Új Szó, 1969. június (22. évfolyam, 127-151. szám)

1969-06-22 / 25. szám, Vasárnapi Új Szó

Money and Marriage AVAGY Pénz és házasság Kétrészes összeállításunkban arra a számtalan fiatalt érdeklő kérdésre próbál választ keresni a HF: vajon fel­tétele-e a jó, boldog házasságnak az anyagi ellátottság, az elegendő mennyiségű pénz? Ma közölt cikkünkben a szakember - a pszichológus szemével vizsgáljuk a kér­dést, míg az összeállítás második részében a fiatal há­zasoknak nyújtott állami támogatásokról nyilatkozik az Állami Bank kereskedelmi igazgatója. A mi szüleink és nagyszü­leink jó gondok között, nyo­morúságban éltek, de a csalá­di eletük boldog volt. Ezt a boldog családi környezetet vesszük példaképnek ma is. A szerénységet, az önfeláldozást, a türelmet, a megértést, szó­val mindazokat a példaként fölsorolt erényeket, amelyek akkoriban két ember kapcso­latának meghatározói voltak. Vitathatatlan, hogy az ember élete a múlthoz viszonyítva, óriási változáson ment át, de további fejlődésére most is éppúgy, mint a múltban ki­hatnak a társadalom törvény­szerűségei. Ezeket a törvény­szerűségeket kell tekintetbe vennünk az ifjúság felelős­ségteljes nevelésében is. A fiatalok megismerkednek, először megszeretik egymást, anélkül, hgy eszükbe jutnának IIII1IHH F az anyagiak. A fiatalok ma ál­talában, szakmát tanultak, hi­vatást választottak, de ezzel felkészülésük az életre még korántsem merült ki. A fiatal házasok az első években anyagi gondokkal küzdenek, nehezebben biztosítják létfenn­tartásukat, s ez nem kis mér­tékben befolyásolja kölcsönös kapcsolatukat, egymás iránti ér­zelmeiket. Életünk új fejezeté­vel járó gondok és bajok hát­térbe szorítva a rokonszenvet és a szerelmet számos nézet­eltérésre adnak okot, ame­lyeknek egyike-másika akár konfliktussá is fajulhat. Ha mindezekhez még idő előtt a gyermek is megszületik, akkor az egyéni érdekek kielégítése már szoros korlátok közé szo­rul s a fiatalok egyszerre csak észreveszik, hogy elidegened­tek egymástól. Mi tagadás, kissé fura cí­me van ma kezdődő új so­rozatunknak: ? + ?... Azaz­hogy: ki a férj és ki a fe­leség ...? A következő he­tekben egy-egy világhírű énekesnőt s annak az „ár­nyékában" élő férjet mutat­juk be lapunkban. Az első pár SANDIE SHAW és JEFF­REY BANK. SANDIE+JEFFREY Sandie Shaw, a híres éne­kesnő, Jeffrey B a n k s s a 1 kötött esküvője után már nem mezítláb, de inkább „pórázon" jár. Jeff helyzete szemlátomást nehéz ebben az egyenlőtlen házasságban: Sandie ugyanis 5 centimé­terrel magasabb, népszerű­ségével és jövedelmével pe­dig férjét egy teljes fejjel felülmúlta. A huszonhat éves Jeffrey jó üzletember. Felesége, aki eredetileg di­vattervező volt. nem mon­dott le szakmájáról a sike­res szereplések ellenére sem. Érdekes, hogy női ci­pőket tervez, holott a múlt­ban ezeket szinte megvetet­te. Jeffrey a „Clober" di­vatcég társtulajdonosa, ki­vitelezi és eladja Sandie kreációit. Valóban példás tehát a házastársi együttmű­ködés. Nem féltékeny fele­sége hírnevére, ellenkező­leg, a jövőben be akarja vonni a cég alkotómunkájá­ba. Minden esetre le kell szö­geznünk, hogy az anyagi kö­rülmények ugyan nem lényege­sek de mégis fontos tényezők, amelyek nagyban befolyásolják az egyén társadalmi magatar­tását. Igaz, hogy a társadalom számos intézkedéssel meg­könnyíti a fiatal házasok, „fé­szekrakását", de a családi élet­ről vallott felfogásnak és el­veknek a fiatalok otthon látott családi