Új Szó, 1969. június (22. évfolyam, 127-151. szám)

1969-06-02 / 127. szám, hétfő

megnyilvánuló nézetei egységénei? a hiánya, s ellentmondásossága, nemkülönben az, hogy a központi bizottság egyes tagjai nem tartották tiszteletben a pártélet és a páltmunka lenini elveit, ezzel rossz példát mutattak egész pártunknak, s tulajdonképpen törvényesítették a szervezési és az eszmei anarchiát a pártban. Most múlhatatlanul szükséges, hogy a központi bizottság s annak tagjai és szervei azokat a határozatokat, következtetése ket és döntéseket, amelyeket teljesen nyílt vita után kidolgozunk, minden tevékenységükben egységesen, következetesen Juttassák érvényre, védjék meg és váltsák valóra őket. A központi bizottság, valamint tagjai és póttagjai magatartásától, az e kérdésben tanúsított kö vetkezetességüktől és elvi szilárdságuktól függ, hogy milyen gyorsan és sikeresen mehet végbe pártunk megszilárdulásának s egységesítésének folyamata. Az eddigi gyakorlatot nem folytathatjuk tovább. Minden további munkánk sikerének létfontosságú kérdése,-., hogy ez a munka gyökeresen megváltozzék. A párt eszmei és akcióegységéért folytatott küzdelmet a központi bizottságban kell megkezdeni. Csak Így lehet jogunk arra, hogy az alacsonyabb fokú pártszervektől, s a párt sortagjaitól megköveteljük azoknak az elveknek a tiszteletben tartását, amelyeknek megtartásával mi, a központi bizottság tagjai, a párt legfelsőbb funkcionáriusai példát mutatunk. Hasonló magatartást követelünk meg a párt kerületi és járási szerveitől, s minden felelős pártfunkcionáriustól, éspedig úgy, hogy minden kommunista funkcionárius becsülettel mutasson példát a sortagoknak, akik nekik bizalmat szavaztak. Szélsőséges esetekben nem mellőzhetünk bizonyos szervezési és káderíntézkedéseket. Nehéz és rendkívüli időket élünk. A jövő nemzedékek szigorúan elítélnének bennünket, ha nem törődnénk a párt sorsával, ha nem törődnénk ha zánkban a szocializmus sorsával, amikor tudjuk, hogy ettől függ polgártársaink millióinak élete. Lehetséges, hogy a kommunista mozgalom e régi elveinek hangsúlyozásával egyesekben azt a benyomást keltjük, mintha eltávolodnánk a párton belüli demokráciától, s-a párton belüli széles körű demokratizmus igénylésétől. Ilyesmire egyáltalában nem gondolunk. -Pártunkban voltak s lesznek is különféle nézetek egyes kérdésekről, s mint a múltban, ezentúl ls sor kerül a vélemények demokratikus megvitatására. A tárgyilagos és eszmei érvelés során találjuk meg mindenkor a legjobb kiutat, a legmegfelelőbb megoldásokat. Meg akarjuk őrizni, s meg akarjuk védeni párton belüli demokráciánk elveit. Csak belőlük eredhet a kommunisták öntudatos pártfegyelme, öntudatos elkötelezettsége és áldozatkészsége, amely évtizedeken át jellemezte mozgalmunkat, s pártunk nélkülük nem érhette volna el a történelmére Jellemző sikereket. Csakhogy az eddigi állapotokban lényegében csupán Jogok, csak vita, csak a párttag szabadsága létezett, s általában meglazult a fegyelem, csökkent a felelősség, ős megrendültek a pártélet lenini elvei. Most, s e nehéz helyzetünkben ezért hangsúlyozzuk az említett problémákat. Sikerünk további feltétele az, hogy egész pártunkban gyors ütemben emeljük a politikai szervező munka színvonalát, s növeljük a kádermunka, valamint az eszmelpolltlkal munka iránti igényességünket. A szervező munkának, s az ellenőrzésnek január előtti pártirányítási rendszere csaknem felmorzsolódott, és a január utáni viharos hónapokban nem is adódott lehetőségünk arra, hogy más rendszerrel pótoljuk. Mélységesen fontolóra kell vennünk ezeket a problémákat és azt, hogy miként növeljük politikai s szervező munkánk hatékonyságát a határozatok teljesítése, s teljesítésük ellenőrzése során, s hogyan emeljük e munkánk színvonalát, és növeljük a pártapparátus felelősségét. Minden munkánk eredménye attől függ, hogy