Új Szó, 1969. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1969-04-28 / 99 . szám, hétfő

SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Világ proletárjai, egyesüljetek! HÉTFŐ 1969. ápriUs 28. BRATISLAVA XXII ÉVFOLYAM 99. szán Ára 50 fillér Véget ért a KGST moszkvai ülésszaka KÖZLEMÉNY Történelmi Hdtárkő a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának iilmä Egyhangúlag jóváhagyták a záró közleményt # Dr. Gustáv Husák és Oldŕich Cerník találkozója Nicolae Ceausescuval # Miniszterelnökünk nyilatkozik a sajtónak Moszkva, TASZSZ — Április 26-án, szombaton Moszkvában véget ért a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa április 23-a óta tartó ülése. A KGST 23. üléséről szóló közleményt egyhangúlag jóváhagyták. A szombati ülésen — melyen Walter Ulbricht, az NSZEP első titkára, az NDK Államtanácsának elnöke elnökölt — megtárgyalták és egyhangúlag jóváhagyták a napirendi kérdésekkel kapcsolatos határozatot. A tárgyalások szívélyes, elvtársias légkörben, a közösség és barátság szellemében zajlottak le. A határozatok jelentős haladást jelentenek a KGST tagállamok közti gazdasági együttműködés továbbfejlesztésében, valamint a baráti szocialista országok egységének megszilárdításában. Dr. Gustáv Husák, a CSKP Központi Bizottságának első titkára és Oldŕich Cerník, a CSSZSZK miniszterelnöke szombaton Moszkvában találkozott Nicolae Ceausescuval, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkárával és Ion Gheorghe Maurerrel, a Román Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnökével. A találkozón a két felet érdeklő kérdéseket vitattak meg. A találkozó baráti légkörben zajlott le. • A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága, valamint a szovjet kormány a KGST ülésén részt vevő szocialista országok küldötteinek tiszteletére szombaton fogadást adott a Kremlben. A fogadáson jelen voltak Bulgária, Csehszlovákia, Magyarország, a Mongol Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, Lengyelország, Románia és a Szovjetunió kommunista, 111. munkáspártjainak vezetői és miniszterelnökei, valamint az említett országok küldöttségeinek további tagjai. A vendégeket Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára üdvözölte. A szocialista országok küldöttségeinek nevében Walter Ulbricht, az NSZEP Központi Bizottságának első titkára, az NDK Állami Tanácsának elnöke mondott rövid beszédet. A fogadás szívélyes és baráti légkörben zajlott le. • A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa 23. rendkívüli ülésének befejeztével szombaton Moszkvában ülésre jött össze a KGST végrehajtó bizottsága. hogy megtárgyalja a tanács határozatainak a megvalósításával kapcsolatos kérdéseket. A végrehajtó bizottság Piotr jaroszewicz elnöknek, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsa alelnökének és Nyikolaj Fagyejevnek, a KGST titkárának feladatul adta, hogy készítse elő a tanács határozatai realizálását célzó intézkedések javaslatát. Ezt a javaslatot ez év májusában a végrehajtó bizottság ülésén majd megtárgyalják. A végrehajtó bizottság ülésén Damdiny Gambodzsav, a Mongol Népköztársaság képviselője, Mongólia Minisztertanácsának alelnöke elnökölt. • A KGST moszkvai ülésén részt vett csehszlovák küldöttség szombaton 18 óra 30 perckor elutazott Moszkvából. Dr. Gustáv Husákot, a CSKP KB első titkárát, Oldfich Cerníket, a szövetségi kormány elnökét, Alnis Indrát, a CSKP KB titkárát, František Hamouzt, a szövetségi kormány elnökének helyettesét és František Vlasákot, a CSSZSZK tervezésügyi miniszterét a vnukovói repülőtéren Leonyid Brezsnyev, az SZKP főtitkára, Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, Andrej Kirllenko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, Konsztantyin Katusev, az SZKP KB titkára, Nyikolaj Bajbakov, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének helyettese, a Goszplan elnöke, Andrej Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere, Jevgenyij Loginov marsall, repülésügyi miniszter és Konsztantyin Ruszakov, az SZKP KB osztályvezetője búcsúztatta, jelen volt ViaVihar előtti csend a Szuezi-csatorna mentén? Tel Aviv — Az izraeli egységek a Szuezi-csatorna mentén újabb heves harcokra készülnek, mert az egyiptomi alakulatokat állítólag a legnagyobb harci készültségbe helyezték — jelentette ki az UPI hírügynökség tudósítójának egy izraeli szóvivő. Tel Aviv-i vezető katonai körök szerint jelenleg „vihar előtti csend" uralkodik. Vasárnap reggel csupán a jordániai fronton a fegyverszüneti vonalnál került ismételt lövöldözésre sor. Tel Aviv-i megfigyelők véleménye szerint a harcok El Kantara környékén, a csatorna északi részénél törhetnek ki, ahol az izraeliek nem vethetnek be harckocsikat, az egyiptomiak pedig érvényesíthetik számbeli fölényüket. Az UPI hírügynökség „megbízható forrásokra" hivatkozva azt állítja, hogy a mai állapot az 1967 májusi helyzethez hasonlítható. Tegnap összeült az izraeli kormány, hogy határozzon új politikájáról, tekintettel a kairói sajtó azon jelentésére, hogy a Szuezi-csatorna az egyiptomi és az izraeli egységek között nem tekinthető fegyverszüneti vonalnak. Hivatalos forrásokra hivatkozva megerősítették, hogy Izrael nem kapott semmilyen formális értesítést arról, hogy Egyiptom nem szándékszik megtartani a Szuezről szóló fegyverszüneti egyezményt. Damaszkuszi jelentés szerint szombat este a Golan-fennsíkon tűzharcra került sor szíriai és izraeli egységek között. A Szuezi-csatorna körzetében szombaton délután több csatározásra került sor, amelyeket — izraeli jelentés szerint — egyiptomi tüzérség kezdett. dimír Koucký, hazánk szovjetunióbeli nagykövete is. » (ČSTK) — Dr. Gustáv Husáknak, a CSKP Központi Bizottsága első titkárának vezetésével egy IL—18-as különrepülőgépen szombaton este visszatért Prágába az a csehszlovák küldöttség, mely Moszkvában részt vett a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának ülésén. A tárgyalások valóban rendkívüliek voltak — közölte az újságírókkal Oldŕich Cerník, a CSSZSZK miniszterelnöke, röviddel a küldöttség hazatérése után. Általában nem szokás, hogy a KGST ülésén a tagállamok pártjainak első titkárai és a miniszterelnökök is részt vegyenek — folytatta Cerník elvtárs. Meggyőződésem, hogy az ülés történelmi jelentőségű és új korszakot nyit a kölcsönös gazdasági együttműködés fejlődése terén a szocialista közösség keretében. Lényegében arról van szó, hogy a szocialista országok közti gazdasági kapcsolatok bizonyos határt értek el. Ezért olyan intézkedéseket kerestünk, melyek az előnyök és a lehetőségek célravezetőbb kihasználását segítenék, mindenekelőtt a szocializmus objektív gazdasági törvényszerűségeinek kihasználásához, és a szocialista munkamegosztás, a kooperáció és a szakosítás elmélyítéséhez vezetnének. Célunk nemcsak a tagországok népgazdaságának megszilárdítása, hanem ily módon az egész szocialista közösség megerősítése is. Csehszlovákia már 1968 nyara óta rámutatott bizonyos fogyatékosságokra a KGST, illetve szervei munkájában. Olyan intézkedéseket javasoltunk, melyek — véleményünk szerint — a gazdasági együttműködés fejlesztésének további útját jelölik meg. Hamarosan megoldódik a libanoni kormányválság? Bejrút — Helou libanoni elnök tegnap folytatta tanácskozásait a politikai pártok és csoportok vezetőivel az új miniszterelnök és az új kormány kinevezéséről. A szombati tanácskozások csaknem éjfélig elhúzódtak. Feltételezhető, hogy az új miniszterelnök nevét ma reggel közzéteszik. Rasld Karami eddigi kormánya csütörtökön éjszaka mondott le, miután szerdán véres összetűzésekre került sor a rendőrség és a palesztin gerillaszervezeteket támogató tüntetők között. Csaknem bizonyosra vehető, hogy az elnök az új kormány