nevelésében kell gyö­kereznie. A rendezett család­ban felnövő fiatalok egészen másképpen lépnek a házas­életbe, mint azok, akiknek otthonuk nélkülözte a családi élet melegét. Tehát még egy­szer: a boldog házasságnak, noha nem ez a leglényege­sebb, de egyik fontos elő­feltétele az anyagi ellátottság. Rudolf Beňačka, MIELŐTT ELMÉSZ Szerdától, június tizennyolcadikától Pozsony lakosságát a Po­zsonyi Líra nemzetközi táncdalfesztivál negyedik évfolyama tart­ja izgalomban. Az itt közölt szám ugyan nem a fesztiváli dalok egyike, közvetve azonban mégis a szlovák főváros immár hagyo­mányos „könnyűzenei ünnepeire" utal. Szerzői: J. FRANK— ZEM­PLÍNSKY. A magyar szöveg KAUSITZ Ottó fordítása. TEMPO Dt TAM60 E 0Ít Mi- t - l6tt ll - m est, odd 7. d« két ke . ^tudomMqyne­mész, , „',..., ka-rolj még egyszer át, skétszememb* rfni Hí E 6 E» E E? W f » — hé?, tSgymind-azl *t - te - tedd, ___» o - rpi . rôl ál • modoztunlj nézz, i n. o-mely szi-»ed-be T« or • romész_és er-r» A, , Amit E nem is vott o - lyon no-gyonrég,_i tvi . da-szép nyár volt és az i n, rilunkszól mojd egykiss re-gény,_ ize • relmiink Ir • to s kettőnk íj bolt c-tyon kék,__ Mi-e-lóit el» iit • kí a ri • mtry„ ,. H* J - H? n ý , H9 Z Ejy szót :s sijlj, ne vi • la-Jzotj, j'menj o hl • doň ít, H? * Hí Hf , H9 fto fio vól-ní Ml, 4gy vól-junktl mint *ét jó - bo - rót,„ Ml-1-lítt el« » E* E 0&T A dt Ani mész, odd í - de két k» • zeí; H • E« Et £ E? • h-. 0-mi.rol al • mo-doztunle A mi* még,__nem >s veti e . lyon na-gyon rég,_ e a w E nyiryoll, nf;4 o! ' i? • bolt tnosl !s kik,, eso - da-szep Hogyan lettek furfangosak az emberek (NÉGER MESE) F antiországban élt egyszer egy férfi, akit Anansi apónak hív­tak. Az egész világon ó volt a legfurfangosabb ember. Nap nap után sokan felkeresték, taná­csot, segítséget kértek tőle. Egy szép napon az ország népe va­lahogyan megharagította Anan­si apót. Ezért ő elhatározta, hogy bosszút áll rajtuk. Ügy gondolta, az lesz a legszigorúbb büntetés, ha megfosztja az em­bereket furfangosságuktól. És el is kezdte gyűjteni. Amikor már úgy gondolta, hogy vala­mennyit egybegyűjtötte, egy ha­sas korsóba tömte, gondosan le­pecsételte, és olyan helyre akar­ta elrejteni, ahol senki sem ta­lálná meg. Anansi apónak volt azonban egy fia, akit Kueku Tsinnek hív­tak. A fiú észrevette, hogy az apja valamiben töri a fejét és ezért megleste, mit csinál. Más­nap meglátta, hogy apja csend­ben kiosont a házból, nyakába akasztva az értékes korsót. Kue­ku Tsin nyomába eredt. Anansi apó az erdőbe ment, messzire a falutól. Itt kiválasztotta a leg­magasabb, legnehezebben meg­közelíthető fát és felmászott rá. A nehéz korsó azonban akadá­lyozta őt a kúszásban. Üjból és újból megpróbálta, hogy feljus­son a fa tetejére, ahol el akarta retjeni a korsót. Azt gondolta, itt senki sem találná meg a fur­fangosságot. De a korsó miatt sehogy sem tudott feljutni. Kue­ku Tsin sokáig nézte apia med­dő igyekezetét. Végül már nem bírta ki és rászólt: „Apa. miért nem akasztod a korsót a hátad­ra, akkor könnyen jelmászhat­nál arra a fára." Anansi apó lenézett és meg­szólalt: — Én azt hittem, hogy a világ minden furfangját, leleményes­ségét ebbe a korsóba zártam. De most már látom, hogy neked több van belőle, mint nekem. A korsó egész tartalma nem adott nekem olyan jó tanácsot, mint tel Nagy haragfában a földhöz vágta a korsót. A korsó egy nagy sziklára esett és összetö­rött. A benne levő sok-sok fur­fang