Új Szó, 1969. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1969-05-16 / 113. szám, péntek

A KGST élelmiszeripari ál­landó bizottságának ülésszaka szerdán kezdődött meg Potsdam­ban. A május 20-ig tartó ülés­szakon Bulgária, Magyarország, az NDK, Mongólia, Lengyelor­szág, Románia, a Szovjetunió és Csehszlovákia küldöttségei vesz­nek részt. MIROSLAV KOHOUTEK. a Cseh Szocialista Köztársaság kereskedelmi minisztere a fel­ső ausztriai Welsben az ide­genforgalmi nemzetközi vásár megtekintésével szerdán befe­jezte háromnapos auszriai lá­togatását. MIROSLAV VÁLEK, a Szlovák Szocialista Köztársaság kulturá­lis ügyi minisztere, aki Varsóban időzik, csütörtökön folytatta megbeszéléseit Motyka lengyel kulturális és művészetügyi mi­niszterrel. JEREVÁNBA érkezett a Cseh­szlovák— Szovjet Baráti Szövet­ség küldöttsége Miroslav Brož­nak, a CSKP KB osztályvezető­jének vezetésével. A SZOVJET központi lapok május 15-én nagy terjedelemben foglalkoznak a csehszlovák gaz­dasági helyzet megszilárdítása érdekében hozott intézkedések­kel és közlik a kiskereskedel­mi árrendezésről szóló jelen­téseket is. A ROMÁN Kommunista Ifjú­sági Szövetség június 15—20-a között Bukarestbe meghívta az európai ifjúsági szervezeteket, hogy kerekasztal mellett vitas­sák meg az ifjúság feladatait az európai béke és biztonság légkörének kialakításában. AZ SZKP Központi Bizottságá­nak elméleti és politikai folyó­irata, a Kommunist közli Ľu­bomír Strougalnak, a CSKP KB elnökségi tagjának a Lenin­évfordulón mondott ünnepi be­szédét. HELSINKIBEN szerdán finn­szovjet egyezményt írtak alá az atomerö békés felhasználásáról. CORDOBA argentin városban szerdán mintegy 3500 munkás tüntetett az lka Renault Gyár­ban levő viszonyok ellen. A rendőrség durván közbelépett, a tüntetők ellen lőfegyvert használt, számos személyt meg­sebesített és százat letartózta­tott. NAGY-BRITANNIA Nyugat-Né­metországgal és Olaszországgal közösen új harci repülőgépeket fog gyártani, amellyel majd az atombomba-hordozó Vulkán re­pülőgépeket helyettesítik — kö­zölte a brit képviselőházban Denis Healey honvédelmi mi­niszter. VINA DEL MAR chilei ten­gerparti városkában tegnap megkezdődött a latin-amerikai koordinációs különbizottság (CECLAj miniszteri értekezlete, amelyen megtárgyalják az Egyesült Államokkal szemben alkalmazandó új gazdasági stratégiát. VARSÓBAN szerdán megkez­dődött a LEMP KB plenáris ülé­sének határozatairól tanácsko­zó szeminárium, amelyet Cy­rankiewicz miniszterelnök nyi­tott meg. A BRIT kormány megegyezett a Nemzetközi Pénzalappal egy milliárd dolláros kölcsönben. A kölcsön célja elősegíteni a brit pénzügyi helyzet megszilárdí­tását. FIDEL CASTRO, a havannai állattenyésztési tudományos in­tézetben tartott kongresszuson kijelentette, hogy a kubai cu­kortermelés célja növelni a kivitelt, míg a hazai tej- és húsellátás az állattenyésztés fejlesztésének fő feladata. MERIDA venezuelai városban szerdán összeütközésre került sor a rendőrség és a diákok között. Egy diák életét vesztet­te, három megsebesült. 