Új Szó, 1969. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1969-05-16 / 113. szám, péntek

A falusi ember nagyon jó megfigyelő, de főként azt figyeli meg, ami őt közvetlenül is érinti. Ilyen mindenkit „érintő személy a szövetkezeti elnök is. Nem véletlen, hogy szemmel tartja a falu. Helyesebben a legtöbbször csupán annyit tudnak róla: ma itthon van. Jelenleg az „Itthon" a lalut, az ekeli szövetkezet nyolcszáz hektáros határát jelenti. A jóindulatú megnyugtatás után — az emberek ismerik < a motorját —, gondoltam, gyorsan a nyomára bukkanok. Tanácsadómnak igaza volt, azt a motorbiciklit valóban mindenki ismeri. A gazdasági udvaron megnyugtattak, hogy alig egy órája még „itt láttuk a fal mellett", később a HNB épülete előtt, majd a raktár mellett és a kertészethez vezető úton látták azt a bizonyos motorkerékpárt. Az elnök „itthon" volt, de csak néhány órai eredménytelen kutatás után értettem meg, hogy az egyszerű „itthon" szavunk egy ismeretlen faluban ijesztően tág fogalom. Egy irányba húzunk . .. Ezzel a rövid . mondattal jellemezte Beke László raktáros, a szövetkezeti pártszervezet elnöke, a pártbizottság és a szövetkezet vezetőségének kapcsolatát. lésének, a gépesítésnek. Több, jobb gép, kevesebb munkaerő, magasabb jövedelem — ezt végig lehet gondolni de a gyakorlatban ezt az elképzelést nem lehet megvalósítani. Legalábbis nem teljes mértékben mert fog,: lalkoztatni kell az embereket. Gyorsan felsorolják hogy a kertészetben mit nem érdemes termeszteni, de mégis termesztik mivel munkaigényesés 30— 40 nő számára munkát jelent. Kifizetődő a paradicsompaprika termesztése 3,80 koronát kapnak kilójáért a České Budéjovice-i konzervgyártól, s a szállítási költséget is az üzem fedezi. Nem kis iróniával mondják, hogy számukra majd akkor kezdődik a föderáció, ha a közelben felépül egy konzervgyár, ahová nemcsak a termékeiket szállíthatják, hanem a „felesleges" munkaerőt is kölcsönözhetik legalábbis idénymunkára. A hetedik esztendő Az elnök szerint a számok szimpatikusságát az előjelük határozza meg. — Ha az összeg a mi jövedelmünket gyarapítja, akkor nekem minden szám szimpatikus, még a hetes és a tlzenhármas is. Csicsay Sándor hetedik éve elnöke az ekeli szövetkezetnek. Megválasztása évében alig tfe, Ekeli jegyzetek — Ha két ember azonos célért küzd, ez még nem jelenti azt, hogy ugyanazon úton akarnak célt érni. Mi vitatkoztunk a múltban és a jövőben is fogunk, de ennek a vitának nem az a mozgató rugója, hogy: no most megmutatom, nekem lesz . igazam. Pártszervezetünknek a . múltban is volt és ma is van vezető szerepe. De ennek érvényesítését nem úgy értelmezem, hogy parancsolok a szövetkezet elnökének. A párt vezető szerepét a szövetkezet vezetőségében és a szövetkezetben dolgozó párttagok érvényesítik. Pártfegyelem nélkül egy szervezet sem dolgozhat eredményesen. A szövetkezet elnöke is kommunista, neki ugyanúgy kell teljesítenie a határozatokat, mint a többi párttagnak. E téren nincsenek nézeteltéréseink: mindketten ugyanazon kötél egyik végét húzzuk. Azt hiszem, ezt a szövetkezet fejlődése is bizonyítja. A pártbizottság nemcsak gaz• dasági kérdésekkel foglalkozik. Az utánpótlás, az ifjúság nevelésevei kapcsolatban sokan emlegetik, hogy mennyire hiányzik a faluból a művelődési otthon. Az árvíz után felépítettek a falúban egy új vendéglőt, ennek a nagyterme nyújtja az egyedüli szórakozási lehetőséget a fiataloknak. Már a helyét is kijelölték az új művelődési otthonnak. Sajnos a meglevő félmillió koronával nem lehet