Új Szó, 1969. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1969-05-17 / 114. szám, szombat

| Hét végi hírmagyarázatunk Párizsban beterjesztették Nixon javaslatait Rogers külügyminiszter Saigonban £ A DNFF folytatja offenzíváját Tíz és nyolc „Közvetlenül megnyitás előtt áll a vietnami béke megteremtésének második, teljességgel Nixonhoz fűződő szakasza" — írta napokkal ezelőtt az amerikai Christian Science Monitor nyilván azzal a szándékkal, hogy előkészítse a közvéleményt valamilyen nagy horderejű bejelentésre. A bejelentés megtörtént — Nixon csütörtökön fejtette ki dél vietnami pacifikálási progwnfát, ám az elnöki nyilatkozatnak nem volt nagy hordereje. 0 Hit akarnak a vietnamrak? Az előre feltűnően reklámoson elnöki beszéd lényegében válasz a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front május 8-1 tízpontos javaslatára, amely az előző hasonló célú javaslatokhoz viszonyítva a kérdés komplex, globális megoldását tartalmazza, új elemeivel kölcsönösen elfogadható megoldásokat tartalmaz az amerikaiak kivonulását és a vietnami országrészek, illetve az egész indokínai térség jövőjének rendezését illetően. A DNFF tízpontos nyilatkozata mindenekelőtt leszögezte azokat a fő elveket, amelyekre a vietnami kérdés rendezésének általában épülnie kell. Ez az ország függetlenségének, szuverenitásának, az egység és területi sérthetetlenség elvének a tiszteletben tartása. Tehát olyan elvekről van szó, amelyekhez minden modern állam feltétlenül ragaszkodik, s amelyeknek megsértését egy nagyhatalomnak sem engedi meg. A DNFF ragaszkodik hozzá, hogy az amerikai és más csapatokat, fegyvereket és hadianyagot feltétlenül ki kell vonni Dél-Vietnamból, fel kell számolni az ott elhelyezett amerikai katonai támaszpontokat. Az amerikai félnek le kell mondania olyan cselekményekről, amelyek sértik Dél-Vietnam és a VDK szuverenitását, területi épségét és biztonságát. A DNFF programja kimondja a vietnami népnek azt az elidegeníthetetlen jogát ts, hogy önvédelmi harcot folytasson bármely betolakodó ellen, s a vietnami problémákat a vietnami felek kölcsönösen oldfák meg. A program fontos pontja, hogy általános, szabad és demokratikus választások útján a nép fog dönteni Dél-Vietnam jövőbeni rendszeréről. Alkotmányozó nemzetgyűlést hoznak létre, mely aztán olyan koalíciós kormány! jelöl ki, amely a nemzeti egyetértést, valamennyi réteg összefogását tükrözi. A béke helyreállítása ős az általános választások között egyik fél sem kényszerítheti rá a maga politikai rendszerét a dél-vietnami lakosságra. A program felsorolja az ideiglenes koalíciós kormány teendőit is, köztük a idegen csapatok kivonulásának biztosítását, a lakossúg megbékéltetését, a demokratikus szabadságjogok biztosítását az 1954-es genfi egyezmény atapján, a háború utáni újjáépítést stb. A javaslatok fontos pontja a nyolcadik, amely kimondja, milyen konkrét intézkedésekkel biztosítsák a jövőben Vietnam semlegességét. 