szerteszéjjel gurult, és az­óta a világon mindenütt furfan­gosak, agyafúrtak az emberek. (CS. E. fordítása) HUMOR Helyes válasz fóska sírva megy haza az iskolából. Édesanyja kétségbeesve fogadja: — Mi van veled? — Intőt adott a tanító bácsi. — Intőt adott? Hát nem tudtál? — Dehogynem, én voltam az egyetlen, aki meg tudott felel­ni a kérdésére. — És mégis intőt adott? — Igen, mert az volt a kérdés, hogy ki tett egy darab lek­város kenyeret a zsebébe? Van egy vidám hadsereg, katonája rengeteg, fegyverzetük oly lura, puska helyett ceruza, tollat fognak kard helyett, s hajlongnak a könyv felett, Menetelnek az úton, táska van a hátukon, az ajkukon fiitty és dal, zeng a harci diadal. N'em Ismernek bút, borút, nem viselnek háborút, ni'tli nyernek sok csatát, történelmet, „matikátl". Szeptemberben rukkolnak, tfz hónapig harcolnak, laktanya az iskola, benne a sok katunal S ha eljön a forró nyár, a harci kedv lankad már, elfáradt a sok gyerek, pihennek a fegyverek, a ceruza elkopott, radírgumi elfogyott, tintafolt ül a padon, szamárfül a rajzlapon, tépázott a könyv bele, zsírpacnis a fedelei A tábla nem nyikorog, kréta fürgén nem forog, szeptemberig síri csend, leszerel a regiment! Ott kinn meg az udvaron, zsivaj, lárma, vigalom, integető fák alatt búcsúzik a kis csapat, szól a táskarádió, éljen a vakáció! VERSEGHY ERZSÉBET VÍZSZINTES: 1. Időszerű kíván ságunk első része (a nyíl irá­nyában folytatva). 15. Kérdőszó. 16. Aki beszédet mond. 17. Nem fel. 19. Személyes névmás és izomkötő. 21. Két szó: előd, és görög betű. 22. Kettős betű. 23. Világifjúsági Találkozó. 25. Azo­nos mássalhangzók. 26. Hajó hát­só része. 28. Spanyolország és Ausztria autójelzése. 29. Figyel. 30. Területegység e? 32. Kívánsá­gunk második része. 34. Üdítő Ital. 36. Angol felség. 38. Lak. 39. Üt. 41. Reped a jég. 43. ünnepé­lyes hangú költemény. 44. Ide torkollnak az utcák. 46. Vissza: mudárfajta. 48. Víg betűi. 49. Sza­márhang. 50. Fogadásnál használt kifejezés. 51. Nem kül. 53. Zúz. 55. Juttat. 56. Ilyen tárgy ls van. 57. Mázolás. 59. össze-vissza kér! FÜGGŐLEGES: 2. Elem! 3. Kér­dősző. 4. Nem halála. 5. Tár. 6. lapán pénznem. 7. Mássalhangzó kiejtve. 8. Ki ellentéte. 9. . . . In­dia. 10. Házas-e? 11. Torok része. 12. Állami illeték. 13. Zóna fele. 14. Kívánságunk befejező része (a nyíl Irányában folytatva). 18. To­jás németül. 20. Maró folyadék. 22. Betíi fonetikusan. 24. Göngyö­leg. 26. Kerek szám. 27. Ilyen irat is van. 29. Gyermeteg hiszé keny. 31. Király olaszul- 32. Vesz­teség. 33. Tagadőszó. 35. Német személyes névmás. 37. Női név. 38. Az év ötvenketted része. 40. Kaszáló. 42. Török rang. 44. Megcáfolhatatlan, bebizonyított, 45. Muzsika. 47. Ilyen korcsolya is van. 50. Egyesületbe tartozik. 51. Az 1848 as szabadságharc hős tábornoka. 52. Rés a hajón. 54. Rák betűi keverve. 56. Morzejel. 57. KR. 58. Sándor, Valéria. 60. Tüzet fogott. Beküldte: ÁDÁM ATTILA, Rimaszombat KÉT HETE MEGJELENT FEJTÖRŐNK MEGFEJTÉSE. Előtted a küzdés, előtted a pá­lya, az erőtlen csügged, a? erős meg állja. KIK NYERTEK? Két hete megjelent fejtörőnk helyes megfejtői közül könyvjuta­lomban részesülnek: Egri Aranka, Magyarbél, Fehér Pál, Somorja, Szabó László, Királyhelmec, Va­nya Károly, Tardoskedd és Mon­dok László, Dunaszerdahely Leveleiteket, megfejtéseiteket az alábbi címre küldjétek: Üj Sző, GYERMEKVILÁG, Bratislava, Gorkého 10.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents