Új Szó, 1969. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1969-05-30 / 125. szám, péntek

Kezdeti lépések EGY ÚJ JÁRÁS GONDJAI, PROBLÉMÁI A plzeňi Škoda Művek kísérleti atomerőmüvében a napúkban próbálják ki Csehszlovákia első — Jasiovské Bohunice-i — atom erőmüve egyik reaktorának belső berendezését. Képünkön: Az itumreaktor m-«*ii'tésére szükséges berendezés. . (CSTK — J. Vlach felv.J Nem kívánt dombok Nagykürtös az ország egyik legfiatalabb járása. Megalakítá­sát tavaly kényszerítene ki a gazdasági és társadalmi szük­ségszerűség. Nyolcszázhetven négyzetkilométernyi területén hetvenhárom helységben negyvenhatezer ember él. A járásban ötvennégy földművesszövetkezet és. két állami gazdaság mű­ködik. ipara fejletlen, a barna szénbányán kívül alig akad em­lítésre méltó üzem. Ez abból is látható, hogy az ipar, építő­ipar és közlekedés mindössze kétszer háromszáz embert foglal­koztat. Manapság, amikor országszerte problémákkal, gondokkal küzdünk, nem könnyű az úf járás indulása. Gazdasági fejlet­lenségéből következik, hogy itt a problémák hatványozottab­ban jelentkeznek, s megoldásukhoz nem elegendő a helyi erőfeszítés, segítségre van szükségük a magasabb szervek, az egész társadalom részéről. Ezekről a kérdésekről beszélget­tünk Zoltán Palkóval, a járási pártbizottság vezető titkárával, valamint fán Mikuláš, Stefan Baláíik és Agócs Vilmos titká­rokkal: Egyszer megkérdeztem egy gépkocsivezetőt, mi az, amit az országot járva leghamarabb ésrzevesz. Nagy meglepetésem­re azt válaszolta: a rengeteg szemétdomb. Elmondta, hogy az utak mentén lépten-nyomon szemétdombok „díszlenek". Idő­közben én ís országjáró ember lettem, útjaimon nemegyszer gondolok sofőr barátom szavai­ra, melyeket a szemétdombok elénk táruló ,,képe" juttat eszembe. A magasan tornyosodó lim­lomok, vagy az alig kiemelke­dő, de annál nagyobb területet elfoglaló hasznavehetetlen tár­gyak olykor mintha azt igye­keznének bizonyítani, hogy szi­gorúan beletartoznak környe­zetünkbe, s szerves részei a táj panorámájának. Sőt, sok sze­métdomb történelmi létjogosult­ságot is nyert, hiszen évek őta létezik, szinte gyökeret vert. fis aminek gyökere van, az él, növekszik, terjed. Ezt úgy kell elképzelni, hogy mondjuk egy faluvégi gödröt megtöltenek szeméttel. Később új „szállít­mány" kerül a gödörbe, amely most már nein is gödör, hanem halom. A további szállítmányok pedig a halmot növelik, de aemcsak a magasságát, hanem M szélességét is. Majd újabb szemétrakások keletkeznek az egykori gödör környékén — ki­sebbek és nagyobbak. A szemét­dombok terjedését pedig, úgy látszik, nagyon nehéz megállí­tani: még a szántóföldeken is nagyszerűen terjednek. Kivált a lucernatáblákon. Egy lucer­naföldön például — Pozsonytól alig néhány kilométernyire! — A kassai járáoban ez év áp­rilis 1-én megkezdték tevékeny­ségüket a helyi nemzeti bi­zottságok körzeti hivatalai. A tervezett munkahelyeket — ti­zenhárom kivételével — betöl­tötték. Megoldották a helyi nemzeti bizottságok fizetett funkcionáriusainak és dolgozói­nak a problémáit is úgy, hogy néhányat a körzeti hivatalokba, vagy a közületi ipari létesít­ményekbe, néhányat pedig ere­deti munkahelyére helyeztek át. Már csak azokat a dolgo­zókat és funkcionáriusokat kell elhelyezni, akik éppen bete­gek, vagy — a nők esetében — azokat, akik szülési szabadsá­gon vannak. Hangsúlyozni kell, hogy a Kassai JNB igen gondosan ké­szítette elő a körzeti hivatalok létesítését, és továbbra is nagy figyelemmel kíséri kezdeti te­vékenységüket. A JNB kidolgoz­ta a helyi és a városi nemzeti bizottságok és a körzeti hiva­talok irányítási p; ellenőrzési rendszerét, és m^itn'ározfa sa­ját szerveinek a ľ vzr-ti hivata­lokkal kapcsolatos feladatait. E feladatok végrehajtásával legalább két kilométer hosszú szemétdomb terpeszkedik. Persze a szemét szükségsze­rűen létezik és