek az NDK kormá­nyának válaszát a finn kor­mánynak az európai biztonsági értekezlettel kapcsolatos 1969. május 6-i memorandumára. Az NDK kormánya helyesli Finn ország kezdeményezését és an­nak a véleménynek ad kifeje­zést, hogy az értekezlet hozzá­járulhat az európai feszültség enyhítéséhez. FRANK BORMAN amerikai űrhajós péntekre virradóra megérkezett New Yorkba szov­jetunióbeli 9 napos látogatásá­ról. Borman a repülőtéren el­ismerően nyilatkozott a ven­déglátók szívélyességéről. SZICÍLIÁBAN pénteken reg­gel 24 órás általános sztrájk kezdődött, amelynek részvevői a munkanélküliség ellen tilta­koznak. továbbá mezőgazdasá­gi reformot, gazdasági fejlesz­tést, és több munkaalkalmat követelnek. A sztrájkra való felszólítást a három szakszer­vezeti központ: a CGIL, CISL és az UIL közösen adta ki. LIVORNÚBAN pénteken egy­begyűltek a Földközi-tenger part menti városainak vezetői, hogy tiltakozzanak a NATO-tá­maszpontok létesítése ellen. A gyülekezetet a ltvornói kikötő­munkások és a térni acélgyári munkások egységes bizottsága szervezte. Az akció szombaton nyilvános tüntetéssel ér véget. A NEMZETKÖZI helyzetről és a nemzetközi munkásmozgalom kapcsolatairól tárgyalt Arman­do Cossutty, az OKP vezetősé­gének tagja, valamint Vladimir Bakaricse és Stano Dolenza, a JKSZ Végrehajtó Bizottságának tagjai. A tárgyalás napirendjén a két párt kapcsolatainak fej­lesztése szerepelt. DR. ZDENfiK HRDLIČKA, Csehszlovákia japáni kinevezett nagykövete Tokióban megnyi­totta a csehszlovák népművé­szeti kiállítást, ahol 300 kerá­mia, fából faragott dísztárgy, csipke és egyéb tekinthető meg. AZ AVIANCA kolumbiai re­pülőtársaság pilótája megaka­dályozta egyik utasának azon kísérletét, hogy a repülőgépet Kubába irányítsa. Társaival együtt lefegyverezte a tettest, majd Barranquille-ben leszállt, ahol átadta őt a rendőrségnek. A FRANCIAORSZÁGI Corbeil város bírósága három hónapi fogságra és 2000 frank pénz­büntetésre ítélte Peter Sadecký fiatal csehszlovák emigránst, aki cigarettával megégette ma­gát, szétszaggatta ruháját, ösz­szekötözte magát, és megját­szotta, hogy a csehszlovák rendőrség áldozata. A kalan­dort kiutasították az NSZK-ba, mert ott van „állandó lakhe­lye".

Next

/
Thumbnails
Contents