Új Szó, 1969. június (22. évfolyam, 127-151. szám)
1969-06-08 / 23. szám, Vasárnapi Új Szó
Aktuól is kérdés: (Tavaszi) párhuzamosok ... (Foto: Tóthpál) Villáminterjú. Megérdemelt jutalom A csehszlovákiai magyar táncdalénekesek fülek! országos döntőjén szép teljesítményével a második helyet foglalta el P e h a r c z Erzsébet, A Zselfzi Általános Középiskola tanulója. Felkerestük hát őt, hogy röviden elbeszélgessünk vele sikereiről. S talán mondani sem kell, szívesen emlékezett vissza a vetélkedő Izgalmas perceire. — Mit énekelt az országos döntőn? — A „Cseresnyeáruslány" című dalt. Ügy érzem, ez a száin felelt meg legjobban egyéniségemnek. — Hogyan készült a versenyre? — Körülbelül két hónappal a verseny előtt kezdtem el a felkészülést. Egyedül gyakoroltam, saját harmonika kíséretem mellett. - Gondolta, hogy ilyen előkelő helyezést ér el az országos döntőn? — Nem. Tudtam, hogy nehéz lesz a verseny. Szerettem volna a legjobb tíz között végezni. Jobban sikerült. Nagyon örülök a második helynek. Az erkölcsi siker mellett jutalmul kéthetes külföldi üdülésen vehetek részt. A közönség díját is — -egy porszívót — én nyertem. — Árulja el, ki a kedvenc táncdalénekese? — Elsősorban Zalatnay Sarolta, Szörényi . Levente és Tom Jones. Erzsike elmondta még, hogy helyesli a csehszlovákiai magyar táncdalénekesek országos versenyének megrendezését, mert ez jó áíkalom a fiatal tehetségek bemutatkozására. Tény: a siker mindenkit lelkesít. Legyen hát a néhány fenti elismerő sor további buzdítás a modern tánczene kedvelőinek és művelőinek. Feljegyezte: NYUSTYIN FERENC Klubhelyiségek, terembérek Az ifjúsági szervezetek többsége az utóbbi időben egyre gyakrabban panaszolja: nem Jut megfelelő klubhelyiséghez, s ha igen, akkor csak ritkán veszik hasznát, mert olyan magas terembért követelnek az illetékesek. Sőt, megtörténik az is, hogy vidéken egyes nemzeti bizottságok olyannyira feemelik a klubhelyiségek bérét, hogy a fiatalok egyszerűen nem kéjesek azt megfizetni. Ogy tűnik, ezek a nemzeti bizottságok nyilván csak nagyon hiányosan vagy egyáltalán nem ismerik a Belügyminisztérium 1967. október 10-én hozott rendeletét, amellyel a nem lakócélokra szolgáló helyiségek bérét szabályozza. E rendelet első paragrafusa harmadik bekezdése például kimondja, hogy a szabályozás nem vonatkozik azokra az esetekre, amikor az érdekelt szervezetés közületek a helységek bérében individuálisan megegyeznek.. M;ir ez a megfogalmazás is lehetővé teszi a nemzeti bizottságoknak, hogy a klubhelyiségek használatért járó adó megszabásánál tekintettel legyenek arra, hogy fiatalságról van szó. így ahelyett, hogy megnehezítenék, inkább megkönnyíthetnék az anyagi gondjait. A Belügyminisztérium dolgozóinak véleménye szerint a klubhelyiségek használatának bérét négyzetméterenként 110—120 koronába kellene meghatározni évente. Az elmondottakból kitűnik, hogy a nemzeti bizottságoknak önhatalmúlag nem kell, azaz, az igazság szerint nem kellene emelniük a klubhelyiségek terembérét, hiszen nem utasítja őket erre semmiféle rendelet. Sőt! A tavaly augusztusi kormányrendelet arra utasítja a nemzeti bizottsőgokat, hogy mindenütt teremtsék meg a megfelelő feltételeket a gyermek- és ifjúsági szervezetek tevékenységéhez. Ez pedig azt Jelenti, hogy gondoskodniuk kellene megfeleli, klubhelyiségekről és tevékenyen hozzájárulni azeknek kielégítő berendezéséhez! Ám, mi leyyen ha az illetékes nemzeti bizottság nem viseltetik megértéssel a fiatal Jogos kérelmei vagy problémái Iránt? Ilyenkor nem marad egyéb hátra, mint hogy a helytelen bánásmódot érte szervezet a járási nemzeti bizottsághoz forduljon. Amennyiben ott is csak pusztába kiáltott szó lenne a kérelme, akkor pedig forduljon bizalommal a Belügyminisztérium illetékes ügyosztályához ... : G Y E R M E K V I L Á G ] A lusta fiú meg a cinege NÉPMESE Volt egyszer egy lusta fiú, olyan lusta, hogy naphosszat a kisujj át sem mozdította. Kinn heverészett egyszer a folyópqrton. Forró nyári nap sütött. A fiú megfürdött volna a folyóban, de még