Új Szó, 1969. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1969-04-12 / 86 . szám, szombat

Hét végi hírmagyarázatunk Perui „földrengés" Amikor október 3-án Juan Velasco Alvarado tábornok veze­tésével egy nacionalista junta lemondatta és száműzte Belaun­de Terry perui államelnököt, s átvette a hatalmat, a lakosság szkeptikusan Jogadta a változást. A viszonylag mérsékelten ha­ladó politikát folytató Belaunde Terry hatalomra jutásakor 1963-ban szintén nagy nemzeti reformokat ígért, melyekből alig valósult meg valami. Végül azért távolították el, mert eltűrte, hogy egy amerikai olajtársasággal Perura nézve sértő, igaz­ságtalan és egyenlőtlen szerződést kössenek, s így ártott a nemzeti érdekeknek. A világ közvéleménye ugyancsak szokásos latin-amerikai kormánycserét látott a junta hatalomátvételében. Fél év ese­ményei azonban úgy látszik, rácáfoltak a kétkedőkre. Alva­rado tábornok kormánya kitartott imperialista-ellenes, nacio­nalista Irányzata mellett, s emiatt Igen elmérgesedtek az Egyesült Államok és Peru kapcsolatai. A plltanatnyt hely­zetet ktkényszerített „fegyvernyugvás" jellemzi: Washington e héten bejelentette, hogy augusztusig elhalasztja a Peru ellen kilátásba helyezett gazdasági megtorló intézkedéseket, s ad­dig is megpróbálnak egyezkedni. A nemzetiségi kérdés megoldása a Szovjetunióban néhány sorban 1969. IV. 12. 0 A régi módszerek kudarca Az International Ott Company (IPC) nevű amerikai olajmono­pólium, a Standard Oll of New­Jersey és a Golf Oil társaságok leány ága 1924 óta szinte korlát­lan ura volt Peru olajkincsének. E társaság a London and Pacific Oil és a Compania Petrolera Lo­bitos társaság örökébe lépve az olajlelőhelyek 82, az olajfejtés 81 és az olajfeldolgozás 91 szá­zalékára terjesztette kl uralmát. Nemcsak az olajjal, hanem ha­talmas földterületekkel is ren­delkezett. A társaság adócsa­lás, nyereség-eltitkolás és egyéb üzelmek folytán — a limai kor­mány számítása szerint — 975 millió dollárral károsította meg a perui államot. A katonai kor­mány első Intézkedésként azon­nal államosította a Brea y Pa­rinas legfontosabb lelőhelyet és a talarai köolajfinomítót. Az IPC nem törődött bele, hogy kárpótlás nélkül sajátították kl és helyezték vagyonát az Emp­resa Petrolera Flscal állami olajtársaság kezelésébe, s az olajfinomításért nem hajlandó fizetni a talarai állami válla­latnak. A perui olajkrízis éppen ak­kor tört ki, amikor Amerika az elnökválasztás lázában élt. A monopóliumokkal szoros érdek­szövetségben álló körök ugyan gazdasági megtorlással fenye­getőztek, ezekre azonban mind­eddig nem került sor. Veszélyes lett volna. Peru külkereskedel­mének 41 százalékát az Egye­sült Államokkal bonyolítja le. Ide megy a perui cukor 90 szá­zaléka, ami 85 millió dollár külföldi valutát Jelent az or­szágnak. A washingtoni körök az IPC kártérítés nélküli álla­mosítása miatt azzal fenyege­tőztek, hogy visszautasítják a perui cukor szerződésben lekö­tött részének átvételét, leállít­ják a Szövetség a Haladásért program keretében nyújtott évi 25 millió dolláros segítséget, s megtagadnak Perutól minden más támogatást. A beharangozott amerikai gaz­dasági szankciók elmaradása leginkább azzal magyarázható, hogy közben őrségváltás történt a Fehér Házban, a Nlxon-kor­mányzat még csak most orien­tálódik külpolitikájában, s a perui válság kínosan érintette