Új Szó, 1969. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1969-05-08 / 107. szám, csütörtök

A XX. század emberéhez szóló művészet Az Egyesült Államok korunkbeli festészete SZÜLÖK, NEVELŐK FÓRUMA Ellenőrizzük gyermekeink munkáját A MODERN KÉPZŐMŰVÉSZETNEK már nem Párizs az egyetlen fókusza. Immár New York is művészeti központtá fejlődött, ahol korszerű áramlatok születnek, váltakoznak s hatásukat világszerte sugározzák. Pedig az Űj Világ, mely technikában és életmódban anynyira forradalmi, festészeti igényeiben soká volt maradi. Tulajdonképp 1913-ban találkozott először a New York-i Armory Show bemutatóján a modern európai piktúrával, ahol a felvonultatott 1600 kép óriási közönséget vonzott. Mindaddig csupán a hagyományos XIX. századi európai realizmus és bizonyos fokig az impresszionizmus hatott reájuk. Az első világháború után megkezdődik az európai művészet áradása Amerika felé s a képtárak megnyílnak Kandinsky, Picasso, Matisse, és Légér előtt. 1940-től meg a fasizmus elől menekülő művészek árasztják el az USA-t és magukkal hozzák a haladó irányzatokat. Gropius a Bauhaus elveit, Ernst, Kandinsky, Mondrian, Légér az avantgard szellemét terjesztik és segítik az amerikaiakat az új utak keresésében. A Washingtoni Smithsonian Institution szépművészeti nemzeti gyűjteményéből vándorkiállítást indított útnak, mely országunkban először Pozsonyban, a Nemzeti Galériában mutatja be az 1945 utáni USA-beli festészet 19 kimagasló festőegyéniségének műveit. A fenti intézménynek nemzetközi programja, hogy ismertesse elmúlt negyedszázadbeli művészetének fejlődését, dinamikus változásait, mai festészetének alapvető törekvéseit. Ezen két és fél évtized alatt az amerikai művészet felszabadult az európai hatás alól, önállósult, sőt más országok felé is kisugározza ösztönző hatását. A 19 festő — majd mindegyik több alkotásával szerepel — mégsem tükrözi a teljes amerikai piktúrát, de érzékelteti a fontosab irányzatokat és árnyalatokat. A holland származású Willem de Koonig az absztrakt expresszionizmus művésze egy humortól és életkedvtől áthatott alakos képpel és kőrajzzal A pozsonyi Szlovák Pedagógiai Könyvkiadó gondozásában a közelmúltban „Tanítói szemmel" címmel tanulmánygyűjtemény jelent meg a magyar tannyelvű alapiskolák oktatási problémáiról. A csehszlovákiai magyar tannyelvű iskolák gyakorló pedagógusainak és iskolaügyi dolgozóinak írásait felölelő kiadvány bevezető részében — Mózsi Ferenc tollából — a tanulók művelődési vágyáról, a beiskolázás és az oktatónevelő tevékenység hatékonyságáról olvashatunk. A szerző előszavából megtudjuk, mi teszi szükségessé az iskolarendszer széleskörű átszervezését, az oktatás korszerűsítését, a művelődés és műveltségi szint növelését. Hangsúlyozza az általános műveltség jelentőségét s társadalmilag döntő szerepét. Az iskoláztatás kérdéseiről, valamint a csehszlovákiai magyarok sajátos problémáiról szólva a szerző fejtegeti a továbbtanulás iránti érdektelenséget is. Rámutat, mi indokolja a tanulók továbbtanulási vágyának elmélyítését az oktató-nevelőmunka hatékonyságának, illetve a továbbtanulásra alkalmas gyermekek számarányának növelését. A tanulmánygyűjtemény első részében az alapiskolák 1—5 jelentkezik. Helen Frankenthal 1959-ben a párizsi Biennálén díjat nyert. Szuggesztív színek dús foltjaival szól mitológiai