Új Szó, 1969. június (22. évfolyam, 127-151. szám)

1969-06-27 / 149. szám, péntek

A Beit Het-i tábor továbbra is a szabadságharcosok gyűrűjében néhány sorban A Béke-világtanács ülése Berlinben Dánia hajlandó segítséget nyújtani Vietnamnak haladás a párizsi tárgyaláson Nincs Hongkong — Hartling dán külügyminiszter Hongkongba érkezett, s ott nyilatkozott a Hongkongban működő külföldi tudósítók klubjában. Kijelentette, hogy Dánia hajlandó felajánlani békefenntartó erőket, és újjáépítési támogatást Vietnamnak, ha majd „véget ér ez a szerencsétlen háború ebben a szerencsétlen országban". Hozzátette, hogy Dánia évek óta sürgeti a vietnami probléma politikai rendezését, miután felismerte, hogy a katonai megoldás iittjn lehetséges. Saigon — Dél-Vietnamban a legutóbbi 24 óra leforgása alatt amerikai helikopterek és B-52es óriásbombázók több támadást hajtottak végre a szabadságharcosok feltételezett állásai ellen. Főbb célpontjaik között volt az amerikai különleges fegyveres erők, a „zöldsapkások" Ben Het-i táborának környéke. A táborra, amely Saigontól 450 km-re északra, a dél vietnami, a laoszi és a kambodzsai határ találkozásától 15 kilométernyire keletre fekszik, május elseje óta a felszabadító hadsereg nagy nyomása nehezedilk. A szabadságharcosod tüzérsége nap nap után lövi a tábort: szerdán, egész napon át tartó tüzérségi! támadás során, mintegy 100 lövedék csapódott be területére. Párizs — Cabot-Lodge. a párizsi vietnami tárgyalásokon részt vevő amerikai küldöttség vezetője háromheti távollét után visszaérkezett Párizsba, hogy ismét elfoglalja helyét küldöttsége élén. Érkezésekor nem volt hajlandó nyilatkozni arról, kapott-e új utasításokat a tárgyalásokra vonatkozóan. Párizsban csütörtökön délelőtt megkezdődött a vietnami problémáról folytatott tárgyalások 23. teljes ülése. Az ülésen Ha Van Lau, a Vietnami Demokratikus Köztársaság köldötte rámutatott arra, hogy bár Nixon a vietnami háború befejezésére tett erőfeszítéseiről beszél, ugyanakkor azonban az agresszió más tormáira készül. A 25 000 amerikai katona kivonását Ha Van Lau olyan akciónak minősítette, amely a világkőzvélemény megtévesztésére irányul. Az ülésen felszólalt Nguyen Xhi Minh aszsioony is, az ideiglenes dél-vietnami kormány küldöttségének vezetője. Történelmi lépés? New York — Az amerikai szenátus „felkérte" az elnököt, hogy a jövőben „kérje fel" a szenátust olyan döntések jóváhagyására, amelyek az amerikai erők külföldi felhasználását ls magukban foglalják. Az amertkai törvényhozók szerdán 70 szavazattal 16 ellenében jóváhagyták Fulbright sok módosítással kiegészített és a szenátus republikánus kisebbsége által ls támogatott határozati javaslalát, amely most már bekerül az amerikai történelemkönyvekbe. A törvényhozás hatásköre ngyanis az utóbbi fél évszázadban egyre inkább csőikkent és javarésze átment a mindenkori elnök kezébe. Ezt a szenátus régóta nehezményezte. A most elfogadott határozatot egy évig vitatták. SUVANNA PHOUMA laoszi miniszterelnök Londonba érkezett, ahoi találkozik Harold Wilson miniszterelnökkel és Stewart külügyminiszterrel. KURT WALDHEIM osztrák külügyminiszter tegnap hivatalos látogatásira Nagy-Britanniába érkezett. Európai problémákról As a két állam kapcsolatairól tog tárgyalni Stewart angol külügyminiszterrel, ós fogadba őt Wilson miniszterelnök, valamint II. Erzsébet királynő ls. K ommentárunk A

