Új Szó, 1969. június (22. évfolyam, 127-151. szám)

1969-06-11 / 135. szám, szerda

Nyílt eszmecsere a moszkvai nemzetközi tanácskozáson néhány sürban 1989. VI. 11. (Folytatás ax 1. oldalfői) felszólalásában aláhúzta: a ollágimperiallzmus minden felforgató tevékenysége és a belső fejlődési nehézségek ellenére a szocialista országok közössége egészében véve megerősödött, megszilárdult. Az utóbbi esztendők során megnövekedett befolyása a világban. A szónok rámutatott, hogy az imperialistaellenes harcban a legfontosabb megteremteni az egységfrontot, az összes demokratikus és imperialistaellenes beállítottságú emberek egyetemes mozgalmát. A jelen körülmények megkövetelik a kommunista pártok belső megerősödését, a marxista—leninista ideológia terjesztésének fokozását, a határozott harcot a jobboldali opportunizmus és a baloldali kalandorság ellen, továbbá azt, hogy biztosítsák a vezetés elengedhetetlen politikai és társadalmi összetételét. Beszéde további részében Walter Uibricht az NDK történelmi szerepét méltatta, rámutatott arra, hogy a Német Demokratikus Köztársaság sikerei szűkítik a nyugatnémet imperializmus társadalmi bázisát és manőverezési lehetőségét. Az európai biztonságról szóló budapesti felhívással kapcsolatban Uibricht aláhúzta: nem támasztunk semmilyen előzetes feltételt sem a biztonsági konferencia előkészítésére, sem megtartására vonatkozóan. A kínai problémával foglalkozva elmondotta: „Mélységesen felháborítottak bennünket a kínai vezetőknek a szovfet— kínai határon szervezett agreszszív fegyveres támadásai. Azok, akik a szovjet—kínai határon összetűzéseket provokálnak, a szocializmus ellenségeinek módjára cselekszenek." Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára a hétfő délelőtti ülésen szintén beszédet mondott. Utalt a nemzetközi porondon zajló események bonyolultságára, a kommunista pártok szerepére a világban, és megjegyezte, hogy voltak olyan pártok is, amelyek nem küldték el képviselőiket Moszkvába Ez abból adódik, hogy a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalomban nézet- és véleményeltérések vannak. Ceausescu szerint mindebben fellelhetők a feszültség elemei, amelyek rányomják bélyegüket a szocialista országok és a kommunista pártok együttműködésére. Emlékeztetett arra, hogy amikor a jelenlegi tanácskozás megtartásának gondolata felvetődött, a Román Kommunista Párt nem tartotta a feltételeket a legkedvezőbbnek az értekezlet megrendezéséhez, és ma is igazoltnak látja álláspontfát. A román küldöttség — folytatta — értékelte az értekezlet munkájának jó kezdetét, de véleménye szerint a második naptól kezdve, amikor támadások értek egy olyan pártot, amely nincs jelen, a tanácskozás olyan irányvonalat kapott, amely hatással van munkamenetére, veszélyezteti céljának megvalósítását. Ceausescu közölte: a román KB küldöttsége nagyon komolyan ítélte meg a K K P-t ért támadásokat s véleményét közölte a Központi Bizottsággal, amely a küldöttségnek az értekezleten való további részvétel mellett döntött, hogy a delegáció kifejthesse az RKP álláspontját és mindent megtehessen annak érdekében, hogy a tanácskozás és az azon elfogadásra kerülő okmányok megfeleljenek a kitűzött célnak. Az RKP főtitkára a továbbiakban a nemzetközi helyzetet elemezve, az imperialista és reakciós kísérleteket, illetve azok vereségét illusztrálta számos példával. Hangsúlyozta, hogy az egész tókés világban széles körű és erőteljes áramlat bontakozik kl az amerikai