Új Szó, 1969. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1969-05-28 / 123. szám, szerda

Kereslte u járható n tat A galántai közszolgáltatási üzem udvarán az idegennek nehéz eligazodnia. Jobbról-balról mosó-, illetve ruhatisztító gépek zakatolása hallatszik. Távolabb az autójavítók kopácsolnak Az igazgatósági irodahelyiségekre a hosszú, renben tartott udvar végében találok rá. Az igazgató és helyettese „házon kívül" vannak. Jozef Lipovský, a termelési osztály vezetőjével hoz össze a sors. — Járásunkban 177 üzemrészleget tartunk tenn — kezdi el a beszélgetést. — Ebből 27 a járási székhelyen, a többi Szereden, Vágsellyén és a járás többi községeiben működik. Kíváncsian néz rám, mintha csak azt akarná kérdezni, mit mondjak még, mi érdekli az újságírót. Végülis maga töri meg a csendet. — A múlt év július elsejétől mi is áttértünk az ötnapos munkahétre. Szombaton csak a fodrászok, a borbélyok, a kölcsönző, a virágüzlet és a fényképészet tart nyitva. Ezek dolgozói hét közben veszik ki a szabadnapot. — Nem látja ennek kárát az üzem? — vetem közbe. — Nem. Az üzemünk rentabilitása nem csökkent, sőt 2,7 százalékkal növekedett. Nehézséget okoz azonban a vidékről bejáróknak, hogy az autóbuszok, vonatok nem úgy közlekednek, mint máskor, és így nehéz a beutazás, illetve a hazautazás. Ilyenkor minden alkalommal 1 igazolást kell kiadnunk, hogy munkásjeggyel utazhassanak. — Ha már szóba került a rentabilitás... — Az utóbbi időben igen sokszor esik szó épről. De így is van ez jól. Tavaly például 20,8 százalékos rentabilitást értünk el. Ugyanakkor volt egy csomó üzemrészlegünk, amelyek veszteséggel zárták az évet. Hogy 35 begyűjtőhely nem rentábilis, annak objektív okai vannak. Például a 15 borbélyműhely közül csak 7 zárta az évet nyereséggel. Amikor alaposabban elemeztük a helyzetet, rájöttünk, hogy a hét üzemben nagyrészt nyugdíjkorhatárhoz közel álló borbélyok dolgoznak. Bevezettük az anyagnormákat, és az idei év első negyedében már csak ©gy borbélyműhely nem mutatott kl hasznot. Nézem a termelési osztály vezetője előtt fekvő kimutatásokat. Egymás alá három autójavító részleg neve van írva. A három közül csak az egyik dolgozik nyereséggel, a másik kettő — jóllehet nagyobb forgalmat ér el, de mivel nagyobb az anyagfogyasztásuk, illetve az alkatrész felhasználásuk az előbbinél — ráfizetésesek. — Utána kell nézni — mondja Jozef Lipovský. — Vagy az emberekben, vagy a munkamódszerükben, esetleg másutt, de hiba van. Itt van például a két kárpitosműhely. Az egyik — amely kisebb forgalmat ért el az év három hónapjában — több mint 16 000 korona hasznot tud kimutatni, a másik viszont dotálásra szorul. Ezt pedig nem hagyhatjuk figyelmen kívül. Ha jövőre erre Jár, bizonyára többet tudunk majd az említettekről mondani. Igyekszünk, hogy az üzemünk legalább 25 százalékos rentabilitást érjen el. Hogy igyekezetünket minden bizonnyal siker koronázza, arról kezeskedik az a tény is, hogy tavaly a tiszta haszon tervét 164,9 százalékra teljesítették és a nyugat-szlovákiai kerületben a közszolgáltatási üzemek versenyben a második helyen végeztek, valamint az, hogy már most' kidolgozták a mosodák és a ruhatisztító üzemrészlegek fejlesztésének tervét egészen 1980-ig. — A fejlesztési terv alapján az idén 922 tonna fehérneműt mosunk ki, 1980-ig pedig már 1030 tonnát. Jelenleg egy ruhatisztító részleg van üzemben. Jövőre Vágsellyén gyorstisztítót létesítünk. 