Új Szó, 1969. június (22. évfolyam, 127-151. szám)

1969-06-08 / 23. szám, Vasárnapi Új Szó

mamrnuttiľ i inai Nadrág a divat A párizsi Haute Coutu­re kénytelen visszavonul­ni, mert vereséget szen­vedett. Kezdetben ugyan­is a női divatot irányí­tó nagyhatalmak kitiltot­ták a nők ruhatárából a nadrágot, amely — lévén tipikus férfias ruhada­rab — megfosztja a szép nem tagjait a nőiesség bájától, A divat-nagy­hatalmak tiltakozása azonban meddő volt, a nők egyre jobban meg­kedvelték a praktikus és — egy jóalakú nőn két­ségtelenül „mutatós" — nadrágot. Ennek ellenére egé­szen a közelmúltig két­séges volt hogy vajon elnyeri-e a nadrág a „felső tízezer" jóváha­gyását is. Néhány nap­pal ezelőtt azonban az etikett szabályaihoz any­nyira és olyan mereven ragaszkodó Elysée-palo­tában is megjelentek az első „nadrágos" hölgyek, és ezzel vitathatatlanul udvarképessé vált a nad­rág. Eddig például estélye­ken csak színésznők, el­sősorban Brigitte Bárdot, jelent meg nadrágban, de az Elysée-palotában tör­tént frontáttörés óta egy­re több nadrágos szépség látható az opera díszelő­adásain. Azt mondhatnánk, hogy ez Ismét egy lépés a női egyenjogúság felé vezető úton. Különösen Franciaországban! Ugyanis, Napoleon tör­vénnyel tiltotta meg a nőknek a nadrág viselé­sét, és a szigorú törvényt a derék honatyák csak száz évvel később enyhí­tették, amikor ls a ke­rékpár elindult, világhó­dító útjára. De a hivata­los álláspont továbbra is nadrágellenes volt, és az­zal érveltek, hogy már Jeanne ď Arc roueni pe­rében is súlyosbító kö­rülményként ítélték meg, hogy az „orleans-i szűz" férfinadrágban szalad­gált. (MONDE) Halai megrendelésre Az önkéntes eutanáziával (a gyógyíthatatlan Bete­gek halálának meggyorsítása, esetleg előidézése szen­vedéseik megkönnyítése céljából) kapcsolatos törvény­javaslat valószínűleg ismét az angol felsőház elé kerül. A két előző kísérlet kudarcot vallott — 1936-ban ós 1950-ben a felsőház visszautasította a törvényjavas­latot. Az ellenérvek tömören a következők: A modern orvostudomány feleslegessé teszi az eutanáziát, ellen­tétben áll az orvosi esküvel, alantas célokra hasznól­aak fel A reformátorok, akik elsősorban az eutanázia elismeréséért küzdő társaságba tömörülnek, azzal ér­velnek, hogy a jelenlegi törvényjavaslat, amely hang­súlyozza az önkéntességet, lényegesen különbözik az előzőektől. A gyógyíthatatlan betegnek 30 nappal ko­rábban kell kérelmeznie a halálos Injekciót. További érv, hogy a súlyos betegségekkel járó szenvedések csillapításéhoz bonyolult kórházi kezelés szükséges, amely viszont az egészségügyi intézmények kevés fé­rőhelye miatt nem mindig lehetséges. Ami az orvosok véleményét Illeti, a leggyakoribb' ellenérv az, hogy nertf hajlandók ezt a „műtétet" vég­rehajtani. Viszont a megkérdezettek egyharmada haj­landó lenne ezzel a módszerrel véget vetni a gyógyít­hatatlan beteg szenvedéseinek. \ Bár a törvényjavaslat elfogadása felettébb' kétséges, a róla folytatott vita alkalmas bizonyos etikai kérdé­sek tisztázására, illetve az orvos mai társadalmi sze­repének megvizsgálására. (GUARDIAN) A francia főváros lakói ismét felfedez­ték a papagájt. A pa­pagájkór már nem ag­gasztja őket, mert alig-alig fordul elő ilyen megbetegedés, és különben is a Dél­Amerikáből importált madarakat gondosan megvizsgálják. A szenvedély nem újke­letű. Az első papagá­jokat a keresztes ha­dak hozták Európába és XIV. Lajos király­ról köztudomású, hogy minden hajóskapi­tánytól ajándékpapa­gájt követelt. Ma a „kalitkába zárt élő hangleme­zek" közül elsősorban a bőbeszédűeket ked­velik. És mert az em­beri találékonyság végtelen, már mű­ködnek Párizsban a különleges „papagáj­iskolák" ahol