9 Washington válasza A DNFF új javaslatai élénk nemzetközi visszhangot keltettek. A nyugati sajtó elsősorban arra figyelt fel, hogy a DNFF nem tart igényt a lakosság kizárólagos képviseletére, nem szabja meg feltétlenül a saigoni bábkormány felszámolását. A dél-vietnami hazafiak ugyanakkor a félreértés elkerülése végett — véletlenül vagy tervszerűen — nagyszabású hadicselekményeket hajtottak végre, amikor például egyszerre 159 amerikai célpontra csaptak le. Rogers amerikai külügyminisztert, aki ázsiai ténymegállapító körútján Saigonba is ellátogatott, 13 támaszpontra mért csapással fogadták a délvietnami hazafiak. Mindezzel azt kívánták bizonyítani, hogy a DNFF új tízpontos javaslatát, mely új elemeivel lehetővé teszi, hogy az Egyesült Államok presztízsét megőrizve vonuljon ki Vietnamból, nem félelem vagy erőtlenség. gyengeség szülte, hanem józan megfontoltság, a realitás felismerése és békevágy. Erő erővel áll szemben, s most el keli dönteni, diadalmaskodik e a józan ész. A választ maga Nixon elnök volt leginkább hivatott megad ni. A túlexponáltán beharangozott elnöki beszéd azonban csalódást okozott. Hát- amerikai hivatalos körök előzetesen közölték, hogy a DNFF javas lata érdekes, új elveket tartalmaz, s bizonyos pontjaiban meg lehet egyezni, érezhető volt, hogy Washington nem fog beleegyezni abba. amit a tíz pont leszögez. Az amerikai sajtó azonban kénytelen volt elismerni, hogy a dél-vietnami javaslat új, érdemleges tárgyalásokra ad lehetőséget, miután a párizsi tanácskozások zsákutcába jutottak. Q Mi lesz a folytatás? Nixon Vietnam „ainerikaíatlanítását" kölcsönösen ellenőrzött visszavonulásként fogja feL Vagyis visszaesik az előző kormányzat régi hibájába: nem tesz különbséget a támadó és a megtámadott fél között, úgy kezeli a vietnami viszályt, mint afféle szomszédok közti perpatvart, holott erkölcsileg Vietnam van fölényben. Nixon most sem mondott világos szót kormánya új vietnami politikájúról. Az amerikai csapatok feltétlen kivonásában „az USA álcázott vereségét" látja, ugyanakkor azt hangoztatja, hogy az „amerikaiak nem kívánnak tisztán katonai megoldást elérni a csatamezőn". Ez a kijelentése kissé szerénytelenül hat, hisz évek alatt az amerikaiaknak lett volna módjuk „katonai megoldás" elérésére, de ... Amerika százmilliárd dollárt költött a vietnami háborúra. 35 ezer fiát hagyta a vietnami csatamezőkön, új technikát vet be a dzsungelharcosok ellen, még sem ér el látványos eredményt. Nixon a DNFF tízpontos javaslatára a maga nyolcpontos javaslatával válaszolt. Indítványozza a csapatok „kölcsönös kivonását", mégpedig úgy, hogy 12 hónapon belül a nem vietnami és amerikai csapatok zömét kivonnák, a határidő eltelte után a maradék erők kijelölt támaszpontokra vonulnának vissza és nem bocsátkoznának hadműveletekbe. Ez üres ígérgetésként hat, amit precedensek bizonyítanak. Nixon kiköti, hogy az amerikai és szövetséges erők csak akkor fejezik be kivonulásukat, ha már az észak-vietnami erők eltávoztak Dél-Vietnamból. Az elnök nagy súlyt helyez egy nemzetközi ellenőrző testület létrehozására és ennek működésére, ez ellenőrizné a dél-vietnami választásokat is. A nyolcpontos javaslat a Kambodzsára. I.aoszra és Vietnamra vonatkozó 1954-es genfi egyezmény tiszteletben tartásának kimondását, továbbá a foglyok helyzetének rendezését, Illetve szabadon bocsátását szorgalmazza. Nixon javaslatai vitathatatlanul mérsékeltebbek előde elképzeléseinél. Nem eléggé világos megfogalmazásukból azonban így is kitűnik, hogy Washington saigoni bábjainak helyzetét szeretné megerősíteni. Pillanatnyilag pozitívumként könyvelhető el, hogy a párizsi tárgyalások meddősége után most már konkrét javaslatokról tárgyalhatnak a felek. Nyilvánvaló, hogy