Új Szó, 1969. június (22. évfolyam, 127-151. szám)

1969-06-11 / 135. szám, szerda

A FŐISKOLAI FELVÉTELI VIZSGÁK ELŐ I ľ A NAGY ERŐPRÓBA... Egyesek még gyürkőznek az érettségi tételekkel, hogy a zöld asztal mellett számot adjanak tudásukról, de vannak, akik már hivatalosan is érettekké váltak s a jól végzett munka felszabadult örömét élvezik. Ez a felszabadultság azonban csak időleges, mert az érettséget igazoló bizonyítvány megszerzésével ugyan túljutottak az izgalmakon, az érettségi vizs gával lezárult életútjuk egy szakasza, ám a továbbtanulók számára az igazi drukk, a nagy erőpróba csak ezután következik... Milyenek az esélyeik? Felveszik-e őket oda, ahová jelentkeztek? A felvételik előtt, a várakozás időszakában ezek a kérdések heteken át izgalomban tartják a főiskolára pályázókat. A magyar tannyelvű középiskolák növendékei talán még fokozottabb mértékben drukkolnak, hiszen aggodalommal gondolnak arra, nem kerülnek-e hátrányosabb helyzetbe, s a vizsgán nem lesznek-e nyelvi nehézségeik. Az esetleges aggályok és kételyek eloszlatása, s a bizonytalankodók megnyugtatása érdekében ellátogattunk néhány főiskolára és az egyetemi karok dekanátusaira, hogy tájékoztathassuk az érettségizőket a felvételi vizsgák feltételeiről és a követelményekről. MI OJSAG AZ ORVOSIN? A pozsonyi Komenský Egyetem orvostudományi karára öszszesen 1082-en jelentkeztek. Ebből az általános orvosira 772, a fogorvosira 171, a gyermekorvosira pedig 139 diák pályázik. A korábbi évekhez hasonlóan a keretszámok és a jelentkezők száma közt az idén ls nagy az aránytalanság. Az általános orvosin ugyanis csak 160, a fogorvosin 130, a gyermekorvosin pedig 70 jelentkező nyerhet felvételt. Dr. JURAJ KO LESAR docens tájékoztatása szerint a felvételi vizsgák június 23 és július 1 között lesznek azok számára, akik az I. számú jelentkezési kérvényüket.az orvostudományi egyetemre adták be. A „II. számú pályázók" július 7-én tesznek felvételi vizs gát. A dékán döntése értelmében minden pályázó három tantárgyból: biológiából, kémiából és fizikából vizsgázik, mégpedig írásbeli és szóbeli felvételi vizsgát tesz. A felvételi vizsga anyaga az általános középiskolai ismereteket öleli fel. Az írásbeli vizsga didaktikus tesztek formájában lesz, ami azt jelenti, hogy a diáknak az egyes kérdésekre nem kell írásban válaszolnia, hanem a mintegy 40—60 kérdést, illetve különféle válaszokat tartalmozó teszten a helyes feleletet kell megjelölnie. A szóbeli vizsgára az Írásbelit követően kerül sor. Az iskola dekanátusa a legmesszebbmenően a jelentkezők segítségére akar lenni, ezért már hetekkel ezelőtt minden pályázónak megküldte a felvételi vizsgaanyag támpontjait. A •középiskolai tananyag témaköreit és különféle anyagrészeit tartalmazó vázlat a továbbtanulóknak útmutatást nyújt, viszont a magyar tannyelvű iskolák növendékei számára az egyes szakkifejezések elsajátítása, a hézagok pótlása szempontjából ls nagyon célszerű. A követelmények értelmében ugyanis a szakkifejezéseket elég szlovákul tudni, a latin nyelv ismerete nem feltétlenül szükséges. A felvételi vizsga sikere kizárólag a diák tudásától, felké szültségétől függ. Az értékelésnél figyelembe veszik az érettségi bizonyítvány érdemjegyeit is. ám a pályázók kiválasztásánál döntő szerepe van a pontszámnak, amelyet a Jelölt elér. A KOMENSKÝ EGYETEM BÖLCSÉSZKARÁRA pályázók száma is messze meghaladja a felvételi lehetőségeket. Az orvostudományi egyetemhez hasonlóan általában Itt ls négy-, ötszörös a túljelentkezés. Az elkövetkező