Új Szó, 1969. június (22. évfolyam, 127-151. szám)

1969-06-05 / 130. szám, csütörtök

Döntő fordulatot Szlovákia gazdaságfejlesztésében VIKTOR PAVLENDA elvtárs beszámolója az SZLKP Központi Bizottságának júniusi plenáris ülésén Pavlenda elvtárs már bevezetőben hangsúlyozta, hogy sürgősen hatékony intézkedéseket kell foganatosítani Szlovákia gazdasági helyzetének megjavítása érdekében. Elsősorban erre kell összpontosítani a gazdasági és a pártszervek tevékenységét. Magától értetődő, hogy nemcsak a mai súlyos gazdasági helyzet következményeinek, hanem okainak megszüntetése is elvi jellegű megoldásokat igényel. Ezeknek a megoldásoknak előkészítése tágabb értelemben a következőket követeli meg: — gazdasági életünkből minden rendellenességet ki kell küszöbölnünk; — meg kell szilárdítanunk népgazdaságunkat; — meg kell határoznunk a gazdaságfejlesztés irányit; — meg kell határoznunk (s következetesen be kell tartanunk) a gazdasági reform folytatásának módját, s ez különösen a tervszerű gazdaságirányítás rendszerére vonatkozik; — biztosítanunk kell — főleg gazdasági téren — a föderáció racionális gépezetének működését. Ezeket a feladatokat már az SZLKP KB decemberi ülésén kitűztük azzal, hogy ez év első felében megvitatásra kerülnek. Ezt az elhatározást meg kellett változtatnunk, és csak a következő t őszi) plenáris üléseken foglalkozhatunk majd az említett problémákkal. Az okok a következők: — politikai helyzetünk alakulása múlt év végén és az év elején; — a gazdasági problémák (a vállalatokról szóló törvény) felhasználása hatalmi-politikai célokra; — az 1969. évi gazdasági fejlődés egyéb fogyatékosságainak megnyilvánulása, különösen a haladéktalan beavatkozásokat igénylő inflációs nyomás hatása; — külföldi gazdasági kapcsolataink rendezetlensége különösen a KGST keretében szükséges összehangoltság szempontjából, mint ahogyan erre a KGST-országok legfelsőbb képviselőinek moszkvai értekezletén rámutattak. Mindezek a tények arra késztetnek bennünket — mondotta Pavlenda elvtárs—, hogy a mai plenáTis ülésen részletesen megtárgyaljuk azokat az elodázhatatlanul szükséges intézkedéseket, amelyeknek céljuk a termelés és a kereskedelem terén kialakult helyzet megjavítása. Ezenkívül tájékoztatni akarjuk önöket Szlovákia gazdaságfejlesztési koncepciójának előkészítéséről is. Ezzel kapcsolatban elsősorban azt kell szem előtt tartanunk, hogy az egységes csehszlovák közgazdaság keretében megoldásra kerülhessenek Szlovákia gazdaságfejlesztésének alapvető kérdései. Erről már több ízben tárgyaltunk különféle elgondolások alapján, s nyíltan meg kell mondanunk, jelenlegi nehézségeink egyik okát abban látjuk, hogy túl sokat beszéltünk ezekről az elgondolásokról, de nem volt olyan tervünk, amely gyakorlatilag és hosszab Időre megfelelőnek bizonyult volna. SZLOVÁKIA GAZDASÁGFEJLESZTÉSE, PROBLÉMÁI ÉS MEGOLDÁSUK MÓDJA A Szlovákia gazdaságfejlesztésével kapcsolatos fontosabb problémák megoldásának együttes alapja csak az előzetes fejlődés tárgyilagos elemzése lehet. A Központi Bizottság tagjai rendelkeznek az erre vonatkozó adatokkal, amelyek egyaránt utalnak Csehszlovákia gazdaságának eddigi fejlődésére s a szlovákiai gazdasági élet eddigi fejlődésének elemzésére, valamint eddigi állapotára. Ezeknek az adatoknak alapján kerül sor az őszi plenáris ülésen a problémák részletesebb megvitatására. Az SZLKP KB decemberi plenáris ülésén hozott határozat értelmében az SZSZK kormányának 1969 első felében az SZLKP KB elé kell terjesztenie javaslatait az elvi jellegű gazdasági problémák megoldására. Ezért a kormánynak- és az illetékes minisztereknek meghagyja: I folytassák a Szlovákia gazdaság• fejlesztésére vonatkozó távlati tervjavaslat kidolgozását s készítsék el a gazdasági reform érvényesítésének mindenre kiterjedő programját, úgyhogy már az ötödik ötéves tervben fel lehessen tüntetni a problémák megoldásának módját; Szlovákia 5. ötéves terv időszakára vonatkozó javaslatba iktassák be a progresszív jellegű gazdasági ágazatok átszervezésére, valamint fejlesztésére vonatkozó irányelveket; 3