hivatá­sos" szakemberek ta­nítják a tarka mada­rakat a szellemes, könnyed csevegésre. Különösen az afri­kai papagájok tanu­lékonyak, sőt egyes szakemberek szerint érdeklődnek a tévé iránt is és a rugby­mérkőzések alkalmá­val izgatottak lesz­nek. Ennek ellenére a tévé még nem iktatta műsorába a „papagáj­nyelv oktatását", vi­szont forgalomba ke­rült egy hanglemez: „Hogyan tanítsuk be­szélni a papagájt?" Állítólag egy papa­gáj szókincse lega­lább 150 szóból áll. Meg kell tanulnia, hogy minden nap ugyanabban az idő­pontban enni kérjen, hogy utánozni tudja a telefont és ura krá­kogását. Hiába, az ember telhetetlen. Nem elég, hogy a tévé, a tran­zisztoros rádió, le­mezjátszó és magnó megfosztja az annyira áhított és annyira szükséges, jótékony csendtől — még a pa­pagájt is zajongásra tanítja. PARIS MATCH sovány ember, karcsú ember ne is re­mélje, hogy tagja lehet az amerikai „Weight Watchers International" nevű szervezetnek. Ez ugyanis a kövérek klub­ja, azoké, akik elhatározták, hogy közös erővel szabadulnak meg felesleges ki­lóiktól. Módszereik a szokásosak: rend­szeres táplálkozás, de a cukor, olaj sze­szes ital, vaj, füstölt hús és hústermék szigorúan tilos. Ami újszerű, az a közös­ségi szellem. Az, hogy a klub illésein pa­naszkodhatnak vagy biztathatják egy­mást. Sőt bevallhatják bűneiket ls: „Ed­dig mindig eldugtam egy szelei süte­ményt a ruháskosárba ..." „Amint a fér­jem elaludt, a konyhába osontam és megdészmáltam a készleteket.. Az érdekes klub nyolc éve működik és több ezer tagja van. A módszer helyes­ségét a 26 éves Alice Madeiros-szal bizo­nyítják, aki mint 138 kg súlyú szépség lépett a klub tagjai közé és tizennégy hónapi kollektív fogyókúra alatt 76 kilo­grammal könyebbült meg. IKépünkön a klub tagjai. Sajnos a legkö­vérebbek nem voltak hajlandók a fény­képezőgép elé állni! f SIE + ÉR Összefogás a halál ellen A terv 1967 júniusában Párizsban született a szervátültetés kérdéseivel foglalkozó nemzetközi kongresszuson. Ami akkor még utópiának látszott, egy évvel később New Yorkban már reálisabban körvonalazódott: ki kell építeni Európában a nemzetközi transzplantációs együttműködést és akkor könnyebben, gyorsabban lehet megtalálni azt a donort, akinek biofizikai tulajdonságai a legjobban megegyeznek az elfogadóéval. Európa nyugati országaiban eddig három koo­perációs bázis alakult ki: • a párizsi St.-Louis kórházban a Jean Daus­set tanár vezetése alatt álló Centre d'lmmuno­Hématologie. Ehhez csatlakozott Spanyolország, Portugália, Svájc és Ausztria. • A hollandiai Leiden-ban dr. Jon von Rood csoportja, amely a Benelux-államok és Anglia számára is dolgozik. • Az olaszországi Torinóban Rugglero Cappel­lini tanár intézete. A szakemberek véleménye szerint a szocialista államok központját Prágában építhetnék ki, Ml­lan HaSek tanár vezetésével. Az EURÓT RANSPLANT gondolatának legoda­adóbb népszerűsítői Steffen és Furthmayr oszt­rák tudósok. Abból indulnak ki, hogy az ilyen együttműködés elsősorban a kis országok számá­ra lenne rendkívül előnyös, hiszen ezekben az országokban — lévén kisebb a lakosság létszáma — sokkal nehezebb olyan donorokat és elfoga­dókat találni, akik között fennáll az annyira fon­tos „szövettani tolerancia", vagyis, hogy az el­fogadó szervezete nem veti ki magából az ide­gen, eltérő tulajdonságú szövetet. Ez az arány 1:129, tehát a kis országok helyzete külföldi se­gítség nélkül reménytelen. WKLTWOCHE A párizsi Crazy­Horse-Salonban mezítelen Missvá lasztást rendeztek. A győztes a 22 éves Marié Jour­dain lett, akinek fejére a szépség­királynői koronát az 1967. évi Miss Asia, a tokiói 22 éves Haikedo tette leL (QUICK)

Next

/
Thumbnails
Contents