Új Szó, 1969. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1969-04-27 / 17. szám, Vasárnapi Új Szó
A Magas Tátrában hullott a hó, jégcsapok díszítették a házak ereszét, a Budovatel jól fűtött társalgójában ennek ellenére kellemes hangulat uralkodott. A Slovan Smokovec hegymászói itt számoltak be az összesereglett újságíróknak arról, hogyan készülnek legnehezebb útjukra, a Nanga Parbat megmászására. Azóta kitavaszodott, rügyeznek a fák, és a tátrai hegymászókra a Himalájában még sokkal kedvezőtlenebb időjárási viszonyok várnak, mint akkor Ötátrafüreden, amikor e kedélyes sajtótájékoztató lezajlott. Csaknem kétéves előkészületek Szlovákia legjobb hegymászói 1967-ben kezdtek foglalkozni azzal a gondolattal, hogy „kirándulnak" a Himalájára. Terveik valóra váltása nem ment egykönnyen, de mivel a hegymászók közismerten nagyon szívós és kitartó sportolók, nem riadtak vissza még a legnehezebb akadályoktól seni. A legbonyolultabb feladat a pakisztáni beutazási engedély megszerzése volt. Még tavaly márciusban kérték, és csak ez idén február elején kapták meg. A csapat tagjai, akik a következők: Ivan Gálfy — vezető, dr. Juraj Janovský — orvos, Jozef Koršala, Milan Krisšak, Arno Puskás, Ivan Urbanovič, Zdeno Vaško, Juraj Weincziller, Mirak Jaskovský, valamint Jan Moran sofőr, és ketten a Csehszlovák Állami Filmtől. — Az expedíciót négy hónapra terveztük — mondja Gálfy, a küldöttség vezetője — s máikét éve készülünk rá. Az előkészületekből Csehszlovákia számos vállalata becsületesen kivette a részét, amiért mi nagyon hálásak vagyunk. Sok gondot jelentett az anyagiak biztosítása. Az SZNT vett számunkra egy Tatra 138-as teherautót, azon szállítjuk a felszerelést a Himalájára. — Ami a felszerelést illeti, külön köszönet illeti azokat, akik ezt biztosították. Nem volt könnyű dolog, hiszen teljesen speciális műszerekről, öltözékekről, élelmiszerekről volt szó. Az autó körülbelül 5000 kiló terhet visz, és ezzel a kocsival három hegymászó utazik: Puskás, Horan és Jaskovský. , Ök Magyarországon, Jugoszlávián, Bulgárián, Törökországon, Iránon, Afganisztánon keresztül érkeznek Pakisztánba, illetve első állomáshelyünkre, Islumabadba. A küldöttség további kilenc tagja három héttel később repülővel utazik el Prágából. Az útvonal Prága — Moszkva — Taskent — Kabul. Itt egyesül a két csoport, és folytatja útját" a Himalájára. Vissza valamennyien autóval jövünk. — A Nanga Parbat 8125 méter magas csúcsát — emlékezik Arno Puskás a múltra. — az északi oldalról csupán egyszer sikerült megmászni. 1953-ban német hegymászók jutottak el ide, de a Nanga Parbat csúcsára csak Hermán Buhl mászott fel. Addig több hegymászó hiába próbálkozott megbirkózni erről az oldalról e magassággal. 1895-ben Mummery vol az első vállalkozó, azután sokáig senki sem merte kockára tenni az életét. 1934ben egy tíztagú német hegymászó csoport az életévei fizetett. — Buhl után 1962-ben ismét német hegymászóknak sikerült feljutni a csúcsra, de ezúttal a könnyebbik, kevésbé veszélyes északkeleti oldalról. Érdekes: e két küldöttség oxigénpalack nélkül vágott az életveszélyes útnak és vitte véghez az elismerésre méltó bravúrt. A németeknek tehát eddig kétszer sikerült felmászniuk a Nanga Parbatra. Reméljük, mi sem vallunk kudarcot, hiszen lelkiismeretesen felkészültünk erre a sok kockázattal járó vál lalkozásra. — A legtöbb gondunk a teherhordókkal lesz. összesen 140 málhahordóra van szükségünk, de jól tudjuk, csak nehezen ta lálunk ennyi megfelelő hordárt Pakisztánban. Állomáshelyünket 4100 méter magasságban ütjük fel. Ezenkívül még hat táborra lesz szükségünk, 500—600 méteres szintkülönbséggel. Az utolsó tábor 7700 méter magasságban lesz, s innen a legjobb Minden eshetőségre felkészültünk isremcsak adottság, rátermettség, sok sok gyakorlás, hanem jó adag bátorság is szükséges ahhoz, hogy vaiaki így másszon fel u meredek sziklafalon A cél: 8150 méter magas Manga Parbat expedíció végzetes kimenetelű próbálkozása 9 Csaknem kétéves előkészületek után a tervek végre valóra váltak $ Köszönet az illetékesek és az üzemek segítségéért formában lévő, legmegfelelőbb fizikai és pszichikai felkészültséggel rendelkező két hegymászónk megy fel a csúcsra. Amennyiben oda feljutunk, egy csehszlovák és pakisztáni zászlóval díszített jégcsákányt he lyezünk ott el. A Nanga Parbaton járt előző expedíció kudarcaiból és sikereiből tanulva — kapcsolódik dr. Juraj Janovský, a küldöttség