Új Szó, 1969. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1969-05-18 / 20. szám, Vasárnapi Új Szó

MINDENRŐL A ZÖLDSÉGESBEN Védekezés a káposztalégy ellen iutdséges kertjeinkben ezidűtájt nagy károkat okoz a káposztalégy hernyója. A gazdasszony csak akkor veszi észre a kártételt, ha a fejlődésben lévő palánta leveleit fonnyadtan a földre ereszti. Ha az elhalt növényt felhúzzák, a talajban lévő gyökérszár egész hosszában sárgásfehér nyűveket találunk. Ezek a palánta pusztulásának okozói. A káposztalégy báb alakban telel át. Tavasszal a legyek, melyek karcsúbbak és kisebbek a házi legyektől, a káposzta vetésének, illetve palántázásának idején vagy előbb bújnak elő. Párosodás után a növények fehér tojásaikat kettesével, hármasával a káposztafélék szárának tövére rakják. A tojásokból kikelt apró nyűvek a káposzta gyökerével, törzsének héjával táplálkoznak. A megtámadott növények a fejlődésben elmaradnak, a levelek ólomszínűek lesznek, majd elharvadnak. A káposztalégy, illetve hernyói ellen lehetőleg megelőző védekezést alkalmazzunk. A legyek távoltarthatók a növénytől, ha HCH alapon készített vegyszereket szórunk a talajra. Ezeket a vegyszereket a növények tövéhez szórjuk, Illetve permetezzük, majd 8—10 nap múlva megismételjük. Ha észrevesszük a nyűvek jelenlétét, a Dykol egy százalékos oldatával bőven öntözzük meg a káposztatöveket. Ez esetben fontos hogy a vízzel kevert vegyszer a gyökerekig hatoljon, illetve érintse a férgeket. Egy hét elteltével ismételjük meg a védekezést. A vöröshagyma ültetvényeink ugyancsak sokat szenvednek a hagymalégy nyüveitől. Ezek tényes fehér színűek, és egy centiméter hosszúra is megnőnek. A hagymalégy áprilisban rakja tojásait a növény földalatti részeire, vagy annak közelébe. Kikelésük után a nyűvek berágják magukat a fejlődő hagymába s ott fejlődnek ki. A kifejlett férgek elhagyják a hagymafejet és a talajba behúzódnak. A megtámadott hagyma levelei megsárgulnak, majd elhervadnak, végül a hagymafej elrothad. A hagymalégy, illetve nyűvei ellen hasonlóképpen vétieitezünk, mint a káposztalégy ellen. (a) család # otthon A GYÜMÖLCSÖSBEN Előzzük meg a kisfák pusztulását Gyakran megtörténik, hogy a szépen fejlődő, új ültetésü gyümölcsfák nyár derekán — leginkább augusztusban — hirtelen egyik napról a másikra kiszáradnak. A kiszáradás oka olykor a cserebogár pajorjának kár tétele, a leggyakrabban azonban a nedvesség hiánya. Az új ültetésű fák gyökérzete még fejletlen, a talaj felszínéhez közel helyezkedik el, a napi 12—14 órás intenzív napsütés idején viszont akár egy-két nap alatt is annyira kiszárad a talaj felső rétege, hogy a kisfa nem jut elég tápanyaghoz. A lombozat és a fiatal hajtások először csak elfonnyadnak, azután el is^ száradnak, és a fa menthe tetlen. Védekezésül alaposan meg kell locsolni a fát, ha száraz az időjárás, azután pedig a törzs környékét beárnyékolni, megvédeni a napfénytől, Sokan úgy végzi kel a locsolást, hogy a fa tövét egyszerűen nyakon öntik. Ez nem járhat eredménnyel. Nem kell gyakran öntözni a fát. hanem csak egyszer-kétszer, de alaposan. Bontsuk ki a fa törzsének környékét és annyi vizet adjunk a fának, hogy a gyökérzet körüli talaj teljesen átázzon. Ehhez 20— 30 liternyi víz szükséges. Azután húzzuk be a gödröt és vastagon árnyékoljuk "be a törzs környékét szalmával, ponyvával, vagy akármilyen gizgazzal. Legalább egy-két négyzetméternyi területet kell betakarni a törzs körül. Ezzel megakadályozzuk a nedvesség elpárolgását, és hetekre megóvjuk a fát a kiszáradástól. A beárnyékolás mértékének meghatározásához tudni kell, hogy a szárazabb, lazább, homokos talajban a fák nagyobb tömegű gyökeret fejlesztenek, és ezek nagyobb távolságra is elhatolnak a törzstől, mint a nedves talajban. Homokos helyen tehát nagyobb területet kell beárnyékolni, mint kötött talajon. A beárnyékolás biztosan megvédi a kisfát a nyári szárazság és hőség káros következményeitől. (a) 8ARKACSOLÔKNAK Az üli. „spanyolfal" uem új találmány. Már dédanyáink lakásában ls megtalálhattuk. Ma ismét bevonult a lakáskellékek közé, s nagyon jó szolgálatot tesz a kislakásban, különösen ott, ahol különböző korü és nemű gyerekek vannak. Mosdáskor, öltözködéskor jó hasznát vehetjük. Mivel összecsukható, kevés helyet foglal el. Használat után bármely sarokban elfér, vagy beállíthatjuk a szekrény mögé. Elkészítése nagyon egyszerű. Tetszés szerinti formájú fakeretre lemosható, színes műanyagot erősítünk. A keretet lábakkal látjuk el. Sok esetben elegendő az egyszerű, szimpla keret ls, de ha szükséges, készíbetünk kettős spanyolfalat ls. Ebben az esetben a két részt zsanérral erősítjük egymáshoz. Alakítási ötletek manrtékhél vagy két rét* ruhából társíthatjuk, azaz alakíthatjuk át. Ügyeljünk arra, hogy a kelmék lahetőleg egyforma vastagságúak és egymáshoz illi színűek legyenek. 1. Ezt a modellt pl. sötétkék és fehér lenvászonból kombinálhatjuk. A szoknya sötétkék, a felsörész fehér, és a szoknya anyagával szegélyezzük. 2. Ezt a ruhát szükség esetén háromféle anyagból is összeállíthatjuk. PI. a kék szín háromféle árnyalatát alkalmazhatjuk. HAZTARTAS A rostonsült és a nyársonsült ma már nem tekinthető idényételnek. Ugyanis valamikor ezeket az ételeket rendszerint a szabadban készítették. Ma azonban, a technika jóvoltából villanygrillezőn bármikor elkészíthetjük zárt helyiségben is. Az ún. nyársonsülthöz alumínium-fóliát használunk, mivel a benne sült vagy párolt hús sokkal zamatosabb. Roston sült csirke, majoránnával ízesítve Hozzávalók: egy szép nagy csirke, só, szalonna, majoránna. A megtisztított, megmosott csirkét besózzuk, vékony szalonnaszeletekkel megtűzdeljük és a belsejét elmorzsolt majoránnával alaposan megkenjük. Azután rátesszük a villanygrillező rostjára, és szép aranysárgára sütjük. Nyársonsült gombával Hozzávalók: 20 dkg sertéshús, 20 dkg marhafelsál, 4 vöröshagyma, 4 paradicsom, 4 gomba, 10 dkg szalonna, só. A húst besózzuk és lehetőleg egyenletes darabokra vagdaljuk. A hagymát és a paradicsomot vastagabb karikákra vágjuk. A gombát kalapjával és szárával együtt kettévágjuk, a szalonnát pedig szeletekre. A hússzeletekei a felsorolt hozzávalókkal váltakozva nyársra húzzuk, és a villanygrillezőre helyezve, állandóan forgatva megsütjük. Mustárral vagy tartármártással tálaljuk. Vörösborral párolt nyársonsült. Hozzávalók: (több személy részéi'6) 50 dkg sertéshús, 50 dkg borjúhús, 25 dkg szalonna, 4—5 fej kisebb vöröshagyma, só, törött bors, vörös bor. A húsokat és a szalonnát lehetőleg egyforma darabokra vágjuk. A hagymát vastagabb karikákra felszeleteljük. A húst