Új Szó, 1969. június (22. évfolyam, 127-151. szám)
1969-06-29 / 26. szám, Vasárnapi Új Szó
Életet adó fa Ez a Malakka-félszigetén és Kalimantan sziget északi részében elterülő viszonylag kis állam a természetes kaucsuk kitermelésében és az őnbányászatban világméretben első helyen áll. Malaysiában még vasércet, aranyat és kobaltot is bányásznak. Trópusi erdői értékes faanyagot rejtenek magukban. Itt pinden ötödik embernek vari valamilyen köze a kaucsuktermeléshez. Az embernek önkéntelenül is eszébe jut a kaucsuk története. Valamikor a XVI. században a dél-amerikai Amazonas folyó medencéjében a tupi törzs egyik vadásza különös fára akadt. Ha bevágta a kérgét, tejszerű nedv folyt ki belőle, aztán megkeményedett a levegőn és rugalmas anyaggá vált. A vadászok később „folyó fának' nevezték el, s mivel a tupi törzs nyelvén a fát „kau"-nak hívták, az „ucsu" pedig folyást jelentett, így lett az új növény neve kaucsukfa. A kaucsukot később Izabella spanyol királyné ajándékba kapta Kolunibusztól. 1770ben terjedt el a kaucsuk új neve, amelyet az angol rubber-ből gumiként fordítottak le a legtöbb nyelvre. Külön fejezet a gumi technikai előállításának a története. Az angolok viszonylag későn kezdték a Malakka-félszlgetet kaucsukfával betelepíteni. 1897-ben még csak 345 acre területen volt kaucsukültetvény, később azonban kihasználták a kedvező talaj- és éghajlati viszonyokat. 1914-ben a világpiacon már jóval olcsóbban kínálhatták a kaucsukot, mint a dél-amerikai ültetvényesek. A malaysiai kaucsukültetvények jelenleg több mint négymillió acre földet foglalnak el, s az ország kivitelében a kaucsuk részaránya meghaladja a 40 százalékot. Egy és egynegyed millió acre kaucsukültetvény angoloké és részben ausztráliaiaké. 776 ezer acre ültetvény a helyi nagybirtokosoké — kínaiaké és indiaiaké, a többi 4—5 acres tagokban a „maláj föld fiaié", azaz a malájoké, akik hazájuk mostohagyermekei. A kaucsuk árának ingadozása erősen kihat a malaysiai belpiacra. A koreai háború idején, amikor az Egyesült Államok a háború kiterjesztésére készülve kaucsuktartalékokat halmozott, egy font (nem egész fél kg) kaucsuk világpiaci ára másfél maláj dollárra szökött fel (az amerikai dollár harmadának felel meg). Most viszont 64 centre süllyedt, s nyilván tovább fog csökkenni. Az ilyen nagy áringadozást csak a nagy ültetvényesek bírják ki, úgy, hogy leszállítják a béreket, ideglenesen csökkentik a termelést, munkásokat bocsátanak el... „A szennyes folyó városa" Az 1963. szeptemberében létrejött államszövetség fővárosa, Kuala Lumpur (szó szerint ezt jelenti: város a szenynyes folyó torkolatában) a múlt században a Gambok és a Klang folyó összefolyásánál, őserdővel borított festői hegyek között keletkezett. Kuala Lumpurban csodálatos módon egyesült a Nyugat és a Kelet,' makacsul tartja magát a feudális középkor, a gazdaság és fényűzés mellett otthonos a nyomor és a munkanélküliség. Érdekesen megférnek egymással a mecseElég, ha egy centtel esik a kaucsuk világpiaci ára, s Malaysia máris 25 millió dollártól esik el. A Malaysiában második hazára talált kaucsuk az ország gazdasági életének a gerince. Bármerre tekint a Kuala Lumpurból a Malaysiát Singapore-tól elválasztó Johore tartományba tartó idegen, mindenfelé kaucsukültetvényeket lát. Még az országút is gumiból készült: kaucsukot