tanévben a bölcsészkaron csak 400 diák kezdheti el egyetemi tanulmányait, holott a jelentkezők száma 1944. Beszélgetésünk során Dr. FRANTIŠEK VARTÍK professzor érdekességképpen megemlít néhány „divatos" szakot, ahol a Jelentkező és a felvehető tanulók közti arány különösen szembeötlő. Például pszichológiára összesen 280-an jelentkeztek, míg a keretszám csak 30, újságírói szakra 72 dl fik pályázik, felvételt azonban csak 13 nyerhet, szociológiára 82-en kérték felvételüket, viszont csak 17 tanuló vehető fel, néprajzra 45-en szeretnének bejutni, a felvétel azonban csak 4 számára válik lehetővé, esztétikai nevelésre 95 érettségiző pályázik, ide viszont csak 13-an kerülhetnek be. Örvendetes tény, hogy egyre nő a tanulás iránti érdeklődés, de elgondolkoztató, hány jelölt jut majd be a felsőbbfokú intézetekbe s hely hiányában hányat utasítanak el. A helyszűke a szó szoros értelmében azt jelenti, hogy nincs hely a tantermekben, laboratóriumokban, diákotthonokban: A főiskolai felvételi vizsgákról folytatott beszélgetésünk során a legtöbb tanár azon az állásponton volt, hogy a középiskolát jelesen végzett pályázókat mindenképpen fel kellene venni az első évfolyamba. A szükséges szelekciót az első évfolyam végén kellene elvégezni s a létszámot a vizsgák eredményei alapján kellene a megengedettre szabályozni. Az ilyen és ehhez hasonló elképzelések kétségkívül az igazságosságra törekszenek, s a diá kok közti egységes konkurrenciát és rivalitást eredményeznének, ám ez az álláspont az adott helyzetben keresztülvihetetlen. A főiskolai felvételi vizsgarendszer új koncepciójának a bevezetését, mely — a korábbi évek gyakorlatától eltérően — a lehetőségek figyelembe vételével a legnagyobb demokratizmusra éš tárgyilagosságra törekszik, még így is pozitívumként könyvelhetjük el. (Ennek eredményeként minden érettségiző ez évben két egyenértékű jelentkezési ívet adhatott be.) A bölcsészkaron a római egyessel megjelölt jelentkező ívek tulajdonosai június 23—28 között, a római kettessel ellátott ív kérelmezői pedig július -1-én és 2-án tehetik le a felvételi vizsgát. Minden pályázó egyaránt köteles írásbeli és szóbeli vizsgát tenni két tantárgyból, éspedig abból, amelyre jelentkezett. A felvételi anyaga — mellyel a jelöltek időben megismerkedhettek — kizárólag a középiskola tananyagát tartalmazza. Szükségesnek tartjuk megjegyezni, hogy az írás beli vizsga kérdés-felelet, illetve tesztezés, az idegen nyelvet választó jelöltek esetében tollbamondás, fordítás és tartalomleírás formájában történik. A felvételi vizsga elsősorban a tárgyi tudásra, a helyes ítélőképességre és problémalátásra, logikus gondolkodásra összpontosul. TERMÉSZETTUDOMÁNYI KARÁN KECSEGTETŐBB A HELYZET. Az 1197 jelentkező közül öszszsesen 600 diák kerülhet be az egyetemre. Igaz, egyes kombinációkat itt is megrohamoztak, de akad olyan szak is, amelyen a jelentkezők száma nem fedi a keretszámot. Míg biológiakémia szakra 274 érettségiző jelentkezett (csak 45 vehető fel), biológia-földrajzra meg 149-em pályáznak (csak 23 tanuló kerülhet bel), addig a matematikára pályázók száma nem éri el csak a 62-t (az irányszám pedig 130), fizikára Is mindössze 67 diák kérte felvételét, holott 80 a megengedett Irányszám. Ogy látszik, a középiskolások többsége még mindig abban a tévhitben él, hogy a biológia egyike a legkönnyebb tantárgyaknak. Hogy mennyire tévednek, azt majd a felvételi vizsgán látják meg — ezzel kezdte a felvilágosítást Dr. ĽUDOVÍT PASTÝRIK professzor. Tájékoztatása szerint a felvételi