egészen termé­szetes, hogy az emberek szaba dúlni akarnak tőle. így a sze métdombok létezése elkerülhe­tetlen. Fontos lenne azonban — úgy, mint azt a legtöbb község ben meg is teszik — olyan he lyet kijelölni a szemétdombok létesítésére, amely más célok­ra nem alkalmas, s főleg olyat, amely valóban eldugott helyen . van. Azokat pedig, akik nem hajlandók a nemzeti bizotlsá gok által kijelölt helyre horda­ni a szemetet, szigorúan fele lősségre kell vonni. Nagyon helyesen járnak el azokban a községekben, ame­lyekben — a városok mintájára — megszervezik a szemétkihor­dást. Persze a városokból ki hordott szemét elhelyezése is gondot okoz. S nemcsak uá lünk, hanem úgyszólván az egész világon. Angliában pél dául nemrégen egy olyan gépen kísérleteztek ki, amely a sze mét mennyiségét egyharmadára csökkenti és sterilizálja... A szemét mennyiségével kapcso­latban helytelen lenne elhall gatni, hogy még mindig sok az olyan tárgy a kidobott hulladék közt, amely felhasználható len­ne — rongy, papír, vas stb. fgy a lépten-nyomon éktelenkedő szemétdombok „gyomrában" ér­tékes nyersanyag is található Persze, ettől még ne béküljünk meg a szemétdombok terjedé sével; gondolván, hogy ha már nem lesz honnan bányásznunk, kiaknázhatjuk a bennük rejló „kincseket". FÜLÖP IMRE egy 7-tagú munkacsoportot bíz­tak meg, amely dr. Imrich Urbančík vezetésével ügyel a JNB ügyosztályai és a kör­zeti hivatalok között ki­alakítandó célszerű munka­megosztásra, módszertani és szakmai segítséget nyújt a kör­zeti hivatalok dolgozóinak, és a JNB szervei számára a kör­zeti hivatalok tevékenységé­ben tapasztalható, hibák fel­számolását és tevékenységük tökéletesítését célzó javaslato­kat dolgoz ki. A körzeti hivatalok tevékeny­sége ilyen kis idő után még nem értékelhető, de néhány kedvező eredményt már elér­tek. Példaként említhető a Szinai Körzeti Hivatal, amelyhez há­rom község tartozik kb. 4000 lakossal, öt alkalmazottja van, s ugyanakkor az épít kezesi technikus a szomszéd körzet A JÁRÁSI PÁRTSZERVEZET múlt év március 21-én tartotta alakuló kongresszusát. Augusz­tus elsejéig azonban állami szerv gyakorlatilag nem léte­zett a járásban, s a társadalmi szervezetek is csak alakulóban voltak. Az állami szervekkel kapcsolatban mindmáig sok problémát okoz, hogy nem vol­tak választások, és a járási nemzeti bizottság plénumának huszonkilenc képviselője közül is közvetlenül csak mintegy ti­zenöten-tizennyolcan vesznek részt a járást érintő feladatok megoldásában. A többiek Loson­con, illetve Zólyomban dolgoz­nak, és többnyire csak közvet­ve vesznek részt a járási szerv tevékenységében. A problémá­kat leginkább jelentésekből is­merik meg, nem pedig Saját, konkrét tapasztalataik alapján. A járási pártszervezet meg­alakulásának első napjától kezdve a járás politikai és gaz­dasági fejlesztésén munkálko­dik. Ebben a tevékenységében mérvadó a járási pártbizottság akcióprogramja, melyet az ala­kuló konferencia és a rendkí­vüli járási értekezlet hagyott jóvá. Az akcióprogramból kö­vetkeznek az úgynevezett ki­emelt feladatok, melyek a járás fejlesztésének alapvetően fon­tos problémáit ölelik fel. Ezek a pártszervezetek, a kommunis­ták számára kitűzött politikai célokon kívül négy csoportba oszthatók: az ipar, a mezőgaz­daság, a kultúra és iskolaügy, valamint az egészségügy fej­lesztésének feladataira. A járási pártbizottság vezető titkára mindjárt a beszélgetés elején hangoztatta: „Az ipari fejlesztést illetően nincsenek nagy igényeink. Meggyőződé­sünk, hogy követelményeink új járásunk lakosságának életkö­rülményeit illetően döntő fon­tosságúak. Olyan igények ezek, melyeknek megvalósításában a felsőbb párt- és állami szervek­nek messzemenően támogatni kellene bennünket." Szavainak indokoltságát alá­támasztja az az adat, hogy a járás lakosságának mindössze 4,8 százaléka van alkalmazotti