Új Szó, 1969. június (22. évfolyam, 127-151. szám)

1969-06-06 / 131. szám, péntek

Az SZLKP Központi Bizottságának határozata (Folytatás a 4. oldalról) litikai válság megoldásában. Mindazok a kommunisták, akik a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom szerveiben dolgoznak, kötelesek teljes elkötelezettséget vállalni a kommunista párt politikai irányvonalának megvalósításáért. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomnak tevékenyen hozzá kell járulnia a munkakezdeményezés kibontakoztatásához az üzemekben, a munkahelyeken, és ezzel kell támogatnia azokat a gazdasági dolgozókat, akik következetesen megkövetelik a munkafegyelmet, nem tűrik a henyeséget és törekszenek. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom szerveinek aktív részt kell vállalniuk a belpolitikai viszonyok konszolidációjából, a külpolitikai kapcsolatok normalizálását és a társadalom gazdasági életének konszolidációját célzó munkából. 8

Az SZLKP Központi Bizottsága megköveteli az ifjúsági szerveze* tekben dolgozó kommunistáktól, hogy az ifjú nemzedékkel kapcsolatban alkotó módon érvényesítsék a párt politikáját. A Szlovákiai Főiskolások Szövetségében működő kommmunisták feladata, hogy mielőbb pozitív módon old ják meg a többi ifjúsági szervezethez és a saját szövetségükhöz fűződő kapcsolatukat. Az egész egyesülésben gyorsítaniuk és szilárdítaniuk kell a kon szolidációs-integrációs folyamatot. Ilyen elvek szerint kell fejleszteni a szocialista országokban működő gyermek és ifjúsági testvérszövetségekkel létesített együttműködést és a kölcsönös kapcsolatokat. Az ifjúsági és gyermegszervezeteknek tevékenységükben fokozott figyelmet kell fordítaniuk az internacionalista nevelés kérdéseire, arra, hogy a szocialista táborhoz tartozunk és a Szovjetunió, valamint a többi szocialista ország népéhez fűződő szövetségünk megbonthatatlan. Állandóan fontos feladat, hogy a fiatal nemzedéket a szocialista haza szeretetére neveljük. Egyidejűleg a gyermek- és ifjúsági szövetségeknek harcolniuk kell a fiatalok materialista világnézetéért. 9

A kulturális dolgozóknak jelentős szerepe van pártunk politiká* jának megvalósításában. Az SZLKP Központi Bizottsága ezen a szakaszon is a novemberi határozatot veszi politikája alapjául. Nem hagyhatja azonban figyelmen kívül a kulturális dolgozók egy részénél mutatkozó olyan politikai megnyilvánulásokat, amelyek összeegyeztethetetlenek a párt s a Nemzeti Front politikájával és bomlasztóan halnak társadalmunk politikai életére. Elvárjuk a kommunista íróktól, újságíróktól és másoktól, hogy az alkotó értelmiségiek túlnyomó többségét nyerjék meg pártunk programjának és politikájának, valamint azok gyakorlati valóra váltásának. Az alkotó értelmiségiek közül a kommunistákra a pártprogram teljesítése során kötelező az egységes pártfegyelem, kötelezi őket párttagságuk és a határozatok teljesítéséért viselt felelősségük a párt szerveivel szemben. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság födaratív államjogi át * szervezése megteremtette Szlovákiában annak kedvező feltételeit, hogy sokoldalúan megszilárduljon a nemzeti bizottságok szerepe a társadalom irányításában, a szocialista hatalom biztosításában és a szocialista országépí tés igazgatásában. E téren a legfontosabb feladatnak tekintjük a szocialista törvényesség maradéktalan megtartását társadalmunk életének minden területén, és ezzel egyidejűleg a szocialista demokrácia további elmélyítését is. Előtérbe lép pártunknak