Új Szó, 1969. június (22. évfolyam, 127-151. szám)

1969-06-06 / 131. szám, péntek

ŕ Az SZLKP Központi Bizottságának határozata (Folytatás az 5. oldalról) terén megnyilvánuló fogyatékosságok. Ez különösen az árucikkek összetételére, az ipari árucikkekre, az építőanyagra, szolgáiatásokra vonatkozik. Ezek végeredményben fokozott nyomást gyakorolnak az eddig általában állandósult élelmiszerpiacra és ott bizonyos zavarokat is keltenek. Ami pedig a társadalmi fogyasztást illeti, kielégítő színvonalat értünk el a közművelődés és az egészségügyi gondoskodás terén, ahol azonban az anyagi-műszaki feltételek még kedvezőbbé változtatását kell kieszközölnünk. Ezentúl is nagyon fontos politikai, gazdasági problémának tekintjük a lakáskérdés megoldását. A lakások építésének terjedelme nem felei meg a lakosság szaporodásával összefüggő igényekkel. Olyan megoldást kell tehát találnunk, hogy a szocialista állam ezentúl is részt vegyen e feladatok teljesítésében, de egyidejűleg a lakásokat használó egyének fokozottabb pénzügyi hozzájárulása megfelelő módozatait is érvényre juttassa. Az életstílus kedvezőbb változtatása érdekében nem mellőzhetjük az olyan kérdések határozottabb megoldását sem, mint a munkaidő pontos megtartása, a szolgáltatások színvonala, a lakosság ellátásának módja, a még nem iskolaköteles gyermekek számára szükséges létesítmények kiépítése stb. Az állami és a gazdasági szervezeteknek figyelmüket feltétlenül a lakosság környezete és létfeltételei problémáira, valamint az egész terciális szféra helyzetének kedvezőbbé változtatására kell összpontosítaniuk. Szocialista társadalmi rendünk megalapozza a dolgozók életszínvonala állandó emelésének feltételeit. Ez egyben pártunk gazdaságpolitikájának célja is. Az életszínvonal emelése azonban közvetlenül a létrehozott értékek terjedelmétől és összetételétől, valamit a társadalmi munka általános hatékonyságától függ. Ezért hangsúlyoznunk kell, hogy az életszínvonal további emelésének feltétele gazdaságunk gyors megszilárdítása s az eredményes fellendítéséhez szükséges feltételek létrehozása. Az irányítás minden fokán és a társadalmi tevékenység minden területén ténykedő kommunistáknak tudatosítaniuk kell ezeket a tényeket. 5

A fogyatékosságok felszámolásának alapvető feltétele a párt * tekintélyének felújítása s vezető szerepének érvényesülése gazdasági életünkben. Annak következtében, hogy a közgazdaság ás a társadalom irányításában gyöngült a párt befolyása és sok helyütt figyelmen kívül hagyták a demokratikus centralizmus elveit, a pártszervezetekben s általában társadalmunk politikai életében nem jutott kellőképpen érvényre a párt határozatainak teljesítése. Pártunknak politikaiszervezési munkával és kádertevékenységgel kell biztosítania a megállapított politikai-gazdasági program teljesítését. Feltétlenül szükséges, hogy a párthatározatok teljesítésének ellenőrzése minden pártmunka oszthatatlan része legyen. Minden kommunista felelőssége a pártfeladatok teljesítéséért szervesen összefügg pártunk alapszabályainak tiszteletben tartásával. A kommunistáknak minden szakaszon s minden fokon felelősséget kell érezniük a párthatározatok teljesítésének ellenőrzéséért és eredményességük értékeléséért. Az állami funkciók teljesítése terén az illetékes állami szervek felelősek az ellenőrző tevékenységért, valamint az eddigi népi ellenőrző bizottságok is, amelyek az állam képviseletében kaptak megbízatást az ellenőrzések végrehajtására. Ezért magasabb színvonalra kell emelnünk társadalmi küldetésüket, de egyben nagyobb felelősséget is kell viselniük a végrehajtó ellenőrzésekért. Ugyanakkur gondoskodnunk kell arról is, hogy az a helyes elv, miszerint „aki irányít, az ellenőriz is" mérvadó legyen a párt, az állami, a gazdasági szervek és szervezőtek mindennapi munkájában. 6

