Új Szó, 1969. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1969-04-06 / 14. szám, Vasárnapi Új Szó

RÉGÉSZÉT! Csökken a születések száma Amióta a tudomány megszabadult « zavaros mitológiai elemektől, az orientalista régészet terén is jelen­tős eredményeket érnek el. Dr. Hein­rich Lenzen, az uruki (arabul: War­ka) ásatások vezetője, egy előadásá­ban kijelentette, hogy a babilónl E-temen-an-ki („az ég és íöld alap­jának temploma"} tornyánál maga­sabb toronyépítmények is voltak Babilonban, azonban ezeket a ziq­quatorokat (szó szerint: „kimagasló építmény") az Eufrátesz áradása el­pusztította. Építményei, Lenzen ta­nár meghatározása szerint, kény­szerűség diktálta, meghatározott célt szolgáló épületek voltak, amelyek­nek felső teraszain gabonát és ál­latokat mentettek meg az ismétlődő árvizektől. A tudós ugyanis a bibliai „özönvíz" legendáját is természeti katasztrófára vezeti vissza. Az épü­letek kultikus jellege csak később alakult ki, amikor a teraszokon ál­dozati helyeket létesítettek. Dr. Max Brandes, ugyancsak Babi­lon őstörténetének kutatója, megál­lapította, hogy Nagy Sándor Idejé­ben, amikor Ninive már romokban hevert, Babilon virágzó világváros volt. A híres hódító korában még kőhíd vezetett át az Eufráteszen, még épségben állt a téli és nyári pa­lota és sértetlenek voltak a híres függőkertek,-amelyeket az ókor hét világcsodája közé soroltak. Az egy­kori város több nagy halmon terült el, legjelentősebbek közülük a Bábil és a Kasr halom. A legmonumentá­lisabb építészeti emlékek III. Nabu­kodonozor (i. e. 604—562) korából valók. A fennmaradt leletekből meg­állapítható, hogy az építészetben a szilvakék és a sárga színt kedvel­ték. Dr. Brandes szerint Nagy Sándor Babilonban is azt hirdette, hogy fel­szabadítja a népet a perzsa elnyo­más alól és megbosszulja a perzsák erőszakos cselekedeteit. Ezt akarta bizonyítani azzal is, hogy felépít­tette a régi lerombolt templomokat — mintha érezte volna, hogy élete is Babilonban ér véget. ÖMiiöWíftfieflHgtniMní ifrruNO A népi Kinóban a hatalmas ország sajátos viszonyaira való tekintettel nem mindenütt áll előtérben az új technika alkalmazása. Ez egyrétzt a moderni­záláshoz szükséges gépi eszközök hiányával, másrészt a teljes foglalkoztatott­ság biztosításával magyarázható, de a fizikai munka szorgalmazásában poli­tikai szempontoknak is nagy szerep vah. A képen: Csen Jün-huj, a sanhszi tartományi forradalmi bizottság helyettes elnöke rendszeresen részt vesz a ter­melőmunkában (középen). (KITAJ) 317 utast vehet fel fedélzetére a Tengeri Palota nevű japán séta­hajó. Ha így megy tovább, a szülészeti klinikák üresek és a szülésznők munkanélküliek lesz­nek — jelentette ki a közelmúltban az egyik nagy esseni kór­ház szülészeti osztá­lyának vezetője. Ez természetesen némi túlzás, de sokkal sú­lyosabbnak látják a helyzetet Észak-Rajna —Vesztfália illetékes szakemberei és rámu­tatnak, hogy a szüle­tések száma igen csök­ken. Ez a csökkenés különösen a Rajna-vi­déken érezhető és pél­dául 1968-ban az elő­ző évhez viszonyítva 5 százalékos volt. Ez a jelenség egy­részt kedvező, hiszen a születésszabályozás mind egészségügyi, mind politikai szem­pontból kívánatos, másrészt azonban ag­gasztó, mert hiszen minden országnak olyan természetes nép­szaporulatra van szük­sége, amely biztosítja az egészséges korosz­tály-piramist. Tagadhatatlan, hogy a „gólya" kénytelen meghátrálni az anti­geszt elől. A fogam­zásgátlás immár nem tabu, egyre népsze­rűbb és népszerűsíté­séről intézményesen gondoskodnak. Az anti­geszt mellett látni kell a gazdasági válságot, de — bármilyen kü­lönös — a jólétet is. Statisztikailag bizo­nyítható, hogy ha fo­kozódik a jólét, az utódok iránti vágy csökken. A Rajna men­tén természetesen a gazdasági válság okoz­za a születések csök­kenését, a fiatalok menekülnek a vidék­ről. Ugyanakkor pél­dául Kölnben, amelyet a gazdasági bajok nem érintettek, a születé­sek száma 1965-1967­ben 5,2 százalékkal, 1968-ban pedig az elő­ző évhez viszonyítva ismét 5,2 százalékkal csökkent. Essenben ez az arány 8 százalékos! A tudósok többsége szerint a népszaporu­lat legfőbb fékezője az antigeszt. Ezt iga­zolja az egyik egész­ségügyi folyóirat cik­ke is, amely szerint az NSZK-ban a fogam­zásképes korban levő nők 20 százaléka rend­szeresen használja a pirulát. MÜNCHNER MERKÚR Johnny, a nyolchónapos elefántbébi minden péntexen este pontosan 8 órakor megjelenik egy észak-londoni művészkocsmában, s elfogyaszt­ja a maga 12 liter sörét. A vendégek annyira megszokták, hogy hiányoz­na is nekik, ha elmaradna, s mindig helyet szorítanak neki a kis sön tésben. Johnny tulajdonosa a lokál régi törzsvendége, nagy állatbarát. Johnnyt modellként kölcsönzi művészeknek, « ebből fedezi kis házi állat­kertje fenntartását. QUICK K eve s ebbet ­gy ak rabban Az ésszerű étkezés az idősebb emberek egészségének előfeltétele. A jelszót egy frankfurti tudományos intézet adta ki, amely az „öregek étlapjával" kísérlete­zik. Együnk mértékkel, rendszeresen, keve­set, és étrendünk legyen változatos, mert a tudósok véleménye szerint ez őr­zi -meg az egészséget az idősebb kor­ban. Ötven év felett az emberi szervezet számára legfontosabb a fehérje, amely legnagyobb mennyiségben a tejtermékek­ben, halban és baromfiban található. Az intézet pontos receptet is közöl. Eszerint egy 65 éves 170 centiméter ma­gas férfi napi szükséglete: 80-85 gramm fehérje (ebből 40 gramm állati erede­tű), 70 gramm zsiradék, 310 gramm szén­hidrát és 2250 kalória. Az azonos korú és termetű nők számá­ra: 75 gramm fehérje, 60 gramm zsira­dék, 280 gramm szénhidrát és 2000 kaló­ria.

Next

/
Thumbnails
Contents