1975-ben Szereden, 1980-ban Galántán és DióRimaszombati cukorgondok A gépek mossak a szennyest. rfossuí az iiieii! udvara, amelyet kétoldalt műhelyek öveznek. Gőzvasalóval vasalják a ruhát. szegen rendezünk be gyorstisztító részleget. Míg ez idén 285 tonna a teljesítményünk, addig 1980-ban már 400 tonna lesz. — A mennyiségi növekvés nem befolyásolja a minőséget? — Ez a jövő titka, de nem szeretnénk, sőt nem engedhetjük meg, hogy így történjék. Egyébként eddig se mutatkoztak a mosás és a ruhatisztítás terén jelentősebb hiányosságok. A termelési osztály vezetője ezután említést tett arról, hogy hamarosan elkészül az üzem fejlesztésének távlati terve, amely iránymutatóul szolgál majd az elkövetkező években. — Önálló karbantartó, ha úgy tetszik építkezési csoportot szerveztünk — fonja tovább a beszéd fonalát. — Igaz, a csoport munkája nem rentábilis, de az építkezés és tatarozás így is legalább 20 százalékkal kevesebbe kerül, mint amikor más vállalatok végezték. Hozzá kell építeni valamelyik épülethez? Nem kell évekig várni, amíg elvállalja valamelyik építőüzem. S ez már magában is nagy eredmény. Az idén egy üzletet is nyitottunk, amelyben üzemeink és a járás helyi gazdálkodási üzemeinek termékeit árusítjuk. Ismét rámemeli tekintetét és hosszan hallgat, kifogyott a szóból. Egy év múlva találkozót adtunk egymásnak, és azzal a tudattal búcsúztunk el, hogy a galántai közszolgáltatási üzemben — amely ma is jó eredményekkel dicsekedhet — mielőbb megtalálja a lehető és legjobban járható utat. NÉMETH JÁNOS I ORVOSI TANÁCSADÓ Dióhéjban a gyomorbajokrél A gyomorbajok a' modern világ legelterjedtebb betegségei közé tartoznak és csakis a korai felismerés esetén tudunk, ellenük megfelelően és sikeresen küzdeni. Ml is voltaképpen a gyomorbaj. E betegség láthatatlanul, alattomosan támadja meg az emberi szervezetet, és rendszerint csak akkor vesszük észre, amikor már azt érezzük, hogy a köldök felett, a rekeszizom alatt valami van, ami eddig nem adott okot panaszra. Az emésztés nem a gyomorban kezdődik. A szájban a rágás, a nyállal való elkeveredés indítja me^ a felszívódás hosszú és bonyolult folyamatát. A régi szólásmondás szerint a magyar ember nem beszélt evés közben, hanem jől megrágta az ételt, tempósan evett és így élvezni si tudta az étel ízét. Ezt a. mai rohanó kor embere nem tudja vagy nem akarja megérteni, pedig nagyon nagy jelentősége van. A rágás felaprózza, a gyomornedvnek könnyen hozzáférhetővé teszi az ételt, amely Igy a gyomorban is jobban keveredhetik az emésztőnedvekkel és a továbbítása is könnyebb. A hosszas rágás közben több nyál termelődik, és ez elősegíti a falat továbbjutását, nem is szólva arról, hogy több nyálban több a cukorra ható anyag, amely már Itt megkezdi a cukor lebontást. Az étel Izét a szájban érezzük és minél „ínycsiklandóbb" áz íze, annál több gyomornedv termelődik, amely már készen várja a jól megrágott ételt. A valóságban azonban senki sem gondof ezekre a tényekre, amikor „haza ugrik", hogy