imperializmus egyeduralmi törekvései ellen. A fő dokumentum tervezetének első fejezetével kapcsolatban a Román Kommunista Pártnak az a véleménye — mondotta —, hogy ott bizonyos módosításokkal objektívabb képet kell adni a világfolyamatokról, nem keltve sem azt a benyomást, hogy túlbecsüljük, sem azt, hogy túlértékeljük az imperializmus veszélyét. A román küldöttség vezetője ezután méltatta azt az utat, amelyet a román nép az ország felszabadulása óta a szocialista építésben megtett A szocialista országok közötti nézeteltérésekről szólva egyetértését fejezte ki azoknak a pártoknak a képviselőivel, amelyek szükségesnek minősítették a szóbanforgó nézeteltérések okainak alapos elemzését. Megemlítette, hogy a kommunista mozgalom történetében előfordult már, hogy néhány kommunista párt ellen, beleértve a szocialista országok kommunista pártjait, súlyos vádakat emeltek, amelyek később alaptalannak bizonyultak. Ezek az esetek nagyon súlyos következményekkel jártak. „Levontuk a következtetéseket ezekből a hibákból — mondotta Ceausescu —, hisz a mi pártunk is részt vett ilyen kampányokban. Szilárdan elhatároztuk, hogy többé nem esünk ebbe a hibába Ceausescu továbbá kifejtette az RKP álláspontját a szovjet— kínai vitában. Szükségesnek tartotta arra emlékeztetni, hogy a Román Kommunista Párt 1964 tavaszán felszólította az SZKP-t és a KKP-t: „ne szélesítsék ki és ne élezzék ki a polémiát. Sajnos, az események menete úgy alakult, hogy a dolgok az előttünk ismeretes helyzetig fajultak. Két nagy szocialista ország között határkonfliktusokra és összetűzésekre került sor." Megelégedéssel szólott szovjet —kínai viszonylatban a tárgyalási készség megnyilvánulásairól, hangoztatta, hogy pártja — miként azt a Kínai KP tudomására is hozta, — nem ért egyet azokkal a vádaskodásokkal, amelyekkel a Szovjetunió Kommunista Pártját és más kommunista pártokat Illeti. Majd hozzátette, hogy nem ért egyet a Kínai Kommunista Párt ellen emelt vádakkal sem. Ceausescu foglalkozott a mozgalomban és a világpolitikában észlelhető új jelenségek marxista—leninista megvitatásának módjáról. Helytelenítette, hogy ,f>izonyos tapasztálatokat" abszolútnak, „általános érvényűnek" és „kötelezőnek" minősítenek. Végül a román delegáció nevében kijelentette, hogy az okmánytervezet jelenlegi formájában elfogadható a tanácskozás munkájának alapjául. Luis Corvalan, a Chilei Kommunista Párt főtitkára felszólalásában hangoztatta, hogy nem lehet magasztosabb forradalmi kötelesség, mint a kommunista mozgalom akcióegységének erősítése. Közölte, hogy pártja helyesli az előkészítő bizottság által a nemzetközi értekezlet elé terjesztett dokumentum-tervezeteket. Luis Corvalan kifejezte meggyőződését, hogy a moszkvai értekezlet megnyitja az utat az imperializmussal szembeni új, még határozottabb közös akciók előtt. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a magyar pártdelegáció vezetője kedden délután elhangzott felszólalásában hangsúlyozta, hogy a nemzetközi kommunista mozgalom fejlődésére történelmi jelentősége van annak, hogy közel egy évtized után ismét sor került az összes kontinensről érkezett testvérpártok közös tanácskozására. Kijelentette, hogy az előkészítő bizottság keretében demokratikusan és kollektíván végzett munka eredményes volt, Jó feltételeket teremtett a tanácskozás számára. Az okmánytervezet helyesen elemzi és ftéll meg a bonyolult és ellentmondásos nemzetközi helyzetet, annak ffl kérdéseit. Reális az a megállapítás, hogy