Új Szó, 1969. június (22. évfolyam, 127-151. szám)

1969-06-10 / 134. szám, kedd

Az imperializmus elleni közös harcunkat nem akadályozhatják a nézeteltérések Leonyid Brezsnyev felszólalásig a kommunista és munkáspártok moszkvai értekezletén Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára az értekezlet szombati illésén elhangzott felszólalásában kifejezte meggyőződését, hogy a nemzetközi tanácskozásnak nagy szerepe lesz az imperializmus elleni harc részvevőinek alktlvlzálásában. Nagy figyelemmel hallgattuk végig az itt felszólalt elvtársak beszédeit, amelyekben érintették az imperialistaellenes harc sok fontos kérdését, Az SZKP Központi Bizottságától azt a megbízást kaptuk, hogy az értekezlet előtt álló legfőbb feladat szellemében fejtsük kl ezen a tanácskozáson pártunk álláspontját az utóbbi évek nemzetközi fejlődésének egyes problémáiról. Az imperializmus, mint társadalmi rendszer, a legfőbb akadály volt és maradt az emberiség történelmileg szükségszerű előrehaladásának útján, azon az úton, amely a szabadság, a béke és a demokrácia diadala felé vezet. A jelenkori imperializmus több fontos sajátossága azzal magyarázható, hogy kénytelen alkalmazkodni az új feltélelekhez, a két rendszer párviadalának feltételeihez. A nemzetközi kommunista mozgalom egyik legfontosabb feladata az, hogy a néptömegek békéért vívott küzdelmét vezesse, s ennek a feladatnak a jelentősége napjainkban nemcsak hogy nem csökken, hanem szüntelenül növekszik. Véleményünk szerint óriási hiba volna alábecsülni az impertalizmus által, mindenekelőtt a világreakció fő ereje, az ame ríkat imperializmus által támasztott háborús veszélyt. Az emberek millióinak meg kall érteniük, mit jelent az emberiség számára a háborúk kirobbantásának imperialista politikája, az agresszív tömbök létezése, a kialakult államhatárok revízióját célzó Irányvonal, a szocialista országok és a fiatal nemzeti államokban kialakult haladó rendszerek elleni •J * aknamunka. Arra kell törekednünk, hogy a népek ne csak megértsék ennek az Imperialista politikának a rendkívüli veszélyét, hanem meg ls sokszorozzák erőfeszítéseiket abban a harcban, amely az imperializmus agresszív tervelnek meghiúsításáért folyik. Az új világháború kirobbantásának veszélye ellen folyó harc legfontosabb formája az agreszszorok cselekményeire valő kollektív visszavágás megszervezése azokban az esetekben, amikor a világnak egyik vagy másik térségében háborús kalandokba bocsátkoznak. Kiemelkedő példája ennek a módszernek az a méltó válasz, amelyben az Egyesült Államok vietnami agressziója részesült. Ez szemléletesen bizonyltja, hogy ha a különböző országok kommunistái egyazon irányban tevékenykednek és aktív harcra mozgósítják a széles néptömegeket, az Imperializmus agresszív cselekedetei eleve kudarcra vannak ítélve. A szociális fa világrendszer helyzete A szocialista világrendszer a vezető forradalmi erő és Q.z tmpertaltstaellenes mozgalom támasza. Elsőrendű fontosságú probléma, hogy erősítsük a szocialista államok egységét. Feltétlen látnunk kell, hogy a meglevő nehézségek ellenére tovább folyik a szocialista országok egységes konszolidációja, az a lolyamat, amely konkrét formában megnyilvánul a szocialista országok sokoldalú együttműködésében. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsához tartozó országok nemzeti jövedelme a legutóbbi tíz esztendő alatt 93 százalékkal növekedett, ugyanezen idő alatt a fejlett kapitalista államokban a nemzeti jövedelem csak 63 százalékkal lett magasabb. Egyidejűleg mind elmélyültebbé és egyre tökéletesebbé válik a szocialista országok gazdasági együttműködése. Emellett ezen a területen ls csakúgy, mint az egyes országok népgazdasági fejlődésének területén, a jő hangsúly a dolog minőségi oldalára, a társadalmi termelés és a gazdasági kapcsolatok hatékonyságának emelésére tevődik. Ezt a feladatot hivatottak teljesíteni az európai szocialista országokban most folyó gazdasági reformok. Ezeket a célokat szolgálja a szocialista integráció további fejlődésének komplex és hosszú lejáratú programja ls, amelynek alapvető irányait a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának nemrég Moszkvában megtartott rendkívüli ülésszaka határozta meg. Még sokat kell dolgoznunk, hogy teljesítsük ezeket a határozatokat, de helyes úton járunk — mondotta a szónok. — Az imperialistaellenes harc fontos tényezője a szocialista országok külpolitikai együttműködése — folytatta Brezsnyev. — Külön ls meg kell említenünk azt a tevékenységet, amely ezzel kapcsolatban a Varsói Szerződés Szervezete, a szocializmus és a béke védelmének e fontos eszköze keretein belül folyik. A szocialista országok harca az imperializmus ellen nemcsak gazdasági és eszmei-polltikal harc. Az imperializmus, amely természeténél fogva agresszív volt és az is marad, szüntelenül növeli hadigépezetét, és — mint azt a vietnami események is megmutatták — kész mozgásba hozni ezt a gépezetet. A szocialista vívmányok védelméhez erőre is szükségünk van, mégpedig nem kis erőre. Ez az oka annak, hogy az SZKP, a többi testvérpárthoz hasonlóan, szüntelenül gondoskodik a szocialista államok védelmi erejének szakadatlan növekedéséről, szoros együttműködésükről a védelem terQIetén. A szocialista államok közötti sokoldalú együttműködés fejlődésének magva. összetartó alapja a kormányon levő kommunista pártok közötti aktív kapcsolat. Az utóbbi években pártjaink vezetőségei közölt operatívabbá, elvtársibbá, és célratörőbbé váltak a kapcsolatok. Gyakorlatilag minden, valamennyire is lényeges, közös érdeklődésre számot tartó problémát kollektíván vitatunk meg. Támogatjuk és támogatni fogjuk azokat a barátainkat a szocialista országokból, akik A szocialista fejlődés törvényszerűségei A világszocializmus sikerei vitathatatlanok. Ugyanakkor ismeretes, hogy a szocialista világrendszer fejlődésében akadnak nehézségek is — mutatott rá Brezsnyev. — Az SZKP, amelynek elsőként kellett bejárnia a szocializmushoz vezető utat, saját tapasztalatából jól tudja, hogy ez az út nem könynyű. Hiszen olyan évszázados hagyományok gyökeres kiirtásáról van szó, amelyek valamennyi osztály és társadalmi csoport érdekeit érintették, a társadalmi viszonyok merőben új típusának megteremtéséről, új módon gondolkodó és új világnézetű emberek klneveléséröl. Ha pedig az államközi viszonyokat vesszük szemügyre, ezen a téren mindenekelőtt az évszázadok folyamán kialakult nemzeti széthúzás és bizalmatlanság leküzdéséről van szó. Mindazonáltal nem elég a szocialista építéssel és a szocialista országok közötti új kapcsolatok kialakításával összefüggő folyamat objektív bonyolultságára utalni. Több nehézség szoros kapcsolatban van az Imperializmusnak azzal a törekvésével, hogy gazdasági, politikai és ideológiai nyomást gyakoroljon a szocialista világra. Es ott, ahol lanyhul az éberség, ahol a kommunisták lebecsülik a társadalmi jelenségek osztályszempontú megközelítésének fontosságát, ezeken a helyeken az imperialista mesterkedések bizonyos eredményekkel járnak: aktivizálódnak a jobboldali opportunista, sőt a leplezetlenül antiszocialista elemek, erősödnek a nacionalista érzelmek. A szocialista fejlődés általános elveit azonban nem tehette és teheti érvénytelenné semmiféle nehézség, amely a szocialista építés útján az egyik vagy másik országban előadódik. A politikai harc minden tapasztalata újra és újra azt bizonyltja, hogy a szocialista orszáták tevékenységétől sok tekintetben függ majd a világfejlődés a XX. század utolsó harmadában. Feltétlenül látnunk kell, hogy napjainkban mindjobban megérnek nemcsak az anyagt, hanem a társadalmipolitikai feltételek Is ahhoz, hogy a kapitalizmust forradalmi úton felváltsa az új társadalmi rend, megérnek a szocialista forradalom feltételei Az imperialistaellenes világfront egyik