Új Szó, 1969. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1969-05-04 / 18.szám, Vasárnapi Új Szó

Egylábú híd a Dunán • A vár „ ellensúlyozáséra" • Bonyolult sz tátikái feladat • Elektronikus számítógép a tervezőn sztal melleit • Mikorra épül fel az öt híd? • A tanár és tanítványai Évtizedek óta beszélik: Pozsonynak új hídra lenne szüksége. Sőt, több híd ís kellene itt a forgalom lebonyolítására. A hídépítés nem könnyű feladat. És nem is olcsó mulatság. Igy azután a terv évtizedekig csak terv maradt. Egészen addig, amíg néhány esztendeje a meglevő híd műszaki vizsgálatánál ki nem derült, hogy a két part közötti öszszekötő kapocs rossz állapotban van. Ráadásul még túl is van terhelve, hiszen naponta vasúti szerelvények, gépkocsik ezrei haladnak át rajta. És a rengeteg gyalogjáró ... Hogy a híd most már felépül, annak ékes bizonyítéka, hogy a Duna két partján szorgos munka folyik. Bággerek túrják a földet, betonoznak a mesteremberek, tervrajzokat tanulmányoznak a műszakiak. A Műszaki Főiskolán pedig rajzolnak, számolnak és egy kicsit talán izgulnak is. Ugyanis amit a közönséges halandók a „híd" fogalma alatt elképzelnek, azt Itt tervezik. A főtervező: d r. Arpád Tesár professzor, a tudományok doktora, államdíjas. Legközelebbi munkatársai szintén a Műszaki Főiskola tudományos munkatársai. Az egyik: Dutko Pavel docens a műszaki tudományok kandidátusa, a másik pedig E u g é n Chladný mérnök, szintén a tudományok kandidátusa. — A hídnak jelentős publicitása van. Szinte nincs olyan nap, amikor valamelyik lap ne írna róla. ^s az embereket is érdekli. Már l különös formája miatt is ... — Sokan megkérdik 'tőlünk — flondja Dutko docens — miért terveztük a hidat „egylábúra". Már magában az a körülmény, hogy csak egy pilléres lesz, felkelti az emberek érdeklődését. Mindjárt elöljáróban elárulom, hogy nem valami extravaganciából döntöttünk így. Építőművészeti szempontok játszottak közre. Ugyanis a környék dominánsa — a vár. Hogy úgy mondjam ez uralja itt a teret. „Ellensúlyozására" a jövőben ott lesz a jobb parti pillér, így a híd elkészülte után se bomlik meg a környék harmóniája. — Európában még hol építettek ilyen ergypilléres hidat? — Például Kölnben. De az más típusú híd .. . Persze, nem csupán az esztétikai szempontok játszottak közre. Egészen gyakorlati szempont például, hogy a jövőben ezen a kör- • nyéken élénk hajóforgalomra számítanak. A pillérek zavarták volna a közlekedést. — Hogyan kezdődött a hídépítés? — Ogy, hogy a Pozsonyi Városi Nemzeti Bizottság pályázatot hirdetett. Tesár professzor is benevezett erre a versenyre és az értékelésnél kiváló helyezést ért el. Az első díjat ugyan egy másik terv készítője vitte el, mégis Tesár professzor elképzelése kerül megvalósításra. Az első díjas terv ugyanis betonhíd építésével számolt. Az ilyen azonban pillérek nélkül elképzelhetetlen. A győztes terv tehát — végső soron — mégiscsak ez lett. Értelmi szerzői közé tartozik még Jozef Lacko professzor, műépítész ís, aki a hidat a környezetbe „helyezte". Az újságolvasó embernek általában úgy tűnik, hogy ez a hídéépítés túlságosan sokáig tart. Vajon hogyan vélekedik erről Pavel Dutko docens, a konstruktőrhármas tagja? — Az újságok jó ideig csak a készülő hídról írtak. Egészen 1968-ig azonban még azt se tisztázták, hogy ki építi majd fel a hidat. Az illetékesek eleinte magyarországi vállalatokkal tárgyaltak. Végül azonban mégis úgy döntöttek, hogy a hidat hazai anyagból hazai vállalatok építik fel. Ennek a huzavonának köszönhető, hogy például a kivitelezési rajzokhoz csak a múlt évben fogtak hozzá. És az alapozási munkálatokat is csak tavaly kezdték meg. Viszont, ha a tervet továbbra is úgy teljesítik, mint eddig, 1971-re elkészül a jelentős alkotás. — Három év — mondja Dutko docens — az egy ilyen híd elkészítésére nem hosszú idő ... Közben az ostravai hengermű vek már javában gyártják a híd alkatrészeit. Pillanatnyilag a főpillér anyagának mintegy 70 százaléka már készen ls van. Az idén a tél beálltáig még a pillér* elkészítése ad meglehetősen sok munkát, de Jövőre — mihelyt kitavaszodik — már a konstrukció szerelését ls megkezdik. — Mi mindennel kell a konstruktőrnek számolnia? Igaz, például, hogy a hidat a menetelő katonák iábdobogása is romba döntheti? Vagy csak legenda ez? — Nem legenda. Valamikor, régen már előfordult, hogy a tiszt a hídon vezényelt díszlépést és — a híd összeomlott. Fizikailag ez megmagyarázható. Viszont azért vagyunk mi itt, hogy az ilyen tényezőkkel számoljunk. Persze, itt nemcsak a menetelő katonákra gondolok. Számításokkal bizonyítható, hogy a konstrukció mely pontján mekkora a kilengés. Ezeket ki kell küszöbölni. További ilyen tényező a szél. A szerkesztésnél tudnunk kell, hogy milyen maximális sebességű szél erejének lehet a híd kitéve. A tanszék dolgozói már eddig is több százezer számítást hajtottak végre. És nem akármilyen számítást! Hiszen csak egyetlen egyenletrendszer megoldása is több ezer alapművelet elvégzését igényli. Csakhogy a konstruktőrök ma már nem ceruzával a kezükben számolnak. A Műszaki Főiskola egyik termében nagyteljesítményű számítógép zümmög. Külön munkacsoport — képzett matematikussal az élén — segít a szerkesztőknek, hogy egyetlen napot se késsenek egy-egy matematikai probléma megoldása miatt. — A próbaüzemeltetésre mikor kerül sor? — A terhelési próbára gondol? Azt a szerelési munkák megkezdése után mindjárt megkezdjük. Úgyszólván minden egyes hídelemet próbaterhelésnek vetünk alá, hogy az esetleges hiányosságokat már „menet közben" eltávolíthassuk. Valóban, a Műszaki Főiskolán egy külön munkacsoport csak az anyag minőségének ellenőrzésével foglalkozik. Az anyag minőségét — persze — nemcsak itt ellenőrzik. Az bizonyára már az ostravai hengerművekben is megtörténik. Mechanikus eszközökkel, ipari röntgenkészülékkel és más, a laikus számára úgyszólván teljesen ismeretlen műszerekkel. Azok számára, akik a hidat majd használni fogják, az a fontos, hogy megbízható szerkezet ívelje át a Dunát. Illetve: megbízható szerkezetek, jó hidak ... Azért írok többes számban, mert a hídkonstruktőröktől meg tudom, hogy Szlovákia fővárosé nak távlati terveiben összesen öt híd felépítése szerepel. Elsőként — mondani se kell — az „egy lábú" híd készül el. Viszont a már meglevő híd is kiöregedett. Ezt azonban csak egy vasúti híd fel építése után lehet lebontani, illetve újjáépíteni. Egy további közúti híd a Csalogányvölgy folytatásának irányában épül majd fel. Az ötödik felépítésére a Kassai út magasságában kerül sor. Hogy mikor? Azt pontosan még lehetetlen megmondani, hiszen itt minden esetben jelentős beruházásról; komoly erőkifejtésről van szó. Az azonban már bizonyos, hogy hídépítő szakember — az lesz elég. Erről is Tesár professzor és munkatársai gondoskodnak. Amellett, hogy a tanszékeken jelentős terjedelmű műszaki tervező munka folyik, a Műszaki Főiskola — hiszen ez a fő küldeté-se — komoly szakemberképző tevékenységet folytat. A kettő egymástól elválasztha tatlan. Ugyanis a hídépítést csak elmé letben — lehetetlen elsajátítani. Tesár p#>fesszornak sokéves tapasztalata van. Mindjárt a háború után ő tervezte a pozsonyi Vörös hidat. Ha az ember ezt összehasonlítja a most épülő híd modelljével, az első pillantásra nyilvánvalóvá válik, hogy húsz-egyné hány év alatt ez a szakma is so kat fejlődött. A professzor munkatársai tucat nyi folyó tucatnyi hídját emiege tik. Ezeket a szerkezeteket mind a főiskola szakembereinek vezetésé vei tervezték. Kint a folyosókon főiskolások várakoznak. Vizsgázni jöttek. Nem könnyű, de férfias szakmát választottak. Lehet, hogy a felépítendő öt pozsonyi híd egyikét már ók tervezik. TÓTH MIHALV