Új Szó, 1969. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1969-04-06 / 14. szám, Vasárnapi Új Szó

Mi lesz veled, KISIPAROS? ANYAGHIANNYAL KÜZDENEK # NYUGDÍJASOK SZÁMÁRA # TÁRSADALMI SZÜKSÉGLET # A KISIPAR REHABILITÁLÁSA # PONTOS ADÓFIZETŐK Kisiparos. Valamikor fogalom volt. Elsősorban is mindenki tudatosította, hogy a „mester" ke mény inasévek alatt sajátította el a szakmát. A műhelynyitáshoz az engedélyen kívül, pénzre és ala pos szaktudásra volt szükség. Persze nem mindegyik kisiparos állta a „sarat". A nagy konkurrencia a gyengébbeket csődbe juttatta. A nagyipar kialakulása is sok műhely felszámolását hozta magával. Ám ez a fejlődés ugyanakkor egy egész sor mesterség létjogosultságát is magával hozta. Az ötvenes évek elején hazánkban adminisztrációs úton felszámolták a kisipart. Hogy ma mégis vannak, akik önállóan dolgoznak, azt az évek múlásával szerzett tapasztalatoknak köszönhetjük. Ezek az emberek azonban nem kisiparosok, mivel iparengedély helyett csak egy évre szóló mű ködési engedély van a kezükben. Hogyan élnek, mik a problémáik, mit várnak az elkövetkező hónapoktól, azt hadd mondják el ők maguk. B PIRK JÖZSEF SZÍJGYÁRTÓ, NYUGDÍJAS, SOMORJA Már az ükapám is ezt a mesterséget űzte. Se szeri, se száma azoknak a lószerszámoknak, amelyeket én készítettem. Régi kisiparos vagyok, és mindig segéd nélkül dolgoztam. A kisipar felszámolása után 16 évet dolgoztam az Obnova helyi gazdálkodási üzemben. Nyugdíjazásom után engedélyt kértem a mesterség folytatására. Általában táskajavítással foglalkozom. Fájlalom, hogy az EFSZ-ek és az állami gazdaságok részére nem dolgozhatok. Csak azért nem, mert kisiparos vagyok. Az új lószerszám készítéséhez szükséges nyersanyag beszerzése igen sok nehézséggel járna. Szerintem a kisiparo sok több gondot és figyelmet érdemelnének. A jelenlegi körülmények között az ipar nem biztosítaná számomra'a megélhetést. PIRK JÓZSEF JEDilCSKA JÓZSEF VERÉB ÁRPÁD MARKOVICS ISTVÁN m JEDLICSKA JÖZSEF LAKATOS, NYUGDÍJAS, DUNASZERDA HELY A felszabadulás előtt is kisiparos voltam. Motoros jármüvek javításával foglalkoztam. Amikor az iparengedélyt megvonták tőlem, a helyi konzervgyárban vállaltam munkát, ahol 14 évet dolgoztam le. Három évvel ezelőtt engedélyt kértem, hogy idehaza dolgozhassam. Konzervgépek javítására kaptam engedélyt. Berendeztem a műhelyt és dolgozgatok. Ipariskolát végeztem. A Jednota különböző nagyságú konzervnyitók készítésével bízott meg. Hozzáfogtam a munkához. Sőt, még az üveg lezárásához szükséges berendezéseket is készítettem. Mindent meg lehet csinálni, ha az ember ért hozzá, és ha az anyag sem hiányzik. Hogy meg tud-e élni a kisiparos? Meg! Az üzemekben dolgozók hanyag munkája jóvoltából. A kisiparos igyekszik olyan munkát végezni, hogy az üzletfele máskor is hozzá forduljon. Ezért kellene jobban megbecsülni és felkarolni a kisiparosokat. Nem magam miatt beszélek, hanem a jövő iparosai nevében. A kisiparosok jó munkát végeztek, de jó adófizetők is voltak. Jó lenne, ha a szavam nyomna valamit a latban. Állítom, a szocialista rendszerben is szükség vun kisiparosokra, akik az apró cseprő munkát elvészik. B VERÉB ÁRPÁD FÉNYKÉPÉSZ, NAGYMEGYER Január 1-től önállósítottam magamat. Dolgoztam a Csehszlovák Hírügynökségnél és a dunaszerdahelyi kommunális üzemnél. Három hónap után, most azt latolgatom, nem hamarkodtam-e el a dolgot. A szakmámhoz szükséges anyagot csak körülményesen tudom beszerezni. Mint kezdő kisiparosnak a műterem berendezése igen sok gondot okoz. A helyiségért magas bért kell fizetnem. Hogy megélhetek-e a jövedelmemből? Ügyahogy igen. Van itt azonban egy bökkenő. Ha megbetegszem, nincs táppénz. Szerintem ez riasztja el a