13 SZEMÉLYT, közöttük há­rom volt minisztert halálra ítél­tek az összeesküvésben való šcfflí részvétel miatt, melynek célja Sekou Touré kormányának meg­döntése volt — közölte a co­1969 nakryi rádió. v j 6 A ROMÁN Kommunista Párt Franciaországban Időző kül­3 döttsége Párizsban tárgyalást folytatott az FKP küldöttségé­vel. Az FKP Politikai Bizottságának Nixon vietnami „béketerve" közleménye Defferre választási nyilatkozata folytatják a sztrájkot A Figaro újságírói Párizs — Az FKP Politikai Bizottsága közleményében, amelyet az Humanite csütörtöki száma hozott nyilvánosságra, rá­mutat, hogy a nagyburzsoázia meg akarja fosztani a népet az április 27-i népszavazáson a „nem" szavazatokkal aratott győzelme gyümölcseitől. Az új köztársasági elnök megválasz­tásával a tőke előjogainak bir­tokosai oly módon akarják el­érni a hasznukat szolgáló poli­tika folytatását, hogy ezt a po­litikát két arculatban mutatják be. Egyrészt Pompidouval, aki számukra már bebizonyította alkalmasságát a Rotschild-bank vezetésével és hat éven át mint miniszterelnök. Másrészt Po­herral, aki maga is kitűnt reak­ciós szociálpolitikájával, a de­mokrácia korlátozásával és a nem egyházi, állami közoktatás elleni támadásaival, valamint azoknak a kormányoknak a tá­mogatásával, amelyek 1947 és 1958 között előkészítették a ta­lajt a gaulle-izmus számára. Poher és Pompidou egyaránt a nagytőkés társaságok további uralmának fenntartását ígérik. Ebben a helyzetben Gaston Def­ferre jelölése, amely megosz­totta a baloldalt, a reakciós je­löltek malmára hajtja a vizet. Ily módon — hangzik az FKP Politikai Bizottságának közle­ménye — egyetlen módja van, megakadályozni a gaulle-izmus újrafoldozását és visszatérését a múlt kombinációihoz, ha a demokraták és a dolgozók az egyetlen hasznos módon adják le szavazatukat, azaz Jacgues Duclosra szavaznak. Gaston Defferre, a Szocialista Párt elnökjelöltje csütörtök reggeli sajtóértekezletén be­jelentette: ha megválasztják köztársasági elnöknek, minisz­terelnökké Pierre Mendes-Fran­cet fogja kinevezni. Mendez­France maga is részt vett Gas­ton Defferre sajtóértekezletén. Párizsi politikai megfigyelők Életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték G. Farakoszt Az athéni katonai bíróság íté­letet hozott a 16 görög hazafi ellen folyó perben. Grigoriosz Farakoszt, a Görög Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagját „a kormány megdöntésé­re irányuló kísérlet vádjával" életfogytiglani, 11 társát nyolc hónaptól 20 évig terjedő bör­tönbüntetésre, a többi négyet pedig 1 évtől 5 évig terjedő felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. A HONDURASI főváros re­pülőterén szerdán mintegy 500 diák tüntetett Nelson Rockefel­ler látogatása ellen. A rendőr­ség közbelépett, s egy diák halálosan megsebesült. rámutatnak: Gaston Defferre bejelentése kísérlet arra, hogy mentse a „vesztett fejsze nye­lét". A baloldal egységjelölését önjelölésével megakadályozó Gaston Defferre ugyanis annyi­ra átlátszóan Alain Poher meg­választása érdekében működik, hogy az a veszély fenyegeti, hogy szavazóinak egy része már az első fordulóban a cent­rista elnökjelöltre adja szava­zatát. Defferre viszont csak a második fordulóban szeretné Pohert támogatni, mivel az el­ső fordulóban a Szocialista Párt­nak, amely őt jelölte, súlyos presztízsérdekei fűződnek ahhoz, hogy jelöltje több sza­vazatot kapjon, mint Jacques Duclos, a Francia Kommunista Párt jelöltje. Pierre Mendes­France csatasorba állításával ezt a célt szeretné elérni. A Figaro újságírói, akik va­sárnap