témákról. Az örvény eredetű Archite Gorky sugalmazói Picasso, Miro s a szürrealizmus voltak, de hallgat a természet közvetlen ösztönzésére is, amit monumentális falkárpitjának napfényben tündölkő Biká-ja is éreztet. F ram Kline finom fogalmazású Önracképen s egy költői hangú női portrén kívül hatalmas méretű fehér vásznain erőteljes, széles ecsethúzásokkal, nagy fekete síkokkal tagolja a kép felületét. Charles Hinman lerombolja a műfajokat elválasztó korlátokat dombormű és plasztikai hatást kiváltó élénk akrytszínekkel festett vásznaival. Az új kifejezést az újonnan felfedezett festőanyagok is segítik, így az ötvenes évek óta ismert akryl és több más, ipari célokra használt festőanyag. Morris Louis ugyancsak akryllal valósítja meg a színek tűzijátékát idéző nagy vásznát. Kenneth Noland is ezt az anyagot alkalmazza hűvösen tartózkodó geometriai kompozícióin. Koy Lichtenstein a popartnak, a városi folklórhoz kapcsolódó népszerű művészetnek a prófétája. Zömben szabályos divatos női aktokat feltüntető nyomatain többféle különös ötlet, falragasz- és díszítő elemek fedezhetők fel. Plasztikus anyaggal, fémmel kombinált egyik szerigráfián a kéken irizáló felületről fehéren világít elő a hold. Hatásosan dekoratív virágos plakátja, mely tükröző alumínium lapon zománccal és tussal készült. Lowell Nesbitt a szürke tónusok harmóniájában igézően kibomló szirmú, érett porzójú amarilliszt rögzít. Jackson Pollock a háború utáni absztrakt festészet képviselője. A szürrealizmusból kiindulva jut el az akció festéséhez. Vízszintesen fekvő vászonra megfelelő edényből sűrű lakkot önt, ennek szétcsurgása helyetttesíti az ecset munkáját. Mark Rothko bevándorolt orosz szülők fia. Képei nagy színes síkokból tevődnek össze, melyeknek lekerekített szögletein tompított, lágyabb színharmóniákat alkalévfolyamának anyanyelvi oktatásáról van szó. A szerzők részletesen ismertetik az írástanítás megszervezését és módszerét. Érdeklődésre tarthat számot Sárosi Károly újvidéki pedagógus „Kísérleti gyakorló nyelvtan fugoszláviában a magyar általános iskolák II. osztályában" című írása is. A továbbiakban a kifjezőkészség és a világnézeti nevelés közti öszszefüggésekről olvashatunk. A szerző leszögezi: „Ha nem érjük el azt, hogy a gondjainkra bízott gyermek megfelelő szókincset gyűjtsön össze — mely adekvát azzal az ismeretanyaggal, amelyet az alsó fokon meg kell tanítani — nem tudjuk lerakni a világnézeti nevelés megfelelő alapjait, amely megbízható kiindulóponttal szolgálhat — a gyermeki tudat, öntudatosítás és meggyőződés későbbi kifejlődéséhez." A fogalmazástanítást Somló Ferencné Ismerteti. Ahhoz, hogy a tanító a fogalmazást, a magyar nyelvet jól, eredményesen tanítsa, meg kell szívlelnie Kodály Zoltán szavait: „A magyart is tanulni kell még a született magyarnak ls. Ha nem csiszolja, újítja folyamatosan, berozsdásodik." A honismeret tanításával Gaál Etelka, a tananyag feldolgozásával a honísmaz, s így a hűvös mértaniasság érzelemhez szóló szubjektivitással telítődik. James Rosenquist a comicsok stílusát és eszközeit monumentális kompozíciókká növeli. Az Expo 67-en szerepelt Tüzes oszlop is látható itt. A művészet és élet sajátos kapcsolatait mutatják Andy Warhol művei. 