Új Szó, 1969. június (22. évfolyam, 127-151. szám)

1969-06-11 / 135. szám, szerda

Nyílt eszmecsere a moszkvai nemzetközi tanácskozáson néhány sürban 1989. VI. 11. (Folytatás ax 1. oldalfői) felszólalásában aláhúzta: a ol­lágimperiallzmus minden felfor­gató tevékenysége és a belső fejlődési nehézségek ellenére a szocialista országok közössége egészében véve megerősödött, megszilárdult. Az utóbbi eszten­dők során megnövekedett befo­lyása a világban. A szónok rámutatott, hogy az imperialistaellenes harcban a legfontosabb megteremteni az egységfrontot, az összes de­mokratikus és imperialistaelle­nes beállítottságú emberek egyetemes mozgalmát. A jelen körülmények megkövetelik a kommunista pártok belső meg­erősödését, a marxista—leni­nista ideológia terjesztésének fokozását, a határozott harcot a jobboldali opportunizmus és a baloldali kalandorság ellen, továbbá azt, hogy biztosítsák a vezetés elengedhetetlen politi­kai és társadalmi összetételét. Beszéde további részében Wal­ter Uibricht az NDK történelmi szerepét méltatta, rámutatott arra, hogy a Német Demokrati­kus Köztársaság sikerei szűkí­tik a nyugatnémet imperializ­mus társadalmi bázisát és ma­nőverezési lehetőségét. Az euró­pai biztonságról szóló budapes­ti felhívással kapcsolatban Uib­richt aláhúzta: nem támasztunk semmilyen előzetes feltételt sem a biztonsági konferencia előkészítésére, sem megtartásá­ra vonatkozóan. A kínai problémával foglal­kozva elmondotta: „Mélysége­sen felháborítottak bennünket a kínai vezetőknek a szovfet— kínai határon szervezett agresz­szív fegyveres támadásai. Azok, akik a szovjet—kínai határon összetűzéseket provokálnak, a szocializmus ellenségeinek mód­jára cselekszenek." Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt Központi Bi­zottságának főtitkára a hétfő délelőtti ülésen szintén beszé­det mondott. Utalt a nemzetkö­zi porondon zajló események bonyolultságára, a kommunista pártok szerepére a világban, és megjegyezte, hogy voltak olyan pártok is, amelyek nem küld­ték el képviselőiket Moszkvába Ez abból adódik, hogy a nem­zetközi kommunista- és mun­kásmozgalomban nézet- és vé­leményeltérések vannak. Ceau­sescu szerint mindebben fellel­hetők a feszültség elemei, ame­lyek rányomják bélyegüket a szocialista országok és a kom­munista pártok együttműködé­sére. Emlékeztetett arra, hogy amikor a jelenlegi tanácskozás megtartásának gondolata felve­tődött, a Román Kommunista Párt nem tartotta a feltételeket a legkedvezőbbnek az értekez­let megrendezéséhez, és ma is igazoltnak látja álláspontfát. A román küldöttség — folytatta — értékelte az értekezlet mun­kájának jó kezdetét, de véle­ménye szerint a második naptól kezdve, amikor támadások ér­tek egy olyan pártot, amely nincs jelen, a tanácskozás olyan irányvonalat kapott, amely hatással van munkame­netére, veszélyezteti céljának megvalósítását. Ceausescu közölte: a román KB küldöttsége nagyon komo­lyan ítélte meg a K K P-t ért tá­madásokat s véleményét közöl­te a Központi Bizottsággal, amely a küldöttségnek az érte­kezleten való további részvétel mellett döntött, hogy a delegá­ció kifejthesse az RKP állás­pontját és mindent megtehes­sen annak érdekében, hogy a tanácskozás és az azon elfoga­dásra kerülő okmányok megfe­leljenek a kitűzött célnak. Az RKP főtitkára a továbbiak­ban a nemzetközi helyzetet elemezve, az imperialista és reakciós kísérleteket, illetve azok vereségét illusztrálta szá­mos példával. Hangsúlyozta, hogy az egész tókés világban széles körű és erőteljes áram­lat bontakozik kl az amerikai