Új Szó, 1969. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1969-04-06 / 14. szám, Vasárnapi Új Szó

Férfitársaim közül még bizonyosan számosan emlékeznek a nadrágtartó hőskorára, amikor ez a kecses valami hiánytalanul teljesítette nemes hivatását. Nem volt önhitt, nem akart feltűnni, szerényen meghúzódott és tartotta nadrágunkat a kiuzsorázó tőkés társadalom kíméletlen feltételei között csakúgy, mint a szocializmus építésének kezdeti időszakában. Nem volt valami túlságosan bonyolult szerkezet. Két gumírozott hosszú pántot egy keresztpánttal erősítettek egymáshoz. Hátul volt rajta két lyukas bőrnyelv, elől volt rajta négy lyukas börnyelv. A nadrágunkon pedig volt hat gomb, erre erősítettük a bőrnyelveket és jöhetett bóra,, sirokkó, borpincék látogatása, mi leeshettünk a pince lépcsőin, de a nadrágunk soha nem esett le, soha nem tárta fel szűzies testünk gondosan rejtett bájait, mert a hozentráger ellenállt minden csábításnak és minden erőszaknak. Egyszer azonban beköszöntött az atomkor hajnala és első intézkedése az volt, hogy forradalmasította a hozentrágert. Megjelent az új, haladó nadrágtartó, ameiyen már nincs olyan csinos bőrnyeivecske, hanem négy fénylő csat fityeg rajta. A nadrágunkról eltűntek az e célra intézményesített gombok és most a csatok közé fogjuk be a nadrág szélét, de hiába fogjuk be a nadrág szélét, mert a nadrág széle az első sóhajnál kicsúszik és mi egy epileptikus kuszáló mozdulatával kapkodunk utána, nehogy engedelmeskedjen a gravitációs törvénynek és szabadon hagyja a fent említett bájakat, délben 12 órakor a város közepén, vagy éjjel 11 órakor a táncparketten. Hát ez valami leírhatatlan gyönyörűség. Például kíséri az ember azt a bizonyos hölgyet és költői lendülettel beszél a tavaszról, a virágillatról, dumál, igyekszik, nyomja a sódert, belelihegi a szavakat a nő rózsás fülkagylójába, közben egy hevesebb mozdulatot tesz. Ekkor valami megmozdul a hasa táján és nadrágja lassan, tragikusan, mint a függöny egy angol királydráma harmadik felvonása után, — csúszni kezd. Vége a tavasznak, a virágillainak, a nőnemű embertárs (elajzását célzó pihegő maszlagolásnak, csak egy cél van: benyúlni a kabát alá, bal kézzel tartani a nadrágot, jobb kézzel pedig kapcsolgatni a csatokat, ami elől aránylag könnyű, de amikor a hátunk közepén babrálunk és közben igyekszünk hülyén mosolyogni, mintha semmi nem történt volna, hát úgy nézünk ki, mint egy tetves aszkéta, aki restslli, hogy vakarózik. És ha mindehhez még a nő, a drága, a gyengéd, kedvesen megjegyzi, hogy: „Mi az Gyula, viszket?" — akkor végképp nem értem, hogy mi a frásznak kellett nekünk az atomkor hajnala?! PÉTERFI GYULA Motto: „Ember lenni mindig, minden körülményben ..." (Arany János) ÍFeleki László I Tévénézés közben Tévéadás közben a feleség rámordul a férjére: — Béla, ne horkolj, nem tudok aludni... - Mielőtt megkezdjük tárgyalásainkat a gazdasági kérdésekről, engedje meg, hogy delegációnk minden tagja számára fél cigarettát kérjek! (V. Renčin karikatúrája) Állatkertben Párbeszéd egy állatkertben az oroszlán ketrecénél. — Mit szólnál, Rajmund, ha ez az oroszlán most felfalna engem? — Jó étvágyat! nem szegyen! Aki azt állítja, hogy a múltat nem lehet megváltoztatni, taz elárulja politikai tudatlanIságát. Szép az, ami a rossz ízlésű ^embereknek nem tetszik. Ha megértenénk a világot, Imár nem lenne érdekes. i A jövő sohasem következik Ibe, mert amikor bekövetkezik, Imár nem az. A moralista tévedése: meg akarja javítani a világot, ahelyett hogy megismerné. A filozófia legfontosabb feladata