gyorsan behabzsolja fea ebédet vagy a vacsorát, esetleg tíešzálad egy büfébe, hogy ebéd címén egy pár szendvicset bekapjon. Pedig mennyi későbbi fájdalomtól és bosszúságtól megkímélhetné magát az emberi A fálat lejut a gyomorba, ahol az emésztő nedvek megkezdik munkájukat. Minél jobban izgatja valamely fűszer a nyálkahártyát, annál inkább fokozza az elválasztást. Ha aztán a savtermelés bizonyos mértéket meghalad, fellépnek a gyomorfájdalmak. Ezek természetesen annál gyakoribbak, minél gyakrabban van a gyomor hasonló izgalmaknak kitéve. Ha sűrűn egymás után jelentkeznek az ilyen ingerek, a gyomorhurut lép fel, amely már komoly betegségnek számít. A folyadékok közül igen izgató a gyomor nyálkahártyájára a feketekávé és az erős orosztea. Nagyon kellemetlen hatása van az alkoholnak is. A hoszszú időn át szeszes italokat élvező alkoholisták .99 százaléka súlyos gyomorbalban szenved, és ezen az orvos már csak nehezen tud segíteni. Néha az egyszerű szódavíz Is ártalmas, mivel a gyomorban felszabaduló szénsav felpuffasztja a gyomrot és ezzel károsan befolyásolja az emésztést. Egészségtelen a túl hideg és túl forró ételek fogyasztása ls. Legjobb, ha az ételt a langyosnál valamivel melegebben fogyasztjuk. Az Ilyen étef nem hat túlságosan ingerlően a gyomorra, s melegsége pedig energiát szolgáltat a szervezetnek. A főtt étel könnyebben emészthető. A főzés a rostokat fellazítja, rághatóbbá teszik, megkönnyíti a gyomor munkáját és részben kivonja azokat az anyagokat, amelyek a gyomor nyálkahártyáját feleslegesen izgatják. A nikotin talán a gyomor legártalmasabb mérge. Az apró levált dohányrészecskék a nyállal a gyomorba jutnak, sőt erős dohányosok „slukkolják" a füstöt is. A nikotin fokozott nedvtermelésre készteti a gyomrot, amely azonban gyomorégéshez, gyomorhuruthoz és végezetül gyomorfekélyhez vezet. Az idegesség a modern társadalom sajnos nagyon „természetes" velejárója és ez is elősegítheti á gyomorbajok kifejlődését. Az utóbbi időben mind gyakoribb megbetegedés a gyomorfekély. E súlyos betegséget gyakran az idegesség, a rendetlen étkezés és alvás váltja kl. A gyomorfekélyre jellegzetes az ősszel és á tavasszal kiújuló gyomorfájás, amely étkezés előtt vagy közvetlenül utána jelentkezik. Súlyosabb tünetei a vér-' hányás, a véres széklet és nagy súlyveszteség. Az orvosi statisztika szerint egyre szaporodik a rákos megbetegedések száma. Sajnos e téren a gyomor sem képez kivételt. Komolyabb gyomorfájdalmak esetén ezért azonnal forduljunk orvoshoz, hogy a betegség korai felismerésével szakszerű kezelésben részesülhessünk. Életünket tegyük tehát ritmikussá az étkezés és alvás terén ls. Ne siessük el az étkezés Idejét, együnk lassan, az ételt jól rágjuk meg. Lehetőleg együnk gyakran, de keveset, nehogy az emésztőrendszerünket túlterheljük. Szokjunk le a dohányzásról és ne fogyasszunk szeszes italokat sem mértéktelenül, mivel ezzel önmagunkat mérgezzük. Lehetőleg feküdjünk le mindig ugyanabban a z időben, aludjunk eleget, hogy ezzel jó karban tartsuk idegrendszerünket. Dr. jUHÁSZ ISTVÁN Csehszlovákiában az utóbbi fél évszázadban egyetlen új cukorgyár sem épült. A mér meglevő üzemek fokozatos korszerűsítésével növekedett ugyan