Új Szó, 1969. június (22. évfolyam, 127-151. szám)

1969-06-12 / 136. szám, csütörtök

Az imperializmus elleni harc sikerének zábga az egység magieremtése (Folytatás az 1. oldalról) Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bi­zottságának elsó titkára, beszé­dében kifejtette, hogy a bol­gár küldöttség támogatja az ér­tekezlet elé terjesztett összes dokumentumot, majd méltatta leonyid Brezsnyev beszédének jelentőségét. A BKP első titká­ra hangsúlyozta, hogy a nem­zetközi imperializmus továbbra is rendkívül veszélyes ellenfél, a szocializmus világméretű győ­zelmének legfőbb akadálya. A nemzetközi fejlődés fő irá­nyát — mondotta ezután — nem az imperializmus határoz­za meg, hanem a három fő for­radalmi erő, a szocialista világ­rendszer, a kapitalista országok kommunista és munkásmozgal­ma, és a nemzeti felszabadító mozgalom közös harca. A mos­tani feltételek közepette — 1 mondotta a szónok — döntő kérdés a nemzetközi kommu­nista mozgalom egysége. Todor Zsivkov nyugtalansá­gát fejezte ki a Kínában ki­alakult helyzet miatt, majd ki­jelentette, hogy a Kínai Kom­munista Párt IX. kongresszusán elfogadott határozatok új hely­zetet teremtettek nemcsak Kí­nában, hanem a nemzetközi életben is. A testvérpártok néhány veze­tő személyisége — folytatta Zsivkov — úgy vélekedik, hogy a kínai kérdés csupán két párt — az SZKP és a KKP, valamint két ország — a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság nézet­eltérése. Kötelességünknek tart­juk hangsúlyozni, hogy a kínai probléma mélységesen elvi probléma, amely kapcsolódik az egész mozgalmunk és harcunk lényegét érintő kérdésekhez. A baloldali opportunizmus el­len fellépve semmi esetre sem becsüljük le a másik veszélyt, a jobboldali opportunizmust, különösen akkor, ha valamelyik párt vezetőségében döntő je­lentőségre tesz szert, a párt hi­vatalos ideológiájává, vagy, ha uralkodó pártról van szó, ál­lami politikává válik. A szónok hangsúlyozta a Varsói Szerződés és a KGST­országok egységének jelentősé­gét. Nem érthetünk egyet az olyan kijelentésekkel — mon­dotta —, hogy a KGST állító­lag korlátozza a tagországok gazdasági függetlenségét, a Varsói Szerződés pedig akadá­lyozza az európai feszültség csökkentését, és korlátozza a szocialista országok nemzeti függetlenségét és szuverenitá­sát. Az igazság ennek pont az ellenkezője. A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első tit­kára befejezésül kijelentette, hogy a demokrácia fejlesztése a szocialista társadalom belső szükségszerűsége, fejlődésének törvényszerű eredménye, majd hangoztatta, hogy a Bolgár Kommunista Párt hű marad Di­mitrov hagyatékához, amely szerint a párt forradalmiságá­nak próbaköve az SZKP-hoz, a Szovjetunióhoz fűződő viszony. S. A. Vikremaszinghe, a Cey­loni Kommunista Párt elnöke megállapította, hogy moszk­vai értekezlet munkájában több testvérpárt képviselői vesznek részt, mint az 1968 márciusá­ban Budapesten tartott konzul­tatív találkozón, amelyen a mostani tanácskozás összehívá­sát elhatározták. A Ceyloni Kommunista Párt küldöttsége fenntartás nélkül támogatja az előkészítő bizottság által az ér­tekezlet elé terjesztett négy dokumentumot. A ceyloni kül­döttség véleménye szerint a fő dokumentum egy vagy több ré­szének elhagyása megbontaná annak egyensúlyát és gyengíte­né erejét. Ezért a ceyloni kül­döttség az előkészítő bizottság munkája során nem járult hoz­zá az olasz elvtársak azon ja­vaslatához, hogy a fő dokumen­tumnak csupán a harmadik ré­szét hagyják meg. Ezért nem járult hozzá a küldöttség az ausztráliai elvtársak Javaslatá­hoz sem, amely a fő