Új Szó, 1969. június (22. évfolyam, 127-151. szám)

1969-06-29 / 26. szám, Vasárnapi Új Szó

Életet adó fa Ez a Malakka-félszigetén és Kalimantan sziget északi ré­szében elterülő viszonylag kis állam a természetes kau­csuk kitermelésében és az őnbányászatban világméretben első helyen áll. Malaysiában még vasércet, aranyat és ko­baltot is bányásznak. Trópusi erdői értékes faanyagot rej­tenek magukban. Itt pinden ötödik embernek vari vala­milyen köze a kaucsukter­meléshez. Az embernek önkéntelenül is eszébe jut a kaucsuk tör­ténete. Valamikor a XVI. szá­zadban a dél-amerikai Ama­zonas folyó medencéjében a tupi törzs egyik vadásza kü­lönös fára akadt. Ha bevágta a kérgét, tejszerű nedv folyt ki belőle, aztán megkemé­nyedett a levegőn és rugal­mas anyaggá vált. A vadá­szok később „folyó fának' nevezték el, s mivel a tupi törzs nyelvén a fát „kau"-nak hívták, az „ucsu" pedig fo­lyást jelentett, így lett az új növény neve kaucsukfa. A kaucsukot később Izabel­la spanyol királyné ajándék­ba kapta Kolunibusztól. 1770­ben terjedt el a kaucsuk új neve, amelyet az angol rub­ber-ből gumiként fordítottak le a legtöbb nyelvre. Külön fejezet a gumi technikai elő­állításának a története. Az angolok viszonylag ké­sőn kezdték a Malakka-félszl­getet kaucsukfával betelepí­teni. 1897-ben még csak 345 acre területen volt kaucsuk­ültetvény, később azonban kihasználták a kedvező ta­laj- és éghajlati viszonyokat. 1914-ben a világpiacon már jóval olcsóbban kínálhatták a kaucsukot, mint a dél-ameri­kai ültetvényesek. A malay­siai kaucsukültetvények je­lenleg több mint négymillió acre földet foglalnak el, s az ország kivitelében a kaucsuk részaránya meghaladja a 40 százalékot. Egy és egynegyed millió acre kaucsukültetvény angoloké és részben ausztrá­liaiaké. 776 ezer acre ültet­vény a helyi nagybirtokosoké — kínaiaké és indiaiaké, a többi 4—5 acres tagokban a „maláj föld fiaié", azaz a ma­lájoké, akik hazájuk mosto­hagyermekei. A kaucsuk árának ingadozá­sa erősen kihat a malaysiai belpiacra. A koreai háború idején, amikor az Egyesült Államok a háború kiterjesz­tésére készülve kaucsuktarta­lékokat halmozott, egy font (nem egész fél kg) kaucsuk világpiaci ára másfél maláj dollárra szökött fel (az ame­rikai dollár harmadának felel meg). Most viszont 64 centre süllyedt, s nyilván tovább fog csökkenni. Az ilyen nagy áringadozást csak a nagy ül­tetvényesek bírják ki, úgy, hogy leszállítják a béreket, ideglenesen csökkentik a ter­melést, munkásokat bocsáta­nak el... „A szennyes folyó városa" Az 1963. szeptemberében létrejött államszövetség fővá­rosa, Kuala Lumpur (szó sze­rint ezt jelenti: város a szeny­nyes folyó torkolatában) a múlt században a Gambok és a Klang folyó összefolyásá­nál, őserdővel borított festői hegyek között keletkezett. Kuala Lumpurban csodálatos módon egyesült a Nyugat és a Kelet,' makacsul tartja ma­gát a feudális középkor, a gazdaság és fényűzés mellett otthonos a nyomor és a mun­kanélküliség. Érdekesen meg­férnek egymással a mecse­Elég, ha egy centtel esik a kaucsuk világpiaci ára, s Malaysia máris 25 millió dollártól esik el. A Malay­siában második hazára talált kaucsuk az ország gazda­sági életének a gerince. Bármerre tekint a Kuala Lumpurból a Malaysiát Sin­gapore-tól elválasztó Johore tartományba tartó idegen, mindenfelé kaucsukültetvényeket lát. Még az országút is gumiból készült: kaucsukot kevertek az