Az SZI.KP Központi Bizottsága a legközelebbi időben arra irá* nyitja az állami, a gazdasági és a társadalmi szférában ténykedő kommunisták munkáját, hogy haladéktalanul olyan intézkedéseket foganatosítsanak, amelyeknek teljesítése hozzájárulhat gazdaságunk kedvezőbb változtatásához. Az SZLKP KB egyidejűleg megköveteli, hogy ki kell terjeszteni és alaposan meg kell szervezni azokat a munkálatokat, amelyeknek célja a feltételeinknek megfelelő s a más szocialista országokban szerzett pozitív tapasztalatokat gyakurlatilag kiaknázhatóbb, szocialista gazdaságunk tervszerű irányítási rendszerének tökéletes igazgatása. E feladat teljesítésével egyidejűleg elő kell készíteni a népgazdaság megszilárdítását célzó rövidlejáratú programot és az 1971—75. évekre szóló tervjavaslatot. A figyelemnek ugyanakkor különösen Szlovákia tárgyi problémáinak megoldására kell összpontosulnia, kifejezetten előnyben kell részesülnie a legeredményesebb ágazatok fejlesztésének, mivel azok hozzájárulnak a beruházások, a külkereskedelmi kapcsolatok és a fogyasztási árucikkeket fogalomba hozó piac egyensúlyának helyrehozásához. Különösen erőteljesen kell támogatnunk a mezőgazdasági termelés és az élelmiszeripar fellendítését, azzal a céllal, hogy megőrizhessük az élelmiszerpiac állandósulását. Általános gazdasági helyzetünk elemzése, valamint a párt, az állami, a gazdasági és a társadalmi szervekre és szervezetekre háruló feladatok tisztázása után az SZLKP KB plenáris ülése a következő határozatot hozta: a) Tudomásul veszi „a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és Szlovákia gazdasága eddigi fejlődése jelenlegi állapotának elemzését ' és egyben azt javasolja, hogy ezt használják fel a gazdasági téren szükséges további intézkedések kidulgozásában. b) Egyetért azzal a javaslattal, amelyhez a Szlovák Szocialista Köztársaságnak kell igazodnia a rövid lejáratú intézkedések és a gazdasági helyzet orvoslását célzó javaslatok megvalósításában. c) Meghagyja 1

a Szlovák Szocialista Köztársaság kormánya kommunista tag* jainak, hogy a) az állam- és a gazdaságirányítás alsóbb fokú szerveiben biztosítsák a gazdasági helyzet orvoslását célzó intézkedések érvényre juttatását és a vezető funkcionáriusok név szerint s konkrétan megjelölt felelőssége meghatározásával egyidejűleg bontakoztassák ki az intézkedések teljesítésére irányuló politikai szervezőmunkát; b) készítsék elő az 1970-re szóló gazdasági irányelveket és az 1970— 1972 években szükséges konszolidálás programját, úgyhogy azokat az SZLKP KB az idei őszi plenáris ülésén megvitathassa; c) bontakoztassák ki azokat a munkálatokat, amelyeknek célja Szlovákia gazdasága hosszú lejáratú fellendítésére vonatkozó irányelvek kidolgozása, különös tekintettel az 1971—197S évekre szóló ötéves tervre, hogy megfelelően legyen előkészítve az SZLKP kong resszusa számára; d) vizsgálják felül a gazdasági reform érvényesülésének alakulását Szlovákiában, továbbá a szövetségi szervek kei, az elméleti és a gyakorlati dolgo zókkal együttműködve készítsék elő a gazdasági reform koncepcióját s egy idejűleg a végrehajtásával összefüggő jogszabályokat, valamint törvényeket is. Ugyanakkor — különös tekintettel az elsődleges és másodlagos szférában mutatkozó eltérő problémákra — tisztázzák a reform folytatásának módját és ezzel kapcsolatban szenteljenek foko-' zott figyelmet a mezőgazdasági élelmiszeripari komplexum sajátos gazdasági problémáinak. A teendőket úgy állapítsák meg, hogy az SZLKP KB őszi pie náris ülése megvitathassa ezeket a problémákat; e) vegyenek rendszeresen részt azok ban a munkálatokban, amelyeket a szö vetségi szervek végeznek, hogy kialakítsák a föderáció gazdasági téren szükséges érvényesülésének gépezetét, és oldják meg minél előbb a szlovákiai s az egységes csehszlovák gazdaság fellendítése szempontjából elvi jellegű, a föderáció szempontjából pedig elsőrendű kérdéseket: ?