9 panelen mindig más és más rikító színekben ismétli Marilyn Monroe jellegzetes arcmását, vagy Jacquelíne Kennedy különböző hangulatokat kifejező arcképeit. Témáit gyakran a kereskedelmi reklám szolgáltatja. Mark Tobey akvarellje fehéren cikázó vonalakból, olajképei kis ritmikus ecsetvonásokból, foltokból állnak össze. Olykor külső motívumok is ösztönzik (űszi mezők, Városkép). Érdekes egyik metafizikai szellemű kijelentése: „Talajunk ma nem annyira a nemzet vagy a táj, hanem az egész világ megértése. Egyetemes időket élünk és az ily korszakban minden arra mutat, hogy az emberi tudat és lelkiismeret ugyancsak egyetemessé váljék. Ennek a követelésnek felismerésétől függ egész jövőnk, ha nem akarunk minden vonatkozásban sötét korszakba szüllyedni." A demokratikus műfajban, a sokak által könnyen elérfiető grafikában tűnik ki fasper Johns, részben a lettrizmus felé tájékozódik. Finom kőrajzait modern érzékenység hatja át. Az 1964-es Velencei Biennálé nagydíjával kitüntetett Róbert Rauschenberg érdekes egyéniség. A lüktető valóságot tükrözés, utánzás nélkül idézi. Oj módszerrel él. A reportázsként ható elemeket filmnyomással viszi át a képre s a széttördelt jeleneteket gesztikus festésre emlékeztető festéssel kapcsolja össze. Oj rendbe foglalja a konkrétot s az absztraktot, a természeti és civilizációs elemeket (Állomás a vízparton, A város peremén j. A szuperszonikus repülőgépek korában a világ összezsugorodott. Megszűntek az óriási fizikai távolságok. Ezért is közelednek a különböző országok művészetei egymáshoz, ezért általános jelenség a stílusok nemzetközisége. Tom L. Freudenheim a tárlatot megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy művészetükben a nemzetkőzi jellegen kívül vannak sajátos amerikai elemek. Az eltérő irányzatok mellett is van egy közös vonás: „Az amerikai művész elveti a hagyomány korlátait. Megérti ugyan a múltat, de nem engedi, hogy a múlt fékezze. Semmiféle eszköz, semmiféle cél sem elég abszurd számára, mert a művész és művészete állítják fel a szabályt." BÁRKÁNY JENÖNÉ meret módszertanában pedig Teleky Miklós foglalkozik. Hasznos tájékoztatást ad az olvasónak a szlovák nyelv tanításáról a 4. és 5. évfolyamban Irma Polkorábová. Tankó László vázolja az új szlovák képes szótár felépítését és használatát, kiemeli a kép szerepét a nyelvhasználatban. A könyv második részében Kulacs Dezső a tanítás motiválásának néhány problémáját körvonalazza. Az ismeretanyag a tanulók körében végzett felmérésekre támaszkodik. Tanulságos és érdekes tájékoztatást ad Szeberényi Zoltánné az alapiskolák tanulóinak irodalmi érdeklődéséről, a szabad Idő és az olvasási kedv összefüggéseiről. A tanulmány és a felmérés tapasztalatai arra engednek következtetni, hogy az irodalmi nevelés különösen módosulásra szorul. A kiadvány befejező részében a Szlovák Pedagógiai Könyvkiadó és a budapesti Tankönyvkiadó közötti baráti együttműködés keretében készülő Szlovák—magyar képes szótárról, valamint a házi feladatról mint a tanítás és nevelés eszközeiről olvashatunk. Hisszük, hogy a magyar pedagógusok kezébe kerülő tanulmánygyűjtemény segédkönyvként is jó szolgálatot tesz az oktató-nevelőmunka hatékonyságának növelése, a továbbtanulási igény emelése érdekében. —ym~~ A SZÜLÖK gyakran keresik fel a pedagógusokat azzal a panasszal, hogy gyermekük nem tanul rendszeresen, feledékeny és rohamosan hanyatlik. A panaszos szülőket bizonyos szempontok szerint csoportosítva, általában