fontos és aktív osztagának nevezte Brezsnyev a nemzeti és társadalmi felszabadulás ügyének harcosait, az ázsiai és afrikai országokban. A kommunisták e fiatal országoknak nyújtott segítségüket és támogatásukat nemzetközi politikájuk egyik legfontosabb feladatának tekintik. Ily módon, ha reálisan akarjuk felmérni a jelenlegi világhelyzetet, ha össze akarjuk hasonlítani egyfelől az imperializmust, másfelől a vele szemben álló erők fejlődését, csak egy következtetésre juthatunk: a világfejlődés fő vonalát továbbra ts a forradalom és a szocializmus erőinek, a béke és a nemzett felszabadító motgalom erőinek aktivitása határozza meg. A kommunista mozgalom nehézségei bonyolult körülmények között tevékenykednek; a vietnami elvtársakat, akik már évek óta irányítják az amerikai agreszszorok ellen vívott történelmt harcot, a kubai kommunistákat, akik az amerikai impertalizmus által alkalmazott szüntelen diverzió, gazdasági blokád és politikai nyomás viszonyai közepette hősiesen építik a szocializmust, a Koreai Munkapártot, amely kénytelen visszaverni az amerikai imperialisták és szöuli bábjaik állandó provokációit. Változatlanul támogatjuk a német revánstörekvéseknek közvetlenül ellenálló Német Demokratikus Köztársaságot és szorosan együttműködünk vele. gok közötti testvéri kapcsolatok megszilárdítására irányuló irányzat győzelme, magának a szocialista rendszernek a fejlődése, elszakíthatatlanul öszszefügg a kommuntsta pártok vezető szerepének megszilárdulásával a szocializmus és a kommunizmus építésében. Pártunk nagyra becsüli azt az erélyes harcot, amelyet a testvéri országok kommunistái vívnak minden olyan kísérlet ellen, amely azt célozza, hogy meggyengítsék a kommunista pártok vezető szerepét, burzsoá irányzatú politikai liberalizmussal váltsák fel a szocialista demokráciát, fellazítsák a szocializmus állásalt. Leninisták módjára szilárdaknak kell lennünk a szocialista elvek megóvásában és megvédelmezésében, ez olyan tanulság, amelyre az élet tanít bennünket — mondotta Brezsnyev. — Fenntartás nélkül egyetértünk a tanácskozás fő dokumentumának azzal a tételével, hogy a szocialista rendszer tömörítésének fő iránya: a szocialista internacionalizmus alapelveinek szakadatlan érvényesítése, a szocialista államok nemzetközi és internacionalista feladatainak helyes összekapcsolása, az egymásnak nyújtott kölcsönös segítség és kölcsönös támogatás, az összes szocialista ország egyenjogúsága — szuverenitásuk és függetlenségük, a belügyeikbe való be nem avatkozás elveinek következetes megtartása mellett. Az imperialistaellenes harc egyik döntő frontszakasza magukban a kapitalista országokban húzódik — jelentette kl Brezsnyev. — Megmásíthatatlan tény, hogy a kapitalista világban éleződik az osztályharc. Az imperialistaellenes harc lehetőségeinek fokozódásával mind nagyobb szerepre tesznek szert a kommunista pártok, fokozódik a tömegek körében végzett munkájuk. A kommunlsVitathatatlanok azok a sikerek, amelyeket a kommunista pártok elértek —• mutatott rá ezután az SZKP Központi Bizottságának főtitkára. — Tanácskozásunk azonban joggal összpontosítja figyelmét a még megoldatlan feladatokra, az Imperialistaellenes harc új tehetőségeire, s az útjában álló nehézségekre. Mert ilyen nehézségek vannak ós egy részük összefügg fejlődésének bonyolult időszakát átélő mozgalmunk helyzetével. Mozgalmunk egyes láncszemeiben igen jelentősen megbomlott az egység. Egyes testvérpártok kudarcokat, sőt vereségeket szenvedtek el. E nehézségek különböző okokkal magyarázhatók — mondotta Brezsnyev. — Az egyik ok az, hogy korunk viszonyai között, amikor a szocializmus, az összes forradalmi erők nyomására összeroppannak a régi világ társadalmi támaszai, megnövekszik a burzsoázia ellenállása. — A kommuntsta mozgalom és az egész forradalmi mozgalom belülről való bomlasztásának törekvése napjainkban az impertalizmus osztálystratégiájának