megalakítását ismét Karamira bízza, s e kormány széles nemzeti koalíciót képvisel majd. Mindeddig azonban problémát jelent a többi arab ország és a palesztin mozgalom Irányában folytatandó jövő libanoni politika meghatározása. Karami nyilvánvalóan mindaddig nem vállalja a kormányalakítási megbízatást, míg az ország politikai vezetői nem szabnak világos Irányvonalat e kérdésben. Moszkva — A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa április 23-a és 25-e között Moszkvában tartotta XXIII. rendkívüli ülését. A közlemény — miután részletesen ismerteti az egyes küldöttségek összetételét, — megállapítja: A KGST tagállamainak dolgozói kommunista és munkáspártjaik vezetésével gyökeres szociális, gazdasági és politikai átalakulásokat valósítottak meg, biztosították a termelés szüntelen növekedését, a tudomány és a kultúra felvirágoztatását és az életszínvonal jelentfis emelkedését. A KGST tagországaiban mély gyökereket eresztett a korszerű anyagi-műszaki bázison fejlődő szocialista népgazdasági rendszer. A szocialista iparosítás következetes megvalósítása, a gazdasági fejlődés gyors üteme, amely felülmúlja a kapitalista rendszer fejlődési ütemét, a KGST tagországainak egyre szorosabb egyiittmfikSdése és kölcsönös segítsége erőteljesen fokozta ezen országok összességének ipari potenciálját, s ugyanakkor erősíti minden egyes tagország, valamint az egész szocialista társadalom erejét, világviszonylatban, megszf lárdítja a szocialista országok helyzetét. A KGST tagországai népgazdaságának új irányítása, tervszerű fejlesztése és a kölcsönös egyQttmfi? ködés lehetővé tetle, hogy a testvérországok csökkentsék a gazdasági fejlettségük színvonalában mutatkozó különbségeket. A KGST tagállamai gazdaságának gyors fejlődése minden egyes ország azon erőfeszítésén alapszik, hogy közös erőfeszítéssel bővítsék és szilárdítsák sokoldalú együttműködésüket. Kölcsönös gazdasági 6$ tudományos-műszaki kapcsolataink a szocialista Internacionalizmus új típusú nemzetközi kapcsolatainak elvein, a teljes egyenjogúság, a szuverenitás és a nemzeti érdekek tiszteletben tartása, a kölcsönös előnyösség és az elvtársi kölcsönös segítség elvén alapulnak. A KGST tagországai kommunista és munkáspártjainak kollektív alkotómunkája, valamint elvtársi együttműködésük kérdéseinek közös megvizsgálása és megtárgyalása alapján dolgozzák ki és valósítják meg a gyakorlatban a nemzetközi szocialista munkamegosztás fő elveit, s ezérl egyre tökéletesebbek együttműködésük formál és jogkörei. A KGST tagállamai szilárd és kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolataik kialakításának fő eszközévé a népgazdasági tervek egybehangolása vált. Elmélyül a termelés szakosítása és kooperációja. Bővül a* együttműködés a tudomány és a technika terén. Az utóbbi években tervszerű alapokon közvetlen gazdasági kapcsolatok épülnek kl a szocialista országok szakágazatai és gazdasági szervezetei között, tapasztalat- és tájékoztatáscsere folyik az együttműködés különféle területein. Szüntelenül fejlődik a KGST tagállamai közötti kölcsönös kereskedelem, amely a legfontosabb árucikkekben fedezi a testvérországok behozatali szükségleteinek nagy részét, és biztosítja kiviteli termékeik szilárd értékesítését. A KGST XXIII. rendkívüli ülésének résztvevői hangsúlyozták gazdasági együttműködésük sokoldalú fejlesztésének óriási politikai jelentőségét. A szocialista államok társadalmai, amelyeket azonos alapveKosztályérdekek és célok fűznek össze, s amelyeket a marxizmus—leninizmus egységes ideológiája vezet, kell hogy a nemzetközi munkamegosztás szilárd rendszerére támaszkodjanak, ami biztosítja a KGST tagállamai népgazdaságának szoros együttműködését, [elenleg, amikor a KGST tagországai jelentős sikert értek el a termelőerők fejlesztésében és áttérnek a tökéletesebb szocialista gazdálkodási módszerekre, amikor a