Új Szó, 1969. június (22. évfolyam, 127-151. szám)

1969-06-28 / 150. szám, szombat

Mozgósítanunk kell minden erőnket Közlemény a kerületi és járási pártbizottságok vezető titkáraintik, valamint a kerületi és járási nemzeti bizottságok elnökeinek országos értekezletéről (ČSTK) — A CSKP KB elnöksége június 26-án a prágai vár Spanyol-termiben rendezte meg a kerületi és járási pártbizottságok vezető titkárainak és a kerületi és járási nemzeti bizottságok elnökeinek országos értekezletét. A tanácskozáson GUSTÁV HUSÁK elvtárs, a CSKP KB első titkára a politikai helyzet időszerű kérdéseiről számolt be. A főbb gazdasági problémákról OLDŔICH CERNÍK elvtárs, a CSKP KB elnökségi tagja tartott beszédet, a moszkvai tanácskozások eredményeiről pedig VASIL BIĽAK elvtárs, a CSKP KB elnökségi tagja. A beszámolók után széles körű vita bontakozott ki a politikai kérdésekről és a párt gazdasági feladatairól. mennyiségű pozitiv politikai munkát végzett, látható haladást ért el a viszonyok konszolidálásában a pártban és az egész országban. Csehszlovákia ez év áprilisától megszűnt az állandó belpolitikai válságok színhelye lenni, s az élet nálunk fokozatosan megnyugszik. Ehhez jelentós mértékben hozzájárul az a munka, amit a párt funkcionáriusai és tagjai az utóbbi hónapban végeztek. Husák elvtárs a KB elnöksége nevében ezért köszönetet mnndott mindnyájuknak. Gustáv Husák elvtárs röviden jellemezte a Központi Bizottság plénumának májusi ülése óta végzett munka eredményeit. Hangsúlyozta, hogy a májusi plénum döntései, amelyek megmutatták azt a fő utat és módszert, hogyan lehet kivezetni a pártot és a társadalmat a válságos helyzetből, egészen a XIV. kongresszusig a párt alapvető politikai irányvonalát jelentik. Egyhónapi nagyon intenzív munka után elmondható, hogy a párt nagyot lépett előre. Jelentős Pozitív magatartás a pártszervekben A májusi plénum dokumentumait megvitatták a párt valamenynyi kerületi és járási bizottságának a pártaktívával bővített ülésein, a párt városi, körzeti, vállalati és összüzemi bizottságaiban. A beérkezett jelentések alapján megállapítható, hogy ebben az esetben a Központi Bizottság ülése után ennek eredményéről a párt minden döntő láncszeme egységes információt kapott. Minden pártszervben és más további nagy gyűléseken |óváhagyták és támogatták a Központi Bizottság májusi határozatát, kivéve a CSKP prágai főiskolai bizottságát, amely nem foglalt állást. Az általános jóváhagyásról és támogatásról most a pártszervek minden szintjén áttérnek arra, hogy saját feltételeiknek megfelelően, konkrét módon dolgozzák fel a Központi Bizottság döntéseit. Ez az aktív magatartás nagyon pozitívnak minősíthető. Továbbá az is megállapítható, hogy a májusi plénum óta a párt kerületi és járási biznttságaiban eszmei-politikai megszilárdulás észlelhető. Ahogy a Központi Bizottság áprilisi és májusi ülésein ^ változásokat eszközölt, hogy nagyobblokú akcióképességre egyesítse saját szerveit, ugyanígy kádermódosításokra került sor a kerr'-'l és járási bizottságokban, és ezzel ezek a szervek fokozottabbá i ' 'V'esek lesznek a párt egységes irányvonalának megvalósítására. Ezek a változások magukkal hozzák a pártszervek és a párt egységének és akcióképességének magasabb színvonalát. Ez naqvon pozitív jelenség, és szükségszerűen ezt az irányt kell követni mindenhol, ahol még hibák adódnak. A májusi plénum utáni pártmunka a pártszervezetekben nyílt harc a jobboldali opportunista irányzatok ellen. Bizonyos haladás látható a Nemzeti Front szervezetei, az állami szakasz politikai munkájában, és a tömegtájékoztatási szervek, valamint a gazdasági szervek feladatainak teljesítésében. (avul a CSKP és az állam helyzete a nemzetközi kérdésekben. Ezek az eredmények lehetővé teszik, hogy sokkal gyorsabb tempóban haladhassunk előre. Husák elvtárs egyidejűleg rámatatott a pártmunka hiányosságaira is. Ilyen mindenekelőtt az, hogy a Központi Bizottság májnsi irányvonala még nem hatolt be