dokumen­tumot két okitiányra bontaná, arra, amelyet az értekezleten részt vevő minden párt képvi­selői aláírnának, valamint arra, amelyet csupán a Jóváhagyó pártok képviselői Írnának alá. Természetesen a fő dokumen­tum nem elemezhet minden olyan kérdést, amelyben nézet­eltérés állhat fenn. A ceyloni küldöttség véleménye szerint azonban a jelenlegi szakaszban célszerű a hangsúlyt arra he­lyezni, ami egyesít bennünket, s a megoldatlan problémákat félretenni további tanulmányo­zás és megoldás céljából. Nein lehet arra számítani, hogy az imperializmus passzívan várja, amíg valamennyi problémánkat megoldjuk. A Ceyloni Kommu­nista Párt nem hagyhatja fi­gyelmen kivül azt a tényt sem, hogy a nemzetközi kommunis­ta mozgalom és valamennyi im­perialistaellenes erő egységéért folyó harc jóval bonyolultabbá vált a Kínai Kommunista Párt IX. kongresszusán elfogadott határozatok eredményeként, jóllehet nem ragaszkodtunk ah­hoz, hogy a fő dokumentumban hivatkozás történjék erre a kér­désre. A Kínai Kommunista Párt IX. kongresszusa nemcsak hogy nem enyhítette a Mao Ce-tung-vezetés szovjetellenes, nemzeti-soviniszta, megosztó politikáját, hanem ellenkezőleg, véleményünk szerint erősítette azt a veszélyes politikai irány­vonalat, amely már igen ko­moly és tragikus következmé­nyekhez vezetett az imperia­listaellenes és kommunista mozgalom egyes osztagainál, amelyeknél ez a politika időn­ként meghatározó tényezővé vált — hangoztatta a Ceyloni Kommunista Párt elnöke. R. Larsen, a Norvég Kommu­nista Párt elnöke felszólalásá­nak elején kifejezte azt a re­ményét, hogy az értekezlet lé­pést jelent a kommunista pár­tok tartós egységének helyre­állítása és az imperializmus el­leni harc erősödése irányában. Az imperialistaellenes harc­ban a Norvég Kommunista Párt legfontosabb feladata Norvégiá­nak a NATO-ból történő kilépé­séért váló küzdelem. E feladat megoldása növelné a norvég nép lehetőségét, hogy maga ha­tározza meg fejlődésének útját, biztosítsa országának önállósá­gát az európai kollektív bizton­sági rendszer keretében. Az eu­rópai katonai tömbök feloszla­tása fontos hozzájárulás lenne a tartós békéért, az imperializ­mus ellen, az országok szuve­renitásának és területi épségé­nek biztosításáért folyó világ­méretű küzdelemben. A Norvég Kommunista Párt képviselője rámutatott arra, hogy a nemzetközi kommunista mozgalomban le kell küzdeni a nézeteltéréseket, akcióegysé­get kell elérni mindazokban a kérdésekben, amelyekben az ál­talános nézetek megegyeznek. A Norvég KP véleménye szerint az egységet nem lehet elérni a pártok között mutatkozó nézet­eltérések teljes számbavétele, valamint azon elvitathatatlan foguk nélkül, hogy önállóan ha­tározzák meg saját politikáju­kat. Larsen közölte, hogy pártjá­nak küldöttsége hozzájárul az értekezleten megvitatott doku­mentumoknál javasolt módosí­tások egy részéhez, s a párt maga is egy sor észrevételt tesz, főképpen a fő dokumen­tummal kapcsolatban. A Norvég KP elnöke valamennyi párt széles körű egységére hívta fel a konferencia résztvevőit, hogy az értekezlet minden lehetősé­get felhasználhasson a felmerü­lő feladatok, az Imperializmus elleni akcióegység elérése si­keres megoldásának céljából. R. Rodriguez, a Kubai Kom­munista Párt Központi Bizottsá­ga titkárságának tagja, keddi felszólalásában kijelentette, hogy a nemzetközi tanácskozás elé kitűzött feladatok megvaló­sításának nagy fontosságot tu­lajdonít. Ennek ellenére tovább­ra ts fennmaradták azok az okok, amelyek miatt a párt tar­tózkodott az előkészítő munká­ban való részvételtől. Az SZKP és más pártok kérésére a Ku­bai