az, hogy kérdéseket keressen a válaszokra. X nagy bölcs volt, de sajnos, nem maradtak utána tanítások, mert egész életében hallgatott. Logika — Mit gondol, eláll ez az eső? — Egészen bizonyos! Eddig még mindig elállt. Válasz — Miért vagy ilyen szomorú, Zoltán? — Hadd el barátom, Örömteli események elé nézek ... - Vagy ideadja a felét, /agy pedig felébresztem a férjem! (PARDON - NSZK) ÖRMESTERVICC Egy kiképzésen az őrmester díszlépésre oktatja az újoncokat: — Na, most csibészek a bal lábat előre! Az egyik közkatona Ijedtében a Jobb lábával lépett ki. Az őrmester végignéz a soron és felordít: — Melyik volt az a marha, amelyik mindkét lábát kitette! KÉRDÉS Egy nevelőintézet Igazgatónője oktatja a fiatal lányokat: — Lányok, egyet jegyezzetek meg. Sohasem tévedjetek rossz útra, mert néha egy óra gyönyör az egész életet tönkre teheti. Van valakinek ezzel kapcsolatban valamilyen kérdése? A hátsó sorokból magszólal egy bátortalan hang: — Kérem szépen, miképpen kell azt csinálni, hogy az a gyönyör egy egész óráig tartson? jpr T%m222iSFEKVÉS ELŐTT, (lei Paris) O

düsszeusz Lipótné magánzó a második emelet hatból elkapott a lépcsőházban és közölte, hogy már nem is olyan rosszak a mi lapjaink, mert végre tanulunk az élvonalbeli nyugati lapoktól. Püff neki, gondoltam magamban, vajon milyen marhaságot követtünk el, hogy így megnyertük Lipótné tetszését? Megtudtam. Lelkesedését az ébresztette fel, hogy már a csehszlovákiai magyar lapok is közölnek horoszkópot, ugyanolyan igazándit, mint a nyugatnémet Kuik fezt nem én mondom így, ezt ö mondta tgy)Először nem hittem Lipótnénak, mert tudtam, hogy már boldogult férjének is hazudozott, (a féri nem halt meg, hanem a nászéjszaka előtt egy órával elszökött egy szigetre az emberevők közé és ott egészen jól boldogul), ugyanis eltitkolta mátkaságuk ideién, hogy őt, — mármint Llpótnét — többször bíróság elé állították erőszakos nemi közösülés kísérlete miatt. Azonban rövidesen meggyőződtem róla, hogy ebben az esetben nem hazudott. Valóban: elértük végre a Jólét olyan fokát, hogy jut nekünk már horoszkópra is, azannyaköcsögitl Szinte látom lelki szemüvegemmel, amint János bácsi Kisbodorfalván kidolgozott, bütykös tekintetével repesve keresi a lapban a legfontosabbat és hangosan felkiált: „Hol a horoszkóp annyuk, mert abból tudom menjek-e mélyszántani, vagy seml" Nagy ötlet ez, szerelmetes Felebarátaim, puszit érdemel, akt kitanyosan megalapozott, megbízható. Persze vannak árnyoldalai is. Például az előbb telefonált a müszőke Maca, akivel két év Óta szeretnék házas ságot törni, hogy délután négykor jöhetek mert a férje háromkor elutazik. De megnézlálta, puszit arra az összkomfortos, csinos kis eszére. Mert ugyebár mi kell a halandónak? Hát horoszkóp kell neki. Attól derül a lélek, tisztul az ész, emelkedik a tejhozam és mélyül, terebélyesedik a tudományos világnézet. Mert kérem tisztelettel micsoda marhaság, micsoda szemfényvesztés tenyérből, kártyából, kávéüledékből meglesni a jövő titkait. Ez már elavult dilletáns módszer! Az atomkor gyermekeinek horoszkóp kell, mert az tudomátem a horoszkópot. Aszonygyahogyaszonygya: „ezen a héten ne kezdjen nagyobb vállalkozásba, mert blamálhatja magát, a vadászok se menjenek portyáz ni, mert puskájuk könynyen csütörtököt mondhat!" Na tetszik látni, ho nem lenne horoszkóp tanácstalan lennék, így azonban van, ami vezessen, ami támogat óv. Van! A horoszkóp' Áldozzunk fehér lovat! Azt, aki a horoszkópot ismét meghonosította! P. GY - Óvatosnak kell lennünk, kedves, úgy érzem a (érjem sejt valamit... (Svét v obrazech)