Új Szó, 1969. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1969-05-25 / 21. szám, Vasárnapi Új Szó

HATÁSOS MÓDSZER Uraim, mindent bevallók önöknek, csak már oldozzanak elt (lei Paris) BÍRÓSÁGON A bíróság előtt áll a szélhámos. — Azzal van vádolva, hogy különböző csalási manővereit álnéven követte el. — No igen, mert nem akartam a becsületes nevem be-­szennyezni. ROSSZ FOGÁS A Fekete-erdő tájáról való ez a történet: Az igazgató úr feleségével vacsorázik békés otthonában. Az asszony, amikor férje befejezte az újságolvasást, csönde­sen mondja: — Emlékszel még azokra a pisztrángokra, amelyek fogá­sára kilenc hónappal ezelőtt két hét szabadságot szántál? — Igen, igen — mormogja a férj. — No, az egyikük ma délután idetelefonált és azt üzente, hogy apa lettél... Wm Ezt a meggyőződésemet úgy mondom, mint ural­kodó. Mint polgár azonban nem tudom ... nem tudom ... (Mladý svét) A PROBLÉMA - Minden évben újabb gyerek, nem, ez így tovább már nem mehet I Tudd meg drágám én a folyosón kezdve és a folyosón alszom! — dühöngött a férj. Az asszony halkan megjegyezte: — Ha úgy gondo­lod, hogy ez segít, nem bánom, aludha­tunk a folyosón is! KEZDŐ APA — Látod, fiacskám, én is meg tudlak füröszteni. Mégis azt mondtad, hogy anyu nélkül nem leszünk meg. — Igen, apu, csakhogy a ma­ma fürösztés előtt mindig le­húzza a cipőmet. RENDELÉS Egy ötödosztályú kávéházban hárman ülnek egy asztalnál és teát rendelnek. Az egyik rum­mal kéri, a másik citrommal, a harmadik így szól: — Én tiszta csészében ké­rem. A pincér hozza a teákat és megkérdi: — Melyikük kérte tiszta csé­szében? Családi rímek Házassági évforduló Húszéves frigyünket, amely számomra olyan volt, mint egy bolond álom, tekintettel a tomboló sikerre, újabb húsz évre prolongálom ... ÍGÉRETES TEHETSÉG Legidősebb fiam költőnek készül, (a költészet vonzza és igézi) egyelőre ott tart — kezdetnek nem rossz —, hogy a könnyű műfajt már lenézi ... ROKONI EBÉD Két nyiszlett fasírt — ez veit minden, ami a konyháról elénk kikerült, de felgyújtottak minden csillárt, s az ebéd ezért fényesen sikerült... NÉNIKÉM Egy görlcsoportban táncolt lánykorában e ténynek rámnézve van kéje, mert én vagyok az, akinek valóban táncosnő volt a drága nénikéje ... Sz. Gy. CASANOVA C. C. grófnő könyörgő tekin­tettel így szólt a nők kedven­céhez, Casanovához: — Kérem uram mesélje el nekem, a leggyönyörűbb sze­relmi kalandját! A férfi így felelt: — Node hölgyem, nem be­szélhetek olyan dologról, ami csak most vár bennünket! MINI-HUMOR Miután a divattervezők azt jósolták, hogy a miniszoknya divatját valósággal elsöprik a jóízlésű nők, a miniszoknya so­ha sem sejtett magasságokba emelkedett. Amint azt az alábbi londoni vicc is mutatja. Két if­jú hölgy beszélget: — Drágám, ne vedd rosszné­ven, de az az érzésem, hogy otthon felejtetted a szoknyá­dat! — Tévedsz, szívem! Magamon felejtettem! TÖBBNEJŰSÉG Két sejk beszélget: — Az utóbbi időben megtetszettek a spor­toló-típusú nők. — Én is így vagyok vele. Éppen a múlt héten vettem felesé­gül egy röplabda­csapatot. MEGFELELT Az iskolában a tanító a mú­miáról beszélt. Utána felhívta az egyik gyereket, hogy mond­ja meg, mi a múmia. A fiú így definiált: — A múmia egy becsinált ember. AZ ANYÓS Két férj beszélget és termé­szetesen az anyósról is szó esik. Az egyik így jellemzi anyósát: — Az én anyósom egy an­gyal. A másik erre azt felelte: — Az enyém, sajnos, még