imperializmus egyeduralmi tö­rekvései ellen. A fő dokumen­tum tervezetének első fejezeté­vel kapcsolatban a Román Kom­munista Pártnak az a vélemé­nye — mondotta —, hogy ott bizonyos módosításokkal objek­tívabb képet kell adni a világ­folyamatokról, nem keltve sem azt a benyomást, hogy túlbe­csüljük, sem azt, hogy túlér­tékeljük az imperializmus ve­szélyét. A román küldöttség vezetője ezután méltatta azt az utat, amelyet a román nép az ország felszabadulása óta a szocialista építésben megtett A szocialista országok közöt­ti nézeteltérésekről szólva egyetértését fejezte ki azoknak a pártoknak a képviselőivel, amelyek szükségesnek minősí­tették a szóbanforgó nézetelté­rések okainak alapos elemzé­sét. Megemlítette, hogy a kommu­nista mozgalom történetében előfordult már, hogy néhány kommunista párt ellen, beleért­ve a szocialista országok kom­munista pártjait, súlyos vádakat emeltek, amelyek később alap­talannak bizonyultak. Ezek az esetek nagyon súlyos következ­ményekkel jártak. „Levontuk a következtetéseket ezekből a hi­bákból — mondotta Ceausescu —, hisz a mi pártunk is részt vett ilyen kampányokban. Szi­lárdan elhatároztuk, hogy töb­bé nem esünk ebbe a hibába Ceausescu továbbá kifejtette az RKP álláspontját a szovjet— kínai vitában. Szükségesnek tartotta arra emlékeztetni, hogy a Román Kommunista Párt 1964 tavaszán felszólította az SZKP-t és a KKP-t: „ne szélesítsék ki és ne élezzék ki a polémiát. Sajnos, az események menete úgy alakult, hogy a dolgok az előttünk ismeretes helyzetig fa­jultak. Két nagy szocialista or­szág között határkonfliktusokra és összetűzésekre került sor." Megelégedéssel szólott szovjet —kínai viszonylatban a tárgya­lási készség megnyilvánulásai­ról, hangoztatta, hogy pártja — miként azt a Kínai KP tudomá­sára is hozta, — nem ért egyet azokkal a vádaskodásokkal, amelyekkel a Szovjetunió Kom­munista Pártját és más kommu­nista pártokat Illeti. Majd hoz­zátette, hogy nem ért egyet a Kínai Kommunista Párt ellen emelt vádakkal sem. Ceausescu foglalkozott a moz­galomban és a világpolitikában észlelhető új jelenségek mar­xista—leninista megvitatásának módjáról. Helytelenítette, hogy ,f>izonyos tapasztálatokat" ab­szolútnak, „általános érvényű­nek" és „kötelezőnek" minősí­tenek. Végül a román delegáció nevében kijelentette, hogy az okmánytervezet jelenlegi for­májában elfogadható a tanács­kozás munkájának alapjául. Luis Corvalan, a Chilei Kom­munista Párt főtitkára felszóla­lásában hangoztatta, hogy nem lehet magasztosabb forradalmi kötelesség, mint a kommunista mozgalom akcióegységének erő­sítése. Közölte, hogy pártja he­lyesli az előkészítő bizottság által a nemzetközi értekezlet elé terjesztett dokumentum-ter­vezeteket. Luis Corvalan kife­jezte meggyőződését, hogy a moszkvai értekezlet megnyitja az utat az imperializmussal szembeni új, még határozottabb közös akciók előtt. Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titká­ra, a magyar pártdelegáció ve­zetője kedden délután elhang­zott felszólalásában hangsúlyoz­ta, hogy a nemzetközi kommu­nista mozgalom fejlődésére tör­ténelmi jelentősége van annak, hogy közel egy évtized után is­mét sor került az összes konti­nensről érkezett testvérpártok közös tanácskozására. Kijelen­tette, hogy az előkészítő bizott­ság keretében demokratikusan és kollektíván végzett munka eredményes volt, Jó feltételeket teremtett a tanácskozás számá­ra. Az okmánytervezet helyesen elemzi és ftéll meg a bonyolult és ellentmondásos nemzetközi helyzetet, annak ffl kérdéseit. Reális az a