vizsgák június 24—26 közt (az I. számú kérvény tulajdonosai számára), Illetve július 1-én (a 11. számú kérvényezők számára) zajlanak le. A kar pedagógusai felelősségük teljes tudatában s az objektivitásra törekedve arra a megállapodásra jutottak, hogy az írásbeli vizsgáknál mindvégig megőrzik a teljes anonimitást. A külföldön szerzett tapasztalatok alapján ugyancsak ez az eljárás bizonyult a legcélszerűbbnek. A kérdéseket és teszteket magába foglaló írásbeli vizsga a szakismeretek és az érdeklődés megállapítására irányul. Feltételezhető, hogy sikeres írásbeli esetén a pályázó már szóbeli vizsgát nem tesz, ám ha az érettségi bizonyítvány érdemjegyei és az írásbelin szerzett pontszámok értéke közt nagy az eltérés, a jelölttől szóbeli vizsgát is követelnek. Azok a tanulók, akik kitűnően érettségiztek, s olyan szakot választottak, ahol a jelentkezők száma nem haladta meig a felvehető diákok számát, feltehetőleg írásbeli vizsgát sem tesznek. A követelmények egyébként a természettudományi karon sem nagyobbak mint másutt. A felvételi anyaga is itt a középiskola tananyagát öleli fel (a természettudományi tantárgyak anyagát). A jelentkezők itt sincsenek megrövidítve, hiszen már hetekkel ezelőtt kézhez kapták az „útmutatást", vagyis a vizsgatételeket. A SZLOVÁK MŰSZAKI FŐISKOLÁN továbbtanulni szándékozók számára sem kilátástalan a helyzet. A 2938 jelentkező közül ugyanis 2140 nyerhet felvételt. MAGDALÉNA PIATKOVSKÁ, a tanulmányi osztály vezetőjének tájékoztatása szerint a keretszámok, illetve a pályázók megoszlása a következőképpen alakul: gépészet 600—564; elektrotechnika 520—818; építészet 520—850; vegyészet 500—706. Ezenkívül mintegy 250 szlovákiai érettségiző a Cseh Műegyetemen is kérheti felvételét. A felvételi vizsgákra — akárcsak a többi főiskolán — szintén június végén, illetve július elején kerül sor. Az érdekelteket az időpontról 14 nappal a felvételit megelőzően írásban értesítik. A jelöltek természettudományi tantárgyakból (matematika, fizika, kémia) felvételiznek. A KÖZGAZDASÁGI FŐISKOLÁRA csaknem háromszoros a túljelentkezés. Az iskola négy ágazatán (népgazdaság, szakágazati ökonomika, kereskedelem, irányítás) 1800 érettségiző szeretne továbbtanulni. Az irányszám azonban csak 600 tanulóval számol. JAN BAHIDSKY, a tanulmányi osztály vezetője elmondta, hogy a felvételi vizsgák június 25-én és 26-án, valamint július 7-én lesznek. Minden pályázó matematikából, földrajzból és történelemből tesz írásbeli vizsgát, didaktikus tesztek formájában. Az aránylag könnyű kérdések (egy-egy tantárgyból általában 20, matematikából 10 egyszerű piélda) a középiskolai ismeretekre szorítkoznak. A matematikai feladatok megoldásánál természetesen a gyorsaságot is figyelembe veszik. Az írásbeli munka (anonim) értékelése pontozással és lyukkártyák segítségével történik. Azok a növendékek, akik az írásbelin sikertelenül szerepeltek, viszont az érettségi bizonyítványuk jó, szóbeli vizsgára ls mennek. • ENNYIT TEHÁT a felvételi vizsgákkal kapcsolatos tudnivalókról. Útravalóul azonban mindenképpen szeretnénk felhívni a pályázók figyelmét arra, hogy a főiskolai felvételin nem követelnek mást, mint amire a középiskola felkészít. Az ismeretek és a tudás a mindenható. Tehát feltétlenül meg kell cáfolni azt a hldelmet, miszerint a magyar Iskolák tanulói az esetleges nyelvi nehézségek miatt kellő mértékben nem érvényesülnének. A megkérdezett pedagógusok egybehangzó véleménye szerint a magyar iskola nem jelent hátrányt... A sorsdöntő lépés a pályázó