az éj elnököt. Arra pedig most nem gondol­hat Was íington, hogy az egyik legtekintélyesebb latin-amerikai államot tengerészgyalogosokkal kényszerítse engedelmességre. # Ragadós példa Peru ellenállása érthetően nagy visszhangot keltett a föld­részen. Nem kis tétről van szó. A 170 ezer hektár földterület­tel rendelkezett, naponta 15 ezer barrel (1 barrel 4 és fél liternek felel meg) olajat elő­állító IPC 690 és fél millió dol­lár kártérítést követel a perui kormánytól. Ezzel szemben a junta kimutatja, hogy az IPC társaságnak 830 millió dollár adóssága és 144 millió dollár adóelmaradása van Peruval szemben, ugyanakkor ottani va­gyona csak 200 millió dollárt ért. Így aztán a kártérítés nél­küli kisajátítás után is még 774 millió dollárral tartozik a perui kormánynak. A kőolajon kívül további problémát jelentett még ameri­kai halászhajók garázdálkodása perui felségvizeken. Alvarado kormánya a tiltott halászás köz­ben elfogott, majd később sza­badon bocsátott amerikai ha­lászhajók esetében is fricskát adott Washingtonnak. A perui junta az olajipar ál­lamosításán kívül földreformot is bejelentett. Nacionalista tö­rekvéseit a hazai közvélemény rokonszenvvel fogadta. Az Egyesült Államok kormánykörei viszont attól tartanak, hogy a perui példa követökre talál La­tin-Amerikában, s ez döntően befolyásolhatja a földrész ós az Egyesült Államok kapcsolatalt. Chile már hadilábon van a réz­bányáit kiaknázó Anaconda Cop­per Mining észak-amerikai bá­nyaipari társasággal, mert az nem hajlandó a chilei kormány által meghatározott áron eladni rezet Chilének. Ecuador ls fe­lülvizsgálja az amerikai olajtár­saságokkal kötött szerződéseit. Venezuelának is nézeteltérései vannak a Galf Oillal. A mexikói Excelslor a közvé­leményt tükrözve azt írta, hogy „valamennyi latin-amerikai or­szág nyíltan vagy leplezetten támogatja a perui nép igazsá­gos harcát az amerikai impe­rializmus ellen". Washington zsarolásával kapcsolatban pedig a mexikói Dia azt jegyezte meg, hogy „ismét lelepleződött az amerikai segítség igazi értel­me". # Független együttműködés Nem kétséges, hogy augusz­tusig valamilyen kompromisz­szum születhet a junta képvi­selői és John Irwin, Nixon el­nök különmegbízottja között. Nem idealizálhatjuk Alvarado rendszerét, de kormányzását több pozitív lépéssel kezdte. Ide sorolható a diplomáciát kapcso­latok felvétele a Szovjetunióval, a gazdasági együttműködés Csehszlovákiával, Jugoszláviá­val, Lengyelországgal s más szo­cialista államokkal. Ezt az irányzatot találóan jellemzi Harrín perui külügyminiszter kijelentése: „Országunk arra a meggyőződésre jutott, hogy a domináló műszaki haladás vilá­gában nem szabadna elszakad­nia a reális valóságtól, azaz szüksége van kapcsolatokra a miénktől eltérő társadalmi rendszerekkel, s tekintetbe kell vennie ezeknek hozzájárulását az emberiség tapasztalatathoz. Perunak nincs szüksége bizo­nyos feltételekhez kötött kül­földi segítségre, inkább átszer­vezi kereskedelmét a nemzeti méltóság és függetlenség alap­ján." Moszkva — Jusztasz Palec­kisz, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Nemzetiségi Tanácsá­nak elnöke sajtóértekezletén kijelentette, hogy az SZKP programja a nemzetiségi nézet­eltérések kiküszöbölését sokkal hosszabb folyamatnak tartja, mint az osztálykülönbségek el­törlését. A szocialista társada­lomban az osztályok