útburkolatba. Ezt az újítást az angolok vezették be az útépítésben. A majdnem kétszáz évig tartó brit uralom idején a gyar­mattartók ugyan stratégiai műutat építettek a thaiföldi határtól Singapore-ig, majd elágazásokat a katonai tá­maszpontokra, repülőterekre, az angol 'ültetvényesek farmjaira, ónbányáihoz, a maláj parasztokról azonban megfeledkeztek, a dzsungelben sem vágtak ösvényt, hogy eljussanak az ott élő nemzeti kisebbségekhez. A sabahi és sarawaki kadazanok, murutok, dajakok, me­lanauszok, ibanok egyetlen közlekedési eszköze ma is a csónak. Ott, ahol nincs víz, a lakosság teljesen el van vágva a külvilágtól, járhatatlan sűrű őserdő választja el a keleti partvidék maláj halászait a félsziget többi la­kóitól. tek minaretjei a hagyomá­nyos nagyfokú sárkányokkal díszített kínai házakkal, a gyufaskatulyára emlékeztető modern házakkal és az in­diai pagodákkal. Árnyas fa­sorok mentén húzódnak meg az angol tisztviselők egykori fényíiiő, a trópusi esőktől és az időtől ma már megfakult villái, melyekben jelenleg ál­lami alkalmazottak laknak. Újabban otthonosan beren­dezkedtek japán, amerikai és nyugatnémet cégek. A bodegák és söntések tar­kaságáról nevezetes kínai ne­gyedekből kiérve a központi utcákra jutunk, ahol angol mintára a balra hajts elvet követik. A magunkfajta kül­földi megcsodálja Selangor állam szultánjának palotáját, rokonainak fényűző házait, a milliomosok villáit, egy kis sétát tesz, aztán megpillant­ja a sors elesettjeinek nyo­mortanyáit — itt aztán egy­bevegyülnek a malájok, kí­naiak és indiaiak. Kuala Lumpurnak négy­százezer lakosa van. (Egész Malaysiának 9 millió, köz­tük 3,200 000 kínai, kb. egy­millió indiai, 150 ezer pa­kisztáni és ceyloni. A szövet­ségben hárommilliónál vala­mivel több maláj, továbbá mintegy 12 ezer európai, zö­mében angol él.) Malaysia alkotmányos monarchia azzal a jellegzetességgel, hogy az uralkodó nem örökli címét, hanem választják. Méghozzá a vele egyenrangú szultánok titkos szavazással választják meg. Helyettese is van, szin­tén választják. Kulla Lumpur utcáin bo­lyongva egyszer eltévedtünk. Az épületek, utcák, a forga­lom egyhangúsága miatt nem tudtunk tájékozódni. Útbaiga­zítást kértünk egy kerékpá­rostól. — Eljutnak odáig a bör­tönig, — mutatott erős falak fölött emelkedő őrtornyokra, — onnan aztán jobbra térje­nek, s mindig csak egyenesen menjenek. — Talán itt nincs is jobb irányjelző —, jegyeztük meg tréfálkozva. A kerékpáros elnevette ma­gát: — Látszik, először járnak itt. Hát ide figyeljenek. Egy­szer ellátogatott ide Angliából az edinburghi herceg. A re­pülőtértől a város központ­jáig mindenütt üdvözlő fel­iratokat akasztottak ki. A börtönőrök sem akartak elma­radni, ők is kiakasztottak egy jelszavas táblát a kapu fölé: „Isten hozta, herceg!" Irtó­zatos botrány tört ki. Azt mondják, a túlbuzgó börtön­őrök még aznap börtönlakók lettek ... Másnap reggel alaposabb tanulmányutat tettünk a vá­rosban. Most egy magas emeletes ház tetejének rek­lámja szerint tájékozódtunk. A reklám egy ólomipari tár­saságé volt. Évi 70 600 ton­nát bányásznak az értékes fémből, ez pedig a kapitalista országok ólomkitermelésének 40 százaléka. Egyébként a kaucsuk és az ólom még nem minden, külö­nösen akkor, ha ezekben az iparágakban a brit tőke do­minál. Sokan panaszkodtak — méghozzá hivatalos sze­mélyiségek —-, hogy Burmá­ból és Thaiföldről kénytele­nek importálni a