z európai biztonságról folyó jelenlegi nemzetközi vitában a határkérdés is rendkívül fontos szerepet játszik. Bárminő területi követelések bizonytalanságot keltenek és fokozzák a nemzetközi feszültséget. A Varsói Szerződés tagállamai budapesti felhívásukban kiemelték, hogy az európai biztonság szavatolásának egyik fő feltétele a jelenlegi európai határok, köztük az Odera—Neissehatárvonal, továbbá az NSZK és az NDK közti határ sérthetetlenségének az elismerése. Ha e kérdés belátható Időn belül megoldódna, bizonyára jelentősen elősegítené az európai biztonságról és az európai államok békés együttműködéséről tárgyaló össz-eurőpai értekezlet sikerét. W. Gomulka május közepén komoly kísérletet tett az európai viszonyok stabilizálódásának az elősegítésére, amikor javasolta a bonni kormánynak, hogy Lengyelország és a Német Szövetségi Köztársaság kössön egyezményt az Odera—Neissehatárvonalról hasonló megállapodást, mint amilyet 18 évvel ezelőtt Görlitzben Lengyelország és a Német Demokratikus Köztársaság kötött egymással. Ha az NSZK akceptálná Gomulka javaslatát, ennek dőntő jelentősége lenne az általános európai helyzet szempontjából, s ajtót nyitna az európai szoKérje az elnök — mondja a határozat — a szenátus beleegyezését akkor, ha fegyveres erőket akar bevetnt külföldön, vagy ígéreteket akar tenni arra, hogy segítséget ad egy külföldi országnak az Egyesült Államok fegyveres erőinek bevetésével, illetve anyagi erőforrásainak felhasználásával. A határozatnak nincs kötelező ereje, nem köti meg az elnök kezét, ugyanis — capitoliumi szóhasználattal élve — „érzelemnyilvánításról" van szó: az elnök a jövőben vagy kér jóváhagyást, vagy sem. A határozat egyik gyengéje, hogy a mindenkori amerikai elnök, mint a fegyveres erők főparancsnoka „jogosult" a szenátus megkerülésével is bevetni amerikaii katonaságot külföldön, ha „veszély fenyeget amerikai életeket". AZ AMERIKAI Nebraska államban levő Omahában két nap óta folynak a faji zavargások. Kedden egy fehér rendőr rálőtt egy 14 éves néger kislányra, ezt követően számos összecsapásra került sor a rendőrség és a néger tüntetők között. STEPHEN YOUNG amerikai szenátor követelte, hogy az Egyesült Államok vonja vissza Nyugat-Európában tartott 300 ezer főnyi katonaságának legalább a felét és hívja vissza a katonák családtagjait. PAUL NICULESCU MIZIL, á Román Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára tegnap baráti látogatásra Belgrádija utazott. Valószínű, hogy a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom legutóbbi eseményeit vitatja meg a JKSZ képviselőivel. AZ AMERIKAI ÁLLAMOK SZERVEZETE jóváhagyta Jamaica tagfelvételi kérelmét, és így a szervezetnek inost 24 tagja van. HAROLD WILSON brit miniszterelnök július 4-én ötnapos látogatásra Svédországba utazik, hogy részt vegyen az európai szociáldemokrata vezetők találkozóján és Erlander svéd miniszterelnökkel gazdasági kérdésekről tárgyaljon. SPANYOLORSZÁG tegnap bejelentette, hogy beszünteti a kompközlekedést Gibraltár és Algeciras spanyol kikötő között. Ez az intézkedés végleg elvágja Gibraltárt a spanyol szárazföldtől. AZ UNITED AIRLINES légiforgalmi társaság egyik BC 8-as típusú repülőgépét, amely 50 utassal a fedélzetén New York felé tartott, nem sokkal Los Angelesből való felszállása után eltérítették útirányától és pilótáját arra kényszerítették, hogy Havanna felé vegye az irányt. MOMCSIL PUDAR, a Tanjug főszerkesztője lemondott, miután a hírügynökség közzétette kommentárját a kommunista és munkásj>ártok moszkvai találkozójáról. MONTREAL polgármestere fogadta Josef Kopalát, a jablonecl bizsutéria nemzeti vállalat vezérigazgatóját, aki az „Ember ós világa" kiállítás alkalmából látogatott el Kanadába. Az USA nem szállít hasadó anyagokat Angliának London — A Daily Express című angol lap katonai tudósítója beszámol arról, hogy az Egyesült Államok még ebben az évben leállítja a hasadó anyagok szállítását Nagy-Britanniának, amelyet hidrogénbondiák és Poláris típusú rakéták előállításához alkalmaztak. Nixon elnök e határozatának rendkívüli politikai jelentősége van, s annyit jelent, hogy az Egyesült Államok a jövőben hasonlóképpen viszonyul Angliához is, mint Franciaországhoz és Nyugat-Németországhoz. Az angol kormány mindeddig úgy vélte, hogy az Egyesült Államok felújítja a hasadó anyagok szállításával kapcsolatos szerződést. Berlin — A béke-világmozgalom megindulásának 20. évfordulója jegyében szerdán a berlini Dynamo sportcsarnokban megkezdte ülését a Béke-világtanács. Ezt megelőzően az elnökség ülésezett, hogy