elmondhatjuk, hogy többségük az 1, 6, 8, 9. évfo lyamban járó tanuló szüleiből tevődik össze. A visszaesések és a nem tanulás oka a legtöbb esetben az ellenőrzés hiánya. A rendszeres ellenőrzés a gyermek fejlődése szempontjából szinte elengedhetetlen. A növekedésnek vannak bizonyos határkörei, átmeneti időszakai, amikor az ellenőrzés rendkívül fontos. Ezek a fejlődési korhatárok a következők: az első évfolyam, az óvodás- és iskoláskor átmenetének éve, a hatodik évfolyam, valamint a nyolcadik — kilencedik évfolyam, a pubertás korral járó változások időszaka. Az első osztályos gyermek még kissé játékosan veszi az iskolai munkát. Felelősségérzete nagyon labilis, az utasításokat és parancsokat még nem tudja kellően elraktározni vagy megérteni, ezért rendszeres ellenőrzés nélkül nem képes tartós önálló munkára. A második osztálytól kezdve a gyermek felelősségérzete érlelődik és egyre jobban fokozódik önállósága. Tanulása rendszeres munkává változik és ezzel növekszik kötelesség tudata is. A hatodik osztályban a tanulónak újabb nehézségekkel kell megküzdenie. Több iesz az elvégzendő feladata, bővül ismereteinek tárháza, újabb és újabb ismeretanyaggal találkozik. Játékait kezdi elhagyni és sajátmaga is alkotóvá, cselekvővé válik. Elkezdi a barkácsolást és az érdeklődési körének megfelelő gyűjtögetést. Ezt az időszakot könnyebben vészeli át az a tanuló, aki a 4—5. évfolyamban már félszakosított oktatásban részesült. A 6. évfolyamban a tanulók már több tantárggyal találkoznak, az ismereteket több tanítótól kapják, ennek folytán különböző módszerekkel és egyéniségekkel kell megbarátkozniuk. A 11—12 éves tanulók az új ismeretekkel és benyomásokkal nehezen tudnak megbirkózni. Munkabírásuk még gyenge, fáradékonyságuk miatt feledékenyek. Biztatás, segítség és ellenőrzés nélkül nehezen boldogulnak a feladatokkal. A harmadik kritikus időszak a pubertás kor kezdetén lép fel. Ez az időszak a lányoknál már a 8., a fiúknál pedig a 9. osztályban jelentkezik. A serdülőkor minden gyermeknél más formában nyilvánul meg. A gyors növekedéssel párhuzamosan a gyermek szervi változásokon megy keresztül, s ezek befolyásolják a serdülő magatartását. Más-más köti le a figyelmét, egyre többet foglalkozik magával és tanulási idejének jelentós részét újabb szenvedélyének szenteli. Az ellenőrzésnek ebben a korban nagyon fontos szerepe van. A serdülőkorúak azonban nem szívesen veszik az ellenőrzést, naiv titkaik miatt minden felügyeletet makacsul visszautasítanak. Az ellenőrzés helyett ezért ajánlatosabb a jóindulatú irányítás és tanácsadás. Mit, hogyan és mikor ellenőrizzünk? NAGYON FONTOS, hogy a szülők ismerjék a tanulók órarendjét. A felsőbb osztályos tanulók órarendjében legyenek feltüntetve a nem kötelező tantárgyak és a szakkörök is. Az első osztályos tanulók szülei saját maguk jegyezzék fel a gyermek órarendjét és a váltakozó tanítások beosztását. Naponta ellenőrizzük a tanulmányi könyvecskét. Ahol a szülők munkabeosztása nem engedi meg a napi ellenőrzést, ott feltétlen vezessék be a hétvégi ellenőrzést. A rendszeres ellenőrzés feltételezi az osztályfőnökkel való rendszeres kapcsolat felvételét. A gyermek legyen tudatában annak, hogy munkáját többen figyelik. Ha rájövünk arra, hogy gyermekünk kényelemszeretetből vagy hanyagságból letagadja a leckét, akkor barátain, osztálytársain