kevertek az útburkolatba. Ezt az újítást az angolok vezették be az útépítésben. A majdnem kétszáz évig tartó brit uralom idején a gyarmattartók ugyan stratégiai műutat építettek a thaiföldi határtól Singapore-ig, majd elágazásokat a katonai támaszpontokra, repülőterekre, az angol 'ültetvényesek farmjaira, ónbányáihoz, a maláj parasztokról azonban megfeledkeztek, a dzsungelben sem vágtak ösvényt, hogy eljussanak az ott élő nemzeti kisebbségekhez. A sabahi és sarawaki kadazanok, murutok, dajakok, melanauszok, ibanok egyetlen közlekedési eszköze ma is a csónak. Ott, ahol nincs víz, a lakosság teljesen el van vágva a külvilágtól, járhatatlan sűrű őserdő választja el a keleti partvidék maláj halászait a félsziget többi lakóitól. tek minaretjei a hagyományos nagyfokú sárkányokkal díszített kínai házakkal, a gyufaskatulyára emlékeztető modern házakkal és az indiai pagodákkal. Árnyas fasorok mentén húzódnak meg az angol tisztviselők egykori fényíiiő, a trópusi esőktől és az időtől ma már megfakult villái, melyekben jelenleg állami alkalmazottak laknak. Újabban otthonosan berendezkedtek japán, amerikai és nyugatnémet cégek. A bodegák és söntések tarkaságáról nevezetes kínai negyedekből kiérve a központi utcákra jutunk, ahol angol mintára a balra hajts elvet követik. A magunkfajta külföldi megcsodálja Selangor állam szultánjának palotáját, rokonainak fényűző házait, a milliomosok villáit, egy kis sétát tesz, aztán megpillantja a sors elesettjeinek nyomortanyáit — itt aztán egybevegyülnek a malájok, kínaiak és indiaiak. Kuala Lumpurnak négyszázezer lakosa van. (Egész Malaysiának 9 millió, köztük 3,200 000 kínai, kb. egymillió indiai, 150 ezer pakisztáni és ceyloni. A szövetségben hárommilliónál valamivel több maláj, továbbá mintegy 12 ezer európai, zömében angol él.) Malaysia alkotmányos monarchia azzal a jellegzetességgel, hogy az uralkodó nem örökli címét, hanem választják. Méghozzá a vele egyenrangú szultánok titkos szavazással választják meg. Helyettese is van, szintén választják. Kulla Lumpur utcáin bolyongva egyszer eltévedtünk. Az épületek, utcák, a forgalom egyhangúsága miatt nem tudtunk tájékozódni. Útbaigazítást kértünk egy kerékpárostól. — Eljutnak odáig a börtönig, — mutatott erős falak fölött emelkedő őrtornyokra, — onnan aztán jobbra térjenek, s mindig csak egyenesen menjenek. — Talán itt nincs is jobb irányjelző —, jegyeztük meg tréfálkozva. A kerékpáros elnevette magát: — Látszik, először járnak itt. Hát ide figyeljenek. Egyszer ellátogatott ide Angliából az edinburghi herceg. A repülőtértől a város központjáig mindenütt üdvözlő feliratokat akasztottak ki. A börtönőrök sem akartak elmaradni, ők is kiakasztottak egy jelszavas táblát a kapu fölé: „Isten hozta, herceg!" Irtózatos botrány tört ki. Azt mondják, a túlbuzgó börtönőrök még aznap börtönlakók lettek ... Másnap reggel alaposabb tanulmányutat tettünk a városban. Most egy magas emeletes ház tetejének reklámja szerint tájékozódtunk. A reklám egy ólomipari társaságé volt. Évi 70 600 tonnát bányásznak az értékes fémből, ez pedig a kapitalista országok ólomkitermelésének 40 százaléka. Egyébként a kaucsuk és az ólom még nem minden, különösen akkor, ha ezekben az iparágakban a brit tőke dominál. Sokan panaszkodtak — méghozzá hivatalos személyiségek —-, hogy Burmából és Thaiföldről kénytelenek