elkezdeni ilyen nagy építkezést. A járástól várnak segítséget. Két pártszervezet dolgozik a faluban, s aránylag sok bennük a fiatal. Azon fáradoznak, hogy a legjobbak megtalálják a párthoz vezető utat. — Igyekezünk a fiatalokat megnyerni, de nem ragaszkodunk a magas létszámhoz. Az a döntő, hogy valóban az azonos elveket valló egyéneket tömörítsük a pártszervezetben. önkéntes kényszer Az alapiskolát végzettek közül évente 8—10 fiatal — főként leány —, marad otthon a faluban. Ezek a szövetkezetben akarnak dolgozni. A szülők azt mondják, beadtuk a földet, természetes, hogy a leány is munkát kapjon. Ebből a szemszögből igazuk van. Ezen kívül a szövetkezeti tagok is elvárják a vezetőktől, hogy biztosítsák az évi jövedelmük növekedését. A vezetőség a kettős nyomás — magasabb jövedelmet, nagyobb foglalkoztatottságot — hatása alatt, keresi az „arany" középutat. Számukra a kertészet bizonyos mértékben a „szükséges rossz". A jövedelem fokozásában igen lényeges szerepe van a munkatermelékenység növetavaly harminchat koronát fizettek munkaegységenként. — Százharminc ember érdeme, ezt is írd meg. Beszéltem néhány emberrel, ők egy kicsit másként látják az elnök szerepét a szövetkezet fejlesztésében. Véleményükből kiragadok néhány mondatot: „Először is rendet csinált mindenki csak az elvégzett munkájáért kaphat fizetést... Olyan embereket gyűjtött maga köré akik tudnak dolgozni... Mindent meg lehet mondani neki, nem ismeri a haragot... Aki egyszer becsapta, annak többet már nem hisz, fogadkozhat az illető, ahogyan csak akar." Tény, hogy a szövetkezeti vezetők között kialakult a szükséges összhang, a kölcsönös bizalom, amely egyik feltétele a jó munkának. A szövetkezet lényegesen megszilárdult, az évi átlagkereset elérte a 22 ezer koronát. A jövedelem biztosításában az állattenyésztés mellett jelentős helyet foglal el a lucernamag-termesztés is. Erre utalt is az elnök egyik megjegyzésével: — Ha nem lesz panaszunk a májusi Időjárásra és a lucernamaghozamra, akkor elmodhatjuk, ez az év is jól kezdődik. Keserű „görögdinnye" — Látta a görögdinnyét? A futballpályán megtalálja. Mivel többen is bíztattak, elindultam, hogy megnézzem azt a csodabogarat. Megtaláltam. Valóban egy felvágott dinnyéhez hasonlít a víztorony, amit száraz görögdinnyének becéz a falu. Eléggé fura látványt nyújt négy évvel a nagy árvíz után. A faluba lefektették a, földalatti vezetéket „itt van a torony is, csupán fel kellene állítani, s még egy apróság kellene: a kút, amelyből egészséges ivóvíz fakadna. Ez viszont mindmáig nem készült el. Hatvan év körüli öregember áll meg mellettem, s azt mondja: „Valahol meg kell kenni, különben sohsem iszunk jó vizet ..." Legyint és elmegy. Nem kíváncsi a válaszomra. Megrettenek a gondolattól: a törvények, a közigazgatás legnagyobb tisztelője, a parasztember beszél így! Milyen tapasztalatokat „gyűjtött" ez az ember a húsz év alatt? Lehetséges, hogy a bizalma már annyira megingott, hogy nem is szidja a mulasztást elkövető szervet vagy egyént, hanem egyszerűen a dolgok gyakorlati oldalát nézi: meg kell kenni! De vajon kit vagy kiket! Talán ez az apróság az illetékesek kíváncsiságát is felkelti... CSETÖ JÁNOS Egyes ipari és élelmiszeripari termékek fogyasztói árának módosítása Mint már lapunkban közöltük, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya a két nemzeti köztársaság kormányával az elmúlt napokban intézkedéseket hagyott jóvá a népgazdaság megszilárdítása érdekében. Ezeknek az intézkedéseknek egyike az egyes