nem nyugdíjas családos embereket attól, hogy műhelyt nyissanak. A kisiparosoknak valamikor meg volt a maguk érdekszervezete. Az anyagbeszerzés sem a kiskereskedelmi hálózaton keresztül történt. Ha mindez a régihez hasonlóan volna, nem látnám problémásnak a jövőt. Kezdőnek mindig nehéz, ezt tudatosítom jómagam is, de ugyanakkor mint kisiparos a további éveimet is biztosítva szeretném látni. B MARKOVICS ISTVÁN ASZTALOS, KOMÁROM Élünk, éldegélünk. Igy jellemezhetném jelenlegi sorsomat. Régi bútorok javításával és átalakításával foglalkozom. A téli hónapokban a műhely állapota miatt nem dolgozhatom. S ha az időjárás kedvező, az anyaghiány gátol, pedig munka akadna bőven. Egyrészt, azért, mert az üzletekben kevés a bútor, másrészt mert azok igen drágák. így hát a divatját múlt régi bútorok átalakítása olcsó és szükségszerű megoldás. Oj bútort mi, kisiparosok, nemigen csinálhatunk. Elsősorban mert nincs hozzá megfelelő anyagunk, másodsorban, nem konkurrólhatunk a bútorgyárakkal. Viszont azok — és más üzemek — sem szívesen vállalnak bútor-átalakítást. Én még örömmel dolgozgatnák. Erőm van, de nincs anyag. Ilyen körülmények között egy kisiparos nehezen tudna munkájából megélni. Az utóbbi időben sokféle szövetség jött létre. Miért ne lehetne a kisiparosoknak is érdekszervezetük. Ami a dolgok másik oldalát érinti az, hogy sok-sok olyan idős ember van, aki szaktudását — tanulók oktatásával — átadhatná a jövő nemzedékének. Ügy gondolom, hogy ebből népgazdaságunknak, hazánknak is haszna lehetne. B JOZEF KASPARÜ IPARMŰVÉSZ, DUNASZERDAHELY Talán egyedüli mesterember vagyok Szlovákiában, aki gyöngyházkagyló és más hasonló anyagokat dolgoz fel. Kezem alól sok-sok emléktárgy került már ki, többet külföldiek vásároltak meg. Mindezt nem dicseikvésből mondom. Inkább nézzük, milyen a sorsa egy kisiparosnak, vagy ha úgy tetszik egy gyöngyházcsiszolónak. Probléma, nehézség van bőven. Ott kezdeném, hogy az ember állandó bizonytalanságban él. Hogy miért? Az engedélyt csak egy évre kapja meg. Hogyan invesztáljon így az ember. Ezért van az, hogy egy fiatal kezdő mesterember nehezen adja rá a fejét a kisipar folytatására. Anyagbeszerzés, gond, idegesség. Pedig én például nogyobbrészt hulladékból dolgozom. A bratislavai Népművészeti Központnak és a mártoni járási ipari vállalatnak dolgozom a legtöbbet. Az anyag nagy részét kiskereskedelmi áron vásárlom. Tehát ebben már a forgalmi adó is bele van számítva. Ugyanakkor az említett vállalatoknak dolgozom, 20 százalékos adóilletéket fognak le és mindezek mellett a helyi nemzeti bizottságnak is kell illetéket fizetnem. Ez a dolog valahogy nincs rendben. Azt sem értem, hogy — pedig órák alatt alkalmazkodni tudok a divathoz — az állami kereskedelem mégsem vehet tőlem árut. Jó volna, s Igen szükséges lenne, ha mielőbb törvény szabályozná a kisiparosok és az állami üzletek, valamint vállalatok közti kapcsolatot. Kisiparos — amint már említettem — hulladékból, verejtékes munkával" használható tárgyakat állít elő. Éppen ezért jobban meg kellene őket becsülni. Göröngyös, a kisiparosok útja. Munkájuk során sok-sok nehézséggel kell megküzdeniük. Nein egy közülük napi 12 órát dolgozik, néha 16-ot is. Saját érdeke, hogy munkája legyen, ezért mindig arra törekszik, hogy keze alól jó munka kerüljön ki. Akinél ez nem így van, az nem is kisiparos, hanem csak fuser. Elvégzi a munkát, hogy pénzhez jusson. Hogy elégedett lesz-e majd a megrendelő, azzal mit sem törődik. Szükség van-e kisiparra? A mai körülmények között igen. Ezért kell mielőbb törvénybe iktatni jogaikat és kötelességeiket. Ha ez megtörténik egyre több lesz majd a kisiparos. Az üzemek arra kényszerülnek majd, hogy