eltűnnek, viszont a nemzetiségek törté­nelme folytatódik. Paleckisz a nemzetiségi kér­dés megoldásáról tájékoztatta a külföldi újságírókat. Megem­lítette Lenin nemzetiségi poli­tikáját és hangsúlyozta, hogy a Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetsége az egyenjogú szuverén szovjet államok föde­rí&ciójának lenini elvén alap­szik. Emlékeztetett arra, hogy Lenin nem értett egyet Sztálin tervezetével, azaz az önálló nemzeti köztársaságok felszá­molásával. Ez az új típusú ál­lam a nemzetiségi kérdés meg­oldásában a legfontosabb fela­datnak tartotta a nemzetek és nemzetiségek gazdasági és kul­turális elmaradottságának fel­számolását. Ezt a feladatot va­lamennyi nemzet testvéri köl­csönös segélynyújtásával ol­dották meg. A nemzetiségi kér­dés megoldása a Legfelsőbb Tanács összetételében is meg­nyilvánul. A Nemzetiségi Ta­nácsban 15 szövetségi köztársa­ság, 20 autonóm szovjet szocia­lista köztársaság, 8 autonóm te­rület és 10 nemzetiségi körzet van képviselve. A Legfelsőbb Tanács képviselői 58 nemzeti­séget képvisetnek. A szövetsé­gi és autonóm köztársaságok gazdasági fejlődésének üteme rendszerint sokkal gyorsabb, mint az OSZSZSZK területein. Természetesen a gyermekeket saját anyanyelvükön oktatják. / Folytatja munkáját a négyhatalmi értekezlet (Folytatás ax 1. oldalról) Jarring nem mondott le tisztségéről U Thant ENSZ-főtitkár csü­törtökön New Yorkban kijelen­tette, hogy nem felelnek meg a valóságnak azok az állítások, miszerint Gunár Jarring, a fő­titkár közel-keleti különmegbí­zottja „akár ideiglenesen is" lemondott volna erről a tiszt­ségéről. U Thant elmondotta, hogy Jarrlnggal állandó kap­csolatot tart fenn, és tájékoz­tatja a svéd diplomatát a Kö­zel-Kelettel kapcsolatos négy­hatalmi tárgyalásokról. Ezek­nek a tárgyalásoknak az a cél­ja — hangsúlyozta U Thant —, hogy megerősítsék Jarring kül­detését, nem pedig az, hogy akadályozzák vagy meggyengít­sék. — Helkal, az A1 Ahram fő­szerkesztője szokásos pénteki vezércikkében üdvözli azokat a diplomáciai kezdeményezéseket, amelyek az Izraeli agresszió következményeit kiküszöbölhe­tik. Hangsúlyozza hogy az EAK továbbra is a Biztonsági Ta­nács 1967-es határozatát fogad­ja el és Izrael nem szegülhet szembe sokáig a világ közvéle­ményével. Heíkal hangsúlyozta, hogy „csakis egy olyan csata, amelynek során az izraeli had­erők látványos vereséget szen­Kering a Moinyija 1. Moszkva — A Szovjetunióban pénteken újabb Molnyija-1 tí­pusú távközlési mesterséges holdat bocsátottak fel. A szput­nyikot erősen elliptikus pályá­ra vezérelték, amelynek leg­magasabb pontja 39 700 kilomé­ter távolságra van az északi féltekétől, legalacsonyabb pont­ja pedig 470 kilométerre a déli féltekétől. Egy fordulat ideje 11 óra 54 perc, a pálya hajlás­szöge 65 fok. A távközlési mesterséges hold feladata, hogy biztosítsa a tá­volsági telefon, távíró és rádió­rendszer működését, valamint a központi televízió adásának továbbítását az „Orbita" háló­zat északi, szibériai, távol-ke­leti és közép-ázsiai állomásai­ra. Befejezés elolt a kínai pártkongresszus? Peking — Csütörtökön új jel­szavakra váró, üres papírcsí­kokkal ragasztották le a tíz napja ülésező IX. pártkongresz­szust üdvözlő feliratokat, ami arra vall, hogy a nyilvánosság kirekesztésével rendezett ülés­szak a vége felé közeledik. Még mindig homály fedi azon­ban a politikai