Új Szó, 1969. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1969-04-06 / 14. szám, Vasárnapi Új Szó

• .*••. • •;' • •-'•:.-ľ ' V . Tíz éven belül m e g s z (í nik a parasz

J : f :gazdaságok f g' e 1 e CSALÁDI GAZDAS^G^K Bármilyen nagy változások mentek végbe az utóbbi húsz év alatt Európa mezőgazdaságában, lényegében maradt a „családi gazdaság". 1967-ben Franciaországban 71 százalék volt a 20 hektáron aluli gazdaságok száma, 93 százalék az 50 hektárnál kisebb területű gazdaságoké. A gazdaságok 93 százalékának volt 15-nél kevesebb fejőstehene, és 90 százalékának 30-nál kevesebb szarvasmarhája. Nem vitás, hogy ennek a mezőgazdaságnak súlyos hátrányai vannak. Legfőbb hibái a konzervativizmus és az anarchia. Bizonyos az, hogy a francia paraszt jó gazda, szakképzett és szorgalmas, de állami támogatás és ösztönzés, valamint pénz hiányában nem tud lépést tartani a haladással. Ha pedig hasznosítani akarja a technikai vívmányokat, nemegyszer megesik, hogy a haladás ellene fordul: például a traktorok és a mezőgazdasági gépek túlzott használata a kis földterületeken. A Mansholt-terv véget akar_ vetni ennek az elmaradottságnak és pazarlásnak. Vezérelve a „rentabilitás", A mezőgazdasági termelésnek hirdeti Mansholt — annyira A' odőnek kell lennie, mint az ipari ti a kereskedelmi tevékenységnek. A termelés irányítóját elsősorban a termelékenység, a jövedelem, a profit, a piac érdekelje". Vannak elátkozott nevek. Ilyen lesz a MANSHOLT név is. Mansholt holland miniszter a szerzője a nevét viselő tervnek, amely a kővetkező tíz évre meghatározza a nyugat-európai mezőgazdaság fejlődését. Az európai szakemberek azt mondják róla: „Meg merte hangosan mondani azt, amit mindenki csendben gondolt". Terve kétségtelenül ésszerű. Csak egy hibája van: az, hogy túlságosan nagyszabású, megfeledkezik az emberről. Mint a legtöbb kapitalista terv, a profitot helyezi a dolgozók érdekei elé. Tekintve ezeket az elveket, nyilvánvaló, hogy ez a program mélyreható változásokat hoz a hagyományos mezőgazdaságban. Mansholt és az európai szakértők jóslata szerint 1980-ig 5 millió parasztgazdaság szűnik meg és a parasztoknak a jele válik ki a mezőgazdaságból. Ugyanis a terv értelmében olyan mezőgazdasági egységeket kell kialakítani, amelyek legalább 80—120 hektár földterülettel rendelkeznek és olyan sertéstenyészeteket, amelyek évente 450—600 állatot hizlalnak, a szarvasmarha-tenyésztésben pedig 60 —80 fejőstehénnel rendelkező gazdaságokat, a baromfitenyésztésben évente legalább 100 ezer szárnyast produkáló gazdaságokat stb. kell létrehozni. Láthatjuk tehát, hogy az európai mezőgazdaság óriási változáson megy át. Azokat a gazdaságokat, amelyek megfelelnek e hivatalos normáknak, az állam és a Közös Piac ösztönözni és támogatni fogja. Korszerű felszerelésükkel, szakképzett dolgozóikkal képesek lesznek nagy hozamok elérésére, vagyis divatos szóval élve „versenyképesek" lesznek. ? TERMELÉKENYSÉG Első tekintetre, mint mondottuk, a Mansholt-terv reálisnak tűnik. A termelékenység terén bizonyára nagy haladást eredményez. Franciaországban jelenleg hektáronként átlag 29,3 mázsa a gabonatermés, egy tehénre számítva 2763 liter az évi tejtermelés, az átlagos évi cukorrépahozam hektáronként 414 mázsa. Ezek az eredmények a jövőben bizonyára fokozódnak. A terv kezdeményezői rendet akarnak teremteni a terményfelesleggel kapcsolatos botrányos helyzet terén is. Évről évre jóminőségű mezőgazdasági termények tonnáit semmisítik meg „az árak fenntartása" érdekében. E felesleg a termelési anarchia, valamint a lakosság gyenge vásárlóképessége miatt halmozódik fel. A Közös Piac hűtőházaiban például jelenleg 300 ezer tonna vajat