egyik legfontosabb tránya. A nehézségek másik oka az, hogy olyan emberek újabb millióit vonják be az aktív politikai tevékenységbe, akik különféle társadalmi rétegekhez tartoznak. Közülük sokan nagy adag forradalmi energiával, egyszersmind az őket foglalkoztató problémák megoldási módjairól alkotott meglehetősen bizonytalan elképzelésekkel kapcsolódnak be a politikába. Innen származnak a szélsőségek — a heves politikai robbanásoktői a politikai passzivitásig, a reformista illúzióktői az anarchista türelmetlenségig. Mindez bonyolítja a kommunista pártok tevékenységét, növeli feladataik számát és a gyakorlati munkájuk iránti követelmények mértékét. Nem mehetünk el szó nélkül a kommunista mozgalomban jelenleg fennálló nézeteltérések mellett, nem tehetünk úgy, mintha azok nem léteznének. Ezeket a nézeteltéréseket sok tekintetben a jobb- és „baloldali" színezetű revizionista hatásoknak a kommunista mozgalomba való beszivárgása okozta. És ezek a hatások egyáltalában nem csupán a „tiszta" elmélet területén tapasztalhatók — mondotta Brezsnyev. Osztjuk azoknak a testvérpártoknak a véleményét, amelyek határozataikban felhfvják a figyelmet az Ilyenfajta veszély ellen folytatandó erélyes harc szükségességére. A jobboldali opportunizmus a likvidátorok álláspontjának irányában való elcsúszást, a szocláldemokratlzmussal való kiegyezést Jelenti a politikában és az Ideológiában. A szocialista országokban a jobboldali opportunizmus eljut egészen a marxista—leninista párt vezető szerepének tagadásáig, ami a szocializmus által kivívott pozíciók feladásához, az antlszocialista erők előtti fegyverletételhez vezethet. A „baloldali" opportunisták ultraforradalmi frázisokba burkolózva kalandorcselekményekre ösztönzik a tömegeket, a pártot pedig olyan szektás útra terelik, amelyen megbénul képessége az imperializmus elleni harc részvevőinek összefogására. A marxizmus—lentntzmustól való jobboldali és „baloldalt" elhajlás, bármennyire különbözzék ts egymástól, végeredményben egyformán ártalmas következményekhez vezet: gyengíti a kommunista pártok harcképességét, aláaknázza a munkásosztály forradalmi pozícióit, és az Imperialistaellenes erők egységét. A „baloldali" és Jobboldali opportunizmus gyakori közös jellegzetessége a nacionalizmus Iránti engedékenység, néha pedig a közvetlen átmenet a nacionalista pozíciókba. Döbbenetes példája annak, hogy milyen kárt okozhat a kommunisták közös ügyének a marxizmus—leninizmustól valő eltávolodás, az Internacionalizmussal valő szakítás, a Kínai Kommunista Párt vezetőségének álláspontja. Őszintén szólva nemrég még nem állt szándékunkban ezt a kérdést érinteni a tanácskozáson. De az utóbbi Időben bekövetkezett események és mindenekelőtt a KKP IX. kongreszszusa által elfogadott határozatok jellege arra késztetnek bennünket, hogy foglalkozzunk velük. Oj helyzet keletkezett, amely súlyos negatív befolyást gyakorol az egész világhelyzetre és az antilmperlalista erők küzdelmének feltételeire. Nem feledkezünk meg arról, hogy a szovjet és a kínai nép alapvető érdekei megegyeznek Mindenekelőtt foglalkoznunk kell a kínai vezetőség politikájának nemzetközi változásaival. Annál is inkább fontos, hogy beszéljünk erről, mert a haladó közvélemény bizonyos része mindeddig hisz a jelenlegi kínai vezetőség forradalmi törekvésetben, hisz olyan kijelentéseiknek, hogy az imperializmus ellen harcolnak. Nem lehet lebecsülnünk azt a kárt, amelyet Peking szakadár tevékenysége okoz. Az utóbbi Időszak osztályütközeteinek tapasztalatai megmutatták, milyen nagy kárt okoz a munkásosztály, az összes dolgozók szervezett harcának Peking tevékenysége, amellyel a dolgozókat a kalandorkodás útjára próbálja téríteni. A kommunista mozgalmon belüli hegemóniáért, a marxista—leninista pártok ellen folyó harc elválaszthatatlanul összekapcsolódik a jelenlegi pekingi vezetőség nagyhatalmi törekvé(Folytatás a 4. oldalon) i