Új Szó, 1969. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1969-05-25 / 21. szám, Vasárnapi Új Szó

fl WYUGAT-SZL0VÁKSA1 ENERGETIKAI ÜZEMEK alkalmaznak a főraktárban (BRATISLAVA-PRIEVOZ, Hraničná á) • 1 helyettes raktárvezetőt, bérosztály: T 8. Havi kereset 1450-1700 korona + 20 %-'g terjedhető jutalom a teljesítmény szerint • 4 üzemrészleg raktárost, bérosztály T 7. Havi ke­reset: 1310-1520 korona, jutalom a teljesítmény szerint. • 9 segédmunkást raktári munkára, bérosztály R 111/5. Órabér: 5,50-6,40 korona + 35 %-ig terjedhető jutalom. • 1 gépkocsivezetőt. Fizetés a 42/62 sz. rendelet szerint. • 1 darukezelöt. Fizetés a 42/62 sz. rendelet szerint A gyakorlattal rendelkező szakképzett dolgozók előnyben részesülnek. - A vállalatigazgatóságon (Bratislava, ul. Mar­ka Culena 6) alkalmaznak: • 4 levelezőnőt. Iskolai végzettség: SO, ÚSO. Bér­osztály: A 7, A 8 gyorsírni tudók elérhetik az A 9-et, vagyis a havi kereset: 1000-1320 korona. • 4 takarítónőt. A szakágazatban töltött tíz év után a vállalat minden dol­gozónak havi 100-300 korona nyugdíj-pótbiztosítást folyó­síthat és az N díjtétel szerint engedélyezheti a kedvezmé­nyes áramfogysztást (1 kWó ára 0,14 korona). Ezenkívül üdülési lehetőség a vállalati üdülőben, esetleg külföldön. Az érdeklődők jelentkezhetnek személyesen, telefonon, vagy írásban a következő cimen: Západoslovenské energetické závody, n. p., podnikové riaditeľstvo, osobné odd., Brati­slava, ul. Marka Čulena 6. ŰF-494 Á BŕROLINA ÄIMNICIIKUSZ a legközelebbi időszakban a következő városokban ven­dégszerepel: V. 10.-12 Komárom VI. 5.- 8. B. Bystrica V. 13.-14. Gúta VI. 9.-11. Zvolen V. 15.-18. Érsekújvár VI. 12.-13. Detva V. 19.-20. Surany VI. 14.-17. Lučenec V. 21.-25. Nitra VI. 18.-20. Rimaszombat V. 26.-27. Partizánske VI. 21.-22. Tornaija V. 28.-29. Nováky VI. 23.-25. Rozsnyó V. 30.-VI. 1. Prievidza VI. 26.-27. Szepsi VI. 2.- 4. Žiar n/Hr. VI. 28.-VII. 7. Kassa A Berolina cirkusz 120 kocsival, 140 alkalmazottal, 100 állattal és 2500 néző befogadására alkalmas sátorral érke­zik Gnökhöz. Nézzék meg feltétlenül a látványosságokban gazdag műsort ÜF-534 } VEGYE S j • Jó karban levő ebédlő és egyéb szoba- és konyhabútor la­káscsere miatt eladó. Plesko Eu­gen, Szaboóvá ul. 11/b Bratislava. Ű-524 • Veszek kis fajtájú kutyát, je­lige: Fiatal. Ü 541 • 1968-os gyártmányú Traktor (Zetor 3011) jó karban, önlerakó pótkocsival eladó, megegyezés szerint. C(m a hlrdetöirodában. ÜF-538 • 28/170 mérnök, szöv. lakással Bratislavában, megismerkedne 162—167 magas leánnyal. Jelige: Várlak. 0-533 • Nyugdíjas, özvegy féríi megis­merkedne házasság céljából békés otthonra vágyó r. kat., 50—56 év körüli özvegyasszonnyal vagy leánnyal. Jelige: Megértés. 0-545 • Bátorkeszire Kucskovics Jó­zsefnek és feleségének házasság­kötésük 40. évfordulója alkalmá­ból hosszú, boldog életet kíván­nak léányat, veje és unokái 0-548 Bemutatjuk a virágmotívomot gyűjtőknek a jugosz­láv posta legújabb gyógynövény—sorozatát. A Szlovák Tudományos Akadémia Archeológiai In­tézetének dolgozói elégedettek lehetnek különösen Dél—Szlovákiában, hiszen minden évben újabbnál újabb sikert érnek el. Az itt végzett ásatások számos megle­petéssel szolgáltatnak, a