megállapítás, hogy a nemzetközi helyzet egyik fó jellemzője a szocialista orszá­gok, a kommunista- és munkás­pártok erejének, befolyásának növekedése, a népeknek a sza­badságért és békéért egyre fo­kozódó küzdelme. Kétségtelen az is, hogy az utóbbi években éleződött a helyzet, fokozódott az imperializmus agresszivitása. Ezért növelni kell az erőfeszí­téseket az Imperialisták béke­bontó-kísérleteinek megakadá­lyozására. A SZOVJETUNIÓ Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége 1969. július 10-re Moszkvába összehívta a Legfelsőbb Tanács 6. üléssza­kát. Az erről szóló rendeletet Nyikolaj Podgornij, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének elnöke és Georga­dze, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének titkára Irta alá. BULGÁRIA, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK és a Szovjetunió kül­döttségének részvételével Var­sóban kedden megkezdődött a szocialista országok szövetkeze­ti kutatóintézeteinek első nem­zetközi értekezlete. A KGST keretében sorra kerülő tanács­kozás egy hétig tart. BEFEJEZŐDÖTT Norodom Phurissara kambodzsai külügy­miniszter egyhetes hivatalos lengyelországi látogatása. A kambodzsai vendég Stefan Jed­rychowski meghívására érke­zett Varsóba, ahol megbeszélé­seket folytatott. Többek között fogadta Marian Spychalski, a Lengyel Államtanács elnöke is. VI. PAL pápa tegnap délelőtt a Nemzetközi Munkaügyi Szer­vezet meghívására egynapos lá­togatásra Genfbe érkezett, hogy részt vegyen a szervezet fenn­állása 50. évfordulójának ün­nepségein. A hírügynökségi je­lentések kiemelik, hogy a kato­likus egyház feje 550 év óta először látogat Genfbe, a pro­testantizmus fellegvárába. Meg­érkezése után beszédet intézett az évforduló alkalmából ren­dezett ünnepi ülés résztvevői­hez. CSANG TUNG, Kína új pakisz­táni nagykövete Rawalpindiben kijelentette, hogy a két ország magas rangú képviselői valószí­nűleg rövidesen találkoznak. AZ ENSZ fejlesztési program­jának igazgató tanácsa július 16-án megkezdi 8. ülésszakát. A tanács a program eddigi tevé­kenységével és az új tervvel foglalkozik majd. A FRANKFURTI egyetemen a diákok megakadályozták Bem Nathan izraeli nagykövet elő­adását Közel-Keletről. Ezzel az előadással kezdődött volna meg a „Béke Közel-Keleten" elneve­zésű izraeli hét. A diákok jel­szavakkal, tapssal és dobogás­sal akadályozták meg a nagykö­vetet abban, hogy megkezdje előadását. VLADIMÍR NOVIKOV, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese tegnap egy szovjet küldöttség élén Phjöng­jangba utazott, ahol részt vesz a szovjet—koreai gazdasági és tudományos együttműködési ta­nácsadó bizottság ülésén. A SZOVJETUNIÓ pozitív vá­laszt adott Finnország javasla­tára, hogy rendezzenek európai biztonsági értekezletet az Egye­sült Államok és Kanada rész­vételével — jelenti az UP1. IVAN SZPIRI DONOV, a Szov jetunió Legfelsőbb Tanácsa Szö­vetségi Tanácsának elnöke teg­nap a moszkvai Kremlben ki­tüntette Krishna Menont, az In­diai Béketanács elnökét, aki baráti látogatásra érkezett a Szovjetunióba a Szovjet Béke­védők Bizottságának meghívá­sára. JUGOSZLÁVIA ausztráliai nagykövete tiltakozott az ellen, hogy hétfőre virradó éjjel meg­támadták Sydneyben a jugosz­láv konzulátus épületét. Való­színű, hogy a merényletet jobb­oldali jugoszláv emigránsok kö­vették el. AZ AMERIKAI szenátus meg­erősítette Warren Earl Burger kinevezését az Egyesült Álla­mok Legfelsőbb Bírósága elnö­kévé. Saigon elégedett a Nixon—Thieu találkozó eredményével A DNFF áruló mesterkedésnek minősítette a csúcstalálkozót