kellő mértékben a párt alapszervezeteibe. Még csak a szervezetek kisebb része foglalkozott vele, bár az egyes kerületekben a helyzet eltérő. A Központi Bizottság Irányvonalának feldolgozása az iizeml és falnsl alapszervezetekben és az összes munkahelyen , lényegében még csak a kezdetnél tart. Mivel megkezdődnek a nyári szabadságok, minden erőt ki kell feitenl arra, hogy a Központi Bizottság koncepcióját átvigyük az összes alapszervezstbe. Ez hatalmas politikai munkát jelent. De enélkül nem jutunk tovább. Az alapszervezetek gyűlésein nóiiány helyen aránylag csekély a tagság részvétele. Hogy politikai törekvéseinkről eddig csak a tagság kisebb része mondott véleményt, azt bizonyítja, hogy tagságunkat nem sikerült felrázni a passzivitásból, vagy kivezetni az opportunista várakozásbői. Így érthető, hogy előfordul egyesek különböző hangulatok, ellenséges suttogó propaganda befolyása alá kerülnek, és helyenként elvesztik a perspektívát é« az Irányt. Néhány helyen ellenvéleményt mondtak. Ez természetes abban a helyzetben, amelyben pártunk és társadalmunk van. Ezért annál inkább el kell hagyni a védelmi pozíciókat, nyíltan meg kell magyarázni a dolgokat és esetleg viszszaverni a tagságra ható ellenséges propagandát. Husák elvtárs hangsúlyozta, hogy szükségszerűen józanul kell értékelni az elért eredményeket. Állandóan tudni kell, hogy a párt a politikai küzdelem kezdeténél tart, hogy ez a küzdelem hoszszabb ideig fog tartani, ezért hosszabb időre kell beosztani az erőnket, türelmünket és taktikánkat, hogy rendezzük mindazt, ami tagságunk soraiban és társadalmunkban nemcsak az utolsó félévben halmozódott fel hanem sokkal hosszabb idő alatt. Ebben a politikai küzdelemben a politikai problémák nem oldhatók meg adminisztratív hatalmi módszerekkel. A politikai küzdelem meggyőzést jelent, azt, hogy törekvésünknek megnyerjük mindenekelőtt a párttagság többségét és a többi dolgozók többségét. Az áprilisi plénum óta a fejlődés kísérő jelensége az elkülönülés mind a pártban, mind az egész társadalomban. Bebizonyosodott, ha világosan rámutatunk a problémákra, ahogyan a májusi plénum tette, akkor felbomlik az álegység. Az egész társadalomban végbemenő politikai megoszlás a párt harcos fellépésének természetes következménye. Ebben az időszakban az elkülönülési folyamatban nagyjából három áramlat látható: nő az öntudatos kommunisták és polgárok tábora, akik egyetértenek a Központi Bizottság irányvonalával és támogatják szándékát, hogy kivezessük népeinket a válságból, konszolidáljuk viszonyainkat és megkezdhessük a konkrét, mindenekelőtt gazdasági problémák megoldását. Ez a tábor nő, döntő fontosságú és társadalmunkban egyre nagyobb lesz a súlya. A második áramlathoz tartozik az irányt vesztett emberek aránylag széles köre mind a pártban, mind az egész társadalomban, és ezekért döntő harcot kell vívni. És végül ebben az egész elkülönülési folyamatban látható a nyílt vagy rejtett ellenzéki vonal, amely nyíltan vagy kevésbé nyíltan összeütközésbe kerül a párt irányvonalával és más kiutat keres. teikért a párt, a szocializmus és az internacionalista program iránti hűségükért megbélyegeztek. Azonban nem minden végrehajtott változás sértés. Árnyaltan kell megkülönböztetni ezeknek eseteit azoktól a funkcionáriusokétól, akik a múltban, még a január élőtti érában, vagy akár a múlt év januárja után is a képességek hiánya vagy a különféle ehhez hasonló okok miatt joggal távoztak a politikai életből. Nem engedhetjük meg, hogy visszatérésükkel feleslegesen kompromittálják mozgalmunkat. Azonban minden becsületes embernek lehetőséget kell adni a munkára, és a munkában igazolható a párthoz fűződő viszonya, azzal, hogyan fog segíteni a pártnak a jelenlegi feladatok megoldásánál. Aki segít, az a mi emberünk, a mi elvtársunk, szövetségesünk. A legfőbb politikai feladatok Ez az elkülünülés mutatkozik meg a bel- és külpolitikai kérdések alapvetően eltérő felfogásában. Mindkét ellentétes áramlat — a