Kommunista Párt részt vesz a tanácskozáson, szem előtt tartva, hogy távolmaradása ne válhasson fegyverré a világmé­retű kommunista egység ellen­ségeinek a kezében. Kijelentet­te, hogy a Kubai Kommunista Párt egyetért a fő dokumen­tumban rögzített alapvető téte­lekkel. Igy az imperializmus ér­tékelésével, a kommunista és imperialistaellenes mozgalom szerepével, az emberiségnek az imperializmus ellen vívott har­cával, a munkásosztálynak, mint az antiimperiallsta de­mokratikus mozgalom vezető erejének és a szocialista rend­szernek, mint az antiimperialis­ta harc döntő tényezőjének sze­repével. Hangoztatta, hogy a Kubai Kommunista Párt vélé­inénye szerint mélyrehatóbb elemzésre van szükség, hogy magyarázatot lehessen adni a munkás- és kommunista niozga­lom még meglevő gyengeségei­re, azokra az okokra, amelyek akadályozzák, hogy a szocialis­ta rendszer teljes egészében eleget tegyen küldetésének. Kijelentette még, hogy az Eu­rópában nemrég lejátszódott események megmutatták, a ka­pitalista országok munkásmoz­galmai miért nem tehetnek tel­jes egészében eleget a rájuk háruló feladatoknak. Utalt azok­ra az okokra, amelyek csökken­tették a szocialista tábor által a nemzeti felszabadító mozgal­maknak nyújtott támogatás ha­tékonyságát. Kijelentette: a Ku­bai Kommunista Párt véleménye szerint az az értékelés, amelyet a dokumentum szolgáltat a la­tin-amerikai kommunista pár­tok tevékenységéről, a demok­ratikus és antiimperialista pár­harcban játszott vezető szere­pükről, nem teljes egészében felel meg néhány latin-amerikai kommunista párt tényleges sze­repének. Hangsúlyozta, hogy a Kubai Kommunista Párt véle­ménye szerint az antiimperialis­ta erők fő célkitűzésüknek az imperializmus szétzúzását kell hogy tekintsék, hiszen ez álta­lánosabb és fontosabb történel­mi feladat, mint a béke megőr­zése. Végezetül kijelentette, hogy ezeket a fő gondolatokat kívánta a Kubai Kommunista Párt megfigyelői minőségben az értekezlet elé terjeszteni. A Kelet-pakisztáni Kommunis­ta Párt küldöttségének vezetője elmondotta, hogy hazájában ke­Saigon — A dél-vietnami fel­szabadító erők tüzérsége szer­dára virradó éjjel 29 rakéta, illetve aknatámadást Intézett az amerikai és a dél-vietnami kormánycsapatok állásai és ka­tonai berendezései ellen. Az amerikai parancsnokság szóvi­vője ezek közül tizenhármat „jelentős" támadásnak mondott, de a veszteségeket csekélynek minősítette. Az amerikai külön­leges fegyveres erőknek a Dak To közelében fekvő táborába több, mint 100 lövedék csapó­dott be. Szerda délig az ame­rikai B —52-es óriásbombázók, hozzávetőleg 1500 tonna bom­bát dobtak le a Dak To közelé­ben lévő Kambodzsával és Laosszal szomszédos határvidé­ken. A „Felszabadulás" rádió — a DNFF rádióállomása kedd óta rendszeres időközökben megis­métli a dél-vletnaml politikai helyzet alakulásának fontos eseményéről, az ideiglenes for­radalmi kormány megalakítá­sáról szóló bejelentést. A köz­lemény szerint az új kormány elnökévé Huynh Tan Phat dél­vietnami politikust, a DNFF volt főtitkárát, a neves saigoni építészt választották meg. A kormány három alelnöke Phung Van Cung — aki emellett a belügyminisztert teendőket is ellátja —•, Nguyen Van Klet és Nguyen Doan. A külügyminisz­gyetlenül üldözik a kommunis­tákat és a demokratákat, s kö­zölte, hogy Kelet-Pakisztán bör­töneiben az elmúlt 21 évben 100 kommunista halt meg. A szónok felszólalásában javasol­ta, hogy rendszeres időközök­ben hívják össze a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozását, majd indítvá­nyozta, hogy a mostani értekez­leten válasszanak bizottságot a következő