tudományos-műszaki forradalom ismeretei tökéletesebb felhasználására, a társadalmi termelés hatékonyságának maximális növelésére és népük jólétének növelésére törekszenek, ezen az alapon szükségessé válik tökéletesíteni a meglevő és feltárni az új, hatékonyabb gazdasági együttműködési formákat és módszereket. Ez azért fontos, hogy az együttműködés még hatékonyabbá váljék, hogy elősegítse az egyes országok, valamint a KGST valamennyi országa előtt álló feladatok jobb megoldását, különösen a munkatermelékenység növelése tekintetében, gazdasági fejlettségük színvonalinak fokozatos kiegyenlítése, a szocializmus és a kommunizmus győzelmes felépítése, valamint a szocialista országok, mint szabad, szuverén és egyenjogú államok egységének megszilárdítása érdekében. Ez hozzájárul a szocialista világrendszer megszilárdításához, a kapitalizmussal folyó gazdasági versenyben a győzelem kivívásához, és az imperializmus elleni harcban újabb győzelmek eléréséhez. Az ülésen elhatározták, hogy megkezdik a KGST tagországai gazdasági és tudományos-műszaki együttműködése továbbfejlesztése alapvető irányainak, valamint a megvalósításukhoz szükséges konkrét távlati intézkedéseknek kidolgozását. Ezen intézkedések megvalósítása során a figyelmet a népgazdasági tervek egybehangolása formáinak és módszereinek tökéletesítésére és elmélyítésére összpontosítják, beleértve a tudományos kutató- és fejlesztési munkák, a termelési ágazatok, az értékesítés és a beruházások szféráját, ami a KGST-országok közös érdeke, és kidolgozzák a tudományos-műszaki és gazdasági prognózisokat. A kitűzött intézkedések a hatékony és szilárd nemzetközi termelési szakosítás és kooperáció továbbfejlesztését is célozzák, kBIönösen azokban az ágazatokban, amelyek a műszaki haladás szempontjából döntők. A tudomány és a technika terén folytatott együttműködés bővítése és elmélyítése során számítanak a tudományos-műszaki és a kutatóintézetek kapcsolatainak fejlesztésére, és az érdekelt országok szükségletei szerint nemzetközi tudományos-műszaki és egyéb intézmények létesítésére is. Az ülés nagy figyelmet szentelt a kölcsöoös kereskedelem bővítésének, valamint a deviza- és pénzügyi kapcsolatok és a nemzetközi hitel aktívabb kihasználásának. Megállapodás jött létre arról, hogy célszerű létrehozni a KGST tagállamainak bernházási bankját, meg kell javítani a szocialista országok gazdasági együttműködése nemzetközi bankjának tevékenységét. Az ülés résztvevői állást foglaltak a minisztériumok, a gazdasági szervek, az egyesülések, a vállalatok s ax érdekelt országok egyéb intézményei kapcsolatainak széles körfi fejlesztése mellett. Megállapodás jött létre, mely szerint javaslatokat dolgoznak kl a KGST-szervek tevékenységének további javítása és ax együttműködés növelése érdekében. Az ülésen hangsúlyozták, hogy ol kell mélyíteni a szerződéses kapcsolatokat, különösen a KGST-tagországok hosszútartamú gazdasági kapcsolatait. Az ölésen a kölcsönös népgazdasági kapcsolatok elmélyítésére vonatkozóan számos olyan problémával foglalkoztak, amelyet megfelelően közösen kell megvizsgálni, hogy kölcsönösen elfogadható határozatokat hozhassanak. Az lilás állást foglalt a KGST-tagállamok más szocialista országokkal és a világ többi országaival — tekintet nélkül társadalmi berendezésükre — való kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatainak fejlesztése mellett. Az ülés egyértelműen kifejezte azt a meggyőződését, hogy a KGST tagországai gazdasági együttműködésének további bővítése és elmélyítése megfelel a szocializmnst és a kommunizmust építő népek létszükségleteinek. Ennek biztosítéka a kommunista és a munkáspártok vazető szerepe, a szocialista államok további megszilárdítása, a népgazdaság irányítása tervszerű alapjainak megerősítése éa a szocialista országok politikai egysége. A tárgyalás elvtársi légkörben folyt.