Új Szó, 1969. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1969-04-06 / 14. szám, Vasárnapi Új Szó

^ po rnográfia ? CT> íO > % N W> Q) > N apjainkban igazán nenéz el­dönteni: mi a pornográfia? Fogalma fölöttébb viszonylagos: amit az egyik a bájak szemérmet­len mutogatásának tart, azt a má­sik művészi képnek minősíti. Per­sze, olyan időket is megértünk már, hogy a képeslapokban esak gondosan felöltöztetett hölgyek képeit láthattuk s nem egy fő­szerkesztő kétségbeesetten törte a fejét, vajon közölhet-e egy Ru­bens-képet (amelyen a nők álta­lában a lengénél is kevesebb öl­tözékben láthatók), vagy esetleg nem veszti e el az állását, ha a lapjában lehozza Goya ,,Maya"-ját. Arra is gondosan ügyeltek, hogy a színházi lapokban meg ne je­lenhessen egy-egy filmcsillag bi­kinís képe, nehogy zavarólag has­son a dolgozó munkalendülctére. Ezek az idők — szerencsére — már régen mögöttünk vannak, hi­szen a dohánytőzsdékben ma bár­ki megveheti a művészi akt-fény­képek albumát s egy-egy nyugati pikáns tartalmú képeslap is bün­tetlenül foroghat közkézen. A közerkölcs védelmezői — akár Angliában, akár nálunk, akár a Szovjetunióban, vagy Klnában-min­denütt sajátos normákat állítanak föl ezen a téren. Persze vannak olyan országok ls, ahol e szabá­lyok egyáltalán nem mondhatók szigorúnak, sót... Svédországban és Dániában például nagyon is engedékenyek. Ezekben az orszá­gokban speciális szez-boltokban vásárolhatják meg az érdeklődók a fényképeket, rajzokat, albumo­kat, folyóiratokat, de -nagyobb ter­jedelmű regényeket, színes diapo­zitíveket, sót mi több: sexuálls­tárgyú hanglemezek is kapha­tók ... Stockholm belvárosában a „benszülöttek" már meg sem lát­ják, iia az ajándékból tokban a lapp bocskorok, levelezőlapok, ol­csó emléktárgyak társaságában olyan „választékkal" Is találkoz­nak, amelyeknek láttán még a legedzettebb közép-európai turista is elpirul. M ost nézzük meg bát, mint vé­lekednek a csehszlovák vámőrök a pornográfiáról. Mit tartanak annak és mit nem? Véleményük szerint nagyon ne­héz meghúzni a határvonalat. Mindenesetre — mondják — ta­lálkoztak már olyan esetekkel ls, amikor kétségbevonhatatlanul pornográfiáról volt sző. Az egyik csehszlovák vámőr megfogalmazá­sa szerint pornográfiának tekin­tik azt a rajzot, vagy fényképet, amelyen nemi szervek ábrázolá­sán van a hangsúly, amikor ezek háttérbe szorítják a test termé­szetes fizikai szépségét, vagy ha a kérdéses kép teljesen öncélúan nemi aktust ábrázol. Vitathatat­lan, bogy a vámőröknek manap­ság eléggé nehéz a dolguk a pornográfia-csempészekkel. Külön fejezet megtalálni az effajta csem­pészett árut és ugyanolyan nehéz megállapítani pornográfia-e vagy sem? Például a Nyugaton annyi­ra elterjedt és közkedvelt akt ké­peket közlő Playboy cfmfi képes­lapot nem kell eldugni, nyugod­tan áthozhatjuk a határon, ezt vámőreink nem tartják pornográ­fiának. A pornográfia fogalma tehát viszonylagos. Csakugyan nem lehet meghúzni a határvona­lat. S bár a fiatalokat ilyesmi többnyire fölöttébb izgatja, érdek­li, mégis inkább kevesebbet, mint többet az ilyen jellegű „műalko­tásokból" ... LÁNG EVA M* HORST BUCHOLZ: „Optimista vegyek" A minap, átutazóban, néhány rövid órát Szlová­kia fővárosában töltött HORST BUCHOLZ, jeles nyugatnémet filmszínész. A pozsonyi Dévény-szál­ló kávéházában — a véletlen révén — ráismer­tem, s olvasóink nevében egy rövid interjút kér­tem tfile. Horst közvetlenül és készségesen vallott néhány mondatban önmagáról és munkájáról. — Kalandfilmjei révén jól Ismeri Önt a cseh­szlovák