Új Szó, 1969. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1969-04-10 / 84 szám, csütörtök

Társadalombiztosítás a mezőgazdaságban Január elsején életbe lépetta nyugdíj után járó különpót­lék bevezetéséről és az ellenállási mozgalom résztvevői jára­dékbiztosításának rendezéséről szóló törvény. A törvény értel­mében változásokra került sor a szövetkezeti tagok és az egyénileg gazdálkodó parasztok társadalombiztosításában is. A rendelkezés jelentőségére való tekintettel olvasóink kíván­ságára alább ismertetjük annak lényeges tartalmát. A szövetkezeti tagok Járadék­biztosítása szempontjából az 1948. október 1. utáni munka­viszonyba az új rendelkezés értelmében szintén beszámít: a) a nők esetében az 1957. Január l-e előtt munkában töl­tött idő, ha a járadékbiztosítás előírásainak megfelelő idősza­kot maradék nélkül ledolgozták anélkül, hogy a szövetkezet tagjai lettek volna. A jövőben ezt a munkaviszonyt a törvény értelmében közvetlenül beszá­mítják, a járadék megállapítá­sakor nem szükséges többé a JNB jóváhagyása; b j az 1969. január l-e előtt munkában eltöltött idő, ha ez­alatt a szövetkezet nőtagja az egyénileg gazdálkodó paraszt élettársaként olyan terjedelem­ben dolgozot.t hogy jogot szer­zett a nyugdíjjáradékra. Ugyan­csak beszámít az I. és a II. tí­pusú szövetkezetben ledolgo­zott idő attól függetlenül, hogy tagja volt-e vagy nem volt tag­ja a szövetkezetnek. Az előző rendelkezés értel­mében a nők esetében az em­lített módon ledolgozott időt nem számították be a járadék­biztosítás megállapításakor. Az új rendelkezés értelmében Jövedelemnek számít a prémiu­mon kívül a szövetkezet gazda­sági eredményei alapján nyúj­tott részesedés is. A havi átlagjövedelem kiszá­mítása szempontjából, szintén munkából eredő jövedelemnek számít a szövetkezet járuléka a társadalombiztosítás költségei­nek részbeni megtérítéséhez. A járulék 1964. január 1-től 1967. december 31-ig a szövetkezeti dolgozók jövedelmének 11,2 százalékával, 1968. január l-e után pedig a 12,5 százalékával volt egyenlő. Ezzel a módosítással növek­szik a havi átlagjövedelem nagysága, ezáltal pedig növek­szik a járadék nagysága is min­den esetben, amikor az új ren­delkezések értelmében sor ke­rül a nyugdíj — vagy a rok­kantsági járadék nagyságának megállapítására. AZ EGYÉNILEG GAZDÁLKODÓ PARASZTOK ÉLETTÁRSAINAK JÁRADÉKBIZTOSÍTÁSA Az eddigi előírások érteimé­bein az egyénileg gazdálkodó parasztok élettársára nem vo­natkozott a járadékbiztosítás még akkor sem, ha együtt dol­goztak. A múltban érvényben levő rendeletek értelmében csak akkor tarthattak igényt rokkantsági járadékra, ha a rokkantságot üzemi baleset idézte elő. Január elsejétől az egyénileg gazdálkodó parasztok élettár­saira is vonatkozik a járadék­biztosítás. Amennyiben az egyénileg gazdálkodó paraszt élettársa 1969. január l-e előtt együtt dolgozott férjével, a munkavi­szony időtartamát abban az esetben lehet a járadék alap­jául beszámítani, ha; — a munkaviszony időtarta­ma megfelel az együtt dolgo­zó családtagokra vonatkozó előírásoknak; — legkésőbb 1971. december 31-ig kérelmezik az ilyen mó­don munkában töltött idő be­számítását és lefizetik a biztosí­tási díjat. Viszont csak a mun­kaidő egy részének — legkeve­sebb öt év — a beszámítását követelhetik. A NYUGDljjAR ADÉKRA VALÓ JOGOSULTSÁG FELTÉTELEI Az új rendeletek értelmében fontos változás történt a nyug­díjjáradékra való jogosultság feltételeiben. Az egyénileg gaz­dálkodó parasztnak 65. életéve betöltése után akkor is folyó­sítják a nyugdíjat, ha tovább folytatja a munkáját. Az előző előírást, mely nem engedélyez­te