Új Szó, 1969. június (22. évfolyam, 127-151. szám)
1969-06-27 / 149. szám, péntek
l/ét vagy három év Óta Pozsony jellegzetességei közé tarK tozik, hogy az utcasüprők szemétgyűjtő kocsiján egy * ^ kis fémvázacskában gyönyörű vörös szegfű díszeleg. A szegfűszál többször elgondolkoztatott. Elsősorban a szemeteskocsin valahogy idegennek, nem odaillőnek tűnt. Másodsorban — s ez a döntő — afféle karikatúrahatást váltott ki bennem. Mert bizonyára másképp, talán jelképszerűen hatna, ha a város valóban tiszta lenne. Sajnos, az utcák porosak, szennyesek, tele gödrökkel, kátyúkkal, amelyek esőzések idején pocsolyákká válnak. A szegfű aztán így — minden őszinte szándék ellenére is — csak erőltetett gesztus, amely nem tudja elnyomni azt a keserű hatást, amit a szennyes, kátyús, pocsolyás utcák keltenek. Ez a szegfű, ebben a szerepében, nem egyedült jelenség életünkben. Gyakorta megesik, hogy a lényeg, a fogyatékosságok kiküszöbölése helyett sokan inkább az olcsóbb hatáskeltést választják. A tizenhárom autótolvajt a törvények értelmében egészen a tárgyalásig szabadon kellett bocsátaniok, holott rendszerint a „banda" Ilyen esetekben vígan tovább folytatja tevékenységét. Nemsokára majd újabb károsultak jelentkeznek és a rendőrség mindent kezdhet elölről: nyomozás, bizonyítékok gyűjtése, a tettesek hajszolása, kihallgatása, s újra a szabadon bocsátás... A bűncselekmények száma a kimutatások szerint köztársaságunkban aggasztóan szaporodik. A rendőrség létszámának emelését szorgalmazzák (főleg B Az utak rongálói és az áldozatok A közúti balesetek kimutatásában az alkohol mellett gyakran szerepel a sebesség, a szabálytalan előzés és más okok. De még sehol nem olvastam arról, hogy a baleset oka az út rossz minősége lett volna. Pedig ilyen is van! Az állami gazdaságok, a szövetkezetek traktorai az utakat behordják sárral és esős időben az útra ragadt nyálkás pép mindenkor a csúszás veszélyével fenyeget. A mezőgazdasági üzemek ősszel répaszeletet, az építővállalatok gépkocsijai vizes kavicsot fuvaroznak. Mindkettő csöpög. A kicsöpögött víz őszszel megfagy. S hány baleset közvetlen okozója volt már a csúszós, jeges útfelület? Ilyenkor a gépkocsivezetőket a törvény szigorúan bünteti, mondván, hogy a gépkocsivezető az út minőségének megfelelő sebességgel köteles haladni. Ugyanakkor az utak beszenynyezőit törvény kötelezi az okozott szennyezés eltávolítására. S a gyakorlat? A csúszás következtében adódott balesetért (aminek okozója végső soron az utak szenynyezettsége) egyedül a gépkocsivezetőt vonják felelősségre (aki nemegyszer maga is károsult, áldozat). Hatóságaink viszont az utak beszennyezése felett egyszerűen szemet hunynak, figyelmen kívül hagyják. A gépkocsivezető magánszemély, vele szemben érvényesítik a törvény szigorát, de az eredeti vétkesről (állami vállalatok vagy szövetkezetek) egyszerűen tudomást se vesznek. Nemcsak hogy nem kötelezik a beszennyezett utak letisztítására, de még az esetleg előforduló balesetek után se vonják őket felelősségre. Pedig erre is van törvény, csak nem alkalmazzák. A gépkocsivezetők elitélése Egy szál szegfű a szemeteskocsin EGYETLEN HIBA SEM LEHET OLYAN NAGY, HOGY NAGYOBB NE AKADNA? az a bizonyos szegfű, amely a törvényesség látszatát kelti, de a baj igazi okát még nem szünteti meg. Az utakat a vállalatok továbbra is büntetlenül szenynyezik, és újabb balesetekért majd ismét csak a pórul járt gépkocsivezetőkre sújt a törvény szigora... • Tehetetlen rendőrök A pozsonyi esti újság nemrég adott hírt arról, hogy a rendőrségnek sikerült kézre kerítenie egy tizenhárom tagú bandát (közülük hét kiskorú!), akikre rábizonyították kilenc gépkocsi ellopását és tizenhárom kifosztását. Azért használom a „rábizonyítás" kifejezését, mert valóban csak azok az esetek kerülhettek