a nemzetközi helyzet egyik fó jellemzője a szocialista országok, a kommunista- és munkáspártok erejének, befolyásának növekedése, a népeknek a szabadságért és békéért egyre fokozódó küzdelme. Kétségtelen az is, hogy az utóbbi években éleződött a helyzet, fokozódott az imperializmus agresszivitása. Ezért növelni kell az erőfeszítéseket az Imperialisták békebontó-kísérleteinek megakadályozására. A SZOVJETUNIÓ Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége 1969. július 10-re Moszkvába összehívta a Legfelsőbb Tanács 6. ülésszakát. Az erről szóló rendeletet Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke és Georgadze, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének titkára Irta alá. BULGÁRIA, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK és a Szovjetunió küldöttségének részvételével Varsóban kedden megkezdődött a szocialista országok szövetkezeti kutatóintézeteinek első nemzetközi értekezlete. A KGST keretében sorra kerülő tanácskozás egy hétig tart. BEFEJEZŐDÖTT Norodom Phurissara kambodzsai külügyminiszter egyhetes hivatalos lengyelországi látogatása. A kambodzsai vendég Stefan Jedrychowski meghívására érkezett Varsóba, ahol megbeszéléseket folytatott. Többek között fogadta Marian Spychalski, a Lengyel Államtanács elnöke is. VI. PAL pápa tegnap délelőtt a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet meghívására egynapos látogatásra Genfbe érkezett, hogy részt vegyen a szervezet fennállása 50. évfordulójának ünnepségein. A hírügynökségi jelentések kiemelik, hogy a katolikus egyház feje 550 év óta először látogat Genfbe, a protestantizmus fellegvárába. Megérkezése után beszédet intézett az évforduló alkalmából rendezett ünnepi ülés résztvevőihez. CSANG TUNG, Kína új pakisztáni nagykövete Rawalpindiben kijelentette, hogy a két ország magas rangú képviselői valószínűleg rövidesen találkoznak. AZ ENSZ fejlesztési programjának igazgató tanácsa július 16-án megkezdi 8. ülésszakát. A tanács a program eddigi tevékenységével és az új tervvel foglalkozik majd. A FRANKFURTI egyetemen a diákok megakadályozták Bem Nathan izraeli nagykövet előadását Közel-Keletről. Ezzel az előadással kezdődött volna meg a „Béke Közel-Keleten" elnevezésű izraeli hét. A diákok jelszavakkal, tapssal és dobogással akadályozták meg a nagykövetet abban, hogy megkezdje előadását. VLADIMÍR NOVIKOV, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese tegnap egy szovjet küldöttség élén Phjöngjangba utazott, ahol részt vesz a szovjet—koreai gazdasági és tudományos együttműködési tanácsadó bizottság ülésén. A SZOVJETUNIÓ pozitív választ adott Finnország javaslatára, hogy rendezzenek európai biztonsági értekezletet az Egyesült Államok és Kanada részvételével — jelenti az UP1. IVAN SZPIRI

DONOV, a Szov jetunió Legfelsőbb Tanácsa Szövetségi Tanácsának elnöke tegnap a moszkvai Kremlben kitüntette Krishna Menont, az Indiai Béketanács elnökét, aki baráti látogatásra érkezett a Szovjetunióba a Szovjet Békevédők Bizottságának meghívására. JUGOSZLÁVIA ausztráliai nagykövete tiltakozott az ellen, hogy hétfőre virradó éjjel megtámadták Sydneyben a jugoszláv konzulátus épületét. Valószínű, hogy a merényletet jobboldali jugoszláv emigránsok követték el. AZ AMERIKAI szenátus megerősítette Warren Earl Burger kinevezését az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága elnökévé. Saigon elégedett a Nixon—Thieu találkozó eredményével A DNFF áruló mesterkedésnek minősítette a