az üzemekben, a falvakon, a járásokban, a kerületekben, de különösen a központokban hogyan tevékenykednek pártunk e kulcsfontosságú szervei. A pártapparátus munkáját nagyon sokszor ócsárolták. Becsületes és áldozatkész elvtársaknak sok esetben sérelmeket kellett elszenvedniük, s ilyen állapotok közepette közülük sokan elkedvetlenedtek. Arról szó sincs, fíógy a pártapparáfus és a páríszervek tevékenységében nem lennének fogyatékosságok, s nem fordultak volna elő hibák. El kell azonban utasítanunk az említett beosztásokban ténykedő pártmunkások általános elítélését, fel kell bennük ébresztenünk a bizalom és a biztonság érzését, azt, hogy ha becsületesen végzik munkájukat, s érvényt szereznek pártunk politikájának, a párt megvédi őket, és ezentúl ls számit reájuk. Sok esetben csorbát ejtettek funkcionáriusaink becsületén, erkölcsileg vagy anyagilag megkárosították őket, botrányokat keltettek körülöttük stb., s mindezt csak azért, mert következetes pártos magatartást tanúsítottak, mert ragaszkodtak a párt internacionalista programjához, mert nem törte meg őket az antiszocialista s a jobboldali erők lélekmérgező terrorja sem. Szükséges tehát, hogy a pártszervek és -szervezetek foglalkozzanak az Ilyen esetekkel, hozzák helyre a hibákat, tisztázzák a tévedéseket, s tisztítsák meg az említett emberek beszennyezett becsületét. Ez kötelességünk, s ez pártunk érdeke további tevékenységében. A káderpolitikát az | elvi szilárdság magatartására kell alapoznunk. Nem szándékozunk a párttagokat tömegesen átértékelni. Ezt az emberek önmaguk hajtják majd végre a központi bizottság platformjának támogatásával, elkötelezettségükkel és politikánk valóra váltásával. Káderpolitikánk lelenleg legfontosabb politikai szempontjai ahhoz Igazodnak, hogy kl miként segíti, hogy e nehéz időkben ki mennyire kötelezi el magát, és kl milyen felelősséggel és áldozatkészséggel hajlandó viselni azt a terhet, amelyet a kommunista mozgalom s a szocializmus magasztos ügyének érdekében vállalnia kellene. A káderlntézkedések foganatosítása során semmi esetre sem lehet szó visszavágásról, egyéni nézetekről és öncélú módosításokról. Arról van szó, hogy felelősségteljes helyeken rátermett emberek legyenek, akik meg vannak győződve pártunk politikájának helyességéről, hogy azt következetesen érvényre is Juttassák, s hogy meg tudják nyerni és meg tudják győzni az embereket. Ha pedig a múltban ingadoztak, becsületes szándékkal kell megszabadulniuk a korábban elkövetett hibáktól vagy tévedésektől. Nem becstelen az, aki beismeri hibáit és tévedéseit, vagy az ilyen bonyolult, zavaros és ellentmondásos időben tanúsított helytelen magatartásét. Ellenkezőleg. Az ilyen magatartás az ember erkölcsi erejét bizonyítja. Ügy, mint ahogyan a központi bizottság teszi, a párttagoknak s a pártszervezeteknek fokozatosan felül kell vizsgálniuk állásfoglalásukat, magatartásukat, s ha azok helytelenek voltak, becsülettel helyre kell hozniuk, s nyíltan meg kell magyarázniuk őket. A becsületes párttagok körében végzett munkában nemcsak türelmeseknek kell lennünk, ha a múltban vallott téves nézetekről van szó, hanem az Ilyen párttagoknak alkalmat kell adnunk a becsületes kiút megtalálására ls. A jövőben az emberek körében elvi szilárdsággal, de ugyanakkor rendkívül tapintatosan végzett politikai munkában kell látnunk legfontosabb módszerünket. Mi ugyanis nem akarunk nemzeteink kiváltságos szektájaként szerepelni, hanem — éppen úgy, mint pártunk történetének dicső napjaiban — Ismét harcos politikai erőként akarunk hatni, amelyben dolgozó népünk széles rétegei megbíznak és ezért támogatják. Eszmel-polltikai téren sürgősen fontolóra kell vennünk minden tevékenységünket. Ez egyaránt vonatkozik az egész politikai nevelésre és oktatásra minden szakaszon a marxizmus—leninizmus szellemében, s arra ls, hogy a