El kell készíteni a gazdasági re• form megvalósításának komplex tervét, éspedig úgy, hogy megfeleljen egységes politikai-gazdasági rendszerünk igényeinek, de egyben tartalmazza Szlovákia gazdasági és szociális problémái megoldásának alapelveit is. Rendkívül sok és fontos feladat megoldásáról van tehát szó. Bebizonyosodott, hogy azok a negatív tényezők, amelyekről már említést tettem, úgy befolyásolták lehetőségeinket, hogy az említett munkálatokra a feltételezettnél hosszabb idő szükséges. A Tervezésügyi Minisztérium már kidolgozta az 1975-ig előirányzott gazdaságfejlesztésre s az 1980-ig szóló távlati tervre vonatkozó alapadatokat, nemkülönben a népgazdaság megszilárdítását célzó, 1970—1972. évekre érvényes programtervezetet. Az 1971—1975. évekre szóló eddig kidolgozott ötéves tervjavaslat azonban csak a gazdaságunk egyes szakaszain feltételezhető fejlődésre vonatkozó nézeteket foglalja össze. De még nincsenek kellőképpen felülvizsgálva, sem összegezve az előreláthatólag rendelkezésünkre álló források, sem a lehetőségek, amit például a bérezés tervszerűtlensége és más is bizonyít. Nincsenek gazdaságilag Indokolt összefüggések például a beruházások, a lakásépítés üteme, a társadalmi termék és a nemzeti jövedelem stb. között. Nyilvánvaló tehát, hogy az 5. ötéves tervidőszakra vonatkozó, már rendelkezésünkre álló anyag a további munkálatok alapja lehet. Elvileg azonban a gazdaságirányítás égető problémáinak megoldásáról van szó, s ezt nem lehet elsietnünk a minőség rovására. A munkálatokat megfelelő összhangba kell hoznunk. Ezt a Cseh Szocialista Köztársaságban és szövetségi szinten is végzik. Csak így lehet felkészülnünk arra, hogy az SZLKP rendes kongresszusán részletesen tárgyalhassunk az 5. ötéves tervről. A GAZDASÁGI REFORM POZITÍVUMAI ÉS NEGATÍVUMAI Pavlenda elvtárs beszámolója következő pontjaként a gazdasági reformról beszélt. Közölte, hogy további megvalósításáról a CSKP KB őszi plenáris ülésén döntenek, de Szlovákiában már most fel kell arra készülni, hogy az illetékes szervek tevőlegesen részt vegyenek a CSKP KB őszi plenáris ülésének előkészítésében, a további teendők és tartalmi megoldások megalapozásában, a gazdasági reform további megvalósításának tervszerű biztosításában, a további intézkedések következetes előkészítésében 1970-ben és a következő években is. Magától értetődő, hogy ez mind a központban, mind pedig a vállalatokban kellő közgazdasági gyakorlattal, valamint közgazdaságtudományi ismerettel rendelkező emberek munkáját igényli. Gazdasági reformunk egyik leggyöngébb pontja a területek közötti szociális-gazdasági fejlődés különbözőségének lebecsülése, ami különösen a cseh és szlovák kapcsolatban észlelhető. Jóllehet erre az illetékes pártszerveket, többek között az SZLKP KB plénumát is több ízben figyelmeztettük s bizonyos megoldásokat javasoltunk, nem találtunk megértésre azoknál, akik akkor a gazdasági reformért felelősek voltak. VITATOTT KÉRDÉSEK A FÖDERÁCIÓVAL KAPCSOLATBAN Vitathatatlan, hogy mindazokat az intézkedéseket, amelyeket most és később előkészítünk, a föderatív államjogi átszervezés adta feltételeknek megfelelően kell foganatosítani, szem előtt tartva az egységes csehszlovák közgazdaság igényeit, különös tekintettel arra, hogy a föderáció jelenleg még csak rögtönzött feltételek között érvényesül, mert még nem áll rendelkezésére megfelelő apparátus. Ez a hiány különösen gazdasági téren észlelhető. Nyilvánvaló azonban, hogy ennek a helyzetnek a rendezéséig is számos fontos gazdasági problémát kell megoldanunk, főleg azokat, amelyeknek jelenlegi politikai horderejűk nem vonható kétségbe. így például folyamatban van az 1969. évi csehszlovák állami költségvetés felosztása a szövetségi és a két nemzeti köztársaság költségvetésére, s egyidejűleg annak meghatározása is, hogy mirtd a bevételi, mind a kiadási tételeket, a dotációkat, a szubvenciókat illetően milyen legyen az említett állami költségvetések egymáshoz