annak elérésére irányuló érdeke, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság egész területén érvényes és kötelező egységes politikai elvek, jogszabályok szellemében oldják meg az ország minden alapvetően fontos problémáját. A tökéletesebb közigazgatás érdekében úgy kell befejezni a kétfokozatú irányításra való áttérést, hogy ne zavarhassa meg a nemzeti bizottságok munkájának folyamatosságát. Folytatni kell a nemzeti bizottságok körzeti hivatalainak kísérleti létesítését is. A közigazgatási szervekben és a törvényhozó testületekben dolgo* zó kommunistáknak biztosítaniuk kell, hogy a szocialista állam következetesen eleget tehessen küldetésének, amelynek célja a szocialista törvényesség tiszteletben tartása, a közrend megtartása, a lakosság jogbiztonságának szilárdítása, a társadalmi érdekek védelme, valamint a szocialista alapelvek érvényesítése társadalmunk továb bi fejlődése során. A társadalmi s a politikai helyzet rendeződése annak alapvető * fontosságú feltétele, hogy 1970ben sor kerülhessen a képviseleti testületek megválasztására. Az SZLKP Központi Bizottsága elutasítja a választások olyan értelmezését, mintha hatalmi harcról lenne szó. Tevékenységét a nép egységének szilárdítására s a szocialista demokrácia elmélyítésére összpontosítja. Köztársaságunk külpolitikájának alapvetően fontos iránya az őszin* te barátság a szovjet néppel és a szocialista társadalom országaival. Az SZLKP KB ebben a szellemben szándékszik irányítani és tevőlegesen befolyásolni minden párt- és állami szerv munkáját és befolyását állandóan érvényre akarja juttatni a dolgozók soraiban. A szocialista rendszer megszilárdítása, a kapitalizmus és az imperializmus agresszivitása elleni küzdelem közös érdekünk, és ez megköveteli közvetlen együttműködésünket a többi szocialista országgal. Az adott nemzeti érdekeket tiszteletben tartó, összhangba hozott politika s a szocialista országok kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködése a szocialista rendszer és külön-külön minden egyes tag előrehaladásának múlhatatlan feltétele, a proletár nemzetköziség konkrét megnyilvánulása és példamutatás a nemzetek közötti új kapcsolatokra. Az SZLKP KB ezért kötelességének tartja a maga részérő) is hozzájárulni ahhoz, hogy a történelmi fejlődés e vívmányai ne vesszenek kárba, hanem a lehető legnagyobb mértékben az előrehaladás előnyére váljanak. Pártunk a béke megőrzése érdekében támogatja a békés * együttélést célzó politikát. Az SZLKP KB ezekhez az elvekhez igazodva támogatni akarja az olyan más társadalmi rendszerű országokhoz fűződő kapcsolatokat, amelyek hozzájárulhatnak társadalmunk felvirágoztatásához és nem gördíthetnek akadályokat a nemzetközi munkás és kommunista munkásmozgalom internacionalista célkitűzései elé. •«r* A szocialista tábor országai kapcsolatainak rendeződésére ható nagyon fontos tényezőnek tekintjük, hogy mi kezdeményezzük a kulturális és tudományos-műszaki kapcsolatok kiépítését szövetségeseinkkel. Az SZLKP KB megköveteli a társadalmi tevékenység e szakaszán ténykedő kommunistáktól, hogy fokozott aktivitást fejtsenek ki ennek érdekében. Pártunk a nemzetközi kommunista mozgalom szilárd szerves * részeként nagy súlyt helyez a párton belüli ellentétek kiküszöbölésére és a párt akcióképeségének növelésére. Ezt arra a tényállásra alapozza, hogy pártunk és a párt szuverenitása csak a nemzetközi munkásmozgalom, valamint a szocialista országok társadalmai között kialakult egészséges kapcsolatokkal