Új Szó, 1969. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1969-05-25 / 21. szám, Vasárnapi Új Szó

Március végi felmérések szerint Magyarországon a kisiparosok száma meghaladja a 76 ezret. 1968-ban 9692 új iparjogositványt adtak ki, és 6273 ipar szűnt meg. Ily módon a kisiparosok száma mintegy 3400-al gyarapodott. Négyszer annyival, mint a megelőző évben. Magánkisiparosoknak, becslés szerint, a múlt évben 5,8 milliárd forint értékű forgalmuk volt, félmilliárddal több mint 1967-ben. Állami támogatás Ha az eredményeket nézzük, szembetűnő az a messzemenő támogatás, amelyet a magyar állam az utóbbi időben nyújt a kisipar fejlesztésére. Amikor dr. Gervai Bélát, a Kisiparosok Országos Szervezetének elnökét, megkérdeztem, miben nyilvánul meg a hivatalos szervek segítsége, a következő választ adta: Elsősorban vidéken több mint 30 szakmában megkönnyítették az új iparjogosítványok kiadását. Az ipar megszerzéséhez nem szükséges mestervizsga, hanem kétéves gyakorlat is elegendő hozzá. Ezenkívül két évig adómentes az ötezer lélekszámnál nem nagyobb községben az új ipart kiváltó kisiparos. Sőt, a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben vagy másutt dolgozók másodfoglalkozásként is űzhetnek ipart, legújabban pedig a nyugdíjasok nyugdíjuk változatlan folyósítása mellett is kaphatnak iparjogosítványt. További segítséget nyújt az állam a 30 000 forintig terjedő hitellel műhelyépítésre, szerszámok- és anyagvásárlásra, a működéshez szükséges egyéb cikekk beszerzésére. Ezek az intézkedések a kisemberek létbiztonságát nagymértékben fokozzák. Határozottan jó megoldás az adó bevezetése is valamennyi szakmában. Ez azt jelenti, hogy kisiparos fix összegben tudja, mennyi adót kell fizetnie. Ugyanakkor semmiféle üzleti könyvet nem kell vezetnie. 1954 óta önkéntes betegbiztosítást vezettek be a kisiparosok számára, majd 1962 óta nyugdíjjogosultsága van minden 55. életévét betöltő nő és 60. évét betöltő férfi kisiparosnak. Az új gazdasági mechanizmus körülményei között a szabad árak elterjedése mellett is különböző árszintemelkedés nélkül végzik a kisiparosok hasznos tevékenységüket," Társadalmi megbecsülés Senki sem firtatja Magyarországon, hogy a kisiparnak lesz-e jövője a szocialista építés további szakaszában, már azért is mivel jelentős ^értékben növekszik a lakosság igénye a szolgáltatások iránt — a kisipar jelentős kiegészítő szerepet tölt be a népgazdaságban. A helyi ipar további két ága, a tanácsok (nemzeti bizottságok) által irányított váltalatok, valamint a kisipari szövetkezetek nem győzik kielégíteni a lakosság nö- j vekvő igényeit, s ezért a lakáskarbantartások, szobafestések, kozmetikus és fodrászmunkák stb. több mint a felét az úgynevezett maszekok (magánszektorbeliek) végzik. rendeléseket kisiparosoknak, jelenleg még az olyan nagyvállalat mint, a Magyar Hajó- és Darugyár is felhasználja ezeket a szolgáltatásokat. Miután kiszámították, hogy öt speciális hajókompasz gyártása - tekintettel a kis szériára — nagyon költséges, megrendelték azt egy kisiparosnál. Hasonló példákat tucatszámlehetne említeni. „Térden gyártott" exportcikkek Tény, hogy a kisiparnak sohasem lesznek olyan exportlehetőségei, mint a nagyvállalatoknak. Exportvolumenben sohasem versenyezhetnek az állami iparral. De nem lebecsülendő