óta sztrájkolnak, szer­dán a sztrájk folytatása mel­lett döntöttek. A szerkesztőség és a laptulajdonosok között 19 éve fennálló szerződés szerdán éjfélkor lejárt. Ezért a lap 40 újságírója megszállta a szer­kesztőség helyiségeit, nehogy a tulajdonosok más újságírók igénybevételével megkíséreljék a lap megjelentetését. A Figaro problémájával legújabban a par­lament tájékoztatási bizottsága és a kormány, sőt maga Couve de Murville miniszterelnök is foglalkozott. A vezető köröket ugyanis nyugtalanítja, hogy a gaulle-ista kormány politikáját támogató legnagyobb példány­számú francia jobboldali napi­lap, az elnökválasztási kam­pány kellős közepén nem jele­nik meg. (Folytatás az t. oldalról) nyal együtt kész minden más javaslat érdemi megvitatására, így a DNFF 10 pontos tervének megvitatására ts. Az amerikai elnök „üdvözöl­te" azt a tényt, hogy a felsza­badítási front előterjesztette át­fogó programját, bár minden pontjával nem érthet egyet. Ez­zel szemben kijelentette, hogy nem hagyhatja figyelmen kí­vül a támadások növekedését a javaslat előterjesztését követő időszakban. „Ha az ellenség békét akar az Egyesült Álla­mokkal, nem ilyen módon kell eljárnia. Ezt teljes világosság­gal le kell szögeznem" — mon­dotta. Nixon szerint a kölcsönös ki­vonulás feltétele annak, hogy Dél-Vietnam népe szabadon dönthessen sorsáról. Az Egye­sült Államok — szavai szerint — kész elfogadni a dél-vietna­mi nép döntését a jövőről, bár­mi legyen is az, de biztosítani akarja, hogy az amerikai kato­nák harca ne maradjon értel­metlen. Az elnök végezetül hangsúlyozta, hogy a létrejövő megállapodást valamilyen for­mában garantálni kell, s a ga­ranciáknak „minden nagyobb dél-vietnami csojjort érdekeit biztosítaniuk kell". Nixon elnök nagy apparátus­sal beharangozott vietnami ja­vaslatai, az első kommentárok szerint, nem tartalmaznak ér­demben új elemeket. „Régi tar­talom, új csomagolásban" — ilyen és ehhez hasonló vélemé­nyeket idéztek a kommentáto­rok. Ugyanakkor az első vissz­hang nem hagyta figyelmen kí­vül, hogy a beszéd lényegében fenyegető elemeket is tartal­maz. Saigon — Az AP saigoni tu­dósítója megállapítja, hogy jól­lehet a dél-vietnami fővárosban eddig nem hangzott el hivata­DÍSZVACSORA PODGÖRNIJ TISZTELETIRE Phjöngjang — Cse fong Gon, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Legfelsőbb Népgyű.­lése Elnökségének elnöke, ál­lamfő szerdán este díszvacsorát adott Podgornifnak, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­sége elnökének tiszteletére, aki állami látogatáson időzik Ko­reában. A díszvacsorán részt vett Kim Ir Szen is. „A Szovjetunió erejének nö­vekedése nagymértékben hoz­zájárul a szocialista tábor erő­södéséhez" — mondotta a dísz­vacsorán a koreai államfő. Rá­mutatott, hogy az imperialis­ták és a militaristák mindent elkövetnek, hogy megbontsák a szocialista tábor egységét. Podgornij válaszában többek között hangsúlyozta, hogy nem lehet csökkenteni az éberséget, tekintettel arra, hogy amerikai hajók és repülőgépek kémtevé­kenységet folytatnak a KNDK és a Szovjetunió területe köze­lében. Az amerikai kémrepü­lőgépek tevékenysége a legsú­lyosabb következményekkel járhat a távol-keleti béke szem­pontjából — mondotta. Csehszlovákia és Bolívia felújította diplomáciai kapcsolatait La Paz — Csehszlovákia és Bolívia május 14-én felújította diplomáciai kapcsolatát — hangzik a közös közleményben, amelyet Gustavo Medeiros Que­rejazu bolíviai külügyminiszter és Václav Pleskot, a Csehszlo­vák Külügyminisztérium állam­titkára írt alá. A közlemény többek közt rámutat, hogy a két állam nagykövetet nevez ki Prágába, illetve La Pazba. A diplomáciai kapcsolat 1964-ben szakadt meg a bolíviai kormány kezdeményezésére. los állásfoglalás Nixon elnök beszédével kapcsolatban, ottani politikai körök szerint a be­szédben foglaltak láthatólag összhangban vannak Thieu dél­vietnami elnök legutóbbi kije­lentéseivel. A TASZSZ nyilatkozata sze­rint Nixon beismerte, hogy a vietnami háború az amerikai kormány legsúlyosabb problé­mája és az amerikai nép sür­geti ennek a háborúnak a be­fejezését. Közölte, hogy Dél­Vietnamban jelenleg több mint félmillió amerikai katona állo­másozik és eddig összesen 35 ezer amerikai esett ott el. Az elnök a továbbiakban lényegé­ben az agresszió igazolására szorítkozott, s megkísérelte, hogy elutasítsa az amerikai csapatok feltétel nélküli kivo­nását. Nixon, miközben nyilat­kozatát valamiféle új kezdemé­nyezésnek próbálta feltüntet­ni, kijelentette, hogy az Egye­sült Államok kész a VDK vagy a DNFF bármilyen programjá­nak a megvitatására, de csak abban az esetben, ha azt össz­hangba hozzák az Egyesült Ál­lamok álláspontjával. Ez az ál­láspont pedig azt célozza, hogy megerősítsék a saigoni rend­szert, újjászervezzék és felké­szítsék a dél-vietnami hadsere­get. Súlyos támadás a Mekong deltavidékén Csütörtökön reggel húsz ak­na robbant a Mekong-folyó deltavidékén levő Hong Ngu városában. Tizenhárom ember meghalt, 31 pedig megsebesült — közölte egy saigoni kato­nai szóvivő. A DNFF fegyveres erői egyébként csütörtökre virradó éjjel összesen 20 katonai cél­pont ellen intéztek támadást. Közülük a legsúlyosabb Hong Ngu városát érte. Rogers külügyminiszter esti­törtökön reggel az amerikai nagykövetség tagjaival folyta­tott tárgyalásaival kezdte meg dél-vietnami programját. Az amerikai külügyminiszter láto­gatása idejére szigorú biztonsá­gi intézkedéseket léptettek ér­vénybe. A román sajtó a Varsói Szerződés aláírásának 14. évfordulójáról Bukarest — A Lumea cím® külpolitikai hetilap a Varsói Szerződés aláírásának 14. év­fordulójával kapcsolatos cikké­ben emlékeztet arra, hogy a szerződést a tagállamok egy esetleges fegyveres imperialista támadás elleni védelem céljá­ból írták alá. Hangsúlyozza, hogy a szerződés más államok előtt is nyitva áll és ideiglenes. A cikk továbbá idézi Ceausescu­nak a Corriere della Sera cí­mű lapnak adott interjúját;, amelyben kijelenti, hogy a nem­zetközi életben túlsúlyban van­nak az enyhülést célzó irány­zatok. V ajúdtak a hegyek, de a megszületett egérke igen sovány maradt. Nixon elnök szerda esti rádió- és tévébeszé­dét óriási beharangozás előzte meg, gyakorlatilag hetek óta. Alig volt olyan magas rangú tagja a kormánynak, aki ne hívta volna fel a figyelmet ar­ra, hogy az elnök első átfogó megnyilatkozása Vietnamról nagy jelentőségű új kezdemé­nyezés lesz. A beszédet közvet­lenül megelőző jelentések pe­dig még arról is bőségesen be­számoltak, hogy Nixon teljes magányban írja a szöveget, nem is hivatali helyiségében, hanem magánlakosztályában. A propa­ganda