Új Szó, 1969. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1969-04-06 / 14. szám, Vasárnapi Új Szó
^ po rnográfia ? CT> íO > % N W> Q) > N apjainkban igazán nenéz eldönteni: mi a pornográfia? Fogalma fölöttébb viszonylagos: amit az egyik a bájak szemérmetlen mutogatásának tart, azt a másik művészi képnek minősíti. Persze, olyan időket is megértünk már, hogy a képeslapokban esak gondosan felöltöztetett hölgyek képeit láthattuk s nem egy főszerkesztő kétségbeesetten törte a fejét, vajon közölhet-e egy Rubens-képet (amelyen a nők általában a lengénél is kevesebb öltözékben láthatók), vagy esetleg nem veszti e el az állását, ha a lapjában lehozza Goya ,,Maya"-ját. Arra is gondosan ügyeltek, hogy a színházi lapokban meg ne jelenhessen egy-egy filmcsillag bikinís képe, nehogy zavarólag hasson a dolgozó munkalendülctére. Ezek az idők — szerencsére — már régen mögöttünk vannak, hiszen a dohánytőzsdékben ma bárki megveheti a művészi akt-fényképek albumát s egy-egy nyugati pikáns tartalmú képeslap is büntetlenül foroghat közkézen. A közerkölcs védelmezői — akár Angliában, akár nálunk, akár a Szovjetunióban, vagy Klnában-mindenütt sajátos normákat állítanak föl ezen a téren. Persze vannak olyan országok ls, ahol e szabályok egyáltalán nem mondhatók szigorúnak, sót... Svédországban és Dániában például nagyon is engedékenyek. Ezekben az országokban speciális szez-boltokban vásárolhatják meg az érdeklődók a fényképeket, rajzokat, albumokat, folyóiratokat, de -nagyobb terjedelmű regényeket, színes diapozitíveket, sót mi több: sexuállstárgyú hanglemezek is kaphatók ... Stockholm belvárosában a „benszülöttek" már meg sem látják, iia az ajándékból tokban a lapp bocskorok, levelezőlapok, olcsó emléktárgyak társaságában olyan „választékkal" Is találkoznak, amelyeknek láttán még a legedzettebb közép-európai turista is elpirul. M ost nézzük meg bát, mint vélekednek a csehszlovák vámőrök a pornográfiáról. Mit tartanak annak és mit nem? Véleményük szerint nagyon nehéz meghúzni a határvonalat. Mindenesetre — mondják — találkoztak már olyan esetekkel ls, amikor kétségbevonhatatlanul pornográfiáról volt sző. Az egyik csehszlovák vámőr megfogalmazása szerint pornográfiának tekintik azt a rajzot, vagy fényképet, amelyen nemi szervek ábrázolásán van a hangsúly, amikor ezek háttérbe szorítják a test természetes fizikai szépségét, vagy ha a kérdéses kép teljesen öncélúan nemi aktust ábrázol. Vitathatatlan, bogy a vámőröknek manapság eléggé nehéz a dolguk a pornográfia-csempészekkel. Külön fejezet megtalálni az effajta csempészett árut és ugyanolyan nehéz megállapítani pornográfia-e vagy sem? Például a Nyugaton annyira elterjedt és közkedvelt akt képeket közlő Playboy cfmfi képeslapot nem kell eldugni, nyugodtan áthozhatjuk a határon, ezt vámőreink nem tartják pornográfiának. A pornográfia fogalma tehát viszonylagos. Csakugyan nem lehet meghúzni a határvonalat. S bár a fiatalokat ilyesmi többnyire fölöttébb izgatja, érdekli, mégis inkább kevesebbet, mint többet az ilyen jellegű „műalkotásokból" ... LÁNG EVA M* HORST BUCHOLZ: „Optimista vegyek" A minap, átutazóban, néhány rövid órát Szlovákia fővárosában töltött HORST BUCHOLZ, jeles nyugatnémet filmszínész. A pozsonyi Dévény-szálló kávéházában — a véletlen révén — ráismertem, s olvasóink nevében egy rövid interjút kértem tfile. Horst közvetlenül és készségesen vallott néhány mondatban önmagáról és munkájáról. — Kalandfilmjei révén jól Ismeri Önt a csehszlovák