jegyzőkönyvbe, amelyeket a rendőrség bebizonyított, a tolvajok önként nem vallottak be semmit. így feltételezhető, hogy a bűncselekmények száma a bizonyított huszonegyet jóval meghaladja... Az olvasó most fellélegezhetne, egy bandával ismét kevesebb. Talán a többiek is okulnak ... Sajnos! Tizenkét rendőr a mindent tagadó tízenhárom fiatalt három napon át hallgatta ki. Nehéz munkát végeztek. S az eredmény? a nagyobb városokban) a bűnözés további terjedésének megakadályozása érdekében. Vajon lesz-e valaha elegendő rendőr úgy, ha a jelenlegi törvények értelmében a kézre kerített bűnözőket is szabadon kell bocsátainiok? Az emberi magatartás minden esetben, mindenkivel szemben kötelező. De hát éppen erről van szó! Nem nevezhető emberséges eljárásnak a bűnözők szabadon bocsátása (akiknél minden előfeltétel adva van a bűnözés folytatására), mert ezzel eleve veszélyeztetve van számtalan más ember vagyoni és nemegyszer - személyi biztonsága. Az emberség ott kezdődik, hogy mindenekelőtt a veszélyeztetetteknek nyújtunk biztonságot ... Akár a bűnösök mozgásának, szabadságának korlátozásával is! • Moslék, nem leves! Az egyik szülői értekezleten a szülők a gyermekek panaszát tolmácsolják. A konyhában baj van a tisztasággal, a kosztot sem dicsérik. Sőt! Az osztályfőnök azzal nyugtatja meg a szülőket, hogy a vezetőség is meggyőződött erről. Az igazgató már meg is tette a szükséges intézkedést. Hogy mi ez az intézkedés? Azt hiszem, senki se találná el. Elment a konyhába és megmondta a szakácsnőknek, hogy a koszt nem jó, a leves pedig gyakran olyan, mint a moslék. Az Igazgató megmondta ... A szakácsnők kikérték maguknak, de a leves és a koszt továbbra is rossz és a gyermekek szerint a szakácsnők továbbra is tömött táskákkal járnak haza. Hát nem az a bizonyos szegfű kísért ebben az esetben is? Az igazgató, akinek cselekednie, intézkednie kellene, egyszerűen „megmondja" és ezzel lerótta kötelességét. A látszat ugyan megvan, de a hibák maradnak. Meggyőződésem szerint a vétkesek hamar megérzik, hogy az illetékesek megelégszenek azzal, ha „megmondják" nekik, de tovább nem történik semmi. Ezért nincsenek nagyobb gátlásaik. A példákat sorolhatnánk újságolda'akon át. Szomorú tény, de félek, hogy jelesleges lenne. Ezt a feltételezést erősíti meg bennem egyik nemrégi élményem. A reggel hatkor nyitó üzletben hét óra előtt már jókora sor áll péksüteményre várva. A mamák idegesek, hisz a gyerekeknek iskolába, nekik munkába kell menniök. Egyórás késéssel, hét körül végre megjelenik a sárga kocsi a friss zsemlével és kiflivel. Ekkor megkockáztatom a kérdést, hogy miért késnek ennyit. A gépkocsivezető rám néz és elmosolyodik. — Tudja, sok időt venne igénybe, amíg ezt megmagyaráznám. Különben is talán ez a legnagyobb hiba? Nagyobb a mai életünkben nem akad? S amíg várakozás közben a vásárlók zsörtölődtek, szidták a pékeket, a válasz hallatán egyszeriben megvető pillantásokat vetettek felém. Bizonyára a gépkocsivezetőnek adtak igazat. Ezek után én is úgy gondolom, hogy mit ér a hibák sorolása. Hisz egyik sem lehet olyan nagy, amelynél nagyobb ne akadna ... Csak azt nem tudom, mikor és hol kezdjük már el a felszámolásukat. ZSH.KA LÁSZLÓ ORVOSI TANÁCSADÓ Gyermeke Igen, gyermeket akarunk, de szeretnénk elkerülni a nemkívánatos terhességet. A születésszabályozás gondolata nem új. Már az egyiptomiak is ismerték receptjét. Abban a korban a papok gyártották a különböző fogamzásgátló szereket. Egyiptomban e célra a szent krokodilus trágyájából készített golyócskákat, különböző amuletteket, védőszereket és kabalákat használtak. A különböző gyógynövények, gyökerek és gyümölcsök főzetei szintén a fogamzásgátlás céljait szolgálták. A nő társadalmi helyzetének alakulásával, a fokozatos egyenjogúsággal, a munkafolyamatba való