leletek nemzetközi szempont­ból is figyelemre méltók. Dél-Szlovákia ma is amo­lyan szűz terület a régészek számára, amelyben két­ségtelenül még hosszú ideig keresni fogják az elmúlt idők anyagi emlékeit, hogy egyre tökéletesebbé tegyék hazánk régmúltjának mozaikképét. A szlovák régészet „újdonságairól" dr. Bohuslav Chropovský docenstől, az Archeológiai Intézet igazgatóhelyettesétől kértünk tájékoztatást. Gerulata, vagyis az Oroszvár mellett felfedezett régi római erődítmény felfedezése amo­lyan szenzációt jelentett ré­gészeink körében. A római kul­túrával foglalkozó történészek figyelmét is felkeltette, hiszen bebizonyosodott, hogy a Római Birodalom szélső erődítmény­rendszere idáig húzódott. A későbbi leletek számos régebbi régészeti feltevést is bebizonyí­tottak. Például azt, hogy a fel­fedezett rommaradványok az egykori, Jupiter Doluchenusnak szentelt templom maradványai. Gerulata tehát nem csupán ka­tonai tábor volt, hanem na­gyobb település is, amire a to­vábbi leletekből is következtet­ni lehet. Nemrégiben például egy temetkezési helyre bukkan­tak, amely kétségtelenül tovább fogja bővíteni hazánk római te­lepülésére vonatkozó ismerete­inket. A nagyszombati járásbeli Szo­molányban olyan erődítményre bukkantak, amely egy ez ideig ismeretlen ostrom áldozata lett, ugyanakkor olyan „Istennők" szobrocskái ls napvilágot lát­tak, amelyeknek eredete egye­lőre Ismeretlen. Számos, a rég­múltból származó régészeti le­let jutott kutatóink kezébe a trnavai járásbeli Pobedímben ls, egyebek között fejsze-alakú ta­lentomok (régi súlyegység), amelyek nemcsak félkészáru­ként, hanem fizetőeszközként te szolgáltak. Ez egyébként Eu­rópa legnagyobb ilyen jellegű lelőhelye. Párkányban néhány évvel ez­előtt a papír- és cellulózipari kombinát építkezése közben a régészek rábukkantak hazánk legrégibb földműves-települé­sére. Később, • a bronzkorszak­ból származó, nagy kiterjedésű sírhalmokat is találtak Itt az időszámításunk előtti 1500— 1400. évből. A Nagymorva Fejedelemség egyik legfontosabb központja Nyitra volt, ezért itt rendszeres régészeti felderítés folyik a 9. század anyagi emlékei után. Legújabban a város fölött emel­kedő Zobor hegyen találtak egy nagy várhelyet. A leletek azt bizonyítják, hogy sűrűn lakott volt a késői városban, majd a Nagymorva Fejedelemség Ide­jén. Nemrégiben feltárták a várhely főkapuját és egy nagy méretű víztároló maradványait; az utóbbi igen tökéletes szer­kezetű volt és ötletes szűrőbe­rendezéssel is rendelkezett. A Zobor-hegyi ásatások abból a szempontból ls nagy jelentősé­gűek, mert a jövőben itt üdülő­központ létesül, s ezért később bajos lenne az emlékek feltárá­sa, ugyanakkor a napvilágra hozott rommaradványok restau­rálása után nagyszerű termé­szeti múzeum lesz itt, amely kétségtelenül a nagyközönség érdeklődésére is számot tart majd. A múlt évben befejezték a Zsélyi nagy szláv-avar temetke­zési hely feltárását. Több mint 800 sírt találtak itt, több mint tízezer emlék került a régé­szek kezébe, amelyek feldolgo­zása folyamatban van. Itt talál­ták egyébként egy helyen a legtöbb frank eredetű fegyvert. És ha már a temetkezési he­lyekről beszélünk, itt kell meg­említenünk a tornaijai lelőhe­lyet is, ahol szintén