Új Szó, 1969. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1969-05-18 / 20. szám, Vasárnapi Új Szó

Romániai útijegyzetek Hárommilliárd lej az idegen­forgalom fejlesztésére • Vakáció-rádió • A bénalá bú Tekir legendája • Az idén több mint kétszázezer csehszlovák turista látogat Romániába CSÓNAKKAL A DUNA-DELTÁN A román tengerparton évről évre több külföldi nyaral. Az ismert Mamaián kívül itt van Eforia, Mangalia. A ten­gerbe itt ömlik a Duna. S a történelmi nevezetességű helyek? A dák, római, ógörög leletek, régi kolostorok. Ha végigutazunk Erdélyen, a tankönyvekből ismert történelem­mel ismerkedünk meg. Kolozsvárott megtekinthetjük Mátyás király szülőházát, utána bebarangolhatjuk Gábor Áron, a szé­kely ágyúöntő földjét, ott ahol egykor Petőfi és Bem apó fórt... Az Országos Idegenforgalmi Hivatal bukaresti székházában Spiridon Buleti vezér­igazgató-helyettes fogadott. És mindjárt számokkal kezdte. Az Idén — a megkötött szerződés értelmében — több mint két­százezer csehszlovák turistát látnak vendégül. S az autósok­ra gondoltam ők szabadon sze­retnek kóborolni, nem „szerződ­tetik le" magukat egy helyre. Róluk sem feledkeztek meg. A camping-táborokban tíz leiért tölthetnek egy „sátras" éjsza­kát. Ha pedig szállodában vagy magánlakásban akarják kipi­henni magukat, az Idegenfor­galmi Hivatal intézményei min­den nagyobb városban (Oficiu­lui national de turism) éjjel­nappal a szolgálatukra állnak. A tengerparti fürdőhelyek a fő idényben itt is zsúfoltak. A külföldiek közül igen sokan ki­használják az idény előtti és utáni árkedvezményeket. A své­dek még októberben is idejár­nak napozni. (Május 31-ig és szeptember 15-től negyven szá­zalékos árkedvezményben ré­szesítik a vendégeket; június gertől vagy kétszáz méternyire — Eforia-Észak és Eforia-Dél között található a legendás hí­rű tavacska, a Techirghiol. Haj­danában erre járt szekerével Tekir, a bénalábú török. Lo­vacskája megszomjazhatott, mert szekerestől bement a tóba. A bénalábú Tekir félig a vízbe került, és csak jó idő múlva si­került lovát kiparancsolnia a a vízből. S ekkor különös ér­zése támadt, úgy érezte, tudna járni. Igy jöttek rá, hogy a tó vize gyógyhatású: Négyszerte­ötszörte sósabb a tenger vizé­nél, sok benne a jód és a ra­dioaktív anyag. És most már egész éven át kezelik itt a reu­matikus betegeket. A fürdőven­dégek ki is használják ezt. Be­kenetik magukat gyógyiszap­pal, a szintén gyógyhatású na­pon rájuk szárad, majd a tó sós vizében lemossák magukat. Ta­pasztalatokra hivatkozva me­sélik, hogy két, három évi ke­zelés után elmúlnak a reumás fájdalmak. Nem akarok a mi Pöstyénünknek konkurrenciát csinálni, de akik itt, a romáij tengerparton akarják szabadsáv gukat tölteni, ezzel a lehetőség' gel is számolhatnak. — Legenda és valóság —= mondom Spiridon Buletinek, s az elém tett prospektusokra mutatok. Színes képek a ten­gerpartról, lisztfinom homokban napozó emberek, tengervízben lubickolők, modern fehér épüle­tek, sztriptíztáncosnő a bárban, rulettezők a Melody játékkaszi­nóban — A valósághoz az is hozzá' tartozik — feleli erre a vezér­igazgató-helyettes —, hogy az idén Romániából is sokan ké­szülnek Csehszlovákiába. Most nagy az érdeklődés maguk iránt. A megismerés, a barát­ság ... PETRŐCI BÁLINT 1—15. és szeptember 1—14. kö­zött huszonöt százalékos az ár­kedvezmény. j Romániában is csak az utób­bi években indult rohamos fej­lődésnek az idegenforgalom. Érdekes megemlíteni, míg 1956­ban csupán ötezer külföldi lá­togatott hozzájuk, tavaly már másfélmilliónyian jártak náluk. S az idén kétmillió külföldi vendégre számítanak. (Az 1965 —1970 közötti években három­milliárd leit szántak az idegen­forgalom fejlesztésére.) Ez a rohamos fejlődés meg ls látszik a tengerparton — tele van szép új szállókkal, sétányokkal és egyéb szórakozási lehetőséggel. A napfényen, vízen kívül zene, tánc, minigolfpályák, sportpá­lyák, film- és népművészeti fesztiválok, kirándulások Buka­restbe, Moldovába, Bukovinába (ősrégi kolostorok), hajókázás a Duna-deltán... A tenger­partnak külön rádiöleadója ls van: a vakációrádió. Négy nyel­ven (francia, német, angol és orosz] sugározza adását. Még egy érdekesség: a ten­MAMAIA Ritka vadászzsákmány Botswana (Becsuánaföld) északi részén hat méter hosszú és kb. egy tonna súlyú óriási krokodilust ejtettek el a Mon­mocsarak között. A