moziközönség. Gondolom, szeretettel fogadnák. ha egyszer nemcsak néhány órát, de hoszszabb időt töltene hazánkban . .. — Tudom, hogy filmeimet Csehszlovákiában is vetítik. Itt-tartózkodásom eddigi néhány órája ls elegendő volt ahhoz, hogy elhatározzam: ha időm engedi egyszer ismét eljövök. Az utóbbi időben sok érdekeset, biztatót hallottam Csehszlovákiáról. Önmagáról elmesélte, hogy az Ifjúság viharos éveitől korai házassága mentette meg, mely most már éppen a tizedik esztendeje tart. Az egyéb színészházasságoktól eltérően Igen boldog, s így Horst sok erőt merít belőle. Filmkarrierjét statisztaként kezdte. Vajon ekkor álmodott-e már hírnévről? — Egyáltalán nem —, mondja. — Statiszta voltam, mint minden más fiú az osztályból. Pénzért dolgoztam s az egy estéért kapott három márka sokat Jelentett családunk számára. Ha néha-néha maradt Időm álmodozásra, úgy arra gondoltam: orvos leszek. A sorsom azonban másképp alakult. Kisebb szerepekhez jutottam a Metropol Színházban. — Első nagyobb szerepét Julién Duvivier francia rendezőtől kapta a Marianne című filmben... — Igen, Duvivlernek csakugyan sokat köszönhetek. Első nagy sikerem azonban egy orosz fiatalember alakítása volt, KHutner „Csillagtalan ég" című filmjében. Hollywoodból kereken tíz esztendeje kaptam az első csábító ajánlatot. És azóta? Számos filmben játszottam, többnyire a könnyedébb, szórakoztató témákat és figurákat előnyben részesítve. — Ha nem tekinti tapintatlanságnak: a családi élete .. . — ... boldog férj vagyok, két szép gyermek apja, egy gyönyörű ház tulajdonosa Svájcban, egy modern lakás tulajdonosa Párizsban ... Sokat dolgozom, és optimista vagyok. Örömöm telik a munkámban, ami voltaképpen nem egyéb, mint kötéltánc. Ám ez a tánc fontos egy színész számára, mert a kötél állandóan feszül s ha elközönyösödönk úgy könnyen leeshetünk rólal Még egy rövid ideig beszélgetünk. Terveiről mesél, fényképeket mutat. Aztán hirtelen az órájára pillant és egy közvetlen egyszerű kézfogással búcsúzik. (M) A PSZirM'-v^US SZEMÉVEL: Mi ke J i két fiatal tarlós kapcsolatához? A kérdés iidgyun egyszerűen fogalmazott, mégis benne van a jegyesek és a házastársak minden szubjektív és objektív problémája, amelyeket világszerte, jogászok, szociológusok, pszichológusok, orvosok s más szakemberek próbálnak megoldani. A mai fiatalok rokonszenvből, szerelemből házasodnak. Ebből az is kitűnik, hogy a mai fiatalok élete egészen más, mint nagyszüleinké volt. Mások a célok, más az életforma, mások a körülmények. Ha tehát nem beszélhetünk külső kényszerről, akkor mi okozza, hogy a fiatal házasoknak mintegy 60 százaléka elválik a másik közömbössége, érdektelensége, hűtlensége, sőt ellenszenve [s az ezekből fakadó konfliktusok) miatt? Elsősorban a család alakítja ki a nevelési és a társadalmi kapcsolatok alapját. A súlypontot a Qsaládban kell keresnünk, hiszen az embert szijj£tésétől egészen felnőtt koráig a család irá^ nyitja, befolyásolja, neveli. Két ember kölcsönösen pozitív kapcsolatáról akkor beszélhetünk, ha mindkét részről megértéssel, egymás iránti tisztelettel és szerelemmel, a partner elveinek figyelembe vételével reagálnak az őket érintő dolgokra, eseményekre. Ezt nevezzük lelki harmóniának két fiatal ember között. Persze, túlságosan leegyszerűsítenénk a dolgokat, ha az elmondottakat egy életre szóló receptnek tartanánk. Hiszen az ember a születésétől a haláláig állandóan változik. Ha két fiatal harmonikus kapcsolatot akar egymás között kialakítani, akkor