tény, hogy a kisiparosok úgyszólván térden gyártott áruinak nagy keletje van a külföldi piacokon is. A kisiparosok országos szervezetének székházában külön exportiroda működik, mely szoros kapcsolatot tart fenn a magyar külkereskedelmi vállalatokkal. Némi büszkeséggel beszélt a KIOSZ elnöke egy mérnökről, aki az injekciós amD.RÁBEK VIKTOR BUDAPESTI LEVELE Nem ritka jelenség Budapesten,_ hogy a nagy hőségben iparjogosítvánnyal rendelkező cukrászok boltjai előtt hoszszú sorok állnak. Ismert dolog, hogy ezekben a cukrászdákban kiváló fagylaltot árusítanak. Másik példa: míg az állami vagy szövetkezeti autójavító üzemben, különösképpen a nyári idényben, napokig kell várni a szervízmunka elvégzésére, magánműhelyben sokkal, de sokkal hamarabb sorra kerül az ember. Ez csak néhány kiragadott eset a maszekok előnyének illusztrálására. A magyarországi kisiparosok megbecsült tagjai a társadalomnak. Már rég múlt az az idő, amikor a maszekok „megbélyegezett" emberek voltak, akiket nemcsak erkölcsileg, hanem adminisztratív módszerekkel is háttérbe szorítottak vagy likvidáltak bizonyos szervek vagy személyek. Évekkel ezelőtt a kisiparosok nagyon nehezen jutottak működésükhöz szükséges különféle árucikkekhez. Az új gazdasági mechanizmus lényegében megszüntet mindennemű megkülönböztetést. A magánszektor éppúgy, mint a tanácsi vagy a szövetkezeti vállalatok, szabadon vásárolhat munkaanyagot, szerszámot stb. Míg régebben az áIIami vállalatok nem adhattak megpullák jelzésére szerkesztett gépet néhány kisiparossal társulva gyártja. A szerkezet elég jó exportcikk, jó keletje van az Egyesült Államokban, Svájcban és a Szovjetunióban. Külön figyelmet érdemelnek a kisiparosok által exportra gyártott stílusos bútorok. A nagy érdeklődést igazolja az a tény, hogy évente 10 millió forint bútort szállítanak nyugati országokba. Csehszlovákiának például állatorvosi műszereket szállítanak és Jugoszláviába finom mechanikai gyártmányokat exportálnak. Az ember azt gondolná, hogy a kisiparosok által készített termékek költségesebbek, mint a nagy szériában gyártott gyári termékek. Szinte hihetetlennek tűnik, hogy egyes kisiparosok egy dollárt 12-40 forintért képesek előállítani, míg nagyvállalatoknál gyakran 60—80 forint a ráfordítás. Érdekvédelmi szervezet A magyarországi viszonyok azzal is különböznek a mi viszonyainktól, hogy míg nálunk felszámolták a kisiparosok szervezetét, Magyarországon megmaradt. Még az ötvenes években is, amikor a kisiparosokra eléggé nagy nyomást gyakoroltak a hivatalos szervek, érdekvédelmi létesítményként létezett a Kisiparasok Oi szágos Szervezete. A KIOSZ a demokratikus centralizmus alapján működik, azonban 1958-ban maguknak a kisiparosoknak a kérésére a szervezeti tagság kötelezővé vált valtn mennyi kisiparos számára. A kötelező tagságot azért szervezték be, mert a KIOSZ azoknak az érdekeit is képviselte a különféle állami és társadalmi szervek viszonyában, akik tagdíjfizetés vagy egyéb okok miatt nem akartak tagok lenni. A Kisiparosok Országos Szervezetének saját üdülői vannak a Balaton melléki Hévízen és a mátrai hegyekben. A főváros XX. kerületében - Soroksáron modernül berendezett aggházzal is rendeli keznek. Mivel az 1962-ben bevezetett nyugdíjrendelet csak azokra vonatkozik, akik 10 évig fizetik a