értekezlet összehívá­sának az előkészítésére. Azt is javasolta, hogy a most folyó ér­tekezlet jogadjon el határozatot és ebben tiltakozzon azon rá­galmak ellen, amelyekkel a Kí­nai Kommunista Párt IX. kong­resszusa a Szovjetuniót és a többi szocialista országot illet­te. Aziz Mohammed, az Iraki Kommunista Párt Központi Bi­zottságának első titkára hang­súlyozta, hogy a nemzetközt tanácskozás összehívása a nem­zetközi kommunista mozgalom kiemelkedő sikere. A proletár nemzetköziség minden egyes párttól megköveteli, hogy telje­sítse kötelességét saját mun­kásosztályával és népével szem­ben, de ugyanígy eleget kell tennie a nemzetközi kommunis­ta mozgalommal szemben fenn­álló kollektív felelősségének ls. A Szovjetunióval és az SZKP­val vállalt szolidaritás minden egyes párt, minden egyes szo­cialista ország nemzetköziségé­nek próbaköve volt és marad — mondotta. A szónok a továb­biakban elítélte a Mao Ce-tung­Csoport egységbontó törekvé­seit, és hangoztatta, hogy Mao Ce-tungék a fegyverek csövét nem az imperializmus, hanem a Szovjetunió ellen írányítfák. Mohammed pártja központi bi­zottságának nevében kijelentet­te, hogy támogatja az értekez­let elé terjesztett fő dokumen­tumot és a többi okmányt. A szónok hangoztatta, hogy az arab felszabadítási mozgalom ma ugyanúgy, mint azelőtt, az imperializmus ellen vívott harc támasza, az arab népek harca az imperializmus és az izraeli agresszió ellen pedig a világ­méretű imperialista front ellen vívott küzdelem szerves része. Az Iraki KP első titkára befeje­zésül méltatta azt a segítséget, amelyet a Szovjetunió és a szo­cialista országok nyújtanak az ter Nguyen Thy Binh asszony lett, akit egyidejűleg kinevez­tek a DNFF Párizsban tárgyaló küldöttsége vezetőjévé is. Gaz­dasági és pénzügyminiszter Le Van Bo. A DNFF Párizsban tartózkodó küldöttségének környezetében kijelentették, a Felszabadítási Front és a nemzeti, demok­ratikus és békeerők szövet­ségének részvételével meg­alakított ideiglenes kormány ar­ra törekszik, hogy tagjai közé felvegyen más személyisége­ket is, aki a jelenlegi tagokhoz hasonlóan békét akarnak, Dél­Vietnam függetlenségét és sem­legességét. A saigoni rezsim jelenleg Ja­pánban tartózkodó külügymi­nisztere az ideiglenes forradal­mi kormány megalakulását „a kommunisták taktikájának" mi­nősítette. Saigonban az elnöki hivatal nem volt hajlandó semmiféle kommentárt fűzni a bejelentéshez. A külügyminisz­térium egyik szóvivője szerint „nyilvánvaló", hogy az ideig­lenes kormány teljes mérték­ben elfogadhatatlan Saigon szá­mára. Washingtonban egy a kül­ügyminisztériumhoz közelálló személyiség kijelentette, a lé­pés jelentősége attól függ, mennyiben befolyásolja a DNFF küldöttségének a párizsi tár­gyalásokon tanúsított magatar­tását. arab népeknek az Izraelt ag­resszió ellen vívott harcukban. Franz Muhri, az Osztrák Kommunista Párt Központi Bi­zottságának elnöke kiemelte: — A konferencia fő okmánya aláhúzza a kommunista és mun­káspártok, minden antiimperia­lista erő akcióegységének szük­ségességét. Az OKP ebben látja korunk döntő feladatát, ezért a dokumentummal, mint célszerű alapokmánnyal egyetért, ugyan­akkor úgy vélik: a konferencia vitája eredményeinek figyelem­bevételével a dokumentumot to­vább kell majd javítani. A Varsói Szerződés országai­nak budapesti felhívása meg­mutatta, hogy lehetséges a kö­zős fellépés az Európa békés jövőjét eldöntő kérdésekben. A budapesti kezdeményezés Auszt­riában is pozitív visszhangra talált. Az OKP aktív kezdemé­nyező semlegességi politikát, a vietnami béke és az európai biztonsági konferencia melletti