összhangban érvényesülhet teljes mértékben. Az SZLKP ezért saját hatáskörében és a CSKP programszerű dokumentumaival összhangban ezentúl sokoldalúan járul majd hozzá a kommunista és munkáspártok két és többoldalú kapcsolataik elmélyítéséhez, a kölcsönös tapasztalatcseréhez, a különböző kérdésekre vonatkozó nézetek hasznos egybevetéséhez és a fontos politikai valamint ideológiai problémák megoldását célzó teendők egyesítéséhez. , » • E célok elérése érdekében meg kell szabadulnunk attól a gyakorlattól, hogy csak ünnepélyesen nyilvánítsuk ki s formálisan hirdetjük a párt politikájának támogatását. Ma az szükséges, hogy minden kommunista, a párt minden szerve és szervezete tárrgyiiagosan, határozottan, megalkuvás nélkül fogjon hozzá a novemberi határozat, a CSKP KB áprilisi és májusi plenáris ülésén, valamint az SZLKP KB júniusi plenáris ülésén hozott határozatok teljesítéséhez. II. Az SZLKP Központi Bizottsága a CSKP KB májusi plenáris ülésén hozott határozatok alapján foglalkozott felelőssége teljes tudatában az egységes csehszlovák közgazdaság szerves részét alkotó szlovákiai gazdasági fellendítésének problémáival. Szlovákia gazdasági fejlődésének elemzése rámutatott az eddigi fejlődés pozitív oldalaira, de azokra a hátráltató irányzatokra is, amelyek a múltban megnyilvánultak és mindmáig éreztetik hatásukat. Végrehajtottuk Szlovákia gazdasági és szociális felépítésének alapvető átszervezését. A szlovákiai ipar belső szerkezetének fogyatékossága és a gyors ütemű külterjes növelése ellenére is csökkent a cseh országrészeknek a Szlovákiához viszonyított időelőnye, gyorsabb ütemű volt a mezőgazdasági termelés fellendítése is, ami lehetővé tette — különösen a legutóbbi három év folyamén — a lakosság előzőnél sokkal jobb ellátását a szükséges élelmiszerekkel. A nemzeti jövedelem személyenkénti alakulása terén Szlovákiában 1968-ban elértük a cseh országrészek 1958. évi színvonalát. Jelentős gazdasági erőre tettünk szert, amely azonban a felhalmozási források létrehozását, valamint az egyéni és a társadalmi fogyasztással szemben támasztott igények többféleképpen értelmezett kielégítését illetően nem hozza meg az óhajtott eredményeket. Gazdaságunk fejlődésének elemzése arra utal, hogy a gazdasági egyensúlyhiány és az inflációs nyomás jelenleg szembeötlő elemei elsősorban annak kövatkeztéban keletkeztek, mert az előző években torzulások alakultak ki szociális-gazdasági téren, továbbá a gazdasági reform végrehajtása során tisztázatlan, nem átfogó s határozatlan eljárások nemkülönben a legutóbbi időben nem eléggé átgondoltan, valamint elhamarkodottan foganatosított gyakorlati gazdaságpolitikai intézkedések következtében is. A közelmúltra jellemző politikai válság következtében pártunk nem foglalkozhatott a gazdasági problémák megoldásával. A gazdasági helyzetünk kedvezőbbé változtatására irányuló eddigi törekvések ezért nem hozták meg az óhajtott eredményeket, sőt ellenkezőleg bizonyos irányban még csak fokozódott az inflációs nyomás és nőtt az egyensúlyhiány a hazai piacon, a külkereskedelemben, továbbá a beruházások, illetve az építkezések terén is. Habár a legutóbbi két év folyamán a társadalmi termelés a nemzeti jövedelem aránylag tetemes gyarapodását értük el, ez idő alatt is nőttön-nőttek a sarkalatos ellentétek a társadalmi források kialakítása és a lakosság bevételei útján történt elosztása között, ami megnyilvánult az állani gazdasági s költségvetési viszonylataiban, valamint az anyagi és