a termelés, de nem a kívánt mértékben. így aztán, mikor megszületett a döntés, hogy Rimaszombatban új cukorgyár épül, a tervezőknek egész sor olyan problémát kellett megoldaniuk, amelyeikkel kapcsolatban még nem rendelkeztek tapasztalatokkal. Olyan gyárat terveztek, amely a lehető legkisebb létszámú személyzettel maximális mennyiségű cukrot termel. A cukorgyári berendezések automatizálása terén, sajnos hiányoztak a kellő tapasztalatok. Így történt meg aztán, hogy a rimaszombati cukorgyár műszaki terveibe egész sor olyan berendezést is beiktattak, amelyeket előzőleg a gyakorlatban nem próbáltak ki. Ez a tény bizonyos értelemben magyarázatot ad arra, miért van a gyár még, három évvel a termelés megkezdése után is csupán „próbaüzemeltetésben". Az elmúlt évi kampány 100 napja alatt például nyolc ízben érte el az egy-egy műszakra tervezett teljes kapacitást! • Hogyan birkózik meg a gyár vezetősége ezekkel a nehézségekkel? — tettük fel a kérdést Bénik elvtársnak, a gyár főmérnökének. — A múlt évi kampány befejezése után az egész műszaki berendezést alaposan ellenőriztük, megjelöltük a hibás részeket, és kidolgoztuk a szerelési munkák pontos időrendi tervét. A szokott karbantartáson kívül ebben az évben mintegy 90 átépítési, illetve szerelési munkát akarunk elvégezni. • Miben látja a számos hiba fő okát? — A gyárban egész sor ki nem próbált prototípus-berendezést szereltek fel, amelynek munkaüteme nincs összehangolva. A répaszeletek szállítását például négy szállítószalag végzi — ahány annyi típusú —, s nem egyezik a teljesítményük sem. A sok műszaki hiányosságok mellett egész sor más természetű hibát is helyre kell hoznunk. A gyárnak például 322 állandó alkalmazottja van, az idény alatt viszont hétszázat is foglalkoztat. Az idénymunkások betanítása 2—3 hónapot is igénybe vesz, és mire betanítottuk őket, vége az idénynek. Egy év múlva aztán mindent kezdhetünk elölről. Ilyen körülményeik között nem csodálkozhatunk azon, hogy a rimaszombati cukorgyár vezető dolgozói számára keserű mellékíze van a cukornak, mivel munkájuk szakadatlan birkózás a legkülönbözőbb jellegű nehézségekkel. Ennek ellenére nem vesztik el bizalmukat. Az új idény előkészítésére kidolgozott átépítési terv megvalósítása jelentős lépés lesz a termelés gazdaságosabbá tétele felé. Egyéb terveik is vannak, amelyeik tovább szilárdítják majd a gyár gazdasági helyzetét. Ezeket a terveket Bénik elvtárs a következőképpen vázolta: — A fő termelési ágazaton kívül már a közeljövőben bevezetjük a kristálycukor 7 grammos csomagolását és a porcukor gyártását, viszont a legnagyobb gazdasági eredményeket 1 millió hektoliter sör (ČSTK) — A Prešov melletti Velký Sarišban két évvel ezelőtt kezdték meg a •sörgyár próbaüzemeltetését Azóta Šarišból a mai napig már több mint 1 millió hektoliter 7, 10 és 12 fokos jó minőségű világos sör került a piacra. A Šariši Sörgyár nemcsak tíz kelet-szlovákiai és két közép-szlovákiai járást lát el termékével, hanem a 12fokosból már exportált is mintegy 4 ezer hektolitert Magyarországra. Az érdeklődés nem indokolatlan, mert az állami ellenőrző szervek véleménye szerint ez a legjobb szlovák sör. a melléktermelési ágazat kiszélesítésétől várjuk. A