Washington — Nixon elnök hétfőn este Honoluluból megér­kezett a kaliforniai El Toróba, az amerikai tengerészgyalogo­sok légitámaszpontjára. Az éj­szakát a támaszponttól nem messze levő birtokán töltötte. Útját megszakítva Pearl Harbor­ban tárgyalt Charles Bonesteel tábornokkal, a koreai ENSZ­csapatok főparancsnokával és John McCaine tengernaggyal, a csendes-óceáni amerikai csapa­tok főparancsnokával. Nixon kíséretének egyik tagja a ta­nácskozás után közölte az AFP tudósítójával: Nixon hangsú­lyozta a két tábornok előtt, hogy a Pueblo-ügyben és a EC 121-es kémrepülőgép lelövésé­vel kapcsolatban hozott dönté­sei továbbra is érvényben van­nak. Kijelentette, hogy egy újabb amerikai—észak-koreai incidens esetén nagyon szigorú intézkedéseket hoznak majd. Laird amerikai hadügyminisz­ter a Midway-szigeti találkozó­ról már hétfőn este visszaérke­zett a fővárosba, és egy rögtön­zött sajtóértekezleten azt a re­ményét fejezte ki, hogy a Nixon által bejelentett 25 000-es lét­számnál nagyobb mértékben is csökkenthetik a Dél-Vietnam­ban harcoló amerikai katonák számát, „rendszeres időközök­ben" az augusztusi határidő után. A saigoni kormánykörök a Figaro tudósítójának állítása szerint elégedettek a találkozó eredményével. A kiadott közle­ményben három olyan kitétel is van, amely Saigonban derűlá­tást vált ki. Az amerikaiak meg­erősítették, hogy feltétel nél­kül támogatják Thieu rendsze­rét, biztosították a saigoni ve­zetőket, hogy nem követelik koalíciós kormány megalakítá­sát és ezenkívül az Egyesült Ál­lamok nagyon szigorú feltéte­lekhez köti csapatai kivonását. A kormánykörökön kívül ezt a derűlátást bizonyos csalódott­ság kíséri — állapítja meg a Figaro. A vietnami háborút ellenző amerikai üzletemberek egy csoportjának nevében a képvi­selőháznak a katonai hitelek­kel foglalkozó albizottságában felszólalt Sinclair Armstrong New York-i bankár és követel­te, hogy a vietnami háború cél­jaira szánt hitelek összegét azonnal csökkentsék a felére. Hangsúlyozta, hogy a vtetnaml háború kiadásai máris infláció­ba sodorták az Egyesült Álla­mokat. A DNFF rádiója keddi adásá­ban Nixon és Thieu csúcstalál­kozóját áruló mesterkedésnek minősítette és hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államoknak ki kell vonnia összes katonáját Dél-Vietnamból anélkül, hogy azt bármiféle feltételekhez köt­nék. A rádió hangsúlyozza, hogy amikor az amerikai koc­mány a saigoni rendszer had­seregére az eddiginél nagyobb felelősséget bíz a háborúban, a vietnami néppel fizetteti meg az amerikai agressziót. A saigoni amerikai katonM parancsnokság szóvivőjének keddi bejelentése szerint a dél­vietnami felszabadító hadsereg a legutóbbi 24 óra alatt a tü­zérségi támadások egész soro­zatát intézte, összesen 34 cél­pont ellen. A legnagyobb mére­tű támadások egyike a Saigon­tól 30 kilométernyire keletre fekvő Bien Hoa-i nagy légitá­maszpont ellen irányult, amely­re 11 rakéta csapódott be. Az amerikai B-52-es bombázógépek keddre virradó éjjel nyolc be­vetésben támadták a szabadság­harcosok feltételezett állásait Hétfőn délután pilóta nélküli amerikai kémrepülőgép hatolt Hanoi légiterébe. A VDK fővá­rosának légvédelme a repülőgé­pet megsemmisítette. Párizs — A DNFF párizsi kül­döttségének szóvivője közölte, hogy Dél-Vietnam felszabadított területein ideiglenes forradalmi kormány alakult. A kormány, amelyben több hazafias szerve­zet helyet kapott, az amerikai agresszió elleni harcot irányít­ja. A francia elnökjelöltek ellenfele: a tartózkodás Párizs — A L'Humaníté keddi számának