fejlődés e szakaszában egyidejűleg elvi szilárdságú eszmei-politikai küzdelmet folytassunk a helytelen opportunista nézetek és irányzatok ellen. Aktívan kell raegálnunk a helytelen nézetekre és magatartásokra, amelyeket becsületes érvekkel kell megcáfolnunk, meg kell győznünk az embereket és meg kell nyernünk őket. Azt már megmondottuk, hogy egy centiméternyit sem hátrálunk meg marxi—lenini pozíciónkból, s erre egyetlen elvi jellegű kérdésben sem vagyunk hajlandók. Ez azonban nem Jelenti azt, hogy közömbösek leszünk az emberek nézeteivel szemben. Ellenkezőleg, azt Jelenti, ho?" •"datosltjuk az egyre hatékonyabb és elmélyültebb 8 i politikai munka szükségességét minden pártszervezetben, minden üzemben és minden községben. Ezzel azt a célt követjük, hogy a párttagság s a többi dolgozók tömegeit mentesítsük a helytelen nézetek s az opportunista Irányzatok befolyásától. Tudatában vagyunk annak, hogy ez a politikai küzdelem elmélyíti pártunkban a megrendülés folyamatát. Az ls lehetséges, hogy azoktól az emberektől, akiket nem sikerül meggyőznünk — talán csak Ideiglenesen —, el kell válnunk. Ha nincs más lehetőség, úgy ez ls hozzájárul a párt belső eszmei együvétartozásának s akcióképességének a megszilárdításához. A párt egyesítésére törekedve távol kell magunkai tartanunk a január előtti idők módszereitől s torzításai tói, nemkülönben a szektás, dogmatikus és konzervatív nézetek csökevényeitői, amelyek nálunk ugyancsak ész lelhetők. Akik ragaszkodnak hozzájuk, nem értik meg a társadalmunkban végbement változásokat, nem látják mennyi újat hozott s hoz állandóan a társadalmi fejlődés a társadalom megváltozott szociális összetétele, a politikai Irányításra ható tudományos-műszaki forradalom, a párt vezető szerepének érvényrejuttatása, politikai rendszerünk működése, nem értik meg, hogy társadalmunkban feltétlenül el kell mélyíteni a szocialista de mokráciát. Küzdelmünk legfontosabb módszere ebben az esetben ls a meggyőzés és a politikai magatartás. A legutóbbi 15 hónap alatt szerfölött csökkent az a felelősség, amelyet a pártszerveknek és a pártszerveze teknek kell viselniük a szó szélesebb értelmében vett helyi politikáért a községekben, az üzemekben, a kerületekben, a gazdaság terén, az állami és a társadalmi szervezetekben stb. A „magas politika" folytatása következ tében csökkent szervezeteink s szerveink felelőssége az előbb említett szakaszokon végzett munka eredményeiért. Hangsúlyoznunk kell tehát a pártszervezetek e kötelességét, s foglalkoznunk kell a pártszervezeteket nyugtalanító problémákkal, s meg kell őket oldani. A párt vezető szerepe abban nyilvánul meg, hogy a kommunisták minden szakaszon felelősséget viselnek a munka eredményeiért Ezért fel kell újítanunk ezt a felelősséget, s el kell érnünk, hogy minden párttag elkötelezetten vegyen részt a pártpolitika kialakításában, valóra váltásában. Ennek Igy kell lennie, ha nagyon fontos társadalmi kérdésekről vagy az adott üzem, Illetve község konkrét problémáiról van szó. Ennek érdekében elsősorban a kerületi, a járási és az egészüzeml pártbizottságoknak kell jobb munkát végezniük, s minden pártszervezetet ilyen felelősségre kell kötelezni. A párton belüli állapotok rendeződését célzó minden tevékenységünk — mint ahogyan már mondottuk — alapvetően fontos, mert azt a,karjuk, hogy egész társadalmunk kilábolhasson a mostani válságos helyzetből. Az Itt felsorolt gondolatok nem újak, s túlnyomó többségüket a már Ismert pártdokumentumokban ls rögzítettük. Oj csupán az, hogy a CSKP Központi Bizottságának elnöksége szilárdan ragaszkodik az említett elvek következetes, határozott életbe léptetéséhez, és szilárdan meg van róla győződve, hogy ebben az elhatározásában az egész központi bizottság támogatja, és egységesen lép fel. A pártmunka széles arcvonalán most már a szavak helyett a konkrét