orvosa a beszélgetésbe —, igyekeztünk úgy felkéHEGYMÁSZÓIN K Elolordiil, hogy egy-egy veszélyes vállalkozás balul üt ki, és a szerencsétlenül járt hegymászókat a felvételünkön látható módon részesítik elsősegélyben. A csehszlovák hegymászók az elmúlt években számtalan sikeres kimenetelű expedícióban vettek részt. Nevükkel tele volt a világsajtó. Most a Magas-Tátra legjobbjai indultak útnak, hogy bebizonyítsák képességeiket, rátermettségüket. Nehéz út áll előttük, de azt ígérték, mindent megtesznek, hogy sikerrel teljesítsék a rendkívüli igényes, de örömmel vállalt feladatukat. Hangsúlyozták, hálával és köszönettel tartoznak azoknak a vállalatoknak, üzemeknek, amelyek a speciális felszerelést idejében elkészítették, s ezzel lehetővé tették, hogy a tervezett időben vágjanak neki a sok és váratlan akadályokkal tarkított, de feltétlenül érdekesnek, élményekben gazdagnak ígérkező útjuknak. Reméljük, visszatértük után az elismerés hangján Írhatunk sikeres vállalkozásukról. KOLLÁR JÖZSEF — Ugyanis a 4100 méteres magasságban létesítendő alaptábor sem lesz veszélytelen helyen. Nincsenek a közelben alacsonyabb hegyek, így monszumoknnk, hulló köveknek és lavinaveszélynek leszünk kitéve. A csoport tagjait a legtapasztaltabb, legjobb formában lévő hegymászókból válogattuk össze. Vannak köztük olyanok, akik már a Matternhornt is megmásztak. — A 6000 méter magasságban létesítendő negyedik táborunkig körülbelül május végén jutunk el, és júniusban szeretnénk „legyőzni" a csúcsot. Az akklimatizálódás körülbelül egy hónapot vesz igénybe. Közben jelentkezik majd a szokásos fejfájás, étvágytalanság, álmatlanság. Tapasztalatból tudjuk, szülni, olyan felszereléssel ellátni magunkat, hogy a legkellemetlenebb meglepetések se érjenek váratlanul bennünket. A pozsonyi hegymászók egy edzese. hogy a legerősebb altató után iá csupán két óra hosszat alszunk majd. Ügy igyekszünk megedződni, hogy hosszabb időn át az egyes táborok között fogunk „pendlizni". így szoktatjuk szervezetünket a szokatlan magasságban uralkodó légköri viszonyokhoz. Erre az oxigénpalackok ellenére is nagy szükségünk lesz. — Semmiről sem feledkeztünk meg — veszi át ismét a szót Arno Puskás, az egyik legtapasztaltabb hegymászónk —, hiszen volt időnk bőven felkészülni. Speciális, könnyű, de meleg felszerelést kaptunk, az élelmiszerek is kitűnőek, hála azoknak az üzemeknek, amelyekhez kéréseinkkel fordultunk. — Tranzisztoros adó-vevő ké szülékekkel szereljük fel az expedíció tagjait, hogy rossz időjárás esetén a 6000 méter magasságban fekvő negyedik táborig vonulhassanak vissza'. Minden tábort ellátunk tartalék oxigénpalackokkal is. 1934ben ugyanis megtörtént, hogy a német dr. Drexler, a negyedik táborban rosszul lett, várt másnapig, s csak miután nem javult állapota, vonult vissza a harmadik táborba, de ott egy nappal később meghalt, mert csak az alaptáborban volt oxigénpalack. —Mi meg akarjuk az ilyesmit előzni. Az utolsó 7700 méteres magasságban az ezüstnyeregben lévő két tartalék oxigénpalack áll majd anpak a két hegymászónak a rendelkezésére, akik u csúcsra fognak felhágni. Ogy tervezzük.: reggel három órakor indulnak útnak, s helyükre a küldöttség másik két tagja megy, akik biztosítják a visszavonulásukat. — Sokáig nem találtunk megtelelő operatőrt. Az előző expedícióknál ugyanis megtörtént egy alkalommal, hogy az operatőr három tekercs filmmel 6500 méter magasba jutott fel, de egyszerűen ' nem volt annyi ereje, hogy egy napot várjon, míg megérkeznek a többiek.. Ott hagyott csapot papot és a hegymászóknak kellett az üres filmeket, meg a filinfelvevőgépet visszavinni. Nem szeretnénk, ha minket is ehhez hasonló kellemetlen meglepetés érne. i&mapi Kiadja Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Főszerkesztő: Lőrinci Gyula. Szerkesztőség: Bratislava, Gorkij utca 10. Telefon: 537-16, 512-23, 335-68. Főszerkesztő: 532-20. Titkárság: 550-16, sportrovat: 505-29, gazdasági ügyek: 506-39, táviró: 09308. Journal Kiadóhivatal, Bratislava, Volgogradská 8. Nyomja a Pravda Nyomdavállalat bratislavai üzeme, Bratislava, Štúrova 4. Hirdetőiroda: Bratislava, Jesenského 12. Telefon: 551-83, Előfizetési dij havonta 14,70 korona, a Vasárnapi Új Szó negyedévre 13 korona. Terjeszti a Posta Hirlapszolgálat. Előfizetésedet elfogad minden postahivatal és postai kézbesítő. Külföldi megrendelések: PNS — Üstredná expedícia tlače, Bratislava, Gottwaldovo námestie 48/Vil.