importálni a rizst, mert a mezőgazdaság többi ágának fejlesztését mindeddig elhanyagolták. Műszaki káderekben ls nagy a hiány. Nagy anyagi megterhelést jelent az országnak, hogy kapitalista országokból kell odacsalogatni szakembereket. Ha kompon átkelünk a Penang szigetet a Malakkafélszigettől elválasztó keskeny tengerszoroson, más tájkép tárul elénk. A kitűnő aszfaltútról jól látható az ország első acélgyára, egy közös malaysiai—japán vállalat. Ez is problémákkal küszködik. A maláj segédmunkások csupán szolgai munkát végeznek, a vállalatban nincs szakszervezet, mely védené a munkások érdekeit. Cameroon Highlands Cameroon Highlands hegyi üdülő. ,, Mérsékelt éghajlatú helység, sok a vendéglő, golfozni is lehet. Eleinte ügyet sem vetettünk az útonútfélen őgyelgő katonákra. Csak akkor fogtunk gyanút, amikor több katonai teherautó' és terepjáró előzött meg minket, s törzstisztek is ültek bennük. Talán hadgyakorlatokra szemelték ki ezt a tájat? A szállodában már többnyire vacsora után voltak a vendégek. Mi is oda tartottunk. Voltak itt angol turisták, Kual^ Lumpur-i üzletemberek, amerikai nászutasok . . Diplomaták suttogva számoltak be egymásnak legfrissebb értesüléseikről, — Képzelje, — szólt magából kikelve egy szikár éltes lady a szomszédjához, — egy kilencéves jávai fiúcska háromtonnás cápát fogott hálóval. A ragadozó a farkával meg is sebesítette őt. Még szerencse, hogy odasiettek a halászok. Ok húzták ki a partra a szörnyeteget. A cápát 65 dollárért adták el, a háló javítása viszont 40 dollárba fog keriilni... Egy diplomata egy fiatal amerikai nővel kokettált. Folyton itatta és közben duruzsolt a fülébe. — Hallotta, hogy honfitársa, William Reinolds, a 27 éves milliomos Új-Zéland közelében megvett egy szigetet. Tegátrepült 115 avre területű új birodalma fölött és egy üveg pezsgővel megkeresztelte a szigetet. Ami az összeget illeti, titokként kezelik. Hát nem mulatságos...? Az intim csendet egy sportruliás férfi megjelenése zavarta meg. Már a küszöbről bekiáltott: — Uraim, tudják, hogy eltűnt a milliomos? Kérdő tekintetek meredtek feléje. — Igen, igen, eltűnt ]ira Thompson thaiföldi milliomos, a selyemkirály. Méghozzá itt, Cameroon Highlans közelében. A további események egy jó detektívregény keretébe illenek. Válogatott rendőri alakulatokat vetettek be Thompson keresésére, sőt a rendőrök katonai erősítést is kaptak (ezekkel találkoztunk az úton). A fegyveresek kutyák segítségével fésülik át a dzsungelt. A milliomos Bangkokból néhány napra érkezett Cameroon Highlandsbe, s a Moonlight Boongalo hotelben szállt meg. A rendőrség napokig hiába kereste Thompsont, végül már 15 ezer dollár jutalmat tűztek ki a nyomravezetőnek, de eredménytelenül. A milliomos keresésére Bangkokból sürgősen Cameroon Highlandsbe érkezett Edwin Black dandár tábornok, Thompson állítólagos régi barátja. Nem sokan hittek benne. Újságírók aztán közelebb férkőztek az igazsághoz. Thomson azelőtt az Egyesült Államokból érkezett Thaiföldre és az amerikai hírszerző szolgálat kényes megbízásait teljesítette. Később letelepedett Bangkokban, megalapozta a „thai selyem" hírnevét, de nemcsak a selyem titkát, hanem „egyéb titkokat" is őrzött. Egy szép estén aztán nem jött vissza sétájáról. Eltűnése érthetően idegesítette „barátait" ... Kép Kuala Lumpurból, Malaysia fővárosából