mindenekelőtt arra keli törekedniük, hogy alaposan megismerjék egymást. Ha a kapcsolatot intim együttélés mélyíti el, akkor meg kell szűnnie a képmutatásnak, számításnak, de korlátot kell szabni a túlzott illúzióknak is, mert két ember kapcsolata is csak az élet reális talaján állhat. Ha ezt a realitást mindketten tudomásul veszik, akkor minden bizonnyal még közelebb kerülnek egymáshoz, készek közösen vállalni a közös élet örömeit és gondjait A hűség, az udvariasság, a kölcsönös tisztelet és a becsületes törekvés ezek azok az egészséges előfeltételek, amelyek két fiatal kapcsolatának harmóniájához és tartósságához szükségesek. ' P.UDOLF BEŇACKA mérnök E gy verőfényes nyári napon összetalálkozott sün úrfi ürge komával a porlepte árokparton. Sün úrfi három vadalmát nyársalt a tüskéire, azt cipelte a hátán nagylihegve, ürge koma meg két szál érett kalászt vonszolt a szájában szárastul-mindenestttl. — Télire? — kérdezte sün úrfi. — Hosszú lesz a tél, s most keli gyűjteni, amíg van — válaszolta ürge koma. — Aztán minek cipeled a szalmát is? — okoskodott a sün. — Én csak a gyümölcsöt viszem, magad is láthatod. Tégy te is igy, ha mondom! Az ürge gondolkodott egy ideig, aztán megkérdezte: — Na, és hogyan csinálod? — Egyszerű az egész — hencegett a sün. — Megrázom a tát, és amikor a gyümölcs lehullott, meghentergek a földön s már szaladok is az almákkal baza. És te hogyan csinálod? — Hát csak úgy, bogy tőben elrágom a gabona szárát, mire eldől az egész. így nem kell szemenként hordanom a gabonát. Próbáld meg te is! — ajánlotta az ürge. Magukban mindkettőjüknek a másik módszere tetszett jobban, de a világért sem vallották volna be hangosan. Sün úrfi hazaszaladt, sebbelJAN ČIŽ: A SÜN MEG AZ ÜRGE lobbal lerázta hátáról a három almát és már loholt is vissza az almafához. — Elrágom tőben, aztán hazaviszem úgy ahogy van, egészben — okoskodott és mindjárt munkához is látott. A munka azonban nagyon lassan haladt. Elmúlt a Nyár, már az Űsz Is eltakarodott a Tél útjából, az almafa meg még mindig állt. A Tél csak mosolygott a sün erőlködésén, aztán megcsiklandozta egy kicsit fagyos ujjaival. Több sem kellett sün úrfinak, nagyhirtelen fölnyársalt még négy szem vadalmát a tüskéire, aztán loholt a vackába, hogy meg ne fagyjon szegény feje. Az ürge is otthagyta a két szál kalászt az árokparton és titokban bevetette magát az érett gabonába. Megrázta a gabona szárát, mire a magok kihullottak mind egy szemig. Meghentergett benne és szaladt gyorsan az ürgelyukba. Otthon megrázta magát és nagyon csodálkozott, bogy egy szem kevés, annyi sem hullott kl a bundácskájából. — Minden kezdet nehéz, idővel majdcsak belejövök — biztatgatta magát és visszatért a gabonatáblába. A búzát, árpát már mind learatták, az ürge meg még mindig csak gyakorolta az újfajta módszert. Egyszer aztán vad vijjongással végigsöpört a tarlók felett a fagyos északi szél. Erre biz megijedt ürge koma ls. Gyorsan felkapott bárom szál félig telt zabkalászt s máris nyargalt hazafelé. A zimankós tél bezárta odújába. fefégre-valahára beköszöntött a » tavasz, s illata kicsalta a lyukból ürge komát is. Alaposan lefogyott őkelme, csont-bőr volt szegény feje. Sün úrfi úgyszintén, alig birt vánszorogni a gyengeségtől. — Hogy s mint teleltél, testvér? — szilt át ürge koma sün szomszédhoz. — Nagyszerűen, még jövőre Is maradt a készletből — füllentette sün úrfi. Az ürge sem akart szégyent vallani, hát azt mondta: — Miattam is várhatott volna még ez a jó Idői — Látni is