értékösszetételükben. Ennek az állapotnak okát főleg abban kell látnunk, hogy gazdaságunk hatékonyságának biztosítása terén hosszabb ideje nehézségek nyilvánultak meg, amelyekhez legújabban további, abból eredő egészségtelen jelenségek is társultak, hogy az anyagi értékek arányos növelése nélkül korlátlanul növekedtek a bérek s általában a lakosság jövedelme. Az árak és a befizetések módosításának rendszere egyes iparágakban lehetővé tette tetemes pénzfurrások összpontosítását a vállalatokban, viszont a gazdasági szervezetek nem tettek eleget a feltételezett társadalmi küldetésüknek. Helyenként R7cket a hiányosságokat tükrözik azok a túlsúlyban levő törekvések, hogy saját igényeket elégítenek ki a társadalom igényeinek rovására. Nagyon gyakran helytelenül értelmezték és juttatták érvényre azt az elvet, miszerint az elvégzett munka mennyiségének és minőségének mérésén alapuló tárgyilagos szempontokhoz igazodva kell a dolgozókat s a vállalatokat ösztönözni. Az állain pénzügyi helyzetét különösen azok az irányzatok veszélyeztetik, amelyek egyrészt inflációs feltételek kialakulásához vezetnek, másrészt nem befolyásolják gazdaságunk minőségének dinamikus fellendítését. Ezeknek az irányzatoknak hatására nőttön-nő a kiskereskedelmi forgalom, amivel nem tart lépést a szükséges árufedezet, felhalmozódnak a vállalatok pénzeszközei, emellett az árak lassabban emelkednek s mindez az anyagi termelés meglassult ütemével, a szolgáltatások és a külkereskedelmi forgalom mind kisebb terjedelmével egyetemben megbillentik gazdaságunk egyensúlyát. I

Az említett irányzatok alapján arra a félreérthetetlen követ* keztetésre jutunk, hogy tárgyilagos indokoltsággal szükséges az élő s az anyagi munka érvényesülésével elérhető végső eredmény növelése. Az e cél eléréséhez vezető legfőbb módszer az élő s az anyagi munka ellenértéke közötti helyes értékviszonyulások létrehozása s ezzel egyidejűleg a vállalatok oly irányú serkentése, hogy érdeküknek tekintsék a felújítási folyamatokat. A fokozott műszaki előrehaladás egyre nagyobb mértékben igényli a munka ésszerűsítését és tudományos megszervezését. Egyidejűleg megköveteli az irányító apparátus szakképzettségi színvonalának rendszeres emelését úgy, hogy magáévá tehesse a tudomány és a technika vívmányait, valamint a társadalmi célok elérése érdekében mozgásba tudjon hozni minden beruházási jellegű tényezőt is. A jelenlegi nehéz helyzetünkből kivezető első lépés elsősorban az, hogy — kezdve a Szlovák Szocialista Köztársaság kormányától egészen az adott üzemekig és munkahelyekig — határozottan eleget kell tennünk napjaink követelményének, vagyis határozott intézkedéseket kell foganatosítanunk a munka-, pénzügyi és technológiai fegyelem megszilárdítására, a gazdaságosságot célzó rendszer érvényre juttatására és az állóalapok következetes hasznosítására. Ki kell eszközölnünk a bevételek növelése s az értékek alakulása ütemének összhangját és így kell biztosítanunk a reálbérek 2,3—3 százalékos emelését. 2