nagyobb számú sírt találtak az ún. pilisi kultúra korából. A sirokban urnák és számos bronz-, vala­mint kerámiai eszköz volt. Szláv-avar sírhely feltárása fo­lyik a kelet-szlovákiai Sebas­tovceben is. Különlegessége, hogy itt bukkantak legtöbb olyan sírra, amelyekben lovak maradványai is voltak. A Tátra alján ls érdekes ré­gészeti munka folyik. Matejov­ceban például Szepesség egyik legfigyelemre méltóbb őskori településének feltárásán fára­doznak, amelyek — mint a mazó becses leletek is napvilá­got láttak. Az új ásatások azon­ban arra is következtetni en­gednek, hogy a Tátra aljl vi­déknek nyilván különös hely­zete volt a régebbi bronzkor­szakban. Gánovcéből származik: például Közép-Európa legré­gibb vasdarabja (az időszámí­tásunk előtti 800. évből). Egy bronzkésről van sző, amelyet vasszegecsekkel láttak el. Nyil­ván valamilyen király ajándék­ról volt szó. Magas Tátra lábainál a leg­érdekesebb leletek közé tartoz­nak azok a hányók is, amelyek egykori Intenzív bronz- és vas­öntésre engednek következtet­ni. Ezzel a mesterséggel itt még a szlávok idetelepülése előtt a kelták foglalkoztak. Az eddigi kutatások arról tesznek tanú­ságot, hogy megközelítően az Időszámításunk előtti negyedik századig a Magas Tátra alján bükkerdők voltak, amelyek a faszénégetők áldozatául estek; abban az időben ugyanis a fa­Dél-nyugat Szlovákiában talált, a VII—VIII. szádadból szárma­zó arany és ezüst ékszerek. múlt évi szondák és ásatások bizonyítják — Szlovákia legré­gibb neoliti (újabb kőkori) la­kott helyei közé tartoznak. Tu­dományos szempontból nagy ér­tékű az a tény, hogy az első földművesek Idejéből származó településről van szó, ez pedig — a táj hegyi feltételeire való tekintettel — új képet nyújt ennek a területnek a történe­lem előtti időktől való népese­désre. Egy mintegy 200 négy­zetméternyi területen ez ideig cölöpépítmények nyomatra, há­rom kőfejsze maradványaira és több kerámiai edény cserepeire bukkantak. Gánovce községe neve már régen beíródott a régészet és az antropológia történetébe. Itt ta­lálták ugyanis egy neandertáli ember agyöntvényét, később pe­dig a bronzkorszakból szár­szén volt a fémöntés energia­forrása és egyik alapanyaga. A régészek érdeklődése igen széles körű. Detektívként min­den olyan tényre, emlékre, le­letre felfigyelnek, amelyek elő­segíthetik munkájukat és köze­lebb hozhatják őket a régmúlt rejtélyeinek leleplezéséhez. Ezért kutatják intenzíven a Sze­pescsiitörtök melletti földsán­cokat is, ezért végeznek ala­pos régészeti felmérést Liptov­ská Mara környékén, amelyet néhány év múlva eláraszt az új duzzasztógát által elzárt Vág vize, ezért folytatják még most is a pozsonyi vár alatti térség archeológiai feltárást, hiszen az új Duna-híd felépítése és a közlekedési hálózat módosítása után ez a tevékenység már le­hetetlenné válik. És így folytat­hatnánk tovább. Nem utolsó sorban meg kell említenünk azt is, hogy dr. ANTON TOCÍK docens, az Archeológiai Intézet igazgatója a múlt évben német nyelven publikálta a Délnyugat—Szlovákiában felfedezett temetkezési he­lyeken felfedezett valamennyi ómagyar emlék jegyzé­két, amely a magyar régőszek körében is nagy elisme­rést váltott ki. D. J.

Next

/
Thumbnails
Contents