Új Szó, 1969. június (22. évfolyam, 127-151. szám)

1969-06-10 / 134. szám, kedd

SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Világ prolétárjaij egyesüljetek! 1969. június 10. j KEDD BRATISLAVA • XXII. ÉVFOLYAM 134. szám Ára 50 fillér Az elvtársi véleménycsere légkörében Folytatja munkálat a kommunista vílagértekezlet Józef Cyrankiewicz lengyel miniszterelnök baráti látogatásra hazánkba érkezett Megkezdődtek a csehszlovák—lengyel tárgyalások J. CYRANKIEWICZ ÉS O. CERNlK MINISZTERELNÖKÖK SZEMLÉT TARTANAK A .DÍSZSZÁZAD FELETT. (Telefoto: CSTK) (CSTK) — Oldfich Cerník szövetségi miniszterelnök meghívására tegnap Prágába érkezett Józef Cyrankiewicz, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. A lengyel kormányfő és kísérete néhány napi baráti látogatást tesz Csehszlovákiában. Józef Cyrankiewiczet és feleségét, valamint kíséretét Oldfich Cerník, a CSSZSZK miniszterelnöke és neje, dr. Samuel Falían, a CSSZSZK miniszterelnök-helyettese, Ыаnislav Rázl, a CSSZK miniszterelnöke, dr. Peter Colotka, az SZSZK miniszterelnöke, dr. Cestmír Císaf, a Cseh Nemzeti Tanács elnöke, Jón Marko, a CSSZSZK külügyminsztere és más vezetők fogadták a ruzynëi repülőtéren. Jelen volt Wlodzimierz Janiurek, a Lengyel Népköztársaság csehszlovákiai nagykövete is. A két államhimnusz elhangzása után Józef Cyrankiewicz Oldfich Cerník kíséretében szemlét tartott a repülőtéren felsorakozott díszszázad fölött. A lengyel miniszterelnök és kísérete délután Václav Pleskotnak, a Külügyminisztérium államtitkárának kíséretében a Vítkov-liegyre hajtatott, ahol megkoszorúzta az Ismeretlen Katona sírját. (Folytatás a 2. oldalon) A helyzet rendezése érdekében A két nemzeti kormány közös tárgyalása Moszkva — A második munkahetébe lépett a kommunista és munkáspártok moszkvai tanácskozása, amikor hétfő reggel, kevéssel 10 óra előtt 75 párt küldöttsége elfoglalta helyét, a György-terembeli hoszszú asztalok mellett és megkezdte 6. munkaülését. A tegnapi ülésen Jakob Lechleiter, a Svájci Munkapárt küldöttségének vezetője, a Központi Bizottság irányító bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára elnökölt. Elsőként Gerhard Danelius, Nyugat-Berlin Szocialista Egységpártja küldöttségének vezetője szólalt fel, majd Walter Ulbricht, az NSZEP Központi Bizottságának első titkára, az NDK Államtanácsának elnöke, Larbi Buhali, az Algériai Szocialista Élcsapat Párt Központi Vezetőségének tagja és Uicolae Ceausescu, az RKP Központi Bizottságának főtitkáAz alábbiakban ismertetjük azokat a csütörtökön, pénteken, illetve szombaton elhangzott felszólalásokat, melyeket a korai lapzárta miatt eddig nem közölhettünk. Jésus Faria, a Venezuelai Kommunista Párt küldöttségének vezetője az elvtársi szellemben folyó őszinte ideológiai vita szükségességét hangoztatta. Hangsúlyozta, hogy a kommunista mozgalomnak szüksége van az imperialistaellenes harc platformjára. Ennek a platformnak az alapja csakis a különböző viszonyok között, a közös ellenség ellen harcoló kommunisták akcióegysége lehet. A továbbiakban kijelentette: a kommunista pártok nemzeti és nemzetközi felelőssége egy és oszthatatlan. A marxisták—leninisták a hazafiságot elválaszthatatlanul összekapcsolják a proletár internacionalizmussal, s egyaránt elutasítják mind a nacionalista szűklátókörűséget, mind pedig a nemzeti sajátosságok lebecsülését. ra, a román államtanács elnöke emelkedett szólásra. Ceausescu beszéde után az ülést félbeszakították, majd délután a küldöttek újból összeültek. Zárt ajtók mögött folyik ugyan az értekezlet, de a vita, a vélemények kifejtése nyílt, őszinte légkörben történik, a szónokokat sem időben, sem mondanivalójukban nein korlátozzák. Messzemenően demokratikus maga a tanácskozás, ugyanúgy, mint a közvélemény, a sajtó tájékoztatása az elhangzó beszédekről. Tartalmi vonatkozásban a tanácskozáson az akcióegység problémái közül előtérbe került az akcióegység ellenfeleinek leleplezése, elszigetelődésük felvázolása. Természetesen elsősorban a nagy pártok képviselőinek felszólalásait kísérik figyelemmel, de élénk az érdeklődés a kisebb pártok képviselőinek beszédei iránt is. A mozgalmon belül támadt ellentétekkel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az igazi kommunisták között mindig meg lehet találni a módot a közös munkára, ami annál Is fontosabb, mivel az imperializmus kiaknázza a polemikus vitákat. A. Saarinen, a Finn Kommunista Párt főtitkára hangsúlyozta, hogy a finn kommunisták nagyon fontosnak tartották az értekezlet összehívását, mivel véleményük szerint égető szükség van a nemzetközi helyzet közös megvizsgálására és értékelésére. A párt véleménye szerint tisztázni kell a testvérpártok közötti nézeteltéréseknek, valamint ezek okainak igazi jellegét és tartalmát, egyetértésre kell törekedni a lényeges, az alapvető kérdésekben. A finn delegáció vezetője közölte, hogy a Finn KP alapjában véve egyetért az előkészítő bizottság márciusi Ülésszaka után a pártok központi bizottságainak megküldött okmánytervezetekkel. Befejezésül