Új Szó, 1969. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1969-04-27 / 17. szám, Vasárnapi Új Szó

MINDENRŐL A GYÜMÖLCSÖSBEN Mi okozza a mézga sodast? Számos termelő tanácstalan, ha csonthéjas gyümölcstál mézgásodnl kezdenek. Ez azért van, mert a háztáji terme­lők közül nagyon kevesen Ismerik a mézgásodás okát. Pe­dig alig akad kert, ahol ne volna néhány mézgás ta, kü­lönös tekintettel az őszibarack és kajszibarackfákra. Igaz. e jelenség körül a szakirodalomban ls viták folynak, s ez Idáig nincsenek egységes nézetek a mézgásodást előidéző ténye zők megállapításában. A mézgásodás fellépését sok tényező okozhatja. Elsősorban a hideg, nedves talaj, magas talajvíz, trlss Istállótrágya, a bőséges nitrogén, valamint a trágyalével történő öntözés. A mézgásodás gyakori oka lehet továbbá a fa túlzott met­szése, a többszöri Ismétlődő sérülések, mely származhat jég verésből, helytelen metszésből stb. Az utóbbi években végzett kísérletek azt Igazolják, hogy mézgásodást előidéző okok közOtt Igen nagy szerepe van a gombabetegségeknek és a baktériumoknak. Akadnak olyan gombafajták, amelyek levélfertőzést okoznak, minek követ­keztében a beteg levelek lehullanak és a ta táplálkozásának a megzavarása, a mézgásodás előidézője lehet. Nagyon ajánlatos a mézgásodás megelőzése. Ennek érde­kében a csonthéjas gyümölcsfákat olyan talajba ültessük, mely elegendő meszet tartalmaz. Ha kevés a mész, évről évre pótolni kell. A termőfákat a termés mennyiségétől füg gően lássuk el szervetlen trágyákkal. Ezek közül főképpen a foszfort részesítsük előnyben, melyet két-három Ízben egy­részt ősszel, tavasszal, illetve nyáron kapálással juttatunk a talajba. Természetes, hogy a foszfort kellő mennyiségű ká­lium- és nitrogén trágyákkal ls kl kell egészítenünk. A fák alá ne adjunk friss lstállőtrágyát, hanem apró, érett trá­gyát. Legjobb szolgálatot tesz a komposzt. Az említett Tá­kat ne ültessük talajvizes területekre, mert a közelben le­vő viz a hajszálgyökereket elpusztítja s ez a mézgásodás előidézője lehet. A fa koronájának kialakítását, majd további metszését akkor végezzük, amikor a levágandó ágak még nem vastagodtak el, hogy a fán minél kisebb sebet ejtsünk. Ha mégis erősebb ágat kell levágnunk, azt augusztusban te­gyük, mert Ilyenkor a fák nedvkerlngése lassúbb s a seb őszig beheged. Ha gyümölcstermesztőink betartják a fent leírt alapvető követelményeket, többé-kevésbé megelőzhetik a gyümölcs fák mézgásodását, sőt így a fák élettartama ls meghossza bitható. (a) TEGYÜK mm HÁZUNK TÁJÁT Falvainkon még sok a ren­dezetlen udvar. Egyesek ezt többször azzal indokolják, hogy aki baromfit tart, an nak nem lehet tiszta az udva­ra. A baromfi valóban piszkít­ja az udvart, de egy kis ész­szerűséggel ezen ls segíthe­tünk. Az udvar távol eső ré­szében rekesszük el a barom­fit. Mielőtt ezt megtennénk, ássuk 'fel az udvar kijelölt részét és vessük be fűmaggal. Ezzel két célt szolgálunk. Elő­ször ls a baromfi kora tavasz­tól a tél beálltáig megtalálja a részére nélkülözhetetlen friss zöldet, másodszor a