csúcstalálkozót Washington — Nixon elnök hétfőn este Honoluluból megérkezett a kaliforniai El Toróba, az amerikai tengerészgyalogosok légitámaszpontjára. Az éjszakát a támaszponttól nem messze levő birtokán töltötte. Útját megszakítva Pearl Harborban tárgyalt Charles Bonesteel tábornokkal, a koreai ENSZcsapatok főparancsnokával és John McCaine tengernaggyal, a csendes-óceáni amerikai csapatok főparancsnokával. Nixon kíséretének egyik tagja a tanácskozás után közölte az AFP tudósítójával: Nixon hangsúlyozta a két tábornok előtt, hogy a Pueblo-ügyben és a EC 121-es kémrepülőgép lelövésével kapcsolatban hozott döntései továbbra is érvényben vannak. Kijelentette, hogy egy újabb amerikai—észak-koreai incidens esetén nagyon szigorú intézkedéseket hoznak majd. Laird amerikai hadügyminiszter a Midway-szigeti találkozóról már hétfőn este visszaérkezett a fővárosba, és egy rögtönzött sajtóértekezleten azt a reményét fejezte ki, hogy a Nixon által bejelentett 25 000-es létszámnál nagyobb mértékben is csökkenthetik a Dél-Vietnamban harcoló amerikai katonák számát, „rendszeres időközökben" az augusztusi határidő után. A saigoni kormánykörök a Figaro tudósítójának állítása szerint elégedettek a találkozó eredményével. A kiadott közleményben három olyan kitétel is van, amely Saigonban derűlátást vált ki. Az amerikaiak megerősítették, hogy feltétel nélkül támogatják Thieu rendszerét, biztosították a saigoni vezetőket, hogy nem követelik koalíciós kormány megalakítását és ezenkívül az Egyesült Államok nagyon szigorú feltételekhez köti csapatai kivonását. A kormánykörökön kívül ezt a derűlátást bizonyos csalódottság kíséri — állapítja meg a Figaro. A vietnami háborút ellenző amerikai üzletemberek egy csoportjának nevében a képviselőháznak a katonai hitelekkel foglalkozó albizottságában felszólalt Sinclair Armstrong New York-i bankár és követelte, hogy a vietnami háború céljaira szánt hitelek összegét azonnal csökkentsék a felére. Hangsúlyozta, hogy a vtetnaml háború kiadásai máris inflációba sodorták az Egyesült Államokat. A DNFF rádiója keddi adásában Nixon és Thieu csúcstalálkozóját áruló mesterkedésnek minősítette és hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államoknak ki kell vonnia összes katonáját Dél-Vietnamból anélkül, hogy azt bármiféle feltételekhez kötnék. A rádió hangsúlyozza, hogy amikor az amerikai kocmány a saigoni rendszer hadseregére az eddiginél nagyobb felelősséget bíz a háborúban, a vietnami néppel fizetteti meg az amerikai agressziót. A saigoni amerikai katonM parancsnokság szóvivőjének keddi bejelentése szerint a délvietnami felszabadító hadsereg a legutóbbi 24 óra alatt a tüzérségi támadások egész sorozatát intézte, összesen 34 célpont ellen. A legnagyobb méretű támadások egyike a Saigontól 30 kilométernyire keletre fekvő Bien Hoa-i nagy légitámaszpont ellen irányult, amelyre 11 rakéta csapódott be. Az amerikai B-52-es bombázógépek keddre virradó éjjel nyolc bevetésben támadták a szabadságharcosok feltételezett állásait Hétfőn délután pilóta nélküli amerikai kémrepülőgép hatolt Hanoi légiterébe. A VDK fővárosának légvédelme a repülőgépet megsemmisítette. Párizs — A DNFF párizsi küldöttségének szóvivője közölte, hogy Dél-Vietnam felszabadított területein ideiglenes forradalmi kormány alakult. A kormány, amelyben több hazafias szervezet helyet kapott, az amerikai agresszió elleni harcot irányítja. A francia elnökjelöltek ellenfele: a tartózkodás Párizs — A L'Humaníté