árucikkek fogyasztói árának módosítása. Olvasóink kérésére az alábbiakban részletesebben ismertetjük ezt a módosítást. IA mínusz előjelű számok árcsökkenést fejeznek ki.) VÁLTOZÁS AZ ÁRUCSOPORT NEVE: %-BAN: Élelmiszeripari és mezőgazdasági termékek szójakészítmények 69,7 húsipari készételek 41,1 vadaskonzervek 11,1 tartósított készételek 34,4 búzalisztből készült péksütemény 14,8 tartós sütemények 10,8 pótkávékeverékek 39,4 Gépipar villanymotorok 17,1 elektromos készülékek 6,2 szivattyúk 16,9 faipari gépek és berendezések 13,3 építő- és szerelőanyag 52,9 motorkerékpárok 100 ccm-ig 15,4 motorkerékpárok 100 ccm fölött, robogókat kivéve —20 robogók 100 ccm felett —3 fűtő- és főzöberendezések 15,8 vadászati és sportfelszerelések 16,1 borotvapengék és borotvakészletek 29 világítótestek 25,6 mosógépek 6,2 Kohászati gyártmányok a vaskohászat gyártmányai 42,8 a fémkohászat gyártmányai 30,5 kohászati másodtermékek 47,2 Vegyipar ipari műtrágya 9,4 nyersolajtermékek 1,5 szervetlen festőanyagok 37 festékek és lakkok 15.4 enyv és zselatin 45,4 tisztítószerek —3 padlóborítók —1,8 egészségügyi gyártmányok 18,3 tetőfedőanyagok 1 impregnált szövetből készült öltönyök —12 papiros és karton 46,6 papírlemez 24,8 kikészített papiros és karton 31,3 kikészített papírlemez 51,2 kartonok és csomagolóanyagok 54,5 papír- és kartongyártmányok 33,7 Könnyűipari gyártmányok gyapotszálak és fonalak 30,5 gyapotszövetek 7,2 gyapotból készült darabáru 6,1 egészségügyi cikkek 10,2 selymek 2,5 lenfonalak és szálak 59,3 lenvászon 5,5 lenből készült darabáru 41,8 VÁLTOZÁS AZ ÁRUCSOPORT NEVE: »/o-BAN: lenből készült műszaki gyártmányok 1 kötelek 42,3 gyapjúszálak és fonalak 4,2 gyapjúszövetek 0,5 gyapjúból készült darabáru (takarók) 1,4 szabóvatta 33,3 vigonyszövetek 11,1 vigonyfonalból készült darabáru 14,9 bútortextil 4,5 köt-szövött felsőruhák —5,6 köt-szövött öltönyök —4,6 kötött fehérnemű —0,6 kötött rövidáru —3,6 harisnyák —3,2 függönyök —6 szövött fehérnemű 0,6 szövött ágynemű 18 szövött ruhák 3,8 szintetikus anyagból készült öltönyök —11,6 szintetikus anyagból készült cipők —24,3 bőrcipők 4,7 gumicipők —23,1 textilcipők —5,3 A közszükségleti ipar egyéb gyártmányai bizsutériacikkek 16 alkalmazott kerámia 13 alkalmazott porcelán 29 hangszerek 1 fabútor i 1 vasbútor 16,7 szerelt épületek (víkendházak) 49 A helyi gazdálkodás és a kisipari szövetkezetek gyártmányai: mosógépek és centrifugák 7 vasbútor 20 fabútor 13 gyapotból készült kötött ruhaféleségek 14 gyapjúból készült kötött ruhaféleségek 17 szövött fehérnemű 15 konfekciógyártmányok 13 bőrcípők 28 egyéb közszükségleti cikkek 13 Egyéb a kapitalista országokból behozott autók 43 személyi és egyéb szolgáltatások 3 éttermi étkezés és elszállásolás 2 rádió- és televízióilleték \ 76 vasúti személyszállítási díjtételek 86 posta- és távközlési illetékek 23 NÉHÁNY PÉLDA KORONÁBAN KIFEJEZVE: Élelmiszerek: Eddigi ár: Új ár: magyar gulyás 400 g 7,80 fagyasztott pacalleves 450 g 4,50 fagyasztott töltött paprika 450 g 4,80 dániai füstölt sajt 170 g 6,50 Gépipar: személygépkocsi a kapitalista országokból: Fiat 600 D 31000 Fiat 850 42 000 Simca 1301 Standard 57 000 Cortina 1300 52 500 8,30 5,— 6,20 7,— 47 300 56 000 82 500 80 000 Ismérvek és arányok EGY KÖZGAZDÁSZ ismerősom szerint az utóbbi évtizedben lényegesen módosult a „jó elnök" jogalma. Tapasztalatból mondja, mivel közel két évtizede közvetlen megfigyelője az elnök és a szövetkezeti tagság közötti kapcsolatok alakulásának. Az ötvenes évek elején — helyenként