tárolnak (másfél kiló egy lakosra számítva). Ha semmi sem történik, akkor ezek a készletek 1971-ben elérik a 800 ezer tonnát, 1974-ben pedig a 2 millió tonnát. Ez egy európai lakosra számítva 11 kilót jelentene, míg az évi fogyasztás 6,5 kiló. Az egyensúly helyreállítása érdekében a „terv" hárommilió fejőstehén levágását Irányozza elő 1976-ig. AZ ÁLDOZATOK Míg a Mansholt-terv elvei ésszerű földművelésre ösztönöznek, látni kell azt is, milyen ellentmondásokhoz vezetnek. Ki esik áldozatul ennek a politikának? A válasz ugyanaz: a kisparasztok, mégpedig a közös piaci országok ötmillió kisparasztja. Míg a nagybirtokosok (e terv úttörői) magukhoz ragadják a földeket, különféle ösztönzésekkel a kisparasztokat gazdaságuk elhagyására csábítják. Egyrészt a kisparasztok nem kapnak anyagi támogatást, hitelkönnyítéseket, ha továbbra ls fenn akarják tartani gazdaságukat, másrészt viszont kárpótlásban részesülnek (pl. 55 vagy 60 éves kortól kis nyugdíjban) ha feladják gazdaságukat. Ez a politika arra irányul, hogy a kisparasztot elűzze földjéről, olyan konkurrenciát állítva vele szemben, amellyel nem tud versenyre kelni. Embereket, családokat áldoznak fel a pénz oltárán, s csak nyomorúságos kárpótlást nyújtanak nekik, hogy elejét vegyék a még nagyobb elkeseredésnek. A Francia Kommunista Párt által hirdetett összefogás sok esetben ellensúlyozná e politika károsságát. A kilátások azonban igen gyengék. Cáfolatlan bizonyíték Az egyik New York-I árnházban olyan kesztySket hoztak forgalomba, amelyek belsejében a vevők — hazaérve — a következő levelet találják: „E kesztyű dél-amerikai vaddis»nó-ragadozó, bősz fenevad bőréből készült. Ezért bármilyen karcolás vagy hasadás a kesztyűn, melyet önök utólag felfedezhetnek, garancia arra, hogy az önök kesztyűje valódi vad disznóbőrből készült." Sértés Még az amerikai elnökválasztási kampány idején történt, hogy Austin Miles, neves amerikai cirkuszi artista felszólította az újságírókat, „ne nevezzék a folyó politikai eseményeket cirkusznak, mert az ilyen hasonlat sérti a nevezett művészi ág dolgozóit. Aki esetleg a kormányt bohócok csoportjának nevezné, biztos lehet benne, hogy éles hangú hivatalos tiltakozást kap az Amerikai Bohócok Klubjától". Mitől optimisták a pigmeusok Francia dietológusok azzal magyarázzák az afrikai pig meus törpe törzsek derűi á tását és életvidámságát., hogy táplálékok a T vita minhoz hasonló anyagot tartalmaz. Ez a vitamin mindennapi táplálékukban fellelhető, éspedig megta lálhatő a különféle boga rakban, hangyákban éi sáskákban. Góliátnak befellegzett... Napjaink komor híreiben az egyetlen derűs jelenség az anguillai eset. A modern hadászat történelmében a legmegdöbbentőbb forradalmi változást jelentette a parányi tehetetlen és mindeddig gyakorlatiatlan Nagy-Britannia győzelme: leverte a hatalmas anguillai csatasorokat, és bevette ezt a bevehetetlennek tartott szigeterődöt. A szakértők megdöbbenésére és a gyengébb ellenfélnek szurkolók legnagyobb örömére Nagy-Britannia, mint a bibliai Dávid, leterítette az anguillai Góliátot. „Ki hitte volna, hogy a britek képesek lesznek rá", — csodálkozott egy londoni Tudósító a Nemzeti Sajtóklub bárjában, amikor mindenki koccintani akart vele a győzelem alkalmából. „Most már hiszem, hogy Őfelsége kormányát többé senki sem tarthatja papírtigrisnek.". Az egész bár tűzbe jött. „Az anguillalaknak torkukon akadt a falat", — kiáltotta közbe valaki. Mindenki tudni akarta, milyen könnyen sikerült a brit ejtőernyősöknek és a tengerészgyalogságnak áttörnie az anguillaiak nehéz védelmét, mely a napoleoni idők mozsárágyúiből, 12 kézifegyverből, három öreg Ford-kocsiból és kétezer juhból