a földműves további jöve­delmet biztosító munkáját, gya­kori bírálat érte. Az egyénileg gazdálkodó pa­raszt nyugdíjjáradékának nagy­ságát az új előírás nem korlá­tozza csupán a 10 éves jára­dékbiztosítás tartamára, ha­nem a 15, 20 vagy 25 évig tar­tó jéradékbiztosítás alapján a megfelelő összegben állapítja meg. JOZEF PÁND (Arnold Štubňa felv.) és más életfontosságú szervek vérellátása. Például a szívé, és a nemi szerveké is. Nagyobb adag nikotin azonban ennek a fordítottját váltja ki. Megszű­külnek a szíverek, az agy erei és a vese erei és kitágulnak a hasi erek. Ez erős szívfájdalma­kat, fejfájást, emésztési zava­rokat és vizeletpangást von ma­ga után, éppen úgy, mint a ne­mi potencia csökkenését is. Azoknál az erős dohányosok­nál, akik naponta 30—40 vagy még több cigarettát szívnak el, természetszerűleg erős emész­tési zavarok, szívmegbetegedés, idegzavarok és ezzel összefüg­gő nemi zavarok ls létrejönnek. Itt felhívom azonban a kedves olvasók figyelmét arra, hogy az erős dohányzással kiváltott im­potencia reverzibilis, és abban az esetben, ha idejében radiká­lisan abbahagyjuk a dohány­zást, e téren ls minden rendbe jön. A nikotin nagyon erős méreg. Két-három cigarettából készült tea elég a halálos mérgezéshez. A könnyű nikotinmérgezés nyál­folyással, hasfájással, hányás­sal, izzadsággal és hasmenés­sel jelentkeaik, míg a nehezebb esetek fuldoklássá!, szívfájdal­makkal és végezetül fulladással Járnak. Azt hiszem, hogy az említett zavarok ls elégséges Indokok ahhoz, hogy abbahagyjuk e ká­ros szenvedélyt. Akinek ez nem elég, az gondoljon arra, hogy a nikotin és a dohányzással a szervezetbe kerülő kátrány car­cinogén hatású, vagyis rákot okozhatl Dr. JUHÁSZ ISTVÁN em a fára, a tengerbet Amikor az emberiség a fákon ugrált, az már a fejlődésnek előrehaladott foko­zata volt. Minden természettu­dományi lexikonban ellenőriz­hető. A kezdet kezdete oda nyú­lik vissza, a víz alá, az óceán­ba, ahol mit sem sejtő egysejtű mivoltunkban úszkálhattunk bol­dogulásunk igényessége nélküli nemtörődömségben. Fejlődésünk másik lemérhető foka, hogy megtanultunk léleg­zeni. Kopoltyúnk valószínűleg egész parányi lényével szívta magába az éltető elemeket: a sót, a foszfort, oxigént és egyéb vegyi anyagokat, melyek fenn­maradásunkhoz szükségesek voltak. Az eredmény rövid pár millió év után már mutatkozni kezdett, amikor kimerészked­tünk a szárazföldre és ennek érdekében, vagy éppen követ­kezményeként kopoltyúnk mellé tüdőforma szövődmények is képződtek. Elsődleges gerincte­len állapotunkhoz viszonyítva kétéltű létünk már a fejlődés egészen magas foka volt. De mi nem álltunk meg félútonI Nyilván a sok levegőzéstől ko­poltyúnk satnyulni, tüdőnk erő­södni, szélesedni kezdett. Ha értesüléseim helyesek, ez a fo­lyamat szintén évmilliókig tar­tott. A földről a fára mászni, onnan ismét a földre ereszked­ni, majd a levegőbe jutni... nos, aránylag ez is elég sok időt vett igénybe, de a kivá­lasztódáshoz viszonyítva már csak pillanatoknak számítódik. Legszebb az egészben, hogy az egész folyamat agysejtjeink megerőltetése nélkül ment vég­be. A bajok akkor kezdődtek, amikor agytekervényeink önál­ló működésbe kezdtek. Akkor jött a küzdelem a létért, a jobb­létért, helyzeti előnyökért, az erősebb jogáért, a hatalo­mért ... Fejlődésünk további fokozatai ezekután szinte felmérhetetle­nek. (Vagy nagyon is felmér­hetők! J Következik a Holdra szállás, a Mars, valamint a Nap­rendszer még ismeretlen boly­góinak felfedezése és leigázá­sa, a küzdelem a létért, jobb­létért, helyzeti előnyökért, az erősebb jogáért, a hatalo­mért ... A természet