bekapcsolódásával megváltozott az utódnemzés szabályozásának lehetősége is. A fogamzásgátlás kérdése és a fogamzásgátló szerek gyártása a nő egészsége védelmének részévé Válit. Ma a házastársaknak már megvan a lehetőségük arra, hogy maguk döntsenek arról, akarnak-e gyermekeket, vagy egészségi, illetve szociális okokból nem akarnak. A terhesség többféle módon megelőzhető. A házastársak körében elterjedt a megszakított érintkezés. A védekezésnek ez a módja nem elég megbízható és az egészségre is ártalmas. Rosszul hat a férfi idegrendszerére. Aránylag megbízhatóbb a férfi t akarunk védekezése óvszerrel. Nemcsak biztos, hanem helyes használata nincs káros hatással a partnerek egészségére. Hasonló óvszerek a fogamzásgátló pesszáriurn és zselé, melyeket a nő használ. A védekezésnek ez a formája megbízható, azonban nagy tisztaságot és bizonyos gyakorlatot kíván. Hazánkban ma a legelterjedtebb fogamzásgátló készítmények az Antigest és az Antigest B tabletták. A hormonkészítmények megakadályozzák az ovulációt, és így védik a nőt a fogamzástól. A fogamzásgátlásnak ez a módja biztos (a nő legyen állandó orvosi felügyelet alatt), de csak a rendszeres időközökben menstruáló nők számára ajánlatos, akik már szültek. Tehát nem alkalmas a fiatal, gyermektelen nők részére. A védekezési eljárásnak elterjedt módja a különböző pesszáriumoknak az anyaméhbe való bevezetése. Nálunk elterjedt az ún. DANA műanyaigpesszárium, melynek használata a szervezetre nem ártalmas, nem okoz méhgyulladást, sem daganatképződést. A védekezésnek ezt a módját azonban nem minden nő bírja elviselni, tehát itt is orvosi tanácsra van szükség. A tudományos kutatóintézetekben a fogamzásgátlás legegyszerűbb formájának kifejlesztésén dolgoznak. Olyan szert keresnek, mely feloszlatná a megtermékenyített petét. Tudatosítanunk kell, hogy eddig még nem rendelkezünk olyan fogamzásgátló szerrel, mely minden nőnek megfelelne és csak a beszerezhető eszközökből választhatunk. Ha a nő védekezni kíván, előbb keresse fel az orvost, aki olyan védőszert javasol, mely egészségi, társadalmi és családi szempontból a legmegfelelőbb. Egészségi okokból jobb a terhesség megelőzése, mint a terhesség megszakítása. Az abortusz legyen bár művi, vagy spontán, vagy tiltott — különösen az utóbbi veszélyes —, mindig komoly műtét. Sebészeti beavatkozás, és mint minden operáció, a méhkaparás is veszélyes a nő számára. Ilyen műtétek után kellemetlen komplikációk, fájdalmas, néha egész életre szóló következmények léphetnek fel. A női szervek fájdalmas és gyulladásos megbetegedései nem közvetlenül a műtét után, de később is jelentkezhetnek. Gyakran kiújulhatnak és hosszan tartók. Zavarok állnak bé a havibaj terén, előfordulhat a vérzés ideiglenes vagy tartós megszűnése. Az ilyen abortusz utáni hormonális zavarok a nő korai öregedését is előidézhetik. Megjelennek az első ráncok, a bőr petyhüdt lesz, a haj pedig színét, fényét veszti. A testalkat is megváltozik, egyéb jelek is fellephetnek, amilyeneket csak az átmeneti korban levő nőknél tapasztalhatunk. Az egyik legnagyobb veszély, mely különösen a fialal nőket fenyegeti, az abortusz utáni meddőség. Számos fiatal nő jutott erre a sorsra. Aztán gyakori válás-ok a meddőség. A terhesség művi megszakítása káros hatással van a nő idegrendszerére és lelkiállapotára is. A művi beavatkozások káros hatása ismeretes, ezért azt tanácsoljuk a nőknek, hogy egészségük védelme érdekében használjanak fogamzásgátló szert. A serdülő ifjúságot fel kell készítenünk a szülői hivatásra. A nevelést a pubertás előtt kell kezdeni a családban és az iskolában egyaránt. A gyermekek és a serdülő ifjúság egyénisége még nem kiforrott, testi és szellemi fejlődése befejezetlen, tehát gyorsan és könynyen aláveti magát a környezet hatásának. A