Új Szó, 1969. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1969-05-11 / 19. szám, Vasárnapi Új Szó

Dél-Szlovákia a

azdasági reformunk és a CSKP akcióprogramjának szerves része a gazdaságilag elmaradott vidékek továbbfejlesztése. Alkotmányunk szerint hazánk minden polgárának egyforma joga van a munkához, a lakáshoz, a művelődéshez, képzettségének kihasználásához stb. Sajnos, még ma sem biztosított e polgári jogok kellő érvényesülése az ergész ország területén. Tárgyilagosan értékelve sajnos DélSzlovákiát is gazdaságilag elmaradott vidéknek kell minősíteni. Köztudomású, és a statisztikai adatok is bizonyítják Dél-Szlovákia gazdaságpolitikai deformációját, valamint az általános gazdasági lemaradását a többi országrész, illetve Szlovákia fejlődése mögött. Ez a deformáció gazdasági téren főleg a következőkben nyilvánul meg: I

Dél-Szlovákia iparilag rendkívül » gyengén fejlett. Az eltelt húsz év alatt alig észrevehető ezen országrész ipari fejlődése. A határmenti járások csekély ipari termelését bizonyítják a következő számok is: Nyugat-szlovákiai kerület: az ipari Járás: termelés részaránya °/o-ban Trenčín 11,2 Trnava 13,7 Dunaszerdahely 1,0 Komárum 3,5 Érsekújvár 4,0 Küzép-szlovákiai kerUlet: az ipari Járás: termelés részaránya %-ban Martin 10,6 Považská Bystrica 18,3 Rimaszombat 3,1 Losonc 5,7 Az adatok ugyan 1964-re vonatkoznak, de a mai mutatók még nagyobb eltéréseket mutatnak ki. 11 Az iparilag gyengén fejlett DélSzlovákia lényegesen lemaradt az ún. infrastruktúra terén is, amely magába foglalja az úthálózatot, a vasúti, az autóbusz és az egyéb közlekedést, a szolgáltatásokat, a szociális, a ; kulturális Ss a kommunális létesítményeket stb. l Az ipari szempontból gyengén fejlett vidékeken kevés a munkalehetőség. Az ipari alkalmazottság fejlődését Dél-Szlovákiában a következő táblázat szemlélteti: A kevés munkalehetőség következtében ezen vidéken igen nagy százalékarányt ér el a migráció, (a munkaalkalom utáni vándorlásj. A gazdasági fejletlenségre mutat a produktív korú, nem alkalmazott lakosság magas számaránya is. Az alkalmazottig mutatója a déli járásokban 75—78 százalék. Az a valóság, hogy még manapság is a dolgozók ezrei kényszerülnek arra, hogy a munka után nemcsak Szlovákiába, hanem Cseh- és Morvaország legtávolabbi vidékeire utazzanak. Az 1961-es népszámlálás kimutatása szerint 1961-ben több mint 42 000 személy uta zott a munka után. A gyenge ipari fejlettségű országrész nem tudja kellőképpen alkalmazni a technikai irányzatú közép- és főiskolai végzettségű kádereket, így szakemberek is elvándorolnak a vidékről. Dél-Szlovákia lakosságának túl• nyomó része mezőgazdasággal foglalkozik. Ma már nem titok, hogy a mezőgazdasági munkát hazánkban — igazságtalanul — gyengébben jutalmazták: a mezőgazdasági dolgozó havonta az utóbbi években 100—200, sőt több koronával keresett kevesebbet, mint más munkahelyen. A modern kor történelme világosan bizonyítja, hogy az egyes országrészek — esetleg országok — egyoldalú mezőgazdasági fejlesztése nemcsak az általános gazdasági elmaradottsággal, hanem törvényszerűen alacsonyabb életszínvonallal is jár. Kétségtelen, tehát, hogy Dél-Szlovákia gazdasági továbbfejlesztésének egyik legfontosabb problémája az iparosítás. Milyenek Dél-Szlovákia gazdasági lehetőségei? Dél-Szlovákia természeti adottságait elemezve — tipikusan mezőgazdasági vidék. Szlovákiai viszonylatban azonban a mezőgazdasági piaci termelés terén döntő jelentőségű. Dél-Szlovákia termeli Szlovákia piaci termelésének 41,2 százalékát, az országos termelésben pedig 11,4 százalékban vesz részt. Innen kerül ki Szlovákia gabonatermelésének a 44,7 százaléka és a hústermelés 40,9 százaléka. Dél-Szlovákia túlnyomó részét úgynevezett kukoricatermelő típusú vidékek alkotják. Termőföldjét jóminőségű fekete és barna talajok képezik, és így ez országunk egyik legtermékenyebb 1946: 1965: az ipari a lakosság az ipari a lakosság Járás: alkalmazottak részvétele alkalmazottak részvétele száma %-ban száma %-ban Dunaszerdahely 503 0,5 1856 2,0 Galánta 1182 1,0 11 807 9,0 Komárom 914 0.8 7 282 6,9 Léva 1 098 1,1 • 7 916 6,5 Érsekújvár 1998 1,8 10 128 6,9 Losonc 7 250 6,7 16 980 12,4 Rimaszombat 2 834 3,0 6 372 6.6 Rozsnyó 6 299 0,7 10 852 13,3 (V. Pavlenda: Ekonomické základy riešenia národnostnej otázky v ČSSR). •Q Q] b -w 3 'OJ w E JÍ >1) CO " C3 3 * E f i •o H •— C/1 'S « "S U M U) - 55 O C/3 M U •Ji o S a s ® JS u vidéke. Jól megteremnek itt nemcsak az erre a vidékre jellemző növények, hanem ugyanúgy termeszthetők Itt a hegyvidéki körzetek növényzete ls. Dél-Szlovákia az ország egyik legjobb gabonatermő vidéke. A gabonatermelés színvonala évről-évre növekedik és így Dél-Szlovákia országunk egyik legjelentősebb élelmiszerforrása. Dél-Szlovákiát hazánk egyik legjobb zöldségtermesztő vidékének lehet minősíteni. Rendkívül Jól termelhetők itt a hagyományos zöldségfélék, pl. a paradicsom, paprika, az uborka és egyebek. Nagy jelentőségű Dél-Szlovákia szőlőtermelése ls, amely szintén sokkal nagyobb figyelmet Igényelne. Hiszen a világhírű Tokaj-vidék hat községe DélSzlovákiában van. Vegyük tekintetbe Dél-Szlovákia iparosítási lehetőségeit is. Sajnos, nem nevezhetjük ezt a vidéket ipari nyersanyagokban bővelkedő országrésznek. Az ipari nyersanyag tartalékát kevés szén, vasérc és némi magnézium képezi. Ebből kifolyólag azonban helytelen lenne, ha ezt a vidéket ipari fejlesztésre alkalmatlannak tartanánk. Hiszen Szlovákia legnagyobb víztartalékai éppen ezen a vidéken vannak. A folyók északtól keletig behálózzák ezt a vidéket. Medrük nagyon jelentős mennyiségű építkezési anyagot tartalmaz. Az értékes kavics, a legjobb minőségű homok, és a téglagyártás alapanyagai szintén kínálkoznak az ipari feldolgozásra vagy felhasználásra. Számos, jóminőségű követ termő bányája is van. A mezőgazdaság szinte korlátlan mennyiségben jó minőségű különféle nyersanyagot biztosít ipari feldolgozásra. Az .iparosításnak ez jó előfeltétele. Nézetem szerint Dél-Szlovákia iparosítását a következő irányban, illetve formában lehetséges és szükséges megvalósítani: A A mezőgazdasági termékek Ipari feldolgozása: Ez az iparág képezheti az iparosítás alapját. Ide tartoznak: — a zöldségfélék konzervgyári feldolgozása, fagyasztása, tartósítása stb.; — a gyümölcsfélék konzervgyári és egyéb feldolgozása; — a gabonafélék, valamint a cukorrépa-, burgonya, len stb. ipari növények helybeli feldolgozása; — az állattenyésztési cikkek Ipari feldolgozása. Szlovákia hústermelésének majdnem a felét szolgáltatja, viszont a feldolgozása sajnos másutt történik. B