referátumot és az új szervezeti szabályzatot. Az egyik a „kulturális forrada­lom" ügyeivel vetett számot, a másik pedig Mao Ce-tung párt­elnök személyére és eszméire építi a kongresszus utáni, telje­sen újszerű, a nemzetközi mun­kásmozgalom történetében is­meretlen módszerekkel felépí­tett pártot. Hírek szerint a kínai televí­zió estéről-estére csak a kong­resszus megnyitó üléséről kö­vednek" viheti előre a válság megoldásának ügyét. Dajan izraeli hadügyminiszter a csütörtöki televíziós interjú keretében kijelentette: „Lehet­ségesnek tartom, hogy az egyiptomi haderők kierőszakol­ják az átkelést a Szuezi-csa­tornán, hogy ott hídfőállást építsenek ki és behatoljanak a Sínia-félsziget belsejébe." Dajan szerint az egyiptomiak jelenleg még nem érzik magukat elég erősnek erre, viszont végül megkockáztatják ezt a vállal­kozást. Dajan megfenyegette Jordániát is. Kijelentette: „Ha Eilat városát továbbra ts ISnt fogják, akkor az akabat körzet ugyanarra a sorsra Jut, mint azok a Jordántat határmenti te­rületek, ahonnan Izraelt lőtték. Husszein: ragaszkodunk a Biztonsági Tanács 1967-es határozatához Husszein király washingtoni látogatását befejezve kijelentet­te, hogy mind a EAK, mind Jordánia ragaszkodik a Bizton­sági Tanács 1967-es határozatá­hoz, tehát a béketárgyalások egyik alapvető feltélele, hogy Izrael távozzék a megszállt te­rületekről. Husszein király Amerikából visszajövet valószínűleg látoga­tást tesz Angliában is, ahol a kormány képviselőivel a kö­zel-keleti kérdésről folytat majd tárgyalásokat. (ČSTK—MTI) Kijelölték az Apollo 12. szített híradófilmeket sugároz­ta. A propaganda példátlan mértékben fokozta — még az elmúlt három évben megszo­kott eszközökhöz viszonyítva is — Mao Ce-tung személyének és „gondolatainak" népszerűsíté­sét. Mao műveit — a sajtó ta­núsága szerint — kampánysze­rűen adják ki ismét és millió­kat szerveznek be a művek ta­nulmányozására létrehozott „tanulókörökbe". Ezek az írá­sok gyakorlatilag a kínai nép kizárólagos olvasmányai. A másik központi téma, a „kulturális forradalom" veze­tőinek azt az igyekezetét fejezi ki, hogy elnyerjék a városi munkásság bizalmát és meg­nyerjék a termelési feladatok teljesítésének. Felbukkant az „új ugrás" megjelölés is. Washington — Az Amerikai Űrhajózási Hivatal (NASA J csü­törtökön kijelölte az Apollo 12. űrhajó legénységét, amely az Apollo 11. ez év július második felére tervezett Holdra-szállása után mintegy 46 hónappal ké­sőbb, ismét leereszkedne a Hol­don. A három űrhajós közül, akik valamennyien tengerész­tisztek, ketten már jártak a vi­lágűrben, egy pedig újonc. A parancsnok Charles Conrad 38 éves űrhajós, aki a Geminl űr­hajóval már kétszer járt a vi­lágűrben. (ČSTK J Ma kezdődik a Német Kommunista Párt kongresszusa Bonn — A Német Kommunis­ta Párt kongresszusa április 12—13-án lesz Essenben. A kongresszuson jóváhagyják az alapszabályzatot és megválaszt­ják a párt vezetőségét. A párt, mint ismeretes, tavaly szep­temberben alakult Nyugat-Né­metországban. Az esseni kong­resszus lesz a formális alakuló értekezlet. A 800 küldött mel­lett 16 kommunista és munkás­párt küldöttsége vesz részt a tanácskozásokon. Figyelemre méltó, hogy a pártnak fél év alatt 22 000 tagja lett. A Német Kommunista Párt nem azonos Németország Kom­munista Pártjával, mely Nyu­gat-Németországban továbbra is be van tiltva. (ČSTKJ BREZSNYEV, az SZKP Köz­ponti Bizottságának főtitkára tegnap fogadta Vladimír Kouc­kýt, hazánk moszkvai nagykö­vetét, akivel a két országot köl­csönösen érdeklő baráti kap­csolatokról tárgyalt. MOSZKVÁBAN befejeződött a KGST végrehajtó bizottságának tanácskozása. A tagállamok képviselői, valamint a Jugoszlá­viai megfigyelők a Nemzetközi Bank tevékenységével kapcso­latos kérdéseket vitatták meg. GROMIKO szovjet és Ivan Ba­sev bolgár külügyminiszter pénteken folytatta tanácskozá­sát. A bolgár külügyminiszter nem hivatalos látogatáson tar­tózkodik a Szovjetunióban. ATHÉN központjában pénte­ken, az Esztia clmü jobboldali lap szerkesztősége előtt házilag készült bomba robbant. A rob­banás kisebb károkat okozott. A merényletet nyilván a görög katonai rendszer ellenzői ké­szítették elő. TITO elnök tegnap — saját kérésére — fogadta Benedikto­vot, a Szovjetunió rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét. A fogadáson részt vett M. Pa­vlcsevics, Jugoszlávia külügyi államtitkára is. A KOREAI háború befejezése óta első ízben vesznek részt angol hadihajók közős hadgya­korlaton dél-koreai egységek­kel. A KNDK kormánya újabb provokációnak minősítette a hadgyakorlatot. TODOR ZSIVKOV bolgár ml­niszerelnök április 14-én hiva­talos látogatásra Ausztriába érkezik. PELSE, a Finn Kommunista Párt kongresszusán részt vevő szovjet küldöttség vezetője éle­sen bírálta az FKP „konzerva­tív frakcióját". Pelse kijelentet­te, hogy a konzervatív csoport veszélyezteti a párt helyzetét. Enyhült a helyzet Battipaglia városában Battlpaglia — A nyugati hír­ügynökségek Jelentése szerint pénteken reggel nyugodt volt a helyzet a dél-olaszországi Battipaglia városában, ahol szerdán a tüntetők és a rend­őrség összecsapásakor két em­ber életét oltották ki a rendőr­golyók, és több mint 150 em­ber megsebesült. Az olasz kormány csütörtöki ülése után kiadott közlemény sajnálkozását fejezi ki a „meg­engedhetetlen vérontás" miatt, de nem határozza meg, kit tart felelősnek. Az Olasz Kommunista Párt parlamenti csoportja a képvi­selőház ülésének összehívását sürgette. A parlamentben több interpellációt nyújtottak be a rendőrség durva beavatkozása miatt. De Gaulle lemond? Párizs — Franciaországban élénk visszhangot váltott ki De Gaulle elnök csütörtök esti te­levíziós nyilatkozata, amelynek során ismét kijelentette, hogy amennyiben a közigazgatás és a szenátus reformjával kapcso­latos április 27-i népszavazá­son nem kapja meg a többsé­get, lemond tisztségéről. Waldeck Rochet, a Francia Kommunista Párt főtitkára rá­mutatott, hogy a népszavazás a dolgozók ellen irányuló politi­ka súlyosbítását szolgálja. A CGT, a baloldali szakszervezeti központ közleményben eluta­sítja a lemondással való zsaro­lást, és arra hívja fel a dol­gozókat, hogy határozott nem­mel válaszoljanak a népszava­záson a személyi hatalom meg­erősítésének kísérletére. Guy Mollet, a Szocialista Párt főtit­kára kijelentette: „Ha még szükségünk lett volna annak igazolására, hogy miért szava­zunk nemmel, ez a beszéd ki­tűnően igazolta döntésünket". Jean Lecanuet, a polgári ellen­zék képviselője és a centralis­ták csoportjának elnöke, Duha­mel is bírálta a beszédet. Ezzel szemben a gaulle-lsta vezetők dicsérték a közigazga­tási reformtervet és igennel va­ló állásfoglalásra szólították fel az állampolgárokat.

Next

/
Thumbnails
Contents