viszonyban. Négyezerszáz dol­gozó az ország más részén ke­resi a kenyerét, ezenkívül to­vábbi hétezer ember — többnyi­re nő, de sok férfi is — azon­nal munkát vállalna, ha mun­kalehetőséget találna a járás­ban. Feltétlenül szükség lenne ezért egy vagy több olyan teendőit is elvégzi. Bár a hiva­tal csak április 1-én kezdett működni, eddig már négy épít­kezési engedélyt adtak ki és huszonöt olyan kihágási ügyet intéznek, amelyet az egyes he­lyi nemzeti bizottságoktól vet­tek át. A társadalombiztosítás területén kiegészítik a nyug­díjjogosultak kérvényeit, hogy ezzel is meggyorsítsák az ügy­intézést. Április végéig rendezték az addig elhanyagolt házadónyil­vántartást, jelenleg pedig a szabályellenesen kisajátított háztáji földterületek problémáit igyekeznek megoldani, mintegy 150 esetet. A körzeti hivatal vezetőjének véleménye szerint nagy munkát jelent a „Z"-akció ügyvitelének rendezése is. A Szinai Körzeti Hivatal dolgozói — a lakosság ügyes­bajos dolgainak elintézését megkönnyíteni akarván heten­üzem felépítésére, ahol legalább két-háromezer ember dolgoz­hátna. A járási szervek kezde­ményezően lépnek fel e téren. Tárgyalásokat folytatnak a zó­lyomi LIAZ vállalattal, hogy az üzem egy részét az ő járásukba helyezzék át és ily módon ezer­-ezerötszáz ember számára biz­tosítsanak munkát. Kérésük megvalósításához azonban a felsőbb szervek hathatósabb se­gítségére lenne szükségük. Tár­gyalnak a Liptovský Hrádok-i TESLA üzemmel is. Az üzem ve­zetői nagy megértést tanúsíta­nak és készségesen, gyorsan se­gítenének a foglalkoztatottság növelésében. Amennyiben meg­felelő helyiségeket tudnának rendelkezésükre bocsátani, egy­két hónapon belül száz-százöt­ven embernek biztosíthatnának munkát. A jóakarat így is meg­van, és ez biztató: négy-öt éven belül a vállalat mintegy ezer em­bert foglalkoztató üzemet léte­sít a járásban. „Nem csodákat akarunk, mindössze nagyon indokolt és szerény igényeink kielégítését várjuk — hangoztatta Palkó elvtárs. — Tudjuk, hogy a je­lenlegi nehéz gazdasági hely­zetben ezek teljesítése sem problémamentes. Meggyőződé­sünk azonban, hogy megvalósít­hatók, és ebben a felsőbb párl­és állami szervek seqíthetnének nekünk." TOVÁBBI FONTOS FELADAT a mezőgazdaság fejlesztése. A legsürgetőbb ezen a téren az Ipoly szabályozásának meg­gyorsítása. Ezt a munkát Ma­gyarországgal közösen végez­zük és a magyar szervek haj­landók a munkát meggyorsítani úgy, hogy azt nem 1980-ban, hanem a tervezettnél korábban, 1975-ben fejeznénk be. Ameny­nyiben ez megvalósulna, akkor 10—14 ezer hektár földet előbb állíthatnánk a mezőgazdasági termelés szolgálatába. Ennek kiváltképpen a déli részek, te­hát a magyarlakta vidék lakos-* sága örülne. Az Ipoly rendsze­resen ismétlődő áradásai ugyanis nagy területeken elér­téktelenítik a takarmányt, s en­nek is része van abban, hogy például a tejhozamok mélyen a kerületi átlag alatt vannak. Sürgető feladat a vízellátás megoldása kis víztárolók léte­sítésével, valamint mintegy négyezerhétszáz hektáron öntö­zőrendszer építésével. A járás mezőgazdasági dói­ként egyszer minden község­ben félfogadási napot tarta­nak. Egyes ügyeket a helyszí­nen intéznek el, a többit pedig összegyűjtik és együttesen in­tézik a járási központban. Ez többletszolgálat a lakosság szá­niára, akiknek így nem kell a járási központba utazniuk. Mindkét nemzetiség nagy megértéssel és bizalommal fo­gadta a körzeti hivatal dolgo­zóit. Mivel a körzetben igen sok a magyar nemzetiségű la­kos, pozitív többletet jelent, hogy a 'körzeti hivatal vezetője jól beszél magyarul. Ezért a megoldásért a (NB külön di­cséretet érdemel. így tehát a körzeti hivatal néhány heti tevékenysége után már megállapíthaljuk, hogv a létesítmény dolgozói és a la­kosság is helyesen értelmezi a hivatal célját és küldetését, ne­vezetesen hogy tevékenységé­vel hozzájárul a közigazgatási munka