törvényszerűsé­gének körforgása ez? Nem va­lószínű, bárha kiindulási hely­zetünk most már határozottan előnyösebb, mint a kezdet kez­detén. Lévén agyunk, gondolko­dunk, idegrendszerünk kifej­lesztette bennünk a védekezés ösztönét is, tehát védekezünk! Elsősorban és mindenekelőtt sa­ját magunkkal szemben, az em­beriség fennmaradásának érde­kében. Létezésünket biztosíta­nunk kell. Ebben az igyekvés­ben szinte már mellékes, hogy ki lesz az, aki szellemi felsőbb­rendűségünket túléli? Egy bi­zonyosl Valakinek túl kell él­nie, hogy a második kezdésnél jelen lehessen, és okosabban használja fel azokat az eszkö­zöket, azt a nagyfokú tudást, amelybe az előző társadalom — vagyis mi magunk is bele­pusztultunk. Feltétlenül bizto­sítani kell eredményeinket, mentenünk kell tapasztalatain­kat az utókor számára. De ho­gyan? Megtörtént! Gondolkodó el­mék kiagyalták. Egyelőre még csak elmélet, de az elmélettől MUNKAJOGI ÜGYEKBEN Eiselt Mária, Rozsnyó: mivel jogerős bírósági döntéssel a gyermeket az apa nevelésére és gondozására bízták, neki mint öregségi nyugdíjasnak ne­velési pótlékra van igénye. A tartásdíj összegét a bíróság a szülők kereseti viszonyainak lényeges megváltoztatása eseté­ben kérelmükre újból megvizs­gálja és módosíthatja. M. N., Szimő (családi pót­lék): Mivel ön mint özvegyi Járadékos csak ideiglenesen, a a Javaslatig, a javaslattól a meg­valósulásig nem szükséges any­nyi idő, mint a vízből a száraz­földre jutni, a szárazföldről a fára, a fáról... stb., stb Vissza kell térni a víz alá! Er­ről van szó. Saját érdekünkben! Tenger alatti élet kiépítéséről, szállodákról, városokról, gyá­rakról, üzemekről... Mert csak­is a víz alatt leszünk biztonság­ban azon öldöklő fegyverek ha­tásától, melyeket fejlődésünk folyamán kitaláltunk. A tudósok már előrehaladtak elméleteik­kel, mely szerint megoldandó, miként lehetséges nagy töme­gek tenger alatti ellátását biz­tosítani. Természetesen elsősor­ban halfélékkel. Az óceán mé­lye állítólag mintegy kilenc­száz fajta halféleséggel járul­hat változatos étlapunkhoz. Mi­ként Noé bárkájára, az óceán fenekén virágzó városokba, élelmezésünkhöz szükséges em­lősöket és szárnyasokat is le­viszünk. Esetleg egész konyha­kertészetet . .. Természetesen szellemi igényeinkről és ké­nyelmünkről is gondoskodha­tunk. Szórakozásról, tanulmá­nyaink folytatásáról, sportról stb.... A föld színével, mely egykor majd a föld színével lesz egyenlő, a televízió-er­nyő köt össze, és a buja termé­szetet hatalmas üvegablakokon keresztül a tenger titokzatos pompája pótolja, mert a tenger­fenék is fantasztikusan színes, gazdag és pazar pompájú — ol­vastuk sokszor — különöskép­pen kivilágítva. Hát nem szép mindez? Pers­pektívának kifejezetten gyönyö­rű. Az elgondolástól is repes már az ember szíve, hát ha még tudná biztosan, hogy részesül­het ezekben a biztonsági intéz­kedésekben. Előrehaladott koromnál és borúlátó alkatomnál fogva ilyes­mit már alig remélek. No meg az objektív akadályok miatt is: erre, ahol én lakom, nincs ten­ger, és amíg oda eljuthatok — ugyebár — kissé körülményes! De a fantáziámat vízumkény­szer nélkül bocsáthatom sza­badjára. Élek tehát eme jogom­mal és elképzelem, hogy az a bizonyos kis közösség, az a tár­sadalmi réteg, melyet saját fel­sőbbrendűségének biztosítására a tengerfenékre menekítenek, egyszer csak elkezd akklimati­zálódni. Minden elővigyázatos­sági intézkedés ellenére tüdeje sorvadozni kezd. Szervezetük­ben kopoltyúszerű szivattyúk kezdenek kifejlődni. A termé­szet minden körülmények kö­zött gondoskodik az önfenn­tartáshoz szükséges feltételek­ről. Micsoda