moziközönség. Gondolom, szeretettel fo­gadnák. ha egyszer nemcsak néhány órát, de hosz­szabb időt töltene hazánkban . .. — Tudom, hogy filmeimet Csehszlovákiában is vetítik. Itt-tartózkodásom eddigi néhány órája ls elegendő volt ahhoz, hogy elhatározzam: ha időm engedi egyszer ismét eljövök. Az utóbbi időben sok érdekeset, biztatót hallottam Csehszlovákiá­ról. Önmagáról elmesélte, hogy az Ifjúság viharos éveitől korai házassága mentette meg, mely most már éppen a tizedik esztendeje tart. Az egyéb színészházasságoktól eltérően Igen boldog, s így Horst sok erőt merít belőle. Filmkarrierjét sta­tisztaként kezdte. Vajon ekkor álmodott-e már hírnévről? — Egyáltalán nem —, mondja. — Sta­tiszta voltam, mint minden más fiú az osztályból. Pénzért dolgoztam s az egy estéért kapott három márka sokat Jelentett családunk számára. Ha né­ha-néha maradt Időm álmodozásra, úgy arra gon­doltam: orvos leszek. A sorsom azonban másképp alakult. Kisebb szerepekhez jutottam a Metropol Színházban. — Első nagyobb szerepét Julién Duvivier francia rendezőtől kapta a Marianne című filmben... — Igen, Duvivlernek csakugyan sokat köszönhe­tek. Első nagy sikerem azonban egy orosz fiatal­ember alakítása volt, KHutner „Csillagtalan ég" cí­mű filmjében. Hollywoodból kereken tíz esztende­je kaptam az első csábító ajánlatot. És azóta? Szá­mos filmben játszottam, többnyire a könnyedébb, szórakoztató témákat és figurákat előnyben ré­szesítve. — Ha nem tekinti tapintatlanságnak: a családi élete .. . — ... boldog férj vagyok, két szép gyermek apja, egy gyönyörű ház tulajdonosa Svájcban, egy modern lakás tulajdonosa Párizsban ... Sokat dol­gozom, és optimista vagyok. Örömöm telik a mun­kámban, ami voltaképpen nem egyéb, mint kötél­tánc. Ám ez a tánc fontos egy színész számára, mert a kötél állandóan feszül s ha elközönyösö­dönk úgy könnyen leeshetünk rólal Még egy rövid ideig beszélgetünk. Terveiről me­sél, fényképeket mutat. Aztán hirtelen az órájára pillant és egy közvetlen egyszerű kézfogással bú­csúzik. (M) A PSZirM'-v^US SZEMÉVEL: Mi ke J i két fiatal tarlós kapcsolatához? A kérdés iidgyun egyszerűen fogal­mazott, mégis benne van a jegyesek és a házastársak minden szubjektív és objektív problémája, amelyeket világ­szerte, jogászok, szociológusok, pszi­chológusok, orvosok s más szakembe­rek próbálnak megoldani. A mai fiatalok rokonszenvből, szere­lemből házasodnak. Ebből az is kitű­nik, hogy a mai fiatalok élete egészen más, mint nagyszüleinké volt. Mások a célok, más az életforma, mások a kö­rülmények. Ha tehát nem beszélhetünk külső kényszerről, akkor mi okozza, hogy a fiatal házasoknak mintegy 60 százaléka elválik a másik közömbös­sége, érdektelensége, hűtlensége, sőt ellenszenve [s az ezekből fakadó konf­liktusok) miatt? Elsősorban a család alakítja ki a nevelési és a társadalmi kapcsolatok alapját. A súlypontot a Qsaládban kell keresnünk, hiszen az embert szijj£tésé­től egészen felnőtt koráig a család irá^ nyitja, befolyásolja, neveli. Két ember kölcsönösen pozitív kapcsolatáról ak­kor beszélhetünk, ha mindkét részről megértéssel, egymás iránti tisztelettel és szerelemmel, a partner elveinek fi­gyelembe vételével reagálnak az őket érintő dolgokra, eseményekre. Ezt ne­vezzük lelki harmóniának két fiatal ember között. Persze, túlságosan leegy­szerűsítenénk a dolgokat, ha az el­mondottakat egy életre szóló recept­nek tartanánk. Hiszen az ember a szü­letésétől a haláláig állandóan változik. Ha két fiatal harmonikus kapcsolatot akar egymás között kialakítani, akkor mindenekelőtt