zöld fűszőnyeg jól fest az udvar­ban. Ha az állatokat elkerítettük, nincs akadálya annak, hogy az udvar többi részét rendez­zük. Elsőként jelöljük kl a szükséges utakat, és lehetőleg betonozzuk le. Ennek előnye, hogy esős időben sem hor­dunk lábunkon piszkot a la­kásba. A gyalogjáró gyepesíté­se nem ajánlatos. A kaputól a ház bejáratáig húzódó gyalogjárdát élő örök­zöld sövénnyel szegélyezzük. Az udvar többi részét feloszt­juk virágos részre, gyümölcsös és szőlő telepítésére. A napos szőlőt, a kevésbé napos gyü­mölcsöt, míg a félárnyékos he­lyeken virágot telepíthetünk. Udvarban a lugasszőlő tele­pítését ajánljuk. A szőlőtőkék vásárlásakor tehát olyan sző­lőfajtát kérjünk, mely lugas­művelésre alkalmas. A fák kö­zül részesítsük előnyben az őszi- és a kajszibarackot, az almát és a körtét. Arra azon ban ügyeljünk, hogy a fák fél­magas törzsűek legyenek. A virágnak szánt részen ké szítsünk mutatós ágyásokat. Bármilyen formát ls válasz­tunk, fontos, hogy sokáig nyí­ló, mutatós virágokat ültes­sünk. Házunk tájának szépítésére na kíméljük az időt és a fá­radságot, mert a szép udvar­ral nemcsak magunknak oko­zunk örOmet és kellemes ér­zést, hanem azoknak is, akik meglátogatnak bennünket. Most, a tavasz érkezésével itt az Ideje, bogy az udvar rendezésére megtegyük a szük séges Intézkedéseket. —a— BARKÁCSOLÓKNAK HORDOZHATÓ SZERSZÁMOS DOBOZ A fúró-Iaragó ember sok esetben nemcsak a saját ott­honában elromlott dolgokat javítja meg, hanem szívesen segít rokonainak, ismerősei­nek, barátainak is. Gyakran problémát jelent, hogyan vi­gye magával szerszámait a vil­lamoson vagy az autóbuszon. Ma nekik szeretnénk ötlettel szolgá'nl. s kön bemuta­tunk egy praktikus megoldású szerszámos dobozt. A kivehető lyukacsos keret­ben minden szerszámnak meg­van a maga helye. A doboznak mind az alsó, mind a felső részét kihasználjuk, Igy sok­kal több holmi fér el benne. A szerszámok nem csúsznak össze, nem borulnak egymás­ra, tehát nem károsodnak meg. p|. család # otthon TAVASZI KOSZTÜMÖK Ebben az évszakban ruhatárunk elképzelhetetlen kosztüm nélkül. Ezt ax öltözéket úgyszólván min­den alkalomra viselhetjük: mun­kába, átázáshoz, délntánl és esti alkalmakra stb. Természetesen mindig a kosztüm anyaga és sza­bása határozza meg, hogy mikor hordhatjuk. 1. Klasszikus vonalú szürke te­riiénkosztüm, négy részből szabott szoknyával. 2. Divatos vonalú tweedkoszlüm, érdekes gallérmegoldással. 3. A határozottan sportos jelle­gű ballonkosztüm lemberdzsckgze­rfi kabátkáját és szoknyáját tűzés díszíti. 4. Tweed átmeneti kosztüm, di­vatot hosszított kabáttal. HÁZTARTAS Bár a tavaszi primőr zöld­ségfélék elég drágák, mégis ajánlatos valamilyen formában mindennap fogyasztanunk. A saláta, a karalábé, a retek, az újhagyma, a friss sárgarépa, a metélőhagyma és a külföld­ről behozott paradicsom, zöld­paprika teszik változatossá ta­vaszi étrendünket. Ezeket a vitamintartalom megőrzése vé­gett nyersen készítjük és fo­gyasztjuk el. Elsősorban salá­taként tálaljuk, de nagyon jó! ízesíthetjük a felsorolt zöldség­félék