biztosítási díjat, a KIOSZ jelentős szociális segítséget nyújt. Például havi 200 forint járulékot fizet 3000 elöregedett kisiparosoknak, akik tekintettel magas korukra, alacsony bevétellel dolgoznak. Gazdag hagyományok A kapitalista rendszerben a magyar nagyipar a többi közép- és nyugat-európai államokhoz képest igen lassan fejlődött. Ugyanakkor a kisipar jelentősen erősödött. Nemcsak számbelileg, hanem minőségileg is magas színvonalat ért el. Világszerte nagy hírnevük volt a magyar szabóknak, csizmadiáknak, stb., sokan külföldi megrendelésekre is dolgoztak. A második világháború után 300 ezer kisiparos volt Magyarországon, a háború okozta károk felszámolása indokolttá tette a kisiparosok - főleg kőművesek, ácsok, üvegezők - számbeli növekedését 1949-ben az ipar államosítása után meghatározták, hogy a kisiparos legfeljebb 10 alkalmazottal dolgoztathat. A jelenleg érvényben lévő előírások szerint 3 segédet, 3 inast és 3 családtagot alkalmazhat. Ezek a lehetőségek nincsenek távolról sem kihasználva. A már említett 76 000 kisiparos csupán 16 000 szakmunkást és 15 700 tonancot valamint 35 000 családtagot alkalmaz. Magyarországon kedvező lehetőségeket biztosítanak a kisiparosoknak. Ez egyáltalán nem hat negatívan a szocialista szektor fejlődésére, ahol a termelőerők 98 százaléka összpontosul. Ellenkezőleg! Az egészséges versengés - melynek különösképpen jó feltételeket biztosít az 1968. január 1-én bevezetett új gazdaságirányítási rendszer — nyomóst gyakorolt a tanácsi és a szövetkezeti vállalatokra, hogy munkájukat jobban, a lakosság közmegelégedésére végezzék. Jirí Jakoubek belgrádi levele Jugoszláviában már felváltotta a nyár a tavaszt, A természet is könnyű nyári ruhát öltött, tcffka virágok özönében tárt karokkal várja a külföldi turistákat. Tízezrével jönnek - talán a világ minden részéből. Csehszlovákiából az idén 200 ezer turistát várnak. Feltételezik, hogy a szállodákban és motelekben húszmillió ember fog éjszakázni — tavaly „csak" 17 millió 300 ezert örökített meg a statisztika. Szóval jónak ígérkezik az idegenforgalmi idény, s ha az időjárás is kedvező, jobb mérleggel zárul, mint tavaly. % Újult erővel A jugoszláv tavasz kezdete politikailag nagyon zajos volt. A Jugoszláv Kommunisták Szövetségének IX. kongresszusa után megtartották a választásokat az összes képviseleti szervekbe. A választások eredményesek és demokratikusabbak voltak az előzőeknél. Több mint 11 millió szavazó, tehát a listákra felvett személyeknek 87,9 százaléka választhatott most a jelöltek közül. így például Macedóniában 554 jelölt közül 240 képviselőt választottak be a macedón szkupstina négy tanácsába. !gy volt ez minden köztársaságban és a szövetségi szkupstina megválasztásánál is. A képviselők döntő többsége először tagja a szkupstináknak. Bosznia és Hercegovina szkupstinájában a „régi" képviselőknek csak 17 százalékát választották meg ismét. Természetesen fogyatékosságok is voltak. Az egyik nagy hiba — hivatalos nézet szerint is — az ifjúság és a diákság kis képviseleti arányszáma. A választási gyűléseken élénken vitáztak a fiatal jelöltekről, de úgy látszik, az esetek többségében az a nézet győzött, hogy idősebb, tapasztaltabb egyéneknek adjanak képviselői megbízatást. Sok helyütt a fiatalok joggal kérdik, hogyan bizonyítsák