előkészítse a B VT vezető szervének soron levő választásait. A Békevilágtanács ülését Isabelle Blume asszony, belga békeharcos, ügyvezető elnök nyitotta meg. Dr. Günther Drefahl prolesszor, az NDK Béketanácsának elnöke üdvözölte a kongresszust. Isabelle Blume bejelentette, hogy a békemozgalom 20. évfordulója tiszteletére kitüntetést alapított a B VT. Az eLső ilyen éremmel — az 1958-ban elhunyt — Frédéric Joliot-Curie-t tüntették ki a békeharcban szerzett kimagasló érdemeiért. Ülésezett Ezután Romes Csandra, a BVT főtitkára előterjesztette Jelentését. Ebben beszámolt a Békevilágtanács legutolsó 1966 júniusi genfi ülésszaka óta eltelt Időszak munkájáról. Foglalkozott a tanács terveivel és programjával. A BVT genfi ülésezése óta eltelt legjelentősebb eredményei kőzött említette Romes Csandra, hogy sok területen sikerült megteremteni a legkülönbözőbb nézeteket képviselő szervezetek akcióegységét. Romes Csandra végezetül foglalkozott Lenin 100. születést évfordulója megünneplésének előkészületeível. A beszámoló előterjesztését követően a BVT több tagja szólalt fel és üdvözölte a tanácskozást. az SZKP Központi Bizottsága (Folytalii az 1. oldalról) kommunista pártokkal, harcolni kell a burzsoá ideológiák ellen, a marxi—lenini tanok tisztaságáért, a jobboldali és a „baloldali" revizionizmus, valamint a nacionalizmus ellen. A tanácskozás egész lefolyása a kommunista és munkáspártok felzárkózottságának és egységének fokozott megszilárdítására irányult a mozgalom közös érdekei alapján, amelyeknek oszthatatlan része minden egyes párt érdeke. A tanácskozáson jóváhagyott dokumentumok megfelelnek a kommunista vllágmozgalom célkitűzéseinek és követelményeinek a jelenlegi fejlődési szakaszban, valamint az imperializmus ellen, a népek nemzeti és szociális felszabadításáért, a békéért, a demokráciáért és a szocializmusért vívott harc feladatainak — hangsúlyozza a plénum határozata. A LEMP KB plénuma Varsó — Varsóban plenáris ülést tartott a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága. A Központi Bizottság meghallgatta a LEMP küldöttség beszámolóját a kommunista és munkáspártok moszkvai nemzetközi értekezletének munkájáról. A beszámolót Wladyslaw Gomulka, a Központi Bizottság első titkára terjesztette elő. majd válaszolt a Központi Bizottság több tagjának a moszkvai tanácskozásra vonatkozó kérdésére. A plénum határozatot hozott, amelyben helyesli és jóváhagyja a moszkvai tanácskozáson részt vett lengyel pártküldöttség beszámolóját és tevékeny* ségét. Jacques Foccart újból az élen Tiltakozó gyűlés Párizsban Párizs — Izzó hangulatú tiltakozó gyűlést tartottak szerdán este Párizsban a Görögország megsegítésére alakult francia bizottság rendezésében. A gyűléstermet zsúfolásig megtöltő tömeg az ellen tiltakozott, hogy a francia kormány elhatározta fegyverek eladását a görög katonai juntának. A gyűlésen felszólalt Ettenne Fajon, az FKP Politikai Bizottságának tagja. Georges Pompidou köztársasági elnök ismét Jacques Foccart-t nevezte ki az elnöki hivatalnak az afrikai és malgasi ügyek intézésével foglalkozó, azaz az egykori francia gyarmatokkal kapcsolatot tartó főtitkárságának az élére. Foccart kinevezése, amely a gaulle-ista politika folyamatosságát Jelzi, nagy feltűnést keltett a francia fővárosban. Mint Ismeretes, Foccart-t május 2-án Poher Ideiglenes köztársasági elnök látványos módon eltávolította tisztségéből. Foccart ugyanis de Gaulle tábornok legközelebbi munkatársa volt, és a gaulleista rendszer egyik szürke eminenciásának tekintették, akinek befolyása és hatásköre messze túlhaladt az afrikai ügyeken. claüsta államok és Nyugat-Németország szélesebb együttműködése előtt. Az NSZK-nak a múltban mindig az vált az álláspontja, hogy A határok és az európai biztonság Németország jelenkori határai ideiglenes jellegűek, s a végleges határokat majd a német békeszerződés fogja megállapítani. Am nyilvánvaló, hogy belátható időn belül aligha kötik meg a német