tettekhez kell hozzálátnunk. Az állandó viták, kételkedések s Ingadozások helyett Ismét fel kell újítanunk azt a harckészséget, amely minden döntő fontosságú s válságos helyzetben oly Jellemző volt pártunkra. Csehszlovákia Kommunista Pártja ebben az országban az a legjelentősebb egyesítő erő, amely összefogta az osztályok s a társadalmi rétegek törekvéseit, nemzeteink és nemzetiségeink törekvéseit azzal a céllal, hogy megoldhassuk problémáinkat, hogy biztosíthassuk nemzeteink szabadságát és népünk boldog életét. Éppen ezért helyezzük a hangsúlyt a pártunkon belüli problémák megoldására. Lássunk hozzá e kérdések rendezéséhez úgy, hogy mélységesen bízzunk meg a munkások, a földművesek, az értelmiséglek s a lakosság többi rétegei soraiból regrutálődó párttagokban, lássunk hozzá azzal a bizalommal, amelyre polgártársaink már oly sok válságos helyzetben váltak érdemessé fejlettségükkel, politikai és osztályöntudatukkal, s a szocializmusért végzett áldozatkész munkájukkal. II. Soraink 'és munkánk fegyelmezettebbé tétele, a komnunlsták párt Iránti felelősségének növelése ma elkerülhetetlen feltétele annak, hogy a párt kivezethesse az országot a válságból, kiküszöbölhesse a válság okait, vezető szerepet Játszhasson a társadalomban, megnyerhesse a dolgozó nép széles rétegeinek bizalmát, és megteremthesse államunk konszolidálásának politkal feltételeit, valamennyi — különösen a gazdasági — kérdés pozitív megoldásának feltételeit. Ezzel kapcsolatban kl kell emelni a társadalmi szervezetekben, az állami és a gazdasági szervekben dolgozó kommunisták felelősségét. Mondottuk, hogy pártunk politikája ebben az államban az alapvető kérdésekben csak egy lehet — az, amelyet a kongresszusok közötti időszakban a központi bizottság tűz kl és hagy jóvá. Ebből következik a kötelesség is, hogy ezt a politikai Irányvonalat minden szakaszon egységesen végre kell hajtani. A társadalmi szervezetekben, az állami és a gazdasági szervekben dolgozó kommunisták e munkájukban nem függetlenek a párt és a pártszervek Irányában. Pozíciójukat a társadalmi, az állami és a gazdasági szervezetekben vegyék úgy, mint a pártmegblzatás megnyilvánulását. Ez nincs ellentétben felelősségükkel az Iránt a szervezet Iránt, amely funkciójukba választotta, vagy ezzel megbízta őket, ellenkezőleg: feltétele e lunkcló ellátásának ls. Néhány szóval szeretném érinteni a párt vezető szerepe, a pártpolitika befolyása megszilárdításának szükségességét politikai rendszerünkben a Nemzeti Front és szervezeteinek tevékenységében. Az elmúlt másfél év folyamán Itt ls túl sok volt az Ingadozás, a különféle helytelen magyarázat, a jobboldali és a pártellenes tendencia. A Nemzeti Frontot, amely társadalmunk politikai életének alapvető szervezeti formája marad, a szó legszélesebb értelmében úgy fogjuk fel, mint a munkások, a parasztok, az értelmiség ős a többi dolgozó réteg politikáját, mint a kommunisták, más pártok tagjai és a nagyszámú pártonkívüli szövetségének politikáját, mint a szocialista társadalom politikáját, amely megköveteli, lehetővé teszi és aktivizálja a társadalom széles rétegeinek, osztályainak és szociális csoportjainak részvételét a politikai életben. Lényegében ebből indulnak ki a Nemzeti Front alapvető politikai dokumentumai is, noha tudjuk, hogy a gyakorlat más volt. A kommunista párt vezető szerepének a Nemzeti Front egész munkájában meg kell nyilvánulnia. Abból indulunk ki, hogy társadalmunkban a politikai osztályharc 1948 februárjában eldőlt, amikor a burzsoázia és a politikai reakció vereséget szenvedett, a CSKP vezetésével győzött a munkásosztály és szövetségesel a dolgozók köréből, a munkásosztály és a dolgozó nép vette kezébe a hatalmat. Erről az alapelvről semmilyen körülmények között sem térhetünk le, és nem fogunk letérni, s ebből kell kiindulnia a Nemzeti Front valamennyi szer9 í