ragadozó hüllő belsejében egy majom, egy zebra, két kecske és egy ember — idősebb nő marad­ványaira bukkantak. Hasonló krodilust, mintegy hét méter hosszú hüllőt legutóbb 1955­ben Ugandában ejtettek el. A páratlan vadászzsőkmány tulajdonosa Bobby Wilmont hi­vatásos vadász. Az ötvenéves Wilmont 14 éve él Botswaná­ban. Azóta több ezer krokodi­lust tett ártalmatlanná. A kro­kodilusbőrök zömét Franciaor­szágba exportálja. lij szakma a japán A japán vasutak igazgatósá­ga ötszázzal gyarapította alkal­mazottainak létszámát. Az újon­nan felvett dolgozók egyetlen dolga: a szó szoros értelmében be kell préselniük az utasokat kupéikba. A városi közlekedés­ben és a földalattin már rég­óta alkalmaznak ilyen szakem­bereket. A nagyvárosokba induló mun­kásvonatok mindig zsúfoltak, és sokan csak a „bedobók" se­gítségével tudnak bepréselőd­ni a kocsiba. Különösen bonyo­lult a helyzet télen, mert a melegen öltözött utasoknak nagyobb hely kell. A japán államvasutak „be­dobó" emberei alkalmaztatásuk előtt tapasztalt birkózó bajno­kok irányításával különleges tanfolyamot végeznek. Aranyagyarú puma A Dél-afrikai Köztársaságban történt, hogy egy fiatal puma eltörte két alsó agyarát és sú­lyosan megbetegedett. A preto­riai egyetemre szállították, hogy megmentsék a szép álla­tot. Két felsőbb évfolyamú or­vostanhallgató rögtön nekilá­tott, hogy egy pár aranyagyar­ral pótolja a valódiakat. A pu­mát elaltatták és egy óra alatt hidat raktak fogazatára. Kim­ba, a fiatal puma néhány nap múlva makkegészségesen hagy­ta el a kórházat, s nem is gya­nította, hogy a világon ő az el­ső aranyagyarú puma. „Egzotikus" konzervek A közeljövőben az európai üzletek polcain afrikai vadhús­konzervek tűnnek fel. Észak­Tanzániában, a világhírű Se­rengeti rezervátum közelében fekvő Loliondo városban ugyan­is konzervgyár épül. Évente négyezer darab elejtett állat, főként zebra és antilop húsát dolgozzák fel. Szakértők bizonyítják, hogy a zebra- és antilophús rendkí­vül proteingazdag, s az állatál­lományt nem éri nagy veszte­ség. A zebra, az antilop és még más állatfajták táplálékban nem nagyon válogatósak, s nem szenvednek a vízhiánytól. Az „egzotikus" konzervek gyár­tásának szervezői ki akarják bővíteni a gyár tevékenységét, és elefánthúskonzervek gyártá­sát is tervezik. Műanyaggal a szennyeződés ellen Svéd statisztikusok kiszámí­tották, hogy az ország turista­övezeteiben évente tonnaszám­ra nő a szemét. Ennek fő oka az, hogy a kirándulók az üres üvegeket eldobálják az erdő­ben. Ezért most kísérletképpen a sört és más italokat polimer anyagból készült üvegekben hoznak forgalomba, mert ezek anyagát a talajban levő savak elég gyorsan kikezdik és szét­bomlasztják. Híd a tenger felett A dánok 18 kilométer hosszú hatalmas híd építését tervezik, amellyel összekötik a két leg­nagyobb dán szigetet. A ten­gerszint fölött 68 méter magas­ságban emelkedő kétemeletes hídóriás alsó szintjén a vasúti síneket helyezik el, a felső szintjén autóút lesz. Megfejtették a hinduk írását Finn tudósok csoportja beje­lentette, hogy megtalálta az Északnyugat-Indiában lelt, idő­számításunk előtt két és fél ezer évből származó ún. hindu kéziratok megfejtési kulcsát. A világ kutatói több mint ötven éve törik fejüket e kéziratok megfejtésén. Mostanáig úgy vélték, hogy a hindu kézirato­kat a betűkhöz vagy a hierog­lifákhoz közel álló írásjelekkel írták. A finn tudósok azonban megállapították, hogy ezek • jelek egész szavakat jelentet­tek, vagyis alapjuk bizonyos ré­buszrendszer volt. A szakértők azt várják, hogy a kéziratok megfejtése segítsé­get nyújt az indiai kasztrend­szer és a hindu vallás eredeté­nek tisztázásához. Évezredek múltán A Po folyó völgyében párat­lan kohómű kéménye füstölög. A kis gyár nyersanyagáról nem geológusok, hanem régészek gondoskodtak. Ugyanis az idő­számításunk előtti első évezred­ben az etruszkok olyan magas színvonalra fejlesztették a vas­olvasztást, hogy az ősi kohá­szok után fennmaradt salaktá­rolók évekre biztosítják egy modern vállalat munkáját. Táncbajnokok Robertox, egy Buenos Aires-i kárpitos és menyasszonya, Nel­11 Reinoso új világrekordot ál­lított fel a non-stop táncban. Több mint 92 órát táncoltak megállás nélkül. Minden három órában tejjel, vízzel és gyü­mölcslével itatták őket. Az elő­ző táncrekord is az ő nevükhöz fűződik.

Next

/
Thumbnails
Contents