arra is lusta volt. — De melegem vanI — sóhajtott. — Milyen jó hűvös lehet a víz! Meghallotta a cinege, ott üldögélt fölötte az ágon. Lekiáltott a fiúnak: — Hát fürödj meg! Vetkőzz le gyorsan, ugorj a folyóba! — Fürödj meg, fürödj meg! — csúfolódott mérgesen a fiú. — Könnyen adsz tanácsot! S ha elmerülök? — Fogódzkodj meg a parti sásban — tanácsolta a cinege, és lejjebb röppent egy ággal. — Akkor nem merülsz el. — Nem merülsz el, nem merülsz el! Es ha a sás elvágja a kezem? — Hát húzzál kesztyűit — felelte a cinege. — Kesztyűt, kesztyűt — mérgelődött a lusta fiú. Hiszen az átázik! — Megszárítod a napon. — Megszárítod, megszárítod! Akkor meg elszakad. — Hát ha elszakad, megfoltozod! De most aztán igazán megharagudott a fiú. Ilyen pöttöm madár, és öt akarja tanítgatni! Fölkapott egy kavicsot, megcélozta a cinegét. — Majd megtanítalak mindjárt! Abban a pillanatban megcsúszott és beleesett a folyóba. A cinege meg elröppent. A lusta jiú kivergődött a partra, elhevert a fűben, tovább lustálkodott. Heverészett és szidta a cinegét, mint a bokrot. A cinege meg ágról ágra szállt, és elbeszélte madárpajtásainak, hogyan fürdette meg a lusta fiút. ÜGYESKEDJ Egy csomó, más semmi a „varázslat" ennyi... Egy másfél méter hosszú zsinórt fordított U. alakban leteszek magam elé. A bal kezemmel megfogom a zsinór jobb szárát, kissé megemelem és a jobb kezemmel átnyúlva alatta, a két zsinór közé Qtök egyet. (1. sz. ábra.) Utána egy második ütést mérek a jobb tenyeremmel a zsinór jobb szára felett jobbra, kívülre (2. sz. ábra). Majd megfogom a Jobb kezemmel a bal oldali zsinórszálat (3. sz. ábra), a két kezemet széthúzom és egy csomó látható a zsinóron. (4. sz. ábra.). Hogyan csináltam ezt? Megmondom: Amikor a második ütésnél a Jobb kezemmel a Jobb zsinóron kívíllre ütöttem, a bal kezem elhúzta a jobb zsinór végét a fekvő bal zsinór felett. Az így keletkezett hurokból kinyúlva fogom meg a bal zsinór végét. Ha ezt meghúzom, egy csomó képződik. Mondanom sem kell, hogy a zsinórra ,,varázsolt" csomó bemutatását ,,egy csomó" gyakorlásnak kell megelőznie. Sllkerre csak így számíthatunk. VÍZSZINTES: 2. TÖRD A Idézet Arany János verséből. (A nyíl Irányában folytat-, va). 13. Zoli fele. 15. Gyorsan párolgó folyadék, altatásra is használják. 16. Tó a Szovjetunióban. 17. A késnek is van. 18. A gyengének kevés van belőle. 20. III. 22. Argon vegyjele. 24. Tova. 25. Redőny. 27. Víztsportot űz. 30. ... dong. 32. Gyilkol. 33. Görög betű. 35. Szolnok része. 37. Enekl 38. Ver. 39. Gőz. 41. Férfi név. 43. Asztal része! 45. Francia névelő. 47. Négyes! 49. Fogyatékos Antal! 51. Terebes magánhangzói. 52. Mezőgazdasági szerszám. 54. Oki 56. K-val mezőgazdasági szerszámok. 58. Nád peremei. 59. Négyenl 61. KRKI. 63. F-fel a végén gyakori férfinév. 64. Kálcium. 65. RangJelzés. 67. Szlovák sók. 69. Alumínium. 70. Pékl 71. Az egyik szülő becézve. 73. Iskola diáknyelven. 75. Végtelen oltás! 77. Nem áll. 79. Kettős betű. 81. Inga része. 83. Ilyen gép ts van. 85. Vezető erő, élcsapat. 87. Kutyafajta. 89. TY. FÜGGŐLEGES: 1. A vízszintes 2. folytatása [a nyíl Irányában folytatva). 3. Folyadék. 4. Hiányosan köti! 5. Kugli. 6. Közepetlen tér. 7. Igen Moszkvában. 8. Menyasszony. 9. Régi fegyver. 10. F-fel hallószerv. 11. Mássalhangzó kiejtve. 12. Viszsza: nem mögé. 14. Sas szlováFEJED * TÖRD A FEJED kul. 19. A vadász teszi (vlszsza). 21. Végtagja. 23. Női név. 26. Finommüszerész. 28. Vas mássalhangzói. 29. Klasszikus francia regényíró. 31. Izomkötő. 34. Erre tekerik a cérnát. 38. Szlovák leánynév. 38. Nem személyesen értesít. 40. Főidet forgatok (ek. hiba). 42. Kerti szerszám. 44. Tagadószó. 8. Robbanóeszköz. 48. A végzet. 50. Hatalmas doboz. 53. K-val mázol. 55. Esze van. 57. Kerék, forduló szlovákul. 60. Zola-regény. 62. Leánynév. 66. Ly. 68. Kiló közepe. 70. Péter, Tibor. 72. Urán és carbonium vegyjo le és nem fel. 82. Végtelenül gágog! 84. Zoltán, Dénes. 35. Mutatószó. 86. A növény része. 87. Vissza: Nem tegnap. 88. Föléje. 89. Tej peremet Beküldte: Diószegi Lajos, Lelesz