szolgáltatásaik minőségét javítsák. Egészséges konkurrencia alakul majd ki, amelynek csakis a fogyasztó, a lakosság látja majd hasznát. NÉMETH JÁNOS JOSEF KASPARÜ Új utakon A kisipari termelőszövetkezetek megelőzték az eseményeket. Már november végén életre hívták a Kisipari Termelőszövetkezetek Szlovákiai Szövetségét. Tervei és problémái felől PETER PORUBEN mérnöknél, a szövetség elnökénél érdeklődtünk. B Milyen feladatokat tűztek maguk elé Szlovákia termelőszövetkezetei? - Termelőszövetkezeteink továbbra is a bel- és a külföldi árukereslet kielégítésére fognak törekedni. Ugyanakkor nem feledkeznek meg a lakosságnak nyújtandó szolgáltatások mennyiségének és minőségének növeléséről sem. Más szóval érvényt akarunk szerezni a szocialista vállalkozó szellemnek, mégpedig úgy, hogy szövetkezeteink termelése ne csak rentábilis legyen, hanem hogy elősegítsék és lehetővé tegyék a bővített újratermelést. Ugyanakkor lehetőségeinknek és adottságainknak megfelelően elő akarjuk segíteni o Szlovák Szocialista Köztársaság gazdasági kibontakozását, fejlődését. £ Mit várnak az idei évtől? - Termelőszövetkezeteink - amelyekben túlnyomórészt kisiparosok dolgoznak 35 000 tagot számlálnak. Az évi termelés értéke meghaladja a 2 250 000 000 koronát. Az idei évtől különösen a beruházási építkezések terén igen sokat várunk. A múlt napokban az érsekújvári Pletatex kapott új épületet. Mintegy 34 millió korona beruházással Svidniken lakberendező, Ubľán gombkészítő üzem épül, amelynek gépi berendezését Olaszországból szerezzük be. Munkalehetőséget teremtünk Vranovon is. Lőcsén a világtalanoknak építünk üzemet. Eperjesen új autószervíz készül. Rimaszombatban a Rimavan szövetkezet kap majd új munkacsarnokot, illetve székházat. Igy sorolhatnám tovább a többi „akciót, mivel — amint mondottam — e téren gazdag évünk lesz. B Milyen problémákkal küszködnek? — Problémák? Azoktól sem vagyu-nk mentesek, éppen úgy, mint a többi szövetkezet. Elsősorban is az anyaghiányra s nem utolsósorban a számunkra előnytelen árpolitikára panaszkodhatok. A Kisipari Termelőszövetkezetek Szlovákiai Szövetségének kevés deviza áll rendelkezésére, s ez lehetetlenné teszi a külföldi gépek nagyobb méretű beszerzését, s egyes értékes nyersanyagok vásárlását. Éppen ezért szeretnénk a lakásépítő és a fogyasztási szövetkezetekkel karöltve egy önálló külkereskedelmi vállalatot létrehozni. Javaslatunkat mór benyújtottuk, de az illetékesek mindmáig nem adtak érdemleges választ. Ugyancsak szándékunk egy szlovákiai szövetkezeti bank létrehozása is. B Szlovák! j kisipari szövetkezeteinek munkája igen sokrétű. Többek között foglalkoznak ipar. és népművészeti tárgyak előállításával is ... - Igen. Nagy jelentőségű az a tény, hogy készítményeinket nem sorozatban gyártjuk. Termelőszövetkezeteink az oszakai világkiállításra is értékes mintadarabokat készítenek. Ezeket összpontosítjuk, és bemutatjuk Szlovákia fővárosa tokosainak, akik majd véleményt mondhatnak a szövetkezetek mesterembereinek munkájáról. B Az elmondottakat mivel egészítené még ki? - Csupán annyival, hogy a nehézségek ellenére sem vagyunk borúlátók. Bízom abban, hogy szövetségünk ezután is megállja majd a helyét. Hogy ez így legyen, nem feledkezünk meg az utánpótlás neveléséről sem. Kisipari szövetkezeteinkben mintegy 4000 tanuló dolgozik, hogy az egyes érdekes és értékes mesterségek ki ne haljanak. A beruházási építkezések meggyorsítása érdekében saját építészeti osztályt hoztunk létre. A közeljövőben nemcsak a szlovákiai, honem a csehországi szövetkezetekkel is szorosan együtt akarunk dolgozni, hogy együttes erővel tovább öregbítsük - új, de járható utakon — a szövetkezeteik jó hírnevét. N. J.