viszonyulása. Mindeddig nincs megoldva számos Szlovákiával kapcsolatos gazdasági probléma, például a vasút, bizonyos üzemek, bankrendszerünk stb. Elvi probléma a dotációk és szubvenciók elosztása, amelyeket a szövetségi állami költségvetés forrásaiból a nemzeti köztársaságok költségvetései útján juttatnak majd a két nemzeti köztársaságnak. Az arra vonatkozó kérdésekre, hogy a két nemzeti köztársaság milyen arányban járuljon hozzá a szövetségi költségvetéshez, különösen a kiadások fedezéséhez, mindeddig eltérők a vélemények. Nem kevésbé sarkalatos probléma a hitel kérdése is, mivel Szlovákia gazdaságfejlesztésének egyik legfontosabb forrása a szükséges hitelek folyósítása lesz a további években is. Ezzel összefüggésben rendkívül nagy feladatok hárulnak majd a tervbe vett szlovák általános bankra. Az 1969. évi hitelterv alapján szükséges igények kielégítéséhez már 1969 január elsejéig 5,6 milliárd korona hiányzott, 1969. december 31-ig feltételezhetően 6,2 milliárd korona hiánnyal kell számolnunk. Csupán két elvi problémáról tettem említést, amelyeket nemcsak a nemzeti köztársaságok, hanem különösen a szövetség érdekében meg kell oldanunk, s a legfelsőbb pártszerveknek is ezt célzó mérvadó politikai határozatokat kell hozni. FRONTALIS TÁMADÁST MINDEN SZAKASZON Térjünk azonban vissza Szlovákia gazdasági helyzetére. Ki kell jelentenünk, hogy Szlovákia gazdaságfejlesztési koncepciója, a gazdasági reform végrehajt'"-" s a föderáció érvényesítése széni íból egyaránt fontosak az ezzel ö .ggésben folyamatban levő munk;' ., amelyeknek elvégzését jelentősig üknek megfelelően kell biztosítanunk. Röviden annyit mondhatunk, hogy minden fokon, minden területen frontális támadásba kell lendülnünk, mert csak így érhetünk el gyökeres fordulatot egyrészt gazdaságunk fejlődésében, másrészt a piac megfelelő ellátásában. Ez pedig két kulcsfontosságú feladat teljesítésének biztosítását igényli: 1. pártunknak mint vezető erőnek befolyást kell gyakorolnia népgazdaságunkra; 2. ki kell alakulnia a felelősség s a rend légkörének egész társadalmunkban. Bebizonyosodott ugyanis, hogy a decemberi határozatokat mindeddig nem vették elegendő mértékben tudomásul állami, gazdasági és társadalmi viszonylatban, s nem érvényesülnek kellőképpen a pártszervek és szervezetek tevékenységében sem. Az SZLKP KB ezt a kedvezőtlen helyzetet szem előtt tartva ez év márciusától kezdve összehívja az üzemi pártszervezetek s a vállalati igazgatók közös tanácskozásait, hogy megvitathassák a visszás állapotok helyrehozását célzó intézkedéseket es foganatosításuk módját. Az a tény, hogy sok helyütt nem teljesítették megfelelően a decemberi plenáris ülésen hozott határozatokat, elsősorban azoknak a kommunista funkcionáriusoknak, valamint az állami és gazdasági szervek rovására írható amelyek, illetve akik kidolgozták ugyan az adott munkaszakaszra vonatkozó Intézkedéseket, azonban ezek nem bizonyultak eléggé hatékonyaknak. Ezt a tervfeladatok állandó nem teljesítése s gazdaságunk egyensúlyhiányának fokozódása is bizonyította. Nyilvánvaló az is, hogy az egyes minisztériumokban sem szorgalmazzák eléggé a vállalati szinten felhalmozódott problémák megoldását. A vállalatokban és üzemekben a kommunisták Indokoltan követelik az SZLKP Központi Bizottságától, hogy tartsa szem előtt, miként teljesítik a központi szervekben dolgozó kommunisták a kötelező párthatározatokat, s ahol nem teljesítik, vonja le a szükséges következtetéseket. A kedvezőtlen helyzet a szakszervezetekben és szerveikben ténykedő kommunisták munkájában is tükröződik, mert sokan közülük nincsenek tudatában annak a felelősségnek, amelyet népgazdaságunk jelenlegi állapotáért viselnek. FELELŐS, SZÍNVONALAS IRÁNYÍTÁST A központi szervekben dolgozó kommunistáknak az eddiginél nagyobb felelősséget kell viselniük népgazdaságunk egyes ágazatai feljesztési terveinek kidolgozásáért, a színvonalasabb irányító és ellenőrző tevékenységért, a megfelelő kádermunkáért, a munkatermelékenység rendszeres növeléséért, a munka s a bérezés arányos viszonyulásáért, a kereskedelmi politikáért, a hazai piac ellátásáért, a munkamódszerek tökéletesítéséért, a vállalati tartalékok feltárásáért, hasznosításukért stb. Mit kell tehát tennünk 'annak érdekében, hogy Szlovákia gazdaságfejlesztési problémáit megoldhassuk? )