él. TAKARÉKOS FELESÉG Egy férfi dicsekszik barátjá­nak, hogy milyen takarékos felesége van: — Képzeld, barátom a fele­ségem talált az utcán egy .száj­kosarat, és hogy kárba ne ves» szen, vett hozzá egy kutyát. KRITIKA — Megírtam a főnökömnek, hogy rá se bírok nézni, hogy gonosz ember, hogy senki se szereti. — Megbolondultál? Ki fog rúgnil — Ugyan! Hát azt hiszed, el­küldtem neki a levelet? KÉRDÉS — Mondd, értesz te sajtó­ügyekhez? — Miről van szó? — Egy újságíró a ruhatár­ban úgy pofon vágott, hogy ki­ugrott az állkapcsom. Mit csi­náljak? — Sima ügy. Kérj helyreiga­zítást. PÁRBESZÉD — Hallottad mi történt a sze­gény Kováccsal? — Nem, miért mi történt ve­le? — Megszökött a feleségem­mel! £ letemben döntő fontosságú ese­mény történt: hosszas megfon­m tolás és még hosszasabb ke­resgélés után asztalt vásároltam. Amikor százhuszadszor léptem be a bútorüzletbe, az eladó közölte ve­lem, hogy végre vehetek egy asz­|í talt, potom 380 koronáért. A köz­lést bizonyítandó, elém tett egy do­bozt. Ez mi? — kérdeztem. Ez egy asztal — válaszolta. — Ezt a kedves ve­vő otthon sajátkezüleg szerelheti ösz­sze. Megnézhetem? — érdeklődtem újfent. Az eladó kiborult: — Ha a kedves vevő azt hiszi, hogy ez egy ulti parti, ahol gusztálni lehet, akkor a kedves vevő téved. A kedves ve­vő fizetett, a kedves vevő legyen boldog, hogy impöttárut kap, mert ez eredeti svéd asztal, a kedves vevő te­hát minél gyorsabban cipelfe el in­nen az immár magántulajdonát ké­pező és ízlésesen dobozolt bútordara­bot. Csavarhúzó mellékelve. Pá! Cipeltem. Fejletlen izmaimnak erőt adott a büszkeség, mert íme, vittem valamire, nem akármilyen asztalt vi­szek szeretteimnek, hanem eredeti svéd asztalt. Amikor kies otthonom­ban lerogytam és szeretteimmel kö­zöltem, hogy a doboz tartalma — asz­tal, először egymásra néztek, aztán rám. Aztán megint egymásra. Felesé­gemnek a drága jó édes anyukája halkan megjegyezte, hogy bezzeg, ha a lánya a Krapszulák Edéhez ment volna feleségül, akkor most nem kel­lene a további évtizedeket egy sze­Az asztal és a csavarhúzó gény elmebeteg mellett eltöltenie. Nem törődtem az anyós megjegy­zésével, mert lelkemet hevítette a büszkeség: svéd asztalt vetteml Iste­nem, Svédország — gondoltam — Uppsala, Gripsholm, a svéd fenyők, a svéd tölgyek, a svéd borotvapengék és a svéd pornográfia ... Azután kibontottam a dobozt. — Érzitek a távoli svéd erdők fenséges illatát? — kérdeztem. Azt mondták fenséges vöröshagyma illatot érez­nek. Megszagoltam az asztalt. Való­ban olyan szaga volt mint egy tá­nyér sárgaborsó főzeléknek pirított hagymával. Színe pedig a nagyanyám gyúródeszkájára emlékeztetett. Megtaláltam a csavarokat és a csavarhúzót. Csak éppen valami raj­zot, vagy utasítást nem találtam. Nem baj, legyintettem, az a fontos, hogy ez egy svéd asztal és csak úgy áraszt­ja a büszke svéd fenyvesek hagymás illatát. Először megszúrtam az uffamat. Az­tán eltört a csavar. Aztán eltört a csavarhúzó. Aztán az eredeti svéd asztalt kitettem a spájzba. 16, ha van valami svéd is a háznál. Szeretnék autót is venni, de most már nem merek. Attól félek, hogy az eladó elém tesz egy dobozt, hogy íme itt az egész cucc, van benne ten­gely, meg karburátor, kormánykerék, gumiabroncs, karosszéria, csapjam a hónom alá és otthon szereljem össze. Csavarhúzót mellékeltek. De én nem hiszem, hogy ez a sok miegymás el­férne a spájzban! P. Gy.

Next

/
Thumbnails
Contents