kiállást kíván az osztrák kor­mánytól — mondotta, majd ar­ról beszélt, hogy a Nyugat-Né­metországban új életre kelt és a bonni kormány politikájában kifejezésre jutó imperializmus és militarizmus a fő veszély Európa békéjére, biztonságára és az osztrák semlegességre. A továbbiakban sürgette a nemzetközi munkásmozgalom akcióegységének helyreállítá­sát, s ezzel összefüggésben hangsúlyozta, meggyőződéssel vallja, hogy a kommunista vi­lágmozgalomnak nem lehet sem egy, sem több központja, s ezért határozottan visszautasít­ja a Kínai Kommunista Párt kí­sérleteit arra, hogy általános irányvonalát rákényszerítse a testvérpártokra. Öva intett a pártok közötti kapcsolatok normáinak minden­fajta megsértésétől, a naciona­lizmus kiújulásától és leszögez­te, hogy a proletár nemzetközi­ség, valamint a szuverenitás és a be nem avatkozás alapelve egységet képez. Ezeknek az alapelveknek az elismeréséből és tiszteletben tartásából követ­kezik, hogy nem létezhet a szo­cializmusnak egy általánosan érvényes modellje. Az OKP ál­láspontja, hogy tiszteletben kell tartani a nemzeti sajátosságo­kat és a szocializmushoz veze­tő utak és formák többfafta vál­tozatát. néhány JAN TABACEK külkereskedel­mi miniszter Varsóba érkezeit. A miniszter és kísérete megte­kinti a poznami vásárt és tár­gyal a két ország gazdasági együttműködéséről. KALOCSA dél-magyarországi városban tegnap megemlékez­tek Lidice elpusztításának 27. évfordulójáról. Hasonló emlék­ünnepélyt rendeztek San Jeroli­mo Lidicében, Mexikó egyik elő­városában. Az ünnepségen részt vett Richard Ježek cseh­szlovák nagykövet is. A KGST végrehajtó bizottsá­ga határozatának megfelelően Moszkvában június 10-én meg­tartották a KGST munkacsopor­tok szervezési tanácskozását, amelyen részt vett N. K. Bajba­kov, a szovjet minisztertanács elnökhelyettese, az Állami Terv­bizottság elnöke és a tagálla­mok tervbizottságainak vezetői. A BIZTONSÁGI TANÁCS ked­den egyhangú határozatot ho­zott, amelynek értelmében to­vábbi hat hónapra, ez év de­cember 15-ig meghosszabbítja az ENSZ békefenntartó erőinek ciprusi státusát. AZ ANGOL Munkáspárt bel­politikai bizottsága megkezdte a párt választási kiáltványának kidolgozását. A párt ebben fek­teti le az 1971 tavaszán meg­tartandó választási kampányá­ban követendő politikáját. A SVÁJCI parlament alsóhá­zának 16 képviselője a berni spanyol nagykövetséghez Inté­zett levelében követelte, hogy bocsássák szabadon Horacio Fernandez Inguansot, a Spa­nyol Kommunista Párt Közpon­ti Bizottságának tagját, az asz­túriai dolgozók egyik vezetőjét. A MADRIDI törvényszék öt valenciai egyetemi hallgatót fejenként egy év és három hó­nap szabadságvesztésre ítélt. Azt a vádat emelték ellenük, hogy 1968. márciusában részt vettek a francolsta' diktatúra elleni diákmegmozdulásban. Kampány Kínában az egység megszilárdításáért Kínában széles körű Ideoló­giai kampány folyik az egység megszilárdításáért és a közpon­ti irányítás tekintélyének meg­erősítéséért. A kampány során hangsúlyozzák, hogy az ország lakosságának 95 százalékát egyesíteni kell. A charbini rá­dió bejelentette, hogy értekez­leteket tartanak, melyeken ta­nulmányozzák Mao Ce-tung legutóbbi egységirányelvelt. Az értekezleten kiemelik a köz­ponti vezetés megerősítésének és az anarchista megnyilvánu­lások elleni harc fontosságát. Más rádióállomások ls rámutat­nak, hogy széles körű kampány folyik az egység megerősítésé­ért. Mao Ce-tung a IX. párt­kongresszuson elmondott beszé­dében hívott fel az egységre. AZ IDEIGLENES FORRADALMI KORMÁNY VIETNAM FÜGGETLENSÉGÉÉRT SZÁLL SÍKRA

Next

/
Thumbnails
Contents