tűzijátékához tartozott Abrams tábornoknak, a saigoni főparancsnoknak villámlátoga­tása, Cabot Lodge párizsi fődele­gátus hirtelen hazarendelése és egy sor bizalmas tájékoztató, amelyeket Nixon közeli mun­katársai tartottak egyes kivá­lasztott újságírók részére. A közvélemény ezek után azt vár­ta, hogy az elnök bejelentései valóban újat tartalmaznak majd. Az amerikai főváros hetek óta tele volt olyan hírekkel, hogy Nixon elrendeli az amerikai csapatok kivonásának megkez­dését, vagy legalábbis nyíltan beszél erről a lehetőségről, s a hivatalos jelentések ellenére is sokan reménykedtek abban, hogy új hangot üt meg. Érthe­KIS CSABA washingtoni távirata Sok hűhó semmiért tő, hogy ezek után a közvéle­mény első reakciója csalódott: az elnöki beszéd a New York Times megállapítása szerint ke­vesebbet tartalmazott, mint amit Lyndon B. Johnson mon­dott már el a háború különböző szakaszaiban. Nixon nyolcpontos javaslata ugyan bizonyos pozitívumokat is magában foglal: elvileg elfo­gadja a dél-vietnami nép önren­delkezési jogát és az interven­ciós csapatok kivonásának szükségességét, de ezek meg­valósítását feltételekhez köti, még pedig olyanokhoz, ame­lyekről tudja, hogy nagyrészt elfogadhatatlanok. Az elnök változatlanul kölcsönös kivo­násról beszélt, noha közismert tény, hogy a háború megszün­tetésének egyetlen lehetséges útja: az amerikai csapatok ki­vonása. A politikai rendezés kérdéseit továbbra is a katonai problémáktól elszigetelve akar­ja tárgyalni. Bár ezen a téren van kisebb módosulás: Nixon bizonyos feltételek mellett haj­landó lenne a két kérdés össze­kapcsolására is, de még mindig olyan feltételekkel, amelyek a valóságban előnyhöz juttatnák a saigoni rezsimet, és erősen kétségessé tennék a reális ren­dezés lehetőségét. Tény, hogy Johnson harcias hangú megnyilatkozásaihoz ké­pest a Nixon-beszéd hangvétele mérsékeltebb, és a fenyegeté­sek sokkal burkoltabbak, de az is tény, hogy változatlanul je­len vannak, éppúgy, mint a Johnson által únos-úntalan han­goztatott jelszavak: az Egyesült Államok nem hagyhatja cser­ben szövetségeseit, mert az ilyen lépés az egész világbéke számára tragikus következmé­nyekkel járhat, a háborúban az USA presztízse forog kockán s a vietnami háború létét ma már vitatni sem lehet. Az ilyen és ehhez hasonló érveket éve­ken át hallhatta az amerikai közönség. Ezek után logikusnak látszik a következtetés: a Nixon-kor­mány még mindig nem vonta le a szükséges tanulságokat a há­ború menetéből és a világ köz­véleményének állásfoglalásából. Sokan gyanítják, hogy a beszéő kialakulására döntő befolyássaä volt a PENTAGON véleménye — a tábornokok már megint ar­ról beszélnek, hogy küszöbön­áll az ellenség veresége és a katonai helyzet gyökeresen megjavult Vietnamban. Közis­mert tény, — erről legutóbb Sharp tengernagynak, a csen­des-óceáni amerikai erők volt főparancsnokának tanulmánya szólt a legteljesebb nyíltsággal —, hogy a katonai vezetés elé­gedetlen volt a félkézzel vívott háborúval és teljes szabadságot követelt magának egy korláto­zások nélküli akció folytatásá­hoz. Nixon ehhez nem járult hozzá, de mint elődje, a Jelek szerint ő sem elég erős ahhoz, hogy teljességgel szakítson a PENTAGON véleményének elfo­gadásával és rálépjen az egye­dül járható útra.

Next

/
Thumbnails
Contents