besózzuk, megborsozzuk, majd a szalonnával és a hagymával váltakozva nyársra húzzuk. Az egészet alumínium-fóliába csomagoljuk úgy, hogy a közepén hagyunk egy kis nyílást; ezen keresztül töltjük be a vörös bort, majd nagyon jól elzárjuk a nyílást. A húst a grillezőn állandóan forgatva puhára pároljuk. Roston sült házinyúl. A megnyúzott, megtisztított, jól megmosott fiatal nyulat szalonnával és fokhagymával megtűzdeljük, megsózzuk, a belsejét egy kevés majoránnával megkenjük, majd ráhelyezzük a rostra és szép pirosra megsütjük. Szalámis nyársonsült Hozzávalók: Sonkás szalámi, főtt burgonya, füstölt szalonna, paradicsom, só, alumínium-fólia. A szalámit vastagabb szeletekre vágjuk. A főtt burgonyát megtisztítjuk és szintén vastagabb karikákra vágjuk a paradicsommal együtt. A szalonnát vékonyra szeleteljük, és a szalámiszeletekkel, burgonyával és a karikára vágott paradicsommal váltakozva nyársra tüzdeljük, majd a burgonyát kissé megsózzuk és az egészet alumínium-fóliába csomagolva villanygrillezőn (állandóan forgatva] puhára pároljuk. Szardellás borjúérmék Hozzávalók: a szükségesnek megfelelő mennyiségű borjúhús, fehér szalonna, szardellapaszta, mustár. A húst kisebb darabokra felvagdaljuk és a szalonnát vékonyra szeleteljük. A hús egyik oldalát mustárral, a másikat szardellapasztával bekenjük, majd minden szelet hús közé szúrunk egy szalonnát, az egészet alumínium fóliába csomagoljuk és a nyárson megsütjük A GYERMEKKEL FOGLALKOZNI KELL végzettséggel rendelkező szülőknek sem jelent különösebb problémát. Hiszen ilynnkor még csak a betűvetés, az összeadás, kivonás mtvészetére kall megtanítani a gyereket. Sokan azt tartják, o(t van az iskola, a tanítók, az 6 feladatuk tanítani a gyarnkakat. Mások viszont azzal érveinak, hogy nincs idejük napi munkájuk mellett még a gyermak tanulásával is foglalkozni. Igaz ugyan, hogy ma a nők nagy része alkalmazásban van, áa bizony a második műszak, valamint a háztartási munka éppen eléggé igénybe veszi őket és leköti szabad idejüket. Azonban néhány percet mindennap szakíthatunk magunknak arra, hogy kikérdezzük a gyerek leckéjét, vagy legalábbis ellenőrizzük, hogy elkészítette-e a házi feladatát. Elismerjük, vannak olyan gyerekek is, aklkat nem kell figyelmeztetni kötelességükre. Azonban a legtöbb gyerek játékos természeti, s csak akkor veszi elő a könyvet, ha nógatják. Előfordul, hogy tanulás közben is játszik valamivel, és nem tudja figyelmét eléggé összpontosítani. Ezeket az iskolásokat fokozott mértékben kell ellenőriznünk, még akkor is, ha azt állítják, hogy a napköziben már elkészítették a házi feladatot és megtanulták a leckéjüket. A szülőknek ez a fáradsága — amely ugyan nagyon sok türelmet igényel — okvetlenül meghozza a kívánt eredményt, és egyszer majd hálásak lesznek érte a gyerekek. Ma már az első elemitől kezdve sokkal többet kívánnak a gyerekektől, mint valamikor. A felsőbb osztályokban pedig komoly tudásról kell tanóbizonyságot tenni a diákoknak, ha tovább akarnak jutni, s főiskolát szeretnének végezni. Tudjuk jól, hogyha a gyermek alapismeretei bármely oknál fogva hiányosak, később nagy gondot jelent számára elsajátítani a komolyabb tantárgyakat. Ezért a gyerekekkel iskolába lépésük első percétől kezdve foglalkozniuk kell a szülőknek. Ez a kevesebb iskolai MINDENKINEK