vezércikkében René Andrieu, a Szocialista Párt va­sárnapi állásfoglalásának „kü­lönös logikáját" bírálja. A Szo­cialista Párt ugyanis elutasított minden centrista megoldást, minden olyan kísérletet, amely valamiféle harmadik utat kíván­na igénybe venni, és késznek mutatkozott, hogy „az őszinte­ség és a világosság jegyében keresse egy baloldalt egységpo­Ittika lehetőségét". Ehhez csak gratulálhatunk, — írja Andrieu — de akkor ilyen körülmények kőzött vajon miért utasították el a baloldal egy­ségjelölését. Egymás heves bírálatán kívül továbbra is a szavazástól való tartózkodás elleni küzdelem áll mindkét francia elnökjelölt kampányának középpontjában. Alain Poher hétfőn Dijonban, Lyonban és Marseille-ben tar­tott gyűlést. Ez utóbbi városban Gaston Defferre szocialista pol­gármester fogadta, akivel a gyűlés színe előtt, régi harcos­társaknak mondották egymást Georges Pompidou, aki már az első forduló előtt bejárta az országnak mind a 21 körzetét, hétfőn Saint-Quentinben tartott nagygyűlést. A két elnökjelöltön kívül több lap és szervezet is harcba in­dult a szavazástól való tartóz­kodás ellen, amely a kommu­nista párt erősödő kampánya következtében mindinkább tért hódít a baloldali szavazók köré­ben. Sorozatos összetűzések a Szuezi-csatorna térségében Tel-Aviv — A hétfői nap fo­lyamán a Szuezi-csatorna térsé­gében ismét tüzérségi párbajra került sor az egyiptomi és iz­raeli erők között. Az izraeli ka­tonai szóvivő szerint az egyip­tomi tüzérség nem okozott je­lentősebb károkat. A tegnapi nap folyamán mintegy öt óra hosszat tartó összecsapásra ke­rült sor a Szuezi-csatománál. FOCK JENŐ CSEHSZLOVÁKIAI LÁTOGATÁSÁRÓL Budapest — Kedden a ma­gyarországi lapok első oldalán Fock Jenő magyar miniszterel­nök jelentését közlik a Magyar Népköztársaság kormányának adott csehszlovákiai utazásáról. A közlemény hangsúlyozza, hogy a tárgyalások kifejezték a teljes nézetazonosságot. Mind­két ország kormányelnöke an­nak a véleménynek adott han­got, hogy megvannak a lehető­ségei a kölcsönös kapcsolatok elmélyítésének. Különösen nagy hangsúlyt kapott a kulturális együttműködés bővítése, amely­lyel a legközelebbi időben a kulturális ügyekkel foglalkozó munkacsoport foglalkozik majd. A magyar kormány egyetértés­sel fogadta a miniszterelnök tá­jékoztatását, s megállapította, hogy Fock Jenő látogatása hoz­zájárult a két szomszédos or­szág közötti baráti kapcsolatok elmélyítéséhez. A kormány fel­hívta az érdekelt minisztériu­mokat, hogy a miniszterelnök tájékoztatója alapján tanulmá­nyozzák a felvetődött Javaslato­kat és tegyenek lépéseket meg­valósításukra. A kairól szóvivő szerint az egyiptomi erők több berendezé­sét megsemmisítették London — Golda Meir izraeli miniszterelnök, akit Wilson nem hajlandó hivatalosan fo­gadni, mert félti Anglia érde­keltségeit az arab országokban, szerdán mégis Londonba érke­zik. Látogatásának ürügye a Szocialista Internacionálé Jú­nius 10-án Eastbourna városá­ban kezdődő konferenciája, de angol sajtőkörökben méltán keltett feltűnést, hogy Golda Meir asszony öt nappal az érte­kezlet előtt érkezik Londonba. A Daily Mirror szerint sem Wilson, sem Nixon nem hajlan­dó meghívni Golda Meirt a Je­lenlegi helyzetben, amikor a közel-keleti kérdésben négyha­talmi tárgyalások folynak. A meghívás hiánya annál kelle­metlenebb Izrael számára, mi­vel Husszein jordániai királyt' Wilson többször fogadta az utóbbi Időben. Meir asszony ,fiejön a hátsó aftón, amikor a főkaput becsapták az arra előtt" — írja a Daily Ml-ror.

Next

/
Thumbnails
Contents