tudásán múlik. TÜLGYESSY MÁRIA Pr agai Ta vasz 1969 Az 1969. évi Prágai Tavasz utolsó hetét, fiz interpretációs művészet csúcseredményei gazdagították. Az első helyen a Berlini Filharmonikusok érdemelnek említést, akik az immár szinte legendás hírű Herbert von Karajan vezényletével két hangversenyt adtak. A zenekari muzsika hangtanilag legmagasabb színvonalán kiváló technikával adták elő Beethoven IV. szimfóniáját, Richard Straussnak Egy hősi élet című szimfóntkus költeményét, Brahms férfiasan átérzett B-dúr szimfóniáját. A modern zeneművek közül Karajan ez esetben Bartók Zene húros hangszerekre, ütőkre és celestára című alkotását választotta. Karajan az újságírók kíváncsiságát is kielégítette és sajtókonferencián a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott Prága zenei életéről, beszámolt a zenéhez, különösen a kortárs zenéhez fűződő viszonyáról és a legnemesebb muzsika térhódítását elősegíteni hivatott alapítmányról, amelynek célja, hogy művészi és tudományos módszerekkel kutassák a zenei interpretációt és versenyek rendezésével fedezzenek fel fiatal karmestereket. A berlini művészek egyébként Prágából Moszkvába és Leningrádba utaztak. Az ilyen, csak szuperlativuszokkal méltatható művészi teljesítmény után nehéz helyzetbe került a londoni szimfonikus zenekar, amely Rudolf Kemp vezényletével mutatkozott be és elsősorban Dvofák Oj világ szimfóniájával nyerte meg a prágai közönség tetszését. A sikert növelte az angol zene virtuóz tolmácsolása: Michael Tippett Little Music című vonószenekari művének, William Turner Walton brácsaversenyének (Frederick Riddle előadásában) bemutatása és Richard Strauss Oboaversenyének művészi előadása, amiért Dereck Wickens, a zenekar oboistája érdemel elismerést. Azonban az angol művészek a legnagyobb sikert Bruckner B-dúr szimfóniájának előadásával érték el. Nehéz helyzetben volt a Cseh Filharmónia is, mivel Dorátí Antal vendégkarmester betegség miatt lemondta az előadást. Ennek ellenére az együttes, a helyettesítő Karel Ančerl vezényletével, színvonalas teljesítményt nyújtott. Brahms zongoraversenyének sikerét fokozta Alexts Weissenberg bolgár származású amerikai zongoraművész bemutatkozása. Nem feledkezhetünk meg a Csehszlovák Rádió Szimfonikus Zenekarának hangversenyéről, amely B. Liška vezetésével és Sidney Harth angol hegedűművész közreműködésével (Dvofák hegedűversenyének kiváló előadáséval j aratott megérdemelt sikert. Busoni Arlecchinojának balett-szvitjét, Luigi Dallapiccola Dalok a fogságból (Canti di prigionia j korszerűen értelmezett zene- és énekkari művét adta elő a Prágai Szimfonikus Zenekar Alberto Erede olasz vendégkarmester vezényletével és a Csehszlovák Rádió Énekkarának közreműködésével. A másik prágai hangversenytermet fenntartották a szólisták és a kamarahangversenyek számára. Az énekesok közül Karel Berman, a prágai Nemzeti Színház baritonistája nemes művészettel előadott cseh dalai arattak sikert. Gérard Souzay francia baritonista francia és német dalokkal, különösen Faúré, Poulenc és Ravel műveivel nyerte meg a közönség tetszését. Nagy élményt jelentett Starker János magyar gordonkaművész teljesítménye, aki Menahem Pressler adekvát zongorakíséretével szinte egyedülálló művészettel, mély átéléssel és magabiztosan adta elő Couperin, Beethoven, Franck és Bach műveit, (különösen érdekes volt Franck hegedűszonátájának gordonkaváltozata) és az est csúcspontjának nevezhető Bohuslav Martin Változatok egy Rossini-témára című művének előadása. A kelet-európai kamarazenét