be képességeiket, politikai öntudatukat és szerezzenek közéleti tapasztalatokat? A jelöltek kiszemelésekor történtek olyan kísérletek ls. hogy megkerüljék a Jugoszláv Dolgozó Nép Szocialista Szövetségét (hasonló a mi nemzeti frontunkhoz), amely az országban a választási kampány egyetlen törvényes folytatója volt. A Szocialista Szövetség általában teljesítette feladatát. A választások május 6-a és 12-e között értek véget, azután a köztársasági és tartományi szkupstinák képviselőiből megválasztják a szövetségi szkupstina nemzeti tanácsát. Utána bemutatkozik a szövetségi szkupstinának az új kormány, amelynek megalakítására a szlovéniai Mitja Ribtčtč kapott megbízást, s a választott szervek teljes lendülettel megkezdhetik tevékenységüket. 9 Széles út a gazdasági együttműködésben A tavaszi virágok nyílásával egyidejűleg számos nemzetközi gazdasági rendezvény kezdődött. Megnyílt a zágrábi nemzetközi vásár (közszükségleti cikkek), a belgrádi nemzetközi autószalőn és az újvidéki nemzetközi mezőgazdasági vásár. Egyesek néha gúnyolódva jegyzik meg, hogy Jugoszlávia a nemzetközi vásárok országa, ám még egyik ilyen rendezvény sem végződött kudarccal. Ime a zágrábi nemzetközi vásár néhány adata: 1560 hazai és külföldi (25 ország) cég állította ki gyártmányait, 350 ezer látogatója volt a vásárnak, amelyet 50 ország vállalatainak képviseletében 60 ezer szakember is megtekintett. Olasz, nyugatnémet, osztrák, angol és japán cégek is képviseltették magukat. A zágrábi Iternacional szálló, amelyet a nemzetközi vásár rendelkezésére bocsátottak, valóságos kis Bábel lett. Egyes cégek több millió dolláros szerződést kötöttek. Hasonló képet mutatott a belgrádi autószalón és mutat majd az újvidéki mezőgazdasági vásár is, amelyen május 9-e és 19-e között 22 ország képviselteti magát. E nemzetközi vásárok nemcsak a jugoszláv exportlehetőségek szempontjából fontosak, hanem azért is, mert lehetőséget nyújtanak a legkorszerűbb gyártmányok és technika megismerésére, aminek niost Jugoszláviában nagy jelentőséget tulajdonítanak. Vitathatatlan, hogy serkentik az ország emelkedő irányzatú ipari termelését. O Reális külpolitika A Jugoszláv közvélemény figyelmének központjában a jelenlegi balkáni helyzet áll. Gyakran foglalkozik vele az Itteni sajtó. Abból az elvből indulnak ki, hogy a Balkán ne legyen többé „lőporos hordó", — ugyanis a történelemben többször az volt —, és külső erők ne befolyásolják a félsziget országainak jószomszédi kapcsolatait. Jugoszlávia a jugoszláv— román kapcsolatokkal mutat jó példát a többi Balkán-államnak, s kifejezett óhaja, hogy a többi Balkánállammal ls ilyen kapcsolatokat szeretne kialakítani. Május végén Jugoszláviába várják Demirel török miniszterelnököt. A belgrádi kormánykörök a balkáni helyzet konszolidálására irányuló lépést látnak e látogatásban. Jugoszlávia elsősorban élénkebb gazdasági kapcsolatokat szeretne felvenni Törökországgal. Vitathatatlan, hogy a jugoszláv külpolitika mind a szocialista, mind a kapitalista országokban, s elsősorban az el nem kötelezett országok világában a realitást tartja szem előtt. E szempontból tekint a csehszlovákiai helyzetre ls, és itt sokan remélik, hogy a január utáni politika továbbra ts utat tör magának. A jugoszláv—csehszlovák kapcsolatokban tehát semmi változás.