salakból, amelyet jelenleg tetemes költséggel az Ozsgyán melletti rakodótérre hordunk ki, a gyár területén betonblokkokat fogunk készíteni. Tervbe vettük továbbá a szárított répaszelet és a szárított burgonya készítését is. A cukorgyártás során keletkezett hulladékok elszállítása is mintegy félmillió koronába kerül évente. Kisebb be^ ruházással lehetővé válik, hogy e hulladékokat komposzttá dolgozzuk fel. Ezek a legközelebbi jövőben megvalósításra váró tervek. A gyár vezetősége anyagi támogatást kért a járási szervektől a különböző melléktermelési ágazatok megindításához. Reméljük, hogy megértésre talál a kérelmünk. Miközben a cukorgyár bővítéséről tárgyalnak, szorgalmasan készülnek az jňj idényre. Több mint 120 szakember végzi a karbantartást és a műszaki berendezések összehangolását. Szeptemberben meg akarják tartani az első „melegpróbát". — Eddig 1 708 640 mázsa cukorrépa felvásárlására kötöttünk szerződést az idei termésből — közölte velünk Babiak elvtárs, a felvásárló részleg vezetője. — A mezőgazdasági üzemek ezt a mennyiséget öszszesen 4860 hektáron termesztik ki. Sajnos, ezen a téren is számos nehézséggel kell megküzdenünk. A répát sokszor 210 kilométernyi távolságról szállítjuk a gyárba, ami természetesen növeli a termelési költségeket. Viszont a központi szervek, amikor annak idején úgy döntöttek, hogy éppeii Rimaszombatban épüljön fel az ország legkorszerűbb cukorgyára, elhatározásuk nem utolsósorban azon a távlati elgondoláson alapult, hogy a járás mezőgazdasági termelése biztosltja majd a nyersanyagot. Sok mezőgazdasági üzem viszont idegenkedik a répatermeléstől, pedig szállítóink tavaly is 337 métermézsa átlagos hektárhozamot értek el. Ilyen terméseredmények pedig jelentős nyereséget biztosítanak a répatermelőknek ... KOVÁCS ZOLTÁN Kérem csak az igazat Nem titok senki előtt sem, hogy az utóbbi időben rohamosan emelkednek az árak. Ez az intézkedés nem kerülte el a vasúti szállítást sem, sőt, talán ezen a téren észleljük majd leginkább, ugyanis a vonatjegyek ára a maihoz viszonyítva szeptember 1-vel 100 százalékkal emelkedik. Nem régiben a Hlas Ľudu ezzel kapcsolatban rövid beszélgetést közölt, amelyből megtudhattuk, hogy a heti munkásjegyek ára nem változik, a különbséget a vállalat fizeti ki alkalmazottjának. S mivel a riporter arra is kíváncsi volt, miért szükséges ez az áremelkedés, megtudhatjuk az egyszerű indokot is: nálunk a vasúti jegy ára nagyon olcsó! S íme V. Kubík mérnök, a Közlekedésügyi Minisztérium alkalmazottja példát is említ: Franciaországban, az NSZK-ban és Svájcban a száz kilométerre szóló vonatjegyért egy munkásnak csaknem négy órát kell dolgnznia, holott nálunk valamivel többet kettőnél. Csakhogy az interjúban nem esik szó erről, hogy „ott" mennyit kell dolgozni például a kenyérért, a húsért és általában az élelmiszerért, és Kubík elvtárs azt is elfelejti megemlíteni, hogy „ott" többnyire saját gépkocsijukon közlekednek az emberek, s azért mennyit kell dolgozniu

v nekik és nekünk. Arról nem is beszélve, hogy a munkába utazók száma meg sem közelíti a mi dolgozóink számát. Az utazás kultúráját pedig össze sem merem hasonlítani... Tehát kérem, ha igazat, de akkor a teljeset... —ozo—