keddi számának vezércikkében René Andrieu, a Szocialista Párt vasárnapi állásfoglalásának „különös logikáját" bírálja. A Szocialista Párt ugyanis elutasított minden centrista megoldást, minden olyan kísérletet, amely valamiféle harmadik utat kívánna igénybe venni, és késznek mutatkozott, hogy „az őszinteség és a világosság jegyében keresse egy baloldalt egységpoIttika lehetőségét". Ehhez csak gratulálhatunk, — írja Andrieu — de akkor ilyen körülmények kőzött vajon miért utasították el a baloldal egységjelölését. Egymás heves bírálatán kívül továbbra is a szavazástól való tartózkodás elleni küzdelem áll mindkét francia elnökjelölt kampányának középpontjában. Alain Poher hétfőn Dijonban, Lyonban és Marseille-ben tartott gyűlést. Ez utóbbi városban Gaston Defferre szocialista polgármester fogadta, akivel a gyűlés színe előtt, régi harcostársaknak mondották egymást Georges Pompidou, aki már az első forduló előtt bejárta az országnak mind a 21 körzetét, hétfőn Saint-Quentinben tartott nagygyűlést. A két elnökjelöltön kívül több lap és szervezet is harcba indult a szavazástól való tartózkodás ellen, amely a kommunista párt erősödő kampánya következtében mindinkább tért hódít a baloldali szavazók körében. Sorozatos összetűzések a Szuezi-csatorna térségében Tel-Aviv — A hétfői nap folyamán a Szuezi-csatorna térségében ismét tüzérségi párbajra került sor az egyiptomi és izraeli erők között. Az izraeli katonai szóvivő szerint az egyiptomi tüzérség nem okozott jelentősebb károkat. A tegnapi nap folyamán mintegy öt óra hosszat tartó összecsapásra került sor a Szuezi-csatománál. FOCK JENŐ CSEHSZLOVÁKIAI LÁTOGATÁSÁRÓL Budapest — Kedden a magyarországi lapok első oldalán Fock Jenő magyar miniszterelnök jelentését közlik a Magyar Népköztársaság kormányának adott csehszlovákiai utazásáról. A közlemény hangsúlyozza, hogy a tárgyalások kifejezték a teljes nézetazonosságot. Mindkét ország kormányelnöke annak a véleménynek adott hangot, hogy megvannak a lehetőségei a kölcsönös kapcsolatok elmélyítésének. Különösen nagy hangsúlyt kapott a kulturális együttműködés bővítése, amelylyel a legközelebbi időben a kulturális ügyekkel foglalkozó munkacsoport foglalkozik majd. A magyar kormány egyetértéssel fogadta a miniszterelnök tájékoztatását, s megállapította, hogy Fock Jenő látogatása hozzájárult a két szomszédos ország közötti baráti kapcsolatok elmélyítéséhez. A kormány felhívta az érdekelt minisztériumokat, hogy a miniszterelnök tájékoztatója alapján tanulmányozzák a felvetődött Javaslatokat és tegyenek lépéseket megvalósításukra. A kairól szóvivő szerint az egyiptomi erők több berendezését megsemmisítették London — Golda Meir izraeli miniszterelnök, akit Wilson nem hajlandó hivatalosan fogadni, mert félti Anglia érdekeltségeit az arab országokban, szerdán mégis Londonba érkezik. Látogatásának ürügye a Szocialista Internacionálé Június 10-án Eastbourna városában kezdődő konferenciája, de angol sajtőkörökben méltán keltett feltűnést, hogy Golda Meir asszony öt nappal az értekezlet előtt érkezik Londonba. A Daily Mirror szerint sem Wilson, sem Nixon nem hajlandó meghívni Golda Meirt a Jelenlegi helyzetben, amikor a közel-keleti kérdésben négyhatalmi tárgyalások folynak. A meghívás hiánya annál kellemetlenebb Izrael számára, mivel Husszein jordániai királyt' Wilson többször fogadta az utóbbi Időben. Meir asszony ,fiejön a hátsó aftón, amikor a főkaput becsapták az arra előtt" — írja a Daily Ml-ror.