párt irányvonalát támogatók tábora és a velük szemben álló ellenzéki, tábor — találkoznak a dolgozó nép — ilyen vagy olyan mértékben dezorientált hatalmas tömegeiért vívott harcban. Politikai küzdelem ezért a helytelenül tájékoztatott embertömegért — ez most a párt fő feladata. Megnyerni ezeket az ingadozó, irányt vesztett becsületes dolgozókat a párt irányvonalának — mindenekelőtt magában a pártban és azután a többi dolgozók soraiban, ez az első számú feladat. És ehhez kapcsolódik a második számú feladat: leküzdeni az ellenzéki irányzatokat, megfosztani őket attól a lehetőségtől, hogy befolyásolhassák a dolgozókat, és elnyomni őket mindenhol, ahol felforgató, ellenséges pozícióba kerülnek. Az ellenzéki — szocialistaellenes és opportnnista erők, amelyek kölcsönösen összefüggenek, ma lényegében kétféle koncepcióval dolgoznak: az egyik rész megértette, hogy ebben a szakaszban politikailag elvesztette a harcot, hogy nem teljesülhetnek tervei és álmai a társadalmunk átépítéséről ügy, ahogyan 1968-ban vagy ez év kezdetén elképzelte, mint a szocializmus kispolgári főzetét, plurális parlamenti vagy szociáldemokrata elegyekkel, a kommunista párt és helyzete bamlasztásával, a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatok megbontására stb. Az ellenzéki tábornak ez a része ú) taktikát hirdet: „Megtartani a pozíciókat", „áttelelni" s kivárni a további alkalmat. Ezeknek az erőknek a kisebb része azonban aktív ellenállást tervez a párt előretörése és Intézkedései ellen. Megkíséreli kialakítani a rezignáció, depreszsziő és pesszimizmus légkörét, és ezt a hangulatot becsempészni az üzemekbe, a falvakba, az értelmiség és ifjúság körébe. Ezek ctlen a hangulatok ellen harcolni kell, szembe kell szegülni ezeknek az erőknek azzal a szándékával, hogy mindig új és új módszereket találjanak az emberek megtévesztésére, s nacionalista hangulatot keltsenek. Az ellenfélnek ilyen taktikája felett többet kell töprengeni, meg kell előzni az ehhez hasonló akciókat és kísérleteket. Semmi esetre sem szabad lanyhulni az opportunista vagy a nyíltan szocialistaellenes erők ellen folytatott küzdelemnek. Husák elvtárs ezután foglalkozott az antiszocialista vagy opportunista kísérletek és megnyilatkozások néhány konkrét esetével. Megállapította, abból indulunk ki, hogy a pártban különfélék a nézetek, hogy türelmesen kell az A politikai pártok és a gazdasági helyzet embereket meggyőzni és vitatkozni kell velük. Vitába kell szállni a helytelen nézetekkel, meg kell győzni az egyéneket. A pártszervezetekben pedig el kell kezdeni a céltudatos, offenzív pártmunkát, meg kell kísérelni az olyan álláspontok megváltoztatását, amelyek ellentétesek a párt és a marxizmus politikájával és alapelveivel. Ha azonban a türelmes politikai munka ellenére sem következik be a változás, nem marad más hátra, mint levonni a pártos következtetéseket. Aki kifejezetten ellenséges pozíciókon áll, annak nincs a pártban keresnivalója. Ha a pártot megszabadítjuk a kifejezetten destruktív ellenzéki elemektől, azzal csak megerősítjük. Ez is a politikai küzde'em egy része: nemcsak a becsületes kommunistákat kell meggyőzni, hanem rendet kell teremteni azokkal az erőkkel is, amelyek szüntelenül zavarják és gyengítik a pártnak a májusi plénumon megfogalmazott törekvéseit. Ennek a politikai küzdelemben pártosnak és elvszerünek kell lennie. Színhelyét most szükségszerűen át kell tenni az üzemekbe. Már ebben az utolsó hónapban kezdett megmutatkozni, hogy a szocialistaellenes és opportunista erők mindenekelőtt azokra a pozícióikra támaszkodnak, amelyeket a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom néhány üzemi bizottságában sikerült megszerezniük annak következtében, hogy a múlt év folyamán a szakszervezetekben gyengült a kommunisták politikai munkája. Ott kell elérni radikális fordulatot, hogy a politikai vezetés minden üzemben a pártszervezet kezében legyen, hogy az üzemekben kiharcolják a párt vezető szerepét. A