serdülőkorú fiataloknak a szülők és tanítók adhatják a legmegfelelőbb magyarázatot a szervezet fiziológiai fejlődéséről, a férfi és a nő kapcsolatáról. A szexuális kérdésekről nyíltan kell beszélni, figyelmeztetni kell a fiatalokat a nemi betegségek, az alkalmatlan terhesség és a művi megszakítás veszélyére és káros következményeire. A korhoz mérten felvilágosítást kell adni a fogamzásgátlásról is. A fiatalságot készítsük fel az örijmteli házasságra, az anyai és szülői hivatásra. Minden családban legyen gyermek! Dr. ALŽBETA LOJKOVA Aratási körkép (Folytatás az 1. oldalról) Nemcsak az aratásra készültek fel, hanem megszervezték a gabonatisztítást és a szalmabegyűjtést is, bár az utóbbival lesznek még problémák, mivel kevés a szalmaprésük. Arra a kérdésre, hogy milyen hektárhozamok várhatók, egyértelmű volt a válasz: jobb, mint tavaly. Legjobbnak a búza mutatkozik. A május végi forróság az árpát nagyon megviselte, s a homokosabb részekben már majdnem besült a termés. Ennek ellenére lesz o'./in tábla, ahol el fogják érni a -30 mázsát, és ez azt jelenti, hogy a tavalyi 23,5 mázsás átlagos hektárhozamot 2—3 mázsával túlszárnyalják. Ez pedig, ha tekintetbe vesszük, hogy 770 hektáron termelnek gabonafélét az idén, már eléggé jelentős különbség. * » » A KÖVETKEZŐ MEGÁLLÓ Kéménd. Illetve Kéménd, Kicsin, Kőhídgyarmat, mivel ez a három. falu, illetve szövetkezet 1968 januárjától közösen gazdálkodik. Az egyesített szövetkezet elnöke Kelecsényi Rudolf. Rajta kívül még van — hogy az ottani szóhasználattal éljek — három „kiselnök" is, Hogyan készülnek az aratásra, mikor kezdik el — itt is ez volt a beszélgetés tárgya. — Hogy mikor kezdjük az aratást — mondja Kelecsényi Rudolf —, az attól függ, milyen lesz az időjárás. Mi jobban szeretnénk, ha később kellene hozzálátnunk. — Milyen a kilátás? — Jó közepes. Búzából 33, árpából 30 mázsát terveztünk, és ezt minden valószínűség szerint el is érjük. — Csúcsmunkát jelent-e az aratás? — Már régen nem csúcsmunka. Az idén 1115 hektár gabonát takarítunk be 12 kombájnnal. Mire igazán belelendülnénk, már nem is lesz mit aratnunk. • • » PÄDL már a Garam túlsó oldalán fekszik. A szövetkezet irodájában Papp józsef agronőmus tájékoztat az aratási előkészületekről. — Tavaly 10 nap alatt learattunk. Az idén sem fog tovább tartani. Különben a tizes szám nálunk az idén mást is jelent, nemcsak az aratás időtartamát. Ugyanis az idén ünnepeljük a szövetkezet megalakításának 10. évfordulóját, és úgy látszik, hogy az évfordulóhoz méltóak lesznek az eredmények is. Rekordtermésre számítunk. Ha az időjárás továbbra is kedvező marad, elérjük a 35 mázsás átlagos hektárhozamot. » * » MA MAR DFMFINDEN IS aratják az őszi árpát, ha nem esik az eső. De az is meglehet, hogy már tegnap elkezdték. Ugyanis Štefan Babie, a déméndi szövetkezet agronómusa szerint tovább már nem lehet várni. Igaz, hogy mindössze 10 hektár őszi árpáról van sző, de hát az aratás megkezdését nem az határozza meg, liogy a kombájnok mekkora táblát kezdenek vágni, hanem az, hogy mikor látnak hozzá. Déménden a folytatást 151 hektár tavaszi árpa és 222 hektár búza jelenti. Terveik szerint 34 mázsát kellene betakarítani hektáronként. A kilátás olyan, hogy ezt el is érik. » • * Megkezdődött az aratás. A szövetkezetekben a munkára kellően felkészültek. Szándékosan nem írtam azt, hogy a „nagy" munkára. Mert, bár az aratás kétségtelenül fontos, sőt életbevágóan fontos munkát felent, ma már semmi esetre sem tartozik a csúcsmunkák közé. Hogy miért, arra kézenfekvő a magyarázat. Az aratási munkákat sikerült teljesen gépesíteni. így a szótárban az aratás mint csúcsmunka elvesztette jelentőségét. Kiigazításra szorul. Ez azonban csupán elvi kérdés. Mert maga az aratás lényegéből és varázsából semmit sem veszített. GAL SÁNDOR