szenzációi A víz alatti újságok, rádiók, tévéer­nyők külön kiadásokban, elő­adásokban fejtegetik majd az első kétéltű ember megszületé­sét. Óriási lesz! Ezután már szinte magától értetődő, hogy bekövetkezik a tüdőlebenyek, tüdőszárnyák elsorvadása, a ko­poltyúk tökéletesedése, a vég­tagok úszáshoz való degenerá­lódása, a másodlagos gerincte­lenségi állapot... Minek rész­letezzem? Akinek van fantáziá­ja, elképzelheti egymaga, mi­ként úszkálnak majd utódal, rövid pár évmillió múlva egy­sejtűként az irigyelni való, mit sem sejtő boldog tudatlanság­ban. DÁVID TERÉZ fűtési idényre (évi 180 munka­napra) vállalt munkát, néze­tűnk szerint nincs igénye ezen Időre családi pótlékra. Dános János, Léva: Mivel a baleset munkába menet érte, ez a beteg- és társadalombiztosí­tás szempontjából üzemi bal­esetnek számít és így a Tt 1956/54 sz. törvény 21. parag­rafusa értelmében igénye van táppénzre az egész munkakép­telenség Idejére. Nem üzemi baleset esetében csak évi 60 munkanapra lenne nyugdíja fo­lyósítása mellett mint tovább­dolgozó nyugdíjasnak táppénz­re Igénye. ÖREGSÉG AZ ORVOS VALASZOL Ä dohányzás csökkenti •a nemi képességet K. /., az Oj Szó rozsnyói olvasója, reagálva egy, ez év már­cius elején megjelent, a dohányzásról szóló cikkre, többek kö­zött a következőket írja: „A dohányzáskor abszorbált nikotin és kátrány csökkenti a nemi képességet, — különösen a fér­fiaknál. Mivel ezek a mérgek blokkolják a központi idegrend­szert, a dohányzó férfi már férfikora teljében (40—45. élet­évében/ gyakorlatilag szexuálisan impotenssé válik." A levélíró, akinek leveléért ezúton mondok legőszintébb kö­szönetet, a továbbiakban ezeket írja: „A dohányzás alapjában károsítja a nemi képességet." Engedjék meg a kedves olva­sók, hogy e helyen újból fog­lalkozzam a dohányzás kérdé­sével és személyesen is állást foglaljak a levélíró nézetével kapcsolatosan. A nikotin levegőn megbarnu­ló, lúgos kémhatású folyadék, amely blokkolja az ingerátvl­telt a perifériás idegek össze­kapcsolási helyén, az úgyneve­zett ganglionáris szinapszisok­ban. Ez annyit Jelent, hogy e máskülönben nagyon erős mé­reg elsősorban nem a központi idegrendszert bénítja meg. A ni­kotin a fent említett szinapszi­sokat először izgatja, és csak azután lép fel bénítólag. Az úgynevezett vagusszinapszi iz­galma teljes šzívmegálláshoz vezet. Ezért tiltjuk oly szigo­rúan a dohányzást a szívbeteg­ségben szenvedő embereknél. A dohányzás kezdetén a vérnyo­más először valamit csökken, de azután, amikor összehúzód­nak az erek, fokozódik. A vese ereinek az összehúzódása miatt nagyon csökken a vizeletelvá­lasztás. Természetesen a mirigyekre ls hatással van a dohányzás, mivel a mirigyek is el vannak látva perifériás idegekkel. A do­hányzás elején a mirigyek ter­melése fokozódik és nyálfolyás következik be, több gyomorsav képződik, s mérsékelt dohány­zásnál ezért jobb az emésztés. A fokozott mirigyműködés erős izzadáshoz vezet. Nagyobb mennyiségű nikotin erős gyo­mor- és bélgörcsöket vált ki, ami néha hányáshoz és hasme­néshez vezethet. A terhes méh­ben a nikotinnal kiváltott gör­csök vetélést is okozhatnak. A központi idegrendszerre kisebb mennyiségben izgatőlag, ser­kentőleg hat a nikotin, és csak nagyon nagy, mérgező adagok bénítják meg a központi ideg­rendszert. A kisebb mértékű do­hányzás serkentőleg hat az emésztésre, az agyműködésre és a vércukorszint emelésével csökkenti az éhségérzetet. Az agyműködésre való áldásos ha­tás úgy jön létre, hogy a niko­tin hatására összehúzódnak a hasi erek és ezzel Javul az agy Vissza a tengerfenékre?

Next

/
Thumbnails
Contents