arra keli törekedniük, hogy alaposan megismerjék egymást. Ha a kapcsolatot intim együttélés mélyíti el, akkor meg kell szűnnie a képmutatásnak, számításnak, de kor­látot kell szabni a túlzott illúzióknak is, mert két ember kapcsolata is csak az élet reális talaján állhat. Ha ezt a realitást mindketten tudomásul veszik, akkor minden bizonnyal még közelebb kerülnek egymáshoz, készek közösen vállalni a közös élet örömeit és gond­jait A hűség, az udvariasság, a köl­csönös tisztelet és a becsületes törek­vés ezek azok az egészséges előfelté­telek, amelyek két fiatal kapcsolatának harmóniájához és tartósságához szük­ségesek. ' P.UDOLF BEŇACKA mérnök E gy verőfényes nyári napon összetalálkozott sün úrfi ür­ge komával a porlepte árokpar­ton. Sün úrfi három vadalmát nyársalt a tüskéire, azt cipelte a hátán nagylihegve, ürge koma meg két szál érett kalászt von­szolt a szájában szárastul-minde­nestttl. — Télire? — kérdezte sün úrfi. — Hosszú lesz a tél, s most keli gyűjteni, amíg van — vála­szolta ürge koma. — Aztán minek cipeled a szal­mát is? — okoskodott a sün. — Én csak a gyümölcsöt viszem, ma­gad is láthatod. Tégy te is igy, ha mondom! Az ürge gondolkodott egy ideig, aztán megkérdezte: — Na, és hogyan csinálod? — Egyszerű az egész — hence­gett a sün. — Megrázom a tát, és amikor a gyümölcs lehullott, meghentergek a földön s már sza­ladok is az almákkal baza. És te hogyan csinálod? — Hát csak úgy, bogy tőben elrágom a gabona szárát, mire el­dől az egész. így nem kell sze­menként hordanom a gabonát. Próbáld meg te is! — ajánlotta az ürge. Magukban mindkettőjüknek a másik módszere tetszett jobban, de a világért sem vallották volna be hangosan. Sün úrfi hazaszaladt, sebbel­JAN ČIŽ: A SÜN MEG AZ ÜRGE lobbal lerázta hátáról a három al­mát és már loholt is vissza az almafához. — Elrágom tőben, aztán haza­viszem úgy ahogy van, egészben — okoskodott és mindjárt munká­hoz is látott. A munka azonban nagyon las­san haladt. Elmúlt a Nyár, már az Űsz Is eltakarodott a Tél út­jából, az almafa meg még min­dig állt. A Tél csak mosolygott a sün erőlködésén, aztán megcsik­landozta egy kicsit fagyos ujjai­val. Több sem kellett sün úrfinak, nagyhirtelen fölnyársalt még négy szem vadalmát a tüskéire, aztán loholt a vackába, hogy meg ne fagyjon szegény feje. Az ürge is otthagyta a két szál kalászt az árokparton és titokban bevetette magát az érett gabonába. Megrázta a gabona szárát, mire a magok kihullottak mind egy szemig. Meghentergett benne és szaladt gyorsan az ürgelyukba. Otthon megrázta magát és na­gyon csodálkozott, bogy egy szem kevés, annyi sem hullott kl a bundácskájából. — Minden kezdet nehéz, idővel majdcsak belejövök — biztatgatta magát és visszatért a gabonatáb­lába. A búzát, árpát már mind le­aratták, az ürge meg még min­dig csak gyakorolta az újfajta módszert. Egyszer aztán vad vijjongással végigsöpört a tarlók felett a fa­gyos északi szél. Erre biz meg­ijedt ürge koma ls. Gyorsan fel­kapott bárom szál félig telt zab­kalászt s máris nyargalt hazafelé. A zimankós tél bezárta odújába. fefégre-valahára beköszöntött a » tavasz, s illata kicsalta a lyukból ürge komát is. Alaposan lefogyott őkelme, csont-bőr volt szegény feje. Sün úrfi úgyszin­tén, alig birt vánszorogni a gyen­geségtől. — Hogy s mint teleltél, test­vér? — szilt át ürge koma sün szomszédhoz. — Nagyszerűen, még jövőre Is maradt a készletből — füllentet­te sün úrfi. Az ürge sem akart szégyent vallani, hát azt mondta: — Miattam is várhatott volna még ez a jó Idői — Látni is rajtatoki — cserreg­te a szarka jóízűt kacagva az egyik fa sudarán. Erre elszégyellték magukat és a következő évben mindegyikük a régi módszer szerint hordta be a télire valót. VÉFCSE MIKLÖS fordítása TÖRD A FEJED * TÖRD A FEJED * TÖRD A FEJED Verseghy Erzsébet: szellő bujkál a dombháton, s barkát csókolt a fűzfára Húsvét ker melengető nap sugára. Húsvét ker Zöld palástot öltött a rét, bimbót ringat a margarét, az Ibolya szirmot bontott, Tojásházon nincsen ablak, gyümölcsfákon viráglombok, s benne talán mégis laknak, megjöttek a gólyák, fecskék, ! mert kopognak reggel óta, fészkeiket megkeresték. • s .langzlk ez a furcsa nóta: Aranyhajú Napsugárka Kip-kop, gyújtsatok világot, felszökött a hegy ormára, klp-kop, orromig sem látok, a köd fátylát széjjeltépte, klp-kop, a sötét rémítő, s szivárványt tűzött helyébe. klp-kop, milyen kinn az Idő? Kicsi csibém titkot mondok: Tyúkanyó szól: kot-kot kot-kot, Szép a világ, kot-kot-kot-kotl felhő nem fedi a napot, Kip-kop, való ez, nem álom? Tavasztündér beköszöntött, S én az ajtót nem találom! patakba langyvizet öntött, Kip-kop, azt csinálom tehát, új ruhát varrt az erdőnek, kibontom a ház oldalát, a fák alatt gombák nőnek. s napvilágra kimegyek én, szarvas legel a tisztáson, barkás húsvét szép ünnepénl VÍZSZINTES: 1. Rejtvényünk be­fejező része (a nyíl irányában folytatva). 15. Védő. 16. Lett SZSZK fővárosa. 17. Becézett fér­finév. 18. Óriáskígyó. 19. A rejt­vény második része. 23. Nincs rá szükség. 25. Rendszerint gabona van benne, (névelővel). 26. Meny­asszony. 27. Garat betűi. 28. Fi­gyelmeztető szó. 30. A térkép. 32. OTOH. 33. Fogyaszd a folyadékot. 35. Görög betű. [ék hiba). 36. B-vel a végén afrikai nép. 39. La­tin köszönés. 40. Kicsinyítő képző. 41. 50-nek a négy százaléka. 44. Szélvész. 47. Hazánk legnyugatibb városa. 48. Nagyon meleg. 49. Ilyen kép ls van. 51. Támadás, ro­ham. 53. Verne-regény. 57. Burko­latsúly. 58.ATSZ. 59. Nagyon kicsi 61. Ilyen ruha ls van. 63. T azonos magánhangzók között. 64. Fordít­va magyarországi megye. 66. Szi­get Olaszország közelében. 68. Igekötő. 69. Nitrogén és oxigén vegyjele. 70. Az Elba baloldali mellékfolyója. 71. Ezt a kemény héjú gyümölcsöt. 74. Darázs szlo­vákul. 76. Kérdőszó. FÜGGŐLEGES: 1. Növénytan. 2. Szlovák nőképző. 3. Férfinév. 4. Finomműszerész. 5. Kecskeflókák. B. Vissza két mássalhangzó kiejt­ve. 5 A Don baloldali mellékfo­lyója. 8. A sportszerű kirándulás. 9. Zita, Zoltán, Károly. 10. Anno keverve. 11. Az Ifjú Gárda hősé­nek keresztneve, s vezetéknevé­nek első betűje. 12. Nem görön­gyös. 13. Névelővel női név. 14. Labda a hálóban. 20. Nyelvtani fo­galom. 21. József Attila egyik ver­sének a címe. 22. Anyós néplesen. 24. Kl szlovákul. 29. Helyhatározó szó. 30. A gyökér. 31. Két szó, zamat és fiúnév. 32. Azonos a függőleges 2-vel. 34. Ütött. 35. E ^cukrászkészítmény. 37. Területegy­ség. 38. Fénytelen. 41. A műszaki rajzban távolságot Jelölő méret­vonal és méretszám. 42. Tamás, Róbert, Eszter. 43. Az Inn Jobbol­dali mellékfolyója. 45. Aki kever­ve. 48. A Duna baloldali mellék­folyója. 52. Hozzánk szlovákul. 53. Nyomul. 54. Okos. 55. Poroló egynemű betűi. 56. Vissza: és hogyha — szlovákul. 57. Rejtvény első része (a nyíl Irányában foly­tatva.) 58. Ilyen út ls van. 80. öregből. 62. A vízszintes 16 for­dítva. 64. Öregember. 65. Folyó spanyolul. 67. A vízszintes 47. la­kója. 70. A Laborc baloldali mel­lékfolyója. 72. Dániel, Zoltán. 73. Vissza: szénmonoxid vegyjele. 75. Földet forgat, (ék. hiba.) Beküldte Huszárik János Felsőpatony.

Next

/
Thumbnails
Contents