békeszerződést. A bonni kormány teljesen figyelmen kívül hagyta azt a körülményt, hogy a győztes nagyhatalmak egyetértettek az Oderától és a Nelssétől keletre eső németek kitelepítésével, s ezzel annak az elhatározásuknak adtak kifejezést, hogy ez a vonal alkotja majd a Németország és a Lengyelország közötti határt. Ugyanis senki sem^hihet abban az ábrándban, hogy a győztes hatalmak, miután beleegyeztek a lakosság kitelepítésébe, csak ideiglenes határkiigazításra gondoltak. A burzsoá pártoknak az az álláspontja, hogy a különféle határkérdéseket csakis békeszerződés útján lehet megoldani, arra szolgál, hogy továbbra is Igényt tartsanak az Odera—Neisse-vonaltól keletre eső területekre. Semmiképpen sem lehet ezt úgy magyarázni, hogy az NSZK kormánya a békeszerződéssel kapcsolatos tárgyalások esetén hajlandó lenne elismerni a szóban forgó határvonalat. Az unionista pártok szóvivője több ízben kijelentette, hogy a Német Szövetségi Köztársaság sohasem mond le a „keleti német területekről". A Szociáldemokrata Párt múlt évi kongresszusán bizonyos fokig módosította az Odera— Neisse-határral kapcsolatos álláspontját. Kijelentette, hogy az NSZK-nak el kellene ismernie ezt a határt, mindaddig, amíg nem kerül sor a békeszerződés megkötésére, amelynek aztán végleg j>ontot. kellene tennie Németország keleti határainak problémája mögé. A Szociáldemokrata Párt úgy véli, hogy a jelen időszakban a keleti határoknak nem kellene a nemzetközi közeledés útjában állniok, ugyanakkor azonban kitart a régi álláspont mellett, mely szerint a jelenlegi határok nem érvényesek és nem véglegesek. Lengyelország Javaslata, hogy az NSZK kormányával szerződést kössön a jelenlegi határokról, nem annak a jele, hogy csupán egy ilyen egyezmény után lehetne véglegeseknek tekinteni a Lengyelország és Németország közötti határokat. Az Odera—Neisse-határvonal végleges és érinthetetlen, függetlenül attól, hogyan vélekednek ezzel kapcsolatban a nyugatnémet kormánykörök. A szerződés megkötésének azonban komoly politikai jelentősége volna. Megerősítené az egyes országoknak az európai biztonságba vetett hitét, s megszilárdítaná a bizalmat az európai szocialista és nem szocialista államok közt. Wllly Brandt nyugatnémet külügyminiszter ugyan elvben egyetért azzal, hogy kormánya tárgyalásokat folytasson Lengyelországgal, ám véleménye szerint ezek a tárgyalások a két ország közötti kapcsolatokra vonatkoznának, nem pedig egy olyan egyezmény aláírására, amely elismerné az Odera— Neisse-határt. Brandt kijelentette, hogy az NSZK nem határos Lengyelországgal, tehát nem mondhat le arról az álláspontjáról, hogy Németország határait csak egy békekonferencia oldhatja meg. Amennyiben sor kerül a Nyugat-Németország és Lengyelország közötti tárgyalásokra, azokat nem lehet semmi néven nevezendő előzetes feltételekhez kötni. Mindebből világosan kitűnik, hogy a jelenlegi nyugatnémet kormány nem hajlandó akceptálni Gomulka javaslatát. Wikly Brandt egy sajtóértekezleten kifejtette, hogy az NSZK hajlandó lenne tárgyalni Lengyelországgal egy olyan szerződés megkötéséről, amely kizárná az erő alkalmazását a kölcsönös kapcsolatokban. Ez a javaslat nyilvánvalóan semlegesíteni akarja azt a kedvezőtlen benyomást, amely a lengyel kezdeményezés visszautasítása nyomán alakult ki. Ugyanis annak a szerződésnek, amelyről Brandt beszél, bizonyos körülmények között lehetne pozitív jelentősége, ám egy szélesebb kontextusba beágyazva, ugyanis a jelenlegi szövetségi rendszerek többoldalú megoldást tételeznek fel. Például elképzelhetetlen, hogy az erő alkalmazásának megtiltása, illetve általában a szerződés, egyidejűleg ne érintse a Német Demokratikus Köztársaságot, és a többi szocialista országot. Ez viszont már egy különálló probléma. Az a tény, hogy az NSZK vlszszautasltotta a lengyel kezdeményezést, világosan mutatja, hogy a bonni állásfoglalás fékező tényezővé válik az európai biztonsági értekezlet előkészítése során is. JAN BLANSKY