jelenlegi formájában egyik javaslatot sem fogadják el, de van remény kompromisszumos megoldás születésére. Igaz, méq hosszá az út „Johnson háborújától Nixon békéjéig". LÖRINCZ LA5ZLO Párizs — Henry Cabot-Lodge, a párizsi megbeszéléseken résztvevő amerikai küldöttség vezetője pénteken a négyes értekezlet elé terjesztette Nixon nyolc pontból álló „béketervét". Kijelentette, hogy az Egyesült Államok hajlandó figyelembe venni más szempontokat is, amelyek összeegyeztethetőek az amerikai politika elveivel. „Hajlandók vagyunk beszélni bármilyen programról — Hanoi négy pontiáról, a DNFF tíz pontjáról — azzal a feltétellel, hogy ässzeegyeztetlietôk lesznek az általunk kitűzött alapelvekkei", — hangoztatta Cabot-Lodge. Az Egyesült Államok — mondotta — üdvözölte azt, hogy a DNFF tíz pontból álló „globális" programot terjesztett elő, bár Washington neiu ért egyet e program egyes pontjaival. Az amerikai kormány a DNFF tervét részletesen tanulmányozza és megtanácskozza „szövetségeseivel". Az amerikai küldöttség e tervhez a következő üléseken foglal állást. Cabot-Lodge azt állította, hogy az Egyesült Államok a vietnami konfliktus békés megoldását óhajtja, s állítólag nem ragaszkodik „semmilyen merev diplomáciai formulához". Az amerikai küldött újból megismételte azt a követelést, hogy valamennyi „nem délvietnami fegyveres erő" távozzék Dél-Vietnamból. A politikai szempontokról folyó tárgyalással párhuzamosan meg kell vitatni a katonai problémákat is. Az Egyesült Államoknak nincs szándékában Dél-V>

rtnamra rá kényszeríteni semmilyen kormányformát s állítólag hajlandó bármilyen kormányt elfogadni, amely a dél-vietnami lakosság „szabad választásának" eredményeképpen jö» létre. Figyelemre méltó. hogy Cabot-Lodge a tegnapi ülésen első ízben nem beszélt a sai goni rezsim „törvényességéről". Csupán felszólította a DNFF et lépjen érintkezéstje sr öél-vietnami Köztársaság kormányúvai A Dél-Vlet h aktiban tartózkodó Wllltam Rogers amerikai külttgvmimsKter pénteken reggel Thíett dél-vietnaiW! elnökkel tanácskozott. Thieti esStőrtökrwr nyilatkozott Nixon amerikai eleők legutóbbi beszédéről és a beszédben előterjesztett javaslatokról. Mint mondotta Nixon terve „gyümölcsöző és nagy lelkű elgondolásokat tartalmaz, s lényegét tekintve nincs ellentétben a dél-vietnami kormány hatpontos javaslatával". A hanoi rádió pénteken közölte a dél-vietnami Felszabadítás hírügynökség kommentárját. A kommentár hangsúlyozza: a jelenleg folyó dél-vietnami offenzíva azt bizonyítja, Súlyos veszteségek érték az izraeli egységeket? A palesztinai ellenállási szervezetek támadásai Eban Izrael „diplomáciai stratégiájáról" Abba Kairó — Tel-Aviv — A csütörtöki nap folyamán a Szuezicsatorna térségének északi és középső részén mintegy 8 órán keresztül folyt a szórványos tüzelés. Az egyiptomi katonai szóvivő szerint az izraeli veszteségek ebben a tűzpárbajban igen súlyosak voltak. Ezzel egyidejűleg Tel-Avivban egy katonai szóvivő tagadta, hogy Izrael súlyos veszteségeket szenvedett volna. A jordan-folyón keresztül mintegy háromnegyedórás tűzharcra került sor csütörtökön. A jordániai katonai szóvivőszerint három izraeli katona megsebesült. Az Al-Fatah palesztinai ellenállási szervezet rádiója az amerikai imperializmust vádolta Libanonnak az arab gerillákkal szemben elfoglalt ellenséges álláspontjáért. A