kiválóan tolmácsolta a bukaresti Madrigál Együttes Martin Constantinescu vezetésével. A Szt. Miklós templom barokk falai között Palestrina műveit és bizánci énekműveket adtak elő, a modern román zenét pedig Anatol Vieru Éji jelenet című drámai madrigálja képviselte. A hagyományoknak megfelelően az idei műsorból sem hiányzott Beethoven IX. szimfóniája, a grandiózus humanitásnak, az emberi nem testvériségének nagyszerű ódája. Lovro von Matačič vendégrendező szintén megbetegedett, de a Cseh Filharmónia, a Cseh Énekkar és a Nemzeti Színház szólistái, jascha Horenstein neves külföldi karmester vezetésével, meggyőző erővel adták elő a halhatatlan művet. Többletként említhető, hogy Jascha Horenstein — aki első ízben szerepelt Prágában, holott a cseh zenének, különösen Janáček műveinek lelkes népszerűsítője — kénytelen volt nagyon rövid idő alatt előkészíteni a számára teljesen idegen együtteseket. Dr. KAMIL ŠLAPÁK A Szlovák Filharmónia évadzáró hangversenye Zenei májusunk és egyben zenei évadunk utolsó estjén a Szlovák Filharmónia érdekesen összeállított műsorral búcsúzott a bratislavai hangverseny közönségtől. Bevezetőül Roman Berger zenekari Szvitjének Musica Notturna című harmadik részével Ismerkedtünk meg. Majd Djurdfevka GakareviC jugoszláv énekesnő Dvofák mély érzéssel telített Bibliai dalait adta elő. A művésznő már nem ismeretlen nálunk. Hangja sűrű, tartalmas orgánum. Az előadott dalokat mindig belülről közelíti meg, ezért van tolmácsolásának emberi hitele. Művészete a közönséget ezúttal is meleg tapsra ragadta. A zenei „szenzációt" a műsor második fele nyújtotta. Sztravinszkij színpadi oratóriuma, az Oedipus Rex nem újdonság ugyan, de a bratislavai hangversenydobogón még nem kerttlt előadásra, tehát nálunk mégis bemutatónak számít. Az eredetileg opera-oratóriumnak készült mű szögét Szophoklész drámája nyomán jean Cocteau Irta, jaen Danlélou pedig a zeneköltő kívánságára átültette latinra, mert Sztravinszkij szerint a latin nyelv érzékelteti legjobban az antik tragédia légkörét. A hallgatóságot az újabb oratóriumi művekben egyre gyakrabban alkalmazott narrátor tájékoztatja vázlatosan a történetről, és az eseményekhez a férfikar fűz észrevételeket. Sztravinszkij egyik életrajzírója szerint Oedipus király legendájának megzenésítése „a zene nyelvén idáig talán a leghívebben idézte fel a görög sorstragédiáknak a hajlíthatatlan végzet okozta nyomasztó, vigasztalan szellemét". Az Oedipus zene valóban az antik dráma légkörét idézi nagy elhihető erővel, nagysága amellett épp egyszerűségében rejlik, bár az események tragikuma helyenként mintha mégis súlyosabb volna a zenei kifejezés tragikumánál. Tény, hogy a változékony, mindig újat akaró Sztravinszkij ebben a műben megint új arculattal áll előttünk. Ladislav Slovák tolmácsolása mind értelmezés, mind kivitelezés szempontjából értékes teljesítmény volt. A Szlovák Filharmónia és a Filharmónia férfi énekkara méltán osztozott a sikerben. A narrátor szerepében Gustáv Valach egyensúlyt teremtett a beszélő tárgyilagossága és a természetes emberi együttérzés között. Őszinte elismerés Illeti az énekes szólistákat ls. Név szerint: Ivana Mixová, lvo žídek, Eduard Haken, Karel Berman, Antonín Zlesák, Zdenék Kroupa. Külön kell megemlékeznünk Ivana Mixováról, aki nagy ábrázoló erővel formálta a tragikus sorsú királyné alakját. A nagyszerű nyitókórus és a megrendítő epilógus mellett a király és Jokaste kettőse egyébként is a mű legszebb, legértékesebb részét képezi. HAVAS MÁRTA 1969. VI. 11.