párt megszilárdítását és eszmei-politikai megerősítését az elkerülhetetlen eredményes kádermódosításokkal együtt most már az üzemekben kell végrehajtani. Ezzel kapcsolatban foglalkozni kell a szakszervezetekben, a társadalmi szervezetekben, az üzemekben és a kézségekben dolgozó kommunisták helyzetével is. Ha rend lesz a pártban, az üzemekben — hangsúlyozta Husák elvtárs, akkor ebben az államban nyugodtan, teljes egészében pártunk és állami politikánk konstruktív céljaival foglalkozhatunk. A jobboldali elemek az elmúlt másfél év során számos becsületes, tisztességes elvtársat megrágalmaztak. Ez ellen harcolni kell, mondotta Husák elvtárs. Tisztázni kell a becsületes embereket, a becsületes elvtársakat, ha jogtalan sérelem érte őket, vissza kell adni becsületüket és a munkalehetőséget mindazoknak, akiket nézeHusák elvtárs tájékoztatta a jelenlevőket a CSKP vezetőségének és a Nemzeti Front politikai pártjai vezetőségeinek legutóbbi tanácskozásairól. Megállapította, hogy ezekben a pártokban megvan a jóakarat ahhoz, hogy a Nemzeti Front keretében együttműködjenek a kommunista párttal. Elismerik vezető szerepét, nemzetközi politikai orientációnkat, és becsületesen akarják megoldani saját pártjaikban a kialakult nehéz helyzetet. Husák elvtárs felszólította a kerületi és járási szerveket, hogy foglalkozzanak a Nemzeti Frontban végzendő munkával, és nyerjenek szövetségeseket a pártnak és a párt konszolidációs programjának. Nem arról van szó, hogy ezekből gépies hajbókolókat csináljunk, hanem úgy kell fogadni őket, mint igazi munkatársakat és a felelősség részeseit. Meg kell nyerni őket a közös vonalnak és ilyen irányban kell kivívni elkötelezettségüket a politikai élet és küzdelem számára. Végül Husák elvtárs röviden foglalkozott a párt gazdaságpolitikájával, amelynek a párt legfelsőbb szervei rendszeresen, minden ülésen figyelmet szentelnek. Hangsúlyozta, szükséges, hogy most teljes mértékben elkötelezze magát a gazdasági szakaszon működő három szerv, nevezetesen a párt, az állami és a gazdasági, továbbá a szakszervezetek szervei. Mind a háromnak saját ügyének kell tekintenie a gazdasági jellegű megoldásokat. Husák elvtárs felszólította a párt kerületi és járási szerveinek képviselőit, hogy rendszeresen foglalkozzanak munkaprogramjukban körzeteik gazdasági helyzetével, hívják meg tanácskozásokra az igazgatókat, a gazdaságilag kulcsfontosságú pártszervezetek pedig foglalkozzanak a sürgető kérdésekkel. Szükséges — hangsúlyozta, — hogy a párt segítséget nyújtson a gazdasági és állami vezetésnek és az igazgatóknak, akiknek helyzete sok helyen megrendült. Növelni kell tekintélyüket, hogy megszabaduljanak az objektíven ható különféle negatív befolyásoktól. Rendszeresen támogatni kell a már megvalósított vagy a jövőben megvalósítandó kormányintézkedéseket. Ezek elkerülhetetlenek és népszerűtlenek. Ezért szükséges a párt és a szakszervezet támogatása, hogy megértsék őket és megvalósítsák. A továbbiakban megállapította, hogy haladást értünk el a szocialista hatalmi szervek megerősödésében is. De még nagy munka van hátra, mind a kormányokban, mind kerületi és járási viszonylatban, a gazdasági apparátusban és a fegyveres alakulatokban is. E szervek dolgozói a párt és az állam vezetőségének támogatását élvezik. Szó szerint igaz, hogy nem fogjuk az embereket politikai nézeteikért becsukni, hogy nem engedünk meg semmiféle deformációt, semmiféle konstrukciót. Nem engedhetjük meg azonban a törvények lábbal tiprását, sem pedig megszegését. Amint valaki megszegi a törvényt, természetesen viselnie kell tettének következményeit és ez nem deformáció. Ez normális jelenség a világ minden államában. Ezért adják kl a törvényeket. És itt kell a biztonsági, igazságügyi, ügyészségi és bírósági szerveknek együttesen teljesíteni feladatukat az állam és a társadalmi rend védelmében. A kommunista és munkáspártok moszkvai tanácskozásával kapcsolatban Hnsák elvtárs kijelentette, hogy az elért