hangsúlyozta, hogy a Finn KP helyesli a finn kormánynak az európai biztonsági értekezlet összehívására tett kezdeményező lépéseit. Wladyslaw Gomulka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára bevezetőben leszögezte, hogy a LEMP küldöttsége teljes egyetértéssel támogatja az előkészítő bizottság által kollektíván kidolgozott dokumentumok tervezetét. A háború és béke kérdése továbbra is korunk legfontosabb problémája — hangoztatta Gomulka. A szocialista országok az imperializmus által rájuk kényszerített fegyverkezési hajsza következtében minden szükséges intézkedést megtesznek, hogy erősítsék a szocialista világ védelmi erejét. Egyidejűleg a béke védelmének és a minden állammal — függetlenül társadalmi rendszerüktől — való békés kapcsolatok következetes politikáját folytatják. Az új világháború elkerülhetetlenségéről szóló tétel elméletileg hamis és politikailag hiábavaló. A világháború perspektívájával való megbékélés a jelenlegi feltételek között lényegében azt fejezné ki, hogy nem bízunk a szocialista rendszer erejében. Különösen fontos feladatok várnak az európai kommunista mozgalomra — mondotta. Az Európára vonatkozó programban a fő helyet az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtésének kell elfoglalnia. A sajátos nemzeti feltételekből és harci tapasztalatból eredő különféleség a kommunista pártok nézeteiben és koncepcióiban az egyes kérdéseket illetően távolról sem jelenti mozgalmunk internacionalista egységének aláásását. Az imperializmus általános stratégiájával nekünk szembe kell állítanunk a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom nemzetközi frontját. Ezeket az el(Folytatás az 5. oldalon) (CSTK) — Tegnap Prágában együttes ülést tartott a Cseh és a Szlovák Szocialista Köztársaság kormánya. Az ülésen jelen volt Václav V a 1 e §, a Szövetségi Gyűlés alelnöke. A tanácskozást Stanislav Rázl, a cseh kormányelnök és Peter Colotka, a szlovák kormány elnöke, felváltva vezették. Mindenekelőtt foglalkoztak azokkal az intézkedésekkel, amelyeket mindkét kormány az 1969. évi gazdasági irányelvek végrehajtásának biztosítására készít elő, és amelyek a CSKP KB májusi plénumának realizációs irányelvei alapján az irányítás megszilárdítását célozzák. A nyilvánosság már május 13-án értesült számos olyan stabilizációs intézkedésről, amelyeket a szövetségi, valamint a két nemzeti kormány közös határozattal fogadott el. Ezeket ki kell egészíteni olyan további intézkedésekkel, amelyek a jelenlegi kedvezőtlen gazdasági helyzet okainak felszámolását segítik elő. A helyzet súlyossága mindenekelőtt abból ered, hogy a szerkezeti típusok isimert aránytalanságai mellett ez év első hónapjaiban jelentősen csökkent az újratermelés üteme, amivel éles ellentétben áll a vállalati jövedelmek és a lakosság jövedelmének aránytalanul gyors növekedése. Ezen felül jelentős eszközöket kötnek le a készletek és a be nem fejezett építkezések. A két kormány megállapította, hogy a felsorolt egészségtelen tendenciák már a vállalati tervekben rögzítődtek. A vállalati tervek iránya ellentétben az 1969. évi gazdasági irányelvvel magasabb előállítási szükséglettel, beruházással, a foglalkoztatottság és a bérek növekedésével, de alacsonyabb nyerstermeléssel, nyereséggel és munkatermelékenységgel számol. ' Ha az eddigi fejlődést hatékony beavatkozással nem gátolnánk meg, az mindkét kormány programnyilatkozatában foglalt céltfk ós főleg gazdaságpolitikai célok veszélyeztetését jelentené. A nyilvánosság is bizonyosan megérti, hçgy amennyiben az Illetékesek határozott intézkedésekkel nem lesznek hatással a termelőkre, a következmények a fogyasztókat érintik. A szabályozó intézkedések elfogadása nem jelent eltérést az irányítás gazdasági rendszerétől. A politikai nyomást csak a nem progresszív termelőkkel szemben alkalmazzák', viszont minden lehetőséget megadnak azoknak a vállalatoknak, amelyek fokozzák a termelést, növelik a munkatermelékenységet, Javítják a gyártmányok, s emelik a szolgáltatások és a gazdálkodás minőségi színvonalát. Az adott helyzetben az intézkedések két félék: a) azonnali szabályozó intézkedések, amelyek teljes mértékben az érvényen jogrend felhasználására, a létező institúciókra támaszkodnak, és az állam irányító funkciójának megszilárdításához, a termelők iránt támasztott nagyobb igények kialakításához és a távlati gazdaságpolitikai intézkedésekhez szükséges előfeltételekhez vezetnek. b) az alapvető gazdaságt-politikai intézkedések, amelyek az 1970—1972 évi konszolidációs program tengelyét és az 1975-ig terjedő program központját jelentik. (Folytatás • 2. oldalon) A kommunista és munkáspártok moszkvai értekezletének résztvevői vasárnap pihentek. A CSKP küldöttsége, élén Gustáv Husákkal, a CSKP Központi Bizottságának első titkárával Bajbakov miniszterelnök-helyettes kíséretében Leningrádba látogatott. A küldöttség megtekintette a várost és környékét. Képünk Pet rodvorecben készült. (TASZSZ — CSTK felvétele) A tanácskozás felszólalásiéiból