még a közepén túl is — a jó elnök egyik ismérveként tartották számon, hogy reggelenként segített a csoportvezetőknek „beszólni" minden házhoz, majd az iroda előtt várta a munkába szállingózó tagokat. Az embereknek valami biztonságérzet-félét vagy éppenséggel munkakedvet kölcsönzött a tudat: lám az elnök is itt van! Ha reggelenként nem hallották a hangját vagy nem látták, szinte mindenki megkérdezte: hol van az elnök? — Ma nem azt kérdezik, hogy „hol van az elnök? — hanem azt, hogy „hová menjek?", vagy „mennyi prémiumot kapunk, ha gyorsan végzünk?" Megelégszenek a csoportvezetővel, az agronómussal, nem kíváncsiak arra, hol van az elnök. Ma, kérem, az a jó elnök, aki utazik, akit hetente legalább három napon át nem látnak a faluban. Azért elnök, hogy menfen és intézkedjen — így mondják az emberek. Nem tudom megítélni, hogy mennyiben meghatározó ismérve a „jó elnöknek" a három napi távollét, de tény: nagyon sok elnök munkaidejének felét a szövetkezeten kívül tölti. Érdekes votna kibogozni, hogy az „utazásban" milyen— szerepe van a körülmények kényszerítő hatásának, és az egyéni kezdeményezésnek, a kereskedelmi érzéknek, ami végső soron szintén egyik jellemzője, ismérve az elnök képességeinek. Annyi egészen biztos, hogy az elnökök szívesebben járná' nak a poros díílőútakon és mezsgyéken, mint a Járási székhelyek és a nagyvárosok különböző hivatalainak a folyosóin. Csupán az a kérdés — és ez nem lényegtelen —, hogy jelenleg „melyik" elnök biztosít nagyobb jövedelmet a közös pénztárnak. Tévedni emberi dolog... N

incsen rózsa tövis nélkül — mondja a közmondás, ami úgy is érthető: nincsen ember rossz tulajdonság nélkül. A természettudományokban Jártas egyén azt is tudja, hogy a rózsák tövismennyisége, helyesebben tüskeinennyisége — akárcsak az emberek rossz tulajdonsága — hol több, hol pedig kevesebb. Nálam, azt mondják, több. „Rossz tulajdonságom" egyesek szerint, hogy nem szeretem, ha valaki túljár az eszemen, és ha olykor mégis, akkor szúrok. A legutóbbi szúrásom az egyik boltban talált célba. Az üzletes — régi jó szokásához híven — két koronával többet számolt fel az áruért. Azonnal észrevettem a „tévedést", mivel — ugyancsak régi szokásom szerint — mar rendelés közben összeadtam az árakat. — Bocsánat, nem számolt véletlenül többet? — jegyeztem meg udvariasan, de határozott hangon, igazságom tudatában. — Mit gondol? Húsz éve már, hogy a szakmában dolgozom. — De azért előfordulhat, a lónak négy Iába van . . . , mondottam és folytattam, míg végül kelletlenül bár, de kötélnek állt a kiszolgáló és átszámolta' az összeget. — Tényleg huszonöt és nem hu szonhét . . . , elnézést kérek, tetszik tudni . . . , tévedni emberi dolog — mondta most már egészen más hangon. — Nem történt semmi — udvariaskodtam én is. — Tessék a huszonöt korona — mondtam, majd átnyújtottam a buszonnégy koronát, mivel előzőleg egyet a zsebembe csúsztattam. Közben eltettem az árut, és gyorsan távoztam. — Hé, megálljon! — rohant utánam a kiszolgáló. — Tessék! — fordultam meg gyanútlanul. — Valami baj van? — Hogy baj? Egy koronával ke "vesebbet fizetett! — Valóban? Elnézést kérek, úgy látszik, tévedni emberi dolou' — mondtam ártatlanul. S

zólni akart valamit, nyílt a szája, de bang nem jött ki a torkán. Megfordult és ottha gyott az ajtóban a koronámmal együtt. Én sem szóltam semmit, visszamentem, szó nélkül letettem a pultra a koronát, és távoztam. Gondolatban igazat adtam azoknak, akik azt mondják: ügyes ember ez az üzletes, és ért a szóból... (egri)