palesztinai ellenállást szervezetek egyesített parancsnokságának egyik szóvivője közölte, hogy az Al-Fatab és az Al-Szaika egységei szerdán és csütörtökön három bevetést hajtottak végre az izraeli megszállók ellen. A szóvivő szerint a jordániai tűzszüneti vonal mentén lezajlott összecsapásokban az izraeliek mind anyagban, mind pedig emberben jelentékeny veszteségeket szenvedtek. A palesztinai felszabadítási szervezet jelentést terjesztett az Arab Liga elé, amelyben közli, hogy az 1967 júniust háború óta izraeli néhány sorban JOZEF LENÁRT, a CSKP KB titkára, a CSSZBSZ küldöttségének vezetője Csehszlovákia felszabadulása 24. évfordulójának moszkvai ünnepségein, pénteken Moszkvából Prágába érkezett. A moszkvai repülőtéren Jozef Lenárttól K. Katusev, az SZKP KB titkára és más személyiségek vettek búcsút. JEREVÁNBAN csütörtökön este ünnepi gyűlést rendeztek Csehszlovákia felszabadulásának 24. évfordulója alkalmából. A. KOSZIGIN szovjet miniszterelnök május végén Afganisztánba látogat. A NATO 61 hadihajója tartott díszszemlét pénteken az angol partokhoz közel. A szemlén megjelent II. Erzsébet angol királynő is. GOWON tábornok kijelentette, hogy Nigéria szövetségi kormánya hajlandó tárgyalásokat kezdeni Biafrával. Hangsúlyozta viszont, hogy a tárgyalások alapjául „Nigéria oszthatatlanságát" kell elfogadni. megszálló csapatok a jordáttfolyó nyugati partján és a gazai övezetben 5546 lakóházat romboltak le. Huszonötezer ember hajlék nélkül maradt, 7000 arab pedig izraeli börtönökben sínylődik —• állapítja meg a jelentés. Az Izraeli Munkapárt Központi Bizottságának csütörtöki ülésén Abba Eban izraeli külügyminiszter magyarázatot adott az ország diplomáciai stratégiájával kapcsolatosan. Az ülésen, amelyre különben Izrael kikiáltása 21. évfordulójának alkalmából került sor, Eban hangsúlyozta, hogy az ország diplomáciájának alapja az arabok közötti remény és a reménytelenségnek elhlntésén nyugszik. Szavai szerint ugyanis reménytelen, hogy az arab államok fegyverrel győzzék le Izraelt, ugyanakkor remény van rá, hogy békés úton lehetséges rendezni a vitás kérdéseket. Hban ismét ellenezte a zsidó települések kialakítását a megszállt területeken, mert ez semmilyen szempontból sem „vezetne jóra". A külügyminiszter véleménve tehát ellentétben áll Dajan hadügyminiszter álláspontjával, aki a „kész helyzetek megteremtésének" a híve. Jevgenyij Primakov, a moszkvai Pravda május lö-i számában megjelent elemzésében választ keres arra a kérdésre, vajon Tel-Aviv miért fokozza a végletekig háborús propagandáját. A válasz kézenfekvő: pszichológiai nyomást igyekszenek gyakorolni az aratokra, hogy mondjanak le alapvető jogaikról. (ČSTK MTI) hogy a felszabadító erők képesek „nagy csatát" kezdeni. „E napokban lezajlott harcok csak az első csapást jelentik, amellyel az amerikaiak és babjaik mesterkedéseire válaszolunk" — hangoztatja a DNFF hírügynöksége. A hírügynökség szerint „senki sem térítheti el a vietnami népet a harctól" mindaddig, míg az amerikaiak továbbra is „lábbal tiporják Vietnam függetlenségét,. szuverenitását és területi épségét". A kommentár egy szóval se» említette Nixos* szerdai javaslatait. A felszabadító erők péntekre virradó éjszaka Dél-Vietnamban 12 fontos amerikai és salgont katonai célpontot támadtak rakétákkal és aknavetőkkel. A szórványos szárazföldi harcokon