állott. „Az anguillaiak nagyon elkapatták magukat", — jegyezte meg a tudósító. — „Azt hitték, katonáink majd megijednek az 6 juhalktól. A felfuvalkodottakat azonban alaposan megleckéztettük. Amikor fregattjaink megjelentek, a juhok egymás hegyén-hátán szétszéledtek. A pásztorok hiába akarták összeterelni a nyájat, a juhok anynyira megzavarodtak, hogy már nem tudtak tájékozódni és ellenállni. Ismét beigazolódott, hogy jól kiképzett ejtőernyősökből és tengerészgyalogosokból álló kicsi, de felzárkózott hadsereg a sokkal nagyobb számbeli fölényben levő juhok csatasorait is legyőzheti, ha az az elszántság hatja át, hogy végrehajtja harci feladatát. • * • Anguilla történelmében ez volt az ország első katonai veresége. Három rendőrből, hat alseriffből és három vöröske^ resztes nővérből álló hadseregében most alapos igazoltatás folyik. A köyetkező hónapokban nagy személyi változások várhatók az anguillai hadseregben. A Washingtonban működő anguillai megfigyelők véleménye szerint, a brit invázió következményeit az egész világ megérzi. • „Anguilla nagyhatalmi szerepe a vissza nem térő múlté", —• jelentette ki a bárban a külügyminisztérium embere. „Koncepciónkat mielőbb az ő katonai erejükhöz kell idomítanunk. Ha az anguillaiakat nehéz fegyverzetük ellenére legyőzheti egy olyan kicsi ország, mint Nagy-Britannia, akkor más karib-tengeri védelmet kell kieszelnünk." A londoni tudósító kijelentette: „Mindig mondtuk, bármikor meghódíthatjuk Anguillát, amikor csak kedvünk támad, de mindenki csak gúnyt űzött belőlünk. Nem hiszem, hogy most is kedvük volna nevetni. Ma az egész világnak rá kell ébrednie, senkinek sem engedjük meg, hogy csak úgy játszadozzék birodalmunkkal." A továbbiakban aztán elárulta, hogy a brit galambok az invázió ellen voltak — nem anynyira az utóbbi erkölcstelensége miatt, hanem inkább azért, mert a briteknek nincs elég erejük. A héják azonban kitartottak a maguk álláspontja mellett, hogy hirtelen támadással előbb legyűrik az anguillaiakat, mielőtt azok a kazalból előhúzhatják a vasvillákat. Bebizonyosodott, hogy a héjáknak volt Igaza. „Most hogy térdre kényszerítették, Anguillát, ml a programjuk?", — kérdezte egy amerikai tudósító. „Békeszerető nemzet vagyunk", — válaszolta a londoni tudósító. — „Csak azért avatkoztunk be Anguillán, mert érdekeink veszélyben forogtak. Azt hiszem, ez figyelmeztetés lesz mindenkinek: bármely földrészen kövessenek el agressziót, nem marad büntetlen". Az Angolul Beszélők Uniójának tagja a homlokára tolta szemüvegét: — „Ma Anguilla — holnap az egész világ." ART BUCHWALD Csak az égnek engedelmeskedik Egy kanadai úrvezető papot megidéztek a rendőrségre, hogy fizessen bírságol gyorshajtásért. A lelkí»: eleinte csfirte-csavarta a Colgot, hogy nyilván félreértésről van szó, mert őt senki sem állította meg ai óton. A rendőrségen aztán felvilágosították, hogy gyorshajtását egy őrjáratát végző helikopterről állapították meg. „Nem szállhatok szembe azzal, ami a magasságból jön", — válaszolta a pap és megfizette • bírságot. Akasztófahumor Az amerikai Kentucky állam Louisville városában egy cég másfél hónappal alapítása után tönkrement s ezt röviden így hozta részvényesei tudomására: „Tévedésből nyílt meg". Zenekedvelő cápák Az utóbbi években Ausztrália partjainál a cápák több mint 370 embert faltak fel. Ausztráliai tudósok csoportja Theo Brown vezetésével megállapította, hogy a cápák élénken reagálnak a zenére. Elég valamilyen melódiát reprodukáló műczereket bocsátani a vízbe, i a cápák máris megmererednek, mintha figyelmeten hallgatnák. Egyesek ritmikusan csóválják a farkukat, mások transzba esnek. A legnagyobb hatással Brahms Altatódala van rájuk.