Szlovákia gazdaságának állandó fellendítése s jövedelmezőgének növelése biztosításával kapcsolatban előtérbe lép az a feladat, hogy céltudatosan oldjuk meg a szlovák és a cseh közgazdaság egyesítésének kérdését, továbbá azt a kérdést, hogy az eredményes szakosítás és együttműködés útján miként vehet célszerűen részt a nemzetközi munkamegosztásban Szlovákia gazdasága is. E cél elérésére törekedve állami s gazdasági szerveinknek, valamint szervezeteinknek a lehető legnagyobb mértékben kellene igyekezniük az együttműködés adta lehetőségek kihasználására — különösen a KGST országok keretében. A KGST legutóbbi, XXIII. ülésszakán létrejöttek a nemzetközi kapcsolatok további elmélyítésének kedvező feltételei. Az SZLKP Központi Bizottsága szükségesnek tartja, hogy a szlovákiai állami gazdasági szervek a szövetségi szervekkel együttműködve dolgozzák ki s terjesszék elő a külföldhöz fűződő gazdasági s kereskedelmi kapcsolatok erőteljesebb kibontakoztatását célzó konkrét programot. 3

Az irányítás eddigi mődjánsk feltételei között aggasztó arány* talanságok halmozódtak fel gazdaságunkban. Az irányítási rendszer tökéletesítését célzó első intézkedések bizonyos pozitív elemekkel tették lehetővé a gazdaságfejlesztés biztosítását, hozzájárultak a gazdaság dinamikájának felújítására irányuló törekvésekhez, megnyilvánultak a szocialista vállalkozó szellem mozzanataiban s abban is, hogy a vállalatok fokozottabb érdeküknek tekintették a kedvezőbb gazdasági eredmények elérését. Általában mégsem hozták meg a remélt eredményeket. Tapasztaltaink azt bizonyítják, hogy az árak és a befizetések rendszerét, nemkülönben a vállalkozásoknak és a lakosságnak az általános állami politikához való viszonyulásában racionális magatartásra késztető feltételek létrehozását célzó további ösztönzőket úgy kell módosítanunk, hogy eredményesebben hassanak, és hozzájáruljanak a múltból eredő torzulások kiküszöböléséhez. Különösen sürgős megoldást igénylő feladatnak kell tekintenünk, hogy tisztázzuk a gazdasági reform irányításával kapcsolatos általános elgondolásokat és ezek gyakorlati végrehajtásának lehetőségét. Gazdaságunk céltudatos felvirágoztatására készülve szükségesnek tartiuk, hogy az állam központi sz»rirei fokozottabb mértékben vegyenek részt a gazdaságirányításban. Nagyobb határozottsággal kell hozzálátnunk gazdaságnolitikánk megvalósításához, gazdaságunk tárgyilagos problémáinak megoldásához, amit az állami és a vállalati szervek együttes fellépésével kell elérnünk. Az SZLKP Központi Bizo'tsága ezzel kapcsolatban felhívja a figyelmet annak szükségességére, hogy növelnünk kell a népgazdasági tervnek, a szocialista gazdaságirányítás alapvető fontosságú eszközének jelentőségét és tekintélyét, aminek egyaránt kell érvényesülnie e terv kidolgozása és teljesítése során is. A vállalatok általános gazdasági igényességének növelésével pedig összhangba kell hozni a gazdasági egységek minőségét és hatékonyságát. A közgazdaságtudománynak és a társadalomtudománynak is foglalkoznia kellene ezekkel az irányelvekkel. Az e téren dolgozóknak megfelelő módon kell hozzájárulniuk a gazdaságirányítás rendszerének elméleti kidolgozásával. Az SZLKP Központi Bizottsága elvárja, hogy alapos elemzéssel, tökéletesen kidolgozott következtetésekkel és javaslatokkal segítséget nyújtsanak a gazdaságunk szilárdításához, egész gazdasági gépezetünk tökéletesítéséhez és Hatékony működéséhez szükséges feltételek létrehozásában. 4

Az anyagi termelés fellendítése s az ezzel összefüggő problé* mák közvetlenül befolyásolják a lakosság életszínvonalának alakulását. Az életszínvonal alakulása a legutóbbi években olyan irányzatú, hogy gyorsabb ütemben emelkedik, mint amilyen ütemben létrejönnek az ezek kielégítéséhez szükséges források. Szlovákia lakosságának személyenkénti fogyasztása általában kielégítő színvonalon inozog, ennek ellenére az országos átlag alatt van ás egyre szembeötlőbben észlelhetők a kereslet kielégítése (Folytatás az 6. oldalún)