tökéletesítéséhez és el­mélyíti a lakossághoz fűződő kapcsolatát. Dr. ján Kucharič a Belügyminisztérium dolgozója gozóinak további szerény kS vánsága egy konzervgyár, tej­üzem, borüzem, vágóhíd és ba­romfifeldolgozó. „Nem a felle­gekben járunk, csak olyasmit kérünk, amire itt múlhatatlanul szükségünk van — mondja mély meggyőződéssel a vezető titkár. — Ez a befektetés rövid időn belül többszörösen megté­rülne a társadalomnak. Ezzel kapcsolatban szintén szükséges a felsőbb szervek segítsége." A gyümölcs-, szőlő- és zöld­ségtermesztésnek megvannak a kedvező feltételei. A földmű­vesszövetkezetek és az állami gazdaságok most négyszázhat­van hektár szőlőt művelnek, s terv szerint a szőlőterület 1985­ig kétezerszáz hektárra bővül. Rendes tejfeldolgozó üzem hiá­nyában Jelenleg négy járásba szállítják a tejet feldolgozásra, A vágóállatokat is másutt dol­gozzák fel. A baromfifeldolgo­zót a mezőgazdasági üzemek hajlandók társulással felépíte­ni. A pénzt összeadnák, csupán az osztrák berendezés megvá­sárlásához szükséges valuta biz­tosítását kérik. „Üres ez a járás, teljesen üres — szögezi le Palkó elvtárs. — Itt nincs gyárkémény, csak a pótori hőerőműé. Az is olyan sikertelen létesítmény, hogy még az épületét sem tudjuk ki­használni. Ugyanakkor az itt élő emberek igen becsületesen, öntudatosan teljesítik feladatai­kat." NAGYON ROSSZ HELYZET­BEN VAN az iskolaügy, s elég­telen a kereskedelmi hálózat. A járásnak nincs önálló keres­kedelmi vállalata. A Vendéglá­tó- és az Élelmiszeripari Válla­lat igazgatósága Losoncon van. A Jednotának lehetősége lenne arra, hogy önálló üzemet nyis­son Nagykürtösön. A Fogyasz­tási Szövetkezetek Szlovákiai Szövetsége vezetőinek részéről ezzel kapcsolatban nagyobb megértést várnak a járásbeliek. Vasútja nincs a nagykürtöst járásnak. Ugyanakkor az úthá­lózat elég rossz állapotban van. A forgalom lebonyolítása több autóbuszt igényelne. Azt is el­panaszolták az elvtársak, hogy egyetlen Üdülőközpont sem ta­lálható a járásban. Pedig Alsó­sztregován kiváló melegvíz for­rás van. Ezt a helyet sok ember keresi fel, köztük számos kül­földi, hiányoznak azonban a megfelelő fürdőépületek, és a 25X15 méteres medence is na­gyon szűknek bizonyul. Sok a gond, sok a probléma az új járásban. Sok dolog van, amit ki lehetne használni, de arra lenne szükségük, hogy azok a felelős tényezők, akik dönthetnek, illetve akiknek dönteniük kellene ezekben a kérdésekben, jobban megismer­kednének a nagykürtösi járás helyzetével. „Nem mondhat­nánk, hogy nem látjuk a jóaka­rat megnyilvánulását — jelen­tette ki a vezető titkár. — Meg kell mondanunk, hogy sokat segítenek nekünk a mezőgaz­daság vezető tényezői és a ter­vezésügy dolgozói. A kormány­elnökségben, a minisztériumok­ban, a Szlovák Nemzeti Tanács­ban foglalkoznak problémáink­kal. Az SZNT elnökségének múlt évi október 14-i ülése ha­tározatot hozott járásunk fej­lesztésével kapcsolatban. Mi gyakorlatilag semmi mást nem akarunk, csak annak megvaló­sítását, amit ez a 198-as számú határozat tartalmaz. Ha a ben­ne foglalt célkitűzések, melyek­ről az előbbiekben beszélget­tünk, pontosan megfogalmazód­nak és bekerülnek az ötéves tervbe, akkor járásunk lakos­sága nagyon elégedett lesz." A PÁRTMUNKÁBAN a járási pártbizottság igyekezete min­denekelőtt arra irányul, hogy a párttagság a novemberi hatá­rozat szellemében tevékenyked­jen, s minden kommunista meg­értse: munkájában, magatartá­sában ehhez kell igazodnia. A Központi Bizottság áprilisi plénumának eredményeit a pártaktíva és a járási pártszer­vezet tagságának túlnyomó többsége kedvezően fogadta. Bíznak abban, hogy ez a párt­egység megszilárdítását ered­ményezi és elősegíti a pártunk előtt álló feladatok megvalósí tását. GAL LASZLO Szína példát mutat A Kassai JNB nagy figyelemmel kiséri a körzeti hivatalok tevékenységét

Next

/
Thumbnails
Contents