keresztül ellenőrizzük állítását. Ilyen esetekben feltétlenül fel kell venni a kapcsolatot az osztályfőnökével és a szaktanítójával. A rendszeres ellenőrzés eredményeképpen észlelhető változás állhat be a gyermek munkájában. A napi írásbeli munka ellenőrzése nagyon fontos, mert a gyakorlat mutatja, hogy a tanulók többsége kevés gondot fordít az írásbeli munkára és gyakran még a jó tanulók ls csak összecsapják írásbeli feladataikat. Elég gyakori, hogy a szülők ellenőrzése csak annyiból áll, megkérdezik gyermeküktől, leírta-e már a leckét, vagy megtanulta-e a fizikát, a szlovákot? Természetesen a válasz is rövid „meg", és ezzel meg is elégszünk. A feladat ellenőrzésére, vagy a lecke felmondására nem jut idő. A LECKE FKLKÉRDEZÉSK azért is szükséges, hogy a tanuló megszokja az önálló reprodukciót, vagyis a felelést. Természetesen nem kívánjuk a szülőktől, hogy naponta minden tantárgyból kikérdezzék gyermekeiket, de javasoljuk, hogy a tanulók időnként egykét tantárgy anyagát mondják fel szüleiknek. Az írásbeli munkát lehetőleg rendszeresen naponta ellenőrizzük. Ne tűrjük a piszkos, hanyag munkát, mert a rendetlen munka megszokottá válik, hanyagsághoz és nemtörődömséghez vezet. Időnként ellenőrizzük a tanuló tanszereit is. A serdülőkorú fiúk és lányok ellenőrzése sok tapintattal jár, mert változó, csapongó természetüknél fogva az ellenőrzést makacsul elutasítják. A serdülő fiatalok kisebb nagyobb titkokat melengetnek, naplót írnak, fényképeket gyűjtenek stb. s ezeket a felnőttek, elől féltve őrzik. A bizalmukba férkőzés nagyon nehéz, de ha önérzetükben nem sértjük meg őket, nem gúnyoljuk ki, közlékenyebbek lesznek és több őszinte, élő információt szerzünk gyermekünkről. A serdülők körében találkozhatunk bonyolultabb esetekkel is. A korai nemi érés és a gyenge ellenőrzés következtében a lányok esetenként elhanyagolják a tanulást, csak saját személyükkel foglalkoznak, a fő érdeklődési körük a mozi, szinte betegesen rajonganak a színésznők és a színészek iránt, este gyakran kimaradnak stb. A serdülőkorral járó érzelmi ingadozások és csapongások normális lefolyás esetén természetesek és nem fékezik a tanulást. A GYERMEKEK az iskolai közösségben társat, barátot keresnek. A társkeresést a szülők is elősegíthetik, ha tanácsokkal látják el gyermeküket és időnként elbeszélgetnek velük az igazi Jó barát fogalmáról. A gondos szülő figyelemmel kíséri, hogy gyermeke kikkel barátkozik és barátai nem befolyásolják-e őt károsan. A rossz barátok, a kétes életű társaság megpecsételheti a fiatal egész életét. Ezért a serdülőkorban erre különösen gondot kell fordítanunk. Óvni kell gyermekeinket, hogy ne kerüljenek a huliganizmus hálójába. Több tanulónál tapasztaljuk, hogy az igazolatlan hiányzást, iskolai mulasztást szintén az elégedetlen ellenőrzés okozza. Sok szülő állítja, hogy gyermeke minden reggel a szokásos időben elindul hazulról, de sajnos az iskolába nem jut el, vagy késéssel jelenik meg és különféle hazugságokkal igazolja magát. Sajnos, olyan esettel is találkozhatunk, amikor a gyermek hazugságát a szülők is támogatják. ÖSSZEGEZVE: rendszeres ellenőrzéssel és helyes irányítással gyermekeinket Jó útra téríthetjük s idejében megóvhatjuk őket a káros befolyástól. TELEKY MIKLÚS, Nagymegyer TANÍTÓI SZEMMEL Tanulmánygyűjtemény a magyar alapiskolák problémáiról