minden munka súlypontját a legközelebbi hónapokra érvényes intézkedések foganatosítására kell helyeznünk, s a plenáris ülésen folytatott tanácskozás értelmében a kormány egyes szerveiben rögzíteni kell az adott intézkedések teljesítésének határidejét, s ki kell jelölni az ezért személyesen felelős egyéneket; I \ a figyelemnek ezentúl is változat0/ lanul az elvi jellegű távlati gazdasági megoldásokra kell összpontosulnia. Elő kell készíteni az 1970-re szóló gazdasági irányelveket, s a konszolidáció 1970—1972-es években meg valósítható programját; )

az 1971 és 1975 közötti évekre szóló ötéves tervre való különös tekintettel meg kell gyorsítani a Szlovákia többévi gazdaságfejlesztésére vonatkozó munkálatokat, hogy megfelelően elő legyenek készítve az adatok, amelyeket az SZLKP KB plenáris ülésén, majd az SZLKP kongresszusán megvitatnak; l\ felül kell vizsgálni a gazdasági Q/ reform érvényesülését Szlovákiában, s az ezzel összefüggő munkameneteket úgy kell meghatározni, hogy kellőképpen felkészülhessünk a problémák elvi jellegű megvitatására ez év őszén, a CSKP KB és az SZLKP KB plenáris ülésén; \ tevőlegesen részt kell vennünk a ®/ föderáció gazdasági téren történő érvényesítésére szolgáló mechanizmus kidolgozásában, s minél előbb meg kell oldanunk Szlovákia és Csehszlovákia gazdaságfejlesztése szempontjából elsődleges elvi jellegű problémákat. A KEDVEZŐ FORDULAT FELTÉTELEI Ha pozitív fordulatot akarunk elérni gazdasági életünkben, a következő általános érvényű elvekhez kell igazodnunk: \ egész társadalmunkban érvényt kell szereznünk annak a szigorú irányzatnak, hogy mindenki— a miniszterektől kezdve egészen a munkásokig — teljesítse kötelességeit. Minden munkahelyen érvényesítsük a személyes felelősség lenini elvét. L\ el kell érnünk, hogy a párt a pártszervek- és szervezetek, a kommunisták inkább törődjenek munkahelyük gazdasági problémáival, mint a „nagyvilág" bonyodalmaival; \ széleskörűen érvényesülnie kell c/ a társadalmi, állami, gazdasági ellenőrzésnek s a megfelelő következmények levonásának; l\ növelnünk kell a központ (az állami és pártközpont J súlyát, de nem azzal, hogy visszatérünk a túlhaladott adminisztratív-utasításos irányításhoz, hanem hogy érdekünknek tekintjük a jelenlegi „rendszertelen" gazdaságirányítás okozta fogyatékosságok határozott kiküszöbölését; e) véget kell vetnünk anna^ hogy a iák, 1 gazdasági reform foljftiatának irányításában az egybehangoMäg hiánya, ziláltság és felelőtlenség nyilvánul meg; fokoínunk kell a további teendők hatékonyságát a következő értelemben: több alaposan kidolgozott megoldást a gyakorlatban; O

egy tapodtat se engedjünk föderációnk alapjából, amelyet úgy értelmezünk, hogy a föderáció gazdasági szempontból racionális, nemzeti szempontból pedig igazságos. Ellenkezőleg, meg kell gyorsítanunk az ennek az alapnak realizálódásához szükséges intézkedéseket; \ ami külföldi gazdasági kapcsola9/ taink elmélyítését illeti, ismét kifejezésre kell juttatnunk a következő elveket: e kapcsolatok súlypontja a KGST, különösen a Szovjetunió. Egyidejűleg ki kell bontakoztatnunk gazdasági kapcsolatainkat a teljes egyenjogúság alapján a tőkés országokkal. Jelenlegi gazdasági helyzetünk bonyolult, nem könnyű, de nem kilátástalan. Nem ad okot a passzivitásra, hanem megköveteli tőlünk, hogy mozgósítsuk mindazt, ami erőteljes társadalmunkban, a nemzetben és különösen pártunkban. Mindenáron pozitív fordulatot kell elérnünk gazdasági téren is, hogy a mostani és az őszi plenáris ülés gazdasági viszonylatban lényegében azt eredményezze, amit a novemberi plenáris ülés politikai téren hozott. Ez pártunk, szocialista társadalmunk érdekében,' becsületes dolgozóink érdekében szükséges.