kívül nagyobb arányé hadművelet bontakozik ki Hue városától nyugatra, a* A Shau völgyben. Mintegy 10 ezer főnyi amerikai ejtőernyős és gyalogos erő harcol itt. Céifian a Vénusz 5. London — A Vénusz 5. szovjet űrállomás pénteken reggel, néhány perccel hét óra után elérte a Vénusz bolygó atmoszféráját, amelyen sikerült simán átjutnia. Ezt megelőzően az űrállomásról levált az a szerkezet, amely később ejtőernyők segítségével leszállt a bolygóra. A leszállás közben a műszerek kiválóan működtek, s rádiójeleket továbbítottak a Földre. A Jodrell Bank angol csillagvizsgáló intézet figyelemmel kíséri a szovjet űrállomás jelzéseit, amelyeket — megegyezés szerint — a szovjet tudósoknak továbbít. A később kibocsátott Vénusz 6. űrállomás közeledik célja felé. A moszkvai Pravda pénteki számában Alekszandrov foglalkozik a Vénusz 5. és Vénusz S. űrállomásokkal, amelyek május 10-ig körülbelül 325 millió kilométert repültek. A cikkíró rámutat, hogy a Vénusz űrállomásokkal 112 rádiókapcsolat létesült, s ennek során 1500 parancsot továbbítottak. Ezeknek a rádiókapcsolatoknak az érdekességük, hogy létrejöhetnek mind az űrállomások „kezdeményezésére", mind pedig a földi irányító központ utasítására. Ceausescu Moszkvában Bukarest — Tegnap rövid baráti látogatásra Moszkvába utazott Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára, az államtanács elnöke. A hír hozzáfűzi, hogy a látogatásra a két párt vezetősége közti megegyezés értelmében került sor. Ceausescut elkísérte Maitrer miniszterelnök és több más hivatalos személyiség is. A repülőtéren Brezsnyev és Koszigin fogadta a román vendégeket. Beváltak tehát azok a korábbi politikai találgatások, hogy a szovjet és román pártvezetők még a kommunista és munkáspártok közelgő moszkvai világtalálkozója előtt találkoznak. Bukarestben úgy vélekednek, hogy Ceausescu a napokban még Gomulkával is találkozik, fČSTK) LATIN-AMERIKA GAZDASÁGI FEJLŐDÉSE New York — Az ENSZ Latinamerikai Gazdasági Bizottsága május 14-én közzétette a latin amerikai gazdasági fejlődés elemzéséről szóló áttekintést. A jelentés szerint Latin Amerika gazdasági fejlődése a múlt évben kielégítőbb volt. mint 1967-ben, és a bruttó nemzeti termelés 5,4 százalékkal növekedett az 1967. évi 4.5 százalék kai szemben. A termelés elsősorban Argeit tínában, Brazíliában, Kolumbiában, Costa Ricában, Guatema Iában, Hondurasban, Mexikóban, Nicaraguában és Uruguay ban emelkedett. Az előző évihez hasonló növekedést ért el Bolívia, Chile, Salvador és Haiti. A termelés csökkent a Dominikai Köztársaságban, Ecuador ban, Panamában, Paraquayban és Peruban, végül kisebb mértékben Venezuelában is. „Latin-Amerika harcol" — ezzel a címmel jelent meg a moszkvai Pravda csütörtöki számának vezércikke, amely hangsúlyozza: a latin-amerikai kontinens az imperializmus elleni harc tevékeny frontjává változik át. Rámutat, hogy a latin-amerikai földrész népei harcra kelnek létfontosságú jogaik védelmében, amelyeket lábbal tipornak az Egyesült Államok monopolistái. A latinamerikai kontinens kizsákmányolt és leigázott népeire mind nagyobb vonzerőt gyakorolnak a szocializmus eszméi. A kubai forradalom győzelme a legfényesebben példázza, hogyan tükröződik latin-amerikai viszonylatban az erőviszonyoknak a világporondon bekövetkezett megváltozása a szocializmus, a demokrácia és a béke javára.