eredmények a mai időben figyelemreméltóak. A moszkvai tanácskozás döntéseinek be kell hatolniuk a CSKP egész munkájába. A proletár internacionalizmus és a kommunista munkásmozgalom szolidaritásának eszméje fegyvert jelent munkánkban, a nacionalista hangulatok ellen is, amelyek nemzeteink kapcsolataiban még felélednek, valamint Csehszlovákia és a többi ország kapcsolatában is. Mozgósítanunk kell minden erőnket — fejezte be Husák elvtárs beszámolóját —, hogy még a nyári szabadságok előtt eredményes munkát végezhessünk a kerületekben és a járásokban, a párttagság körében. Husák elvtárs beszámolóját jóváhagyó tapssal fogadták. Az ország gazdasági helyzetével OIdŕich Cerník elvtárs foglalkozott. Rámutatott, hogy a gazdasági fejlődés értékelése, amelyet a kormány a Központi Bizottság legutóbbi ülése elé terjesztett, azt bizonyítja, nagyon nehéz a nép gazdasági helyzet, tovább mélyült, a gazdasági egyensúly hiányai, tovább tartanak a szerkezeti problémák. Az ipari termelés ez év első hónapjában a múlt év azonos időszakához viszonyítva csupán 3,4 százalékkal nőtt. A baromfi és tej felvásárlásán kívül csökkent az állattenyésztési termékek felvásárlása is. A munkatermelékenység az első öt hónapban csak 2,7 százalékkal nőtt, míg a bérek 7,6 százalékkal emelkedtek. A lakosság pénzbevétele az év első negyedében — ugyancsak az előző esztendő azonos időszakához viszonyítva — közel 15 százalékkal magasabb volt. Cerník elvtárs beszámolt azokról a komplex stabilizációs intézkedésekről, amelyeket a párt elnöksége megvitatott és amelyeket mind a szövetségi kormány, mind a két köztársaság kormánya fokozatosan megvalósít. Az intézkedések legfőbb célja javítani a belső piac helyzetét, ide számítva az elkerülhetetlen ármódosításokat is, és megszigorítani az állami költségvetési gazdálkodást. Ez az első elkerülhetetlen lépés a népgazdaság konszolidálásában. Cernik elvtárs kijelentette: gazdaságunk bizonyos alapvető problémáira kell összpontosítani figyelmünket. Ha valóban biztosítani akarjnk a lakosság téli szénellátását, vagy meg akarjuk oldani a húsellátást, vagy a szocialista országok felé iránynló export néhány alapvető feladatát, a beruházási és különösen a lakásépítési feladatokat, akkor ezeket a problémákat a szövetségi és nemzeti szerveknek konkrétan és koordináltan kell megoldani. Mert megoldásukat nem helyettesíthetjük sem gazdasági eszközökkel, sem a feladatok adminisztratív szétírásával, körlevelekkel stb. Az égetően szükséges termelési szakaszokon ez év második felében megnőttek a feladatok, ék ezek nem teljesíthetők bizonyos béremelés nélkül. Szükségünk van a béralakulás olyan formájára, amely megfelel a termelés és a munkatermelékenység emelkedésének. A kiskereskedelmi árakat felemelték, és ragaszkodni kell a reálbérek 2,5—3 százalékos emeléséhez, ahogy a párt és á kormány vezetése megígérte. A reálbérek csökkentéséről, a népgazdaság katasztrofális helyzetéről, a különféle szigorú intézkedésekről terjesztett rémhírek éi Jóslatok aggodalmat keltettek, hogy pénzreformra kerül sor, ás így szították a vásárlási pánikot. Terjes felelősséggel kijelenthetjük — mondotta Cerník elvtárs — hogy semmiféle pénzreformot nem készítünk elő, és mai problémáink megoldásához ez nem is szüksé' ges. A megoldás kulcsa a termelésben van, annak hatékonyságában az ár-, bér- és munkafegyelem megszilárdulásában és abban, hogy kialakuljanak a népgazdaság folyamatos és hatékony fejlődésének előfeltételei. V. BIFak elvtárs, a CSKP KB elnökséginek tagja felszólalásában részletesen foglalkozott a kommunista és munkáspártok moszkvai nemzetközi tanácskozásának eredményeivel. Rámutatott, hogyan kell alkalmaznia Csehszlovákia Kommunista Pártjának a nemzetközi konferencia dokumentumait a párt keretén belül végzendő nevelőmunkában. A tanácskozáson 13 elvtárs szólalt fel. A vita végén Gustáv Husák elvtárs foglalkozott néhány érintett kérdéssel. Az országos tanácskozást az Internaclonáléval fejezték be. )