rizst, mert a mezőgazdaság többi ágának fejlesztését mindeddig elha­nyagolták. Műszaki káderekben ls nagy a hiány. Nagy anyagi megterhelést jelent az or­szágnak, hogy kapitalista or­szágokból kell odacsalogatni szakembereket. Ha kompon átkelünk a Penang szigetet a Malakka­félszigettől elválasztó kes­keny tengerszoroson, más táj­kép tárul elénk. A kitűnő aszfaltútról jól látható az or­szág első acélgyára, egy kö­zös malaysiai—japán vállalat. Ez is problémákkal küszkö­dik. A maláj segédmunkások csupán szolgai munkát végez­nek, a vállalatban nincs szak­szervezet, mely védené a munkások érdekeit. Cameroon Highlands Cameroon Highlands hegyi üdülő. ,, Mérsékelt éghajlatú helység, sok a vendéglő, golfozni is lehet. Eleinte ügyet sem vetettünk az úton­útfélen őgyelgő katonákra. Csak akkor fogtunk gyanút, amikor több katonai teher­autó' és terepjáró előzött meg minket, s törzstisztek is ültek bennük. Talán hadgya­korlatokra szemelték ki ezt a tájat? A szállodában már több­nyire vacsora után voltak a vendégek. Mi is oda tartot­tunk. Voltak itt angol turis­ták, Kual^ Lumpur-i üzletem­berek, amerikai nászuta­sok . . Diplomaták suttogva számoltak be egymásnak leg­frissebb értesüléseikről, — Képzelje, — szólt magá­ból kikelve egy szikár éltes lady a szomszédjához, — egy kilencéves jávai fiúcska há­romtonnás cápát fogott háló­val. A ragadozó a farkával meg is sebesítette őt. Még szerencse, hogy odasiet­tek a halászok. Ok húzták ki a partra a szörnyeteget. A cápát 65 dollárért adták el, a háló javítása viszont 40 dol­lárba fog keriilni... Egy diplomata egy fiatal amerikai nővel kokettált. Folyton itatta és közben du­ruzsolt a fülébe. — Hallotta, hogy honfitársa, William Reinolds, a 27 éves millio­mos Új-Zéland közelében megvett egy szigetet. Teg­átrepült 115 avre területű új birodalma fölött és egy üveg pezsgővel megkeresztelte a szigetet. Ami az összeget il­leti, titokként kezelik. Hát nem mulatságos...? Az intim csendet egy sport­ruliás férfi megjelenése za­varta meg. Már a küszöbről bekiáltott: — Uraim, tudják, hogy eltűnt a milliomos? Kérdő tekintetek meredtek feléje. — Igen, igen, eltűnt ]ira Thompson thaiföldi milliomos, a selyemkirály. Méghozzá itt, Cameroon Highlans közelé­ben. A további események egy jó detektívregény keretébe illenek. Válogatott rendőri alakulatokat vetettek be Thompson keresésére, sőt a rendőrök katonai erősítést is kaptak (ezekkel találkoz­tunk az úton). A fegyveresek kutyák segítségével fésülik át a dzsungelt. A milliomos Bangkokból né­hány napra érkezett Came­roon Highlandsbe, s a Moon­light Boongalo hotelben szállt meg. A rendőrség na­pokig hiába kereste Thomp­sont, végül már 15 ezer dol­lár jutalmat tűztek ki a nyomravezetőnek, de ered­ménytelenül. A milliomos ke­resésére Bangkokból sürgő­sen Cameroon Highlandsbe érkezett Edwin Black dandár tábornok, Thompson állítóla­gos régi barátja. Nem sokan hittek benne. Újságírók aztán közelebb férkőztek az igaz­sághoz. Thomson azelőtt az Egyesült Államokból érke­zett Thaiföldre és az ameri­kai hírszerző szolgálat ké­nyes megbízásait teljesítette. Később letelepedett Bangkok­ban, megalapozta a „thai se­lyem" hírnevét, de nemcsak a selyem titkát, hanem „egyéb titkokat" is őrzött. Egy szép estén aztán nem jött vissza sétájáról. Eltűnése érthetően idegesítette „bará­tait" ... Kép Kuala Lumpurból, Malaysia fővárosából

Next

/
Thumbnails
Contents