A vállalatokban, az üzemekben és a vállalatok felettes szervei* ben dolgozó kommunistáknak, hogy fokozottabb mértékben gondoskodjanak a gazdasági folyamatok irányításáról s a racionális irányítási rendszer megszilárdításával, a szocialista vállalkozás kibontakoztatásával, nemkülönben azzal, hogy a dolgozók nagyobb mértékben vegyenek részt az irányítás tökéletesítésében, a jobb termelési, gazdasági eredmények elérésében, és biztosítsák a kormány — helyzetünk rendeződését célzó — intézkedéseinek va lóra váltását; 3

A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomban ténykedő kommu * nistáknak, hogy fokozottabb nevelő és politikai szervezőmunkával alapozzák meg a dolgozók, a termelők s a fogyasztók érdekei egységének feltételeit. Az anyagi és az erkölcsi ösztönzők érvényre juttatásával, a kollektív szerződésekben tartalmazott műszaki-szervezési intéztézkedések megtartásának ellenőrzésével mozgósítsák a dolgozókat a szükséges bőségesebb források létrehozására; 4

Az SZLKP kerületi és járási bizuttságainak, hogy biztosítsák a * gazdasági helyzetünk orvoslását célzó intézkedések javaslatának kidolgozását, valamint a helyi feltételekhez igazodó alkalmazásukat; 5