rajtatoki — cserregte a szarka jóízűt kacagva az egyik fa sudarán. Erre elszégyellték magukat és a következő évben mindegyikük a régi módszer szerint hordta be a télire valót. VÉFCSE MIKLÖS fordítása TÖRD A FEJED * TÖRD A FEJED * TÖRD A FEJED Verseghy Erzsébet: szellő bujkál a dombháton, s barkát csókolt a fűzfára Húsvét ker melengető nap sugára. Húsvét ker Zöld palástot öltött a rét, bimbót ringat a margarét, az Ibolya szirmot bontott, Tojásházon nincsen ablak, gyümölcsfákon viráglombok, s benne talán mégis laknak, megjöttek a gólyák, fecskék, ! mert kopognak reggel óta, fészkeiket megkeresték. • s .langzlk ez a furcsa nóta: Aranyhajú Napsugárka Kip-kop, gyújtsatok világot, felszökött a hegy ormára, klp-kop, orromig sem látok, a köd fátylát széjjeltépte, klp-kop, a sötét rémítő, s szivárványt tűzött helyébe. klp-kop, milyen kinn az Idő? Kicsi csibém titkot mondok: Tyúkanyó szól: kot-kot kot-kot, Szép a világ, kot-kot-kot-kotl felhő nem fedi a napot, Kip-kop, való ez, nem álom? Tavasztündér beköszöntött, S én az ajtót nem találom! patakba langyvizet öntött, Kip-kop, azt csinálom tehát, új ruhát varrt az erdőnek, kibontom a ház oldalát, a fák alatt gombák nőnek. s napvilágra kimegyek én, szarvas legel a tisztáson, barkás húsvét szép ünnepénl VÍZSZINTES: 1. Rejtvényünk befejező része (a nyíl irányában folytatva). 15. Védő. 16. Lett SZSZK fővárosa. 17. Becézett férfinév. 18. Óriáskígyó. 19. A rejtvény második része. 23. Nincs rá szükség. 25. Rendszerint gabona van benne, (névelővel). 26. Menyasszony. 27. Garat betűi. 28. Figyelmeztető szó. 30. A térkép. 32. OTOH. 33. Fogyaszd a folyadékot. 35. Görög betű. [ék hiba). 36. B-vel a végén afrikai nép. 39. Latin köszönés. 40. Kicsinyítő képző. 41. 50-nek a négy százaléka. 44. Szélvész. 47. Hazánk legnyugatibb városa. 48. Nagyon meleg. 49. Ilyen kép ls van. 51. Támadás, roham. 53. Verne-regény. 57. Burkolatsúly. 58.ATSZ. 59. Nagyon kicsi 61. Ilyen ruha ls van. 63. T azonos magánhangzók között. 64. Fordítva magyarországi megye. 66. Sziget Olaszország közelében. 68. Igekötő. 69. Nitrogén és oxigén vegyjele. 70. Az Elba baloldali mellékfolyója. 71. Ezt a kemény héjú gyümölcsöt. 74. Darázs szlovákul. 76. Kérdőszó. FÜGGŐLEGES: 1. Növénytan. 2. Szlovák nőképző. 3. Férfinév. 4. Finomműszerész. 5. Kecskeflókák. B. Vissza két mássalhangzó kiejtve. 5 A Don baloldali mellékfolyója. 8. A sportszerű kirándulás. 9. Zita, Zoltán, Károly. 10. Anno keverve. 11. Az Ifjú Gárda hősének keresztneve, s vezetéknevének első betűje. 12. Nem göröngyös. 13. Névelővel női név. 14. Labda a hálóban. 20. Nyelvtani fogalom. 21. József Attila egyik versének a címe. 22. Anyós néplesen. 24. Kl szlovákul. 29. Helyhatározó szó. 30. A gyökér. 31. Két szó, zamat és fiúnév. 32. Azonos a függőleges 2-vel. 34. Ütött. 35. E ^cukrászkészítmény. 37. Területegység. 38. Fénytelen. 41. A műszaki rajzban távolságot Jelölő méretvonal és méretszám. 42. Tamás, Róbert, Eszter. 43. Az Inn Jobboldali mellékfolyója. 45. Aki keverve. 48. A Duna baloldali mellékfolyója. 52. Hozzánk szlovákul. 53. Nyomul. 54. Okos. 55. Poroló egynemű betűi. 56. Vissza: és hogyha — szlovákul. 57. Rejtvény első része (a nyíl Irányában folytatva.) 58. Ilyen út ls van. 80. öregből. 62. A vízszintes 16 fordítva. 64. Öregember. 65. Folyó spanyolul. 67. A vízszintes 47. lakója. 70. A Laborc baloldali mellékfolyója. 72. Dániel, Zoltán. 73. Vissza: szénmonoxid vegyjele. 75. Földet forgat, (ék. hiba.) Beküldte Huszárik János Felsőpatony.