Az építőipari termékek gyártása • és az építőipar fejlesztése. Az építőipari termékek modern nagyüzemi termelése és az építőipar fejlesztése nemcsak hozzájárulna a vidék iparosításához, hanem egyúttal szerves része lenne az építőipar rendkívül szükséges országos fejlesztésének is. így okvetlenül fejleszteni kellene — a téglagyártást, — az előregyártott elemek gyártását, — az építőanyag lelőhelyeinek modern, nagyüzemi kihasználását. Ennek az iparágnak fejlesztése megvalósulhatna mind üzemi szinten, mind pedig kisebb üzemegységek formájában, (pl. a HNB-ok és EFSZ-ek keretén belülj is. /"* A szoigálatások és egyéb iparáágak fejlesztése. Az intenzív mezőgazdasági termelés fontos feltételei a modern, olcsó és szakszerű mellékágazati szolgáltatások, amelyeket a helyi viszonyokhoz képest a következő formákban kellene fejleszteni: — a megbízható és olcsó meliorációs szolgáltatások; — vegyi gyomirtó és műtrágyakezelési szolgáltatások; — takarmánykeverési szolgáltatások; — speciális folyamrendezési szolgáltatások. A szlovákiai központi szervek számolnak a gépipar és a fogyasztási Ipar fejlesztésével. Az eddig felsorolt iparosítási lehetőségek természetesen nem merítik ki az összes lehetőségeket. A célszerű társadalmi munkamegosztás keretében fejleszteni lehetne egyéb iparágakat is, mint pl. a vegyi ipart, könnyűmechanikai Ipart és az üveggyártást. Nézetem szerint okvetlenül szükséges, hogy gazdaságpolitikai szempontból is az eddigitől eltérően értelmezzük Dél-Szlovákiát. Erről ír művében V. Pavlenda ls. Idézzük: „Szlovákia magyarlakta területét nem értékelhetjük egyszerű mikrorajonként, vagy több egymástól különböző mikrorajonként, hanem inkább makrorajonként a szlovák nemzet politikai területén belül." Az írásban elemzett föltételek — nézetem szerint — alapját képezhetnék Dél-Szlovákia gazdasági továbbfejlesztésének és végül a lakosság életszínvonala növelésének. TÖTH ENDRE mérnök