Az SZLKP KB elnökségének, hogy terjessze az SZLKP KB ez év * szeptemberében — októberében surra kerülő plenáris ülése elé a CSKP KB májusi s az SZLKP KB júniusi plenáris ülésén hozott határozatok teljesítése eredményeiről tájékoztató beszámolót. Nyárasdon életet ünnepeltek A Csehszlovák Nőszövetség helyi szervezetének kezdeményezésére rózsakertet avattak Nyárasdon gyermeknapi ajándékként az 1968-ban született csecsemőknek. Ezt az akciót minden esztendőben megismétlik. A terv a faluszépítés keretébe is beleillik, azonkívül egységbe kovácsoló társadalmi megmozdulás. A nyárasdiak remélik, hogy a kezdeményezés követőkre talál, és néhány esztendő múltán nemcsak táncdalfesztivál, hanem rózsakert versenyt is rendezhetnek a napsugaras Csallóközben. A rózsafák társadalmi munkában a szülők gondozzák, ők teszik tetszetőssé a kis ligetet, míg a rózsafákról, padokra, kerítésekre való anyagról a hnb és a földművesszövetkezet gondoskodik. A közös igyekezeten múlik, hogy a dicséretes kezdeményezés „virágzó valósággá váljék, és az avatóünnepségen elhangzott szép szavak inegtelítődjenek tartalommal. Hatvanhat újszülött, hatvanhat rózsatőt Boldog arcú, ünneplőbe öltözött asszonyok karjaikban tartják a jövendőt! Hogy ez a szó mit jelent, csak akkor mérhetjük fel teljes értékével, ha azokra a gyermekekre gondolunk, akiket a világ távoli részein .születésükkor nem köszöntenek rózsafával, de az édesanyuk alig remélheti, hogy megéri a nap végét, amelyiken megszületettek. Világra jönnek a csecsemők olyan földrészeken, ahol nem dúl ugyan háború, mégis... alig-alig biztosíthatnak ennivalót az újszülött számára. A mi országunkban is felcseperednek fiúk, lányok anélkül, hogy az anyai szeretet melegét megismernék. Idő előtt, meghalt, vagy eltaszította, újszülöttjét magától az, aki neki életet ajándékozott... Ügy nőnek fel ezek a kicsinyek, mint a rózsafa, amelyiktől megvonják a napot ... Hatvanhat rózsatő, parányi bokréta a világ összes rózsafáihoz viszonyítva, jelentősége mégis óriási. A nyárasdi kis rózsakert az élet szimbóluma, a megértés jelképe. Gyökér, mely visszahúzza, szülőföldjére azokat, akiket az élet vihara távoli tájakra sodort. A jövő formálói, munkások, földművesek, tanítók, orvosok lesznek egykor azokból a kisdedekből, akiket ünneplőbe öltözött anyák a karfaikon tartottak. A nemzedéket, mely majd átlépi az új évezred küszöbét, és tolmácsolja üdvözletünket az újarcú emberiségnek. Mesélni fognak rólunk ... gondjainkról, küzdelmeinkről, örömeinkről, csalódásaikról ... Lesz mit meséljenek! A világra érkező gyermek olyan, mint a tiszta fehér lap. Meg kell tölteni gondolattal, rajzolni lehet rá. Szépet is, torzvonásokat is... Szülök, nevelők, tanítók ... csak körvonalakat jegyezhetnek erre a lapra, tartalommal, színnel az élet tölti meg. Hogy milyen színnel, milyen tartalommal, az csak részben függ a jószándéktól. A kertész is ápolja, öntözi, nyesegeti a rábízott növényt, ám hogy mivé fejlődik, az el sősorban a körülményektől függ. A szomszédos növényzettől! Nem szívja-e tőle el a talajnedvet? Nem burjánzik-e közelségben sok gyom, sok gaz . .. Milyenek arrafelé az éghajlati viszonyok? Nem tudhatjuk, mit tartogat a mai gyermek számára a holnap. Ki merészelt volna valaha arra gondolni, hogy az ember teremtő szellemével oly meszszeségekbe jut, mint ahova a ma embere elérkezett. Távolbalátás, távolból-hallás, az iram, amivel tengereken át, vagy éppen a Hold felé száguld ... Valamikor utópiaként hatott, csodának, varázslatnak számítódott. Nem sejthetjük milyen csodák megvalósítására hivatottak azok a gyerekek, akik Nyárasdon rózsafákat ültettek. Es miről mesélnek majd utódaiknak, akik a mi utódaink is lesznek. A ma gyermeke kinőtt a tündérmesékből, ha kacsalábon forgó várkastélyról beszélünk nekik, az érdekli őket elsősorban, hogy milyen technikai berendezés forgatta a kacsalábat? Villanyerő, avagy turbina? Elvettük gyermekeiktől a meséket, ami annyi boldog pillanatot szerzett nekünk egykor, tegyük ezért számukra meseszéppé a valóságot. llfa Erenburg azt mondta: „Egy újszülöttől minden lehet, de hogy bármi is lehessen belőle, ahhoz elsősorban az kell, hogy hagyják őt élni!" Hagyjuk tehát... szépen élni gyermekeinket, hagyjuk őket dolgozni, alkotni boldogulni... hiszen — jövőjükért az árat mi öregek — múltunkkal busásan megfizettük! , DÁVID TERÉZ Vállalati tanácsok (CSTK) — Dr. Gustáv Husák elvtársnak a CSKP KB május 29-i plénunián kifejezett elgondolása, mely szerint a közgazdaságban minden lépésünket jól meg kell fontolnunk és felelősségteljesen kell előkészítenünk, kétségtelenül a dolgozók vállalati tanácsaira is vonatkozik. A tanácsokról az egyes adatokat a Prágai Irányítási Intézet kutatása során nyertük. A statisztikai adatok 107 vállalati tanács tényállását gyűjtik egybe. A tanácsokban túlsúlyban vannak az értelmiségi dolgozók. A munkások csak negyedrészben vannak képviselve. A tagok egynegyed része főiskolai, egyötöd része pedig alapiskolai végzettséggel rendelkezik. A nők, akik népgazdaságunkban 45 százalékos alkalmaztatottságot mutatnak ki, a tanácsokban csak 4 százalékkal vannak képviselve. A kutatásnak alávetett 107 vállalati tanács csak hároni esetben váltotta le gazdasági vezetőjét, a többi tanács meghagyta tisztségükben e vezetőket. Érdemes megemlíteni, hogy a tanácsok a vezető gazdasági dolgozónak nagyobb fizetéseket javasolnak az eddigieknél. A vállalati tanácsok túlnyomó részben tevékenységük tartalmának keresése stádiumában vannak. Részt akarnak venni elsősorban a távlati gazdaságpolitika megformálásában, eddig azonban nem rendelkeznek elég ismerettel a vállalatok gazdasági helyzete terén. ••• Foto: TŰTH FERENC 1969.