bármelyikével a rakott kenyeret és a hideg húsokat ls. Párizsi saláta vegyes zöldséggel Hozzávalók: Vi kg friss parizer (párizsi), a szükségnek megfe­KORAI ZÖLDSÉGFÉLÉK lelően zöldpaprika, paradicsom, retek, metélőhagyma, só, cit­romlé vagy ecet. A párizsit először felszeletel­jük, azután hosszú, keskeny szeletekre vágjuk. A zöldsége­ket megmossuk; a paprikát csí­kokra, a paradicsomot és a ret­ket karikákra vágjuk, a meté­lőhagymát pedig apróra vag­daljuk. Az egészet a párizsi­hoz keverjük, megsózzuk és citromlével vagy ecettel kevert salátalévei leöntjük. Tálalás előtt kissé állni hagyjuk. Zöldséges kenő Hozzávalók: vaj, néhány kanál tejföl, 1 karalábé, retek, új hagyma, 1—2 paradicsom. A zöldségeket megmossuk, megtisztítjuk, majd a karalábét és a retket megreszeljük, a hagymát apróra vagdaljuk, a' paradicsomot pedig meghámoz­zuk és felaprítjuk. A vajat íz­lés szerint megsózzuk és ha­bosra keverjük, majd hozzáad­juk a tejfölt, a megreszelt és összevagdalt zöldséget, és az egészet együtt nagyon jól el­keverjük. Rozskenyérszeletekre kenve tálaljuk. Tejfölös fejes saláta A salátát leveleire szétszedjük, megmossuk, majd vastagabb csíkokra vágjuk és kissé meg­sózzuk. Elhabart tejfölt öntünk rá, s ha szükséges, citromlé­vel ízesítjük. Sajtos, zöldséges kenő Hozzávalók: bármilyen reszelt sajt, só, 1—2 kanál tejföl, zöld­paprika, metélőhagyma, paradi­csom. A megmosott zöldpaprikát és metélőhagymát apróra vagdal­juk. A paradicsomot meghá­mozzuk, felaprítjuk és a papri­kával, metélőhagymával együtt a reszelt sajthoz keverjük. Kissé megsózzuk és tejföllel ízesítjük. Rettenetet ez a mofojatáf... Tudjuk, hogy egy vasárnapi vagy ünnepi ebéd után — amikor az egész csalad együtt ül az asztalnál — mennyi edény halmozódik fel. A finom ebéd után kellemes bágyadtság fogja el az embert. Ilyen­kor jólesik beülni a hintaszékbe vagy a fotelbe, rágyújtani egy ci­garettára, kényelmesen kihörpinteni a feketénket vagy szundikálni egy kicsit. Ezt a család bármelyik tagja megteheti, csak éppen a háziasszony nem, aki reggel óta fáradt, hogy az asztalra vará­zsolja az ünnepi ebédet. Ugyanis rá vár a mosogatás. Tapasztalat­ból tudjuk, hogy ez a munka főképp vasárnap lehangoló. Sokszor bizony kísértésbe jövünk, s arra gondolunk, hogy majd este, a va­csorál edénnyel elmosogatjuk a délit Is. Ezt nem ajánlom a há­ziasszonyoknak. A dupla mennyiségű edény elmosogatása kétszer annyi időbe telik, de sokszor talán még többe, mert az ételmaradék rászárad. Arról nem ls beszélek, hogy a hosszadalmas mosogatás miatt lemaradnánk az esti TV-nézésről. Ezért bizonyára bosszankod­nánk. Ebéd után ne búzzuk az Időt, hanem az asztaltól fölkelve, lássunk azonnal munkához. Persze a férj és a gyerekek segíthetnek töröl­getni, Igy sokkal gyorsabban megy a dolog. Közös erővel egy kettő­re végezhetünk ezzel a kellemetlen munkával, és együtt örülhetünk a vasárnap délutáni pihenésnek, szórakozásnak vagy kirándulás­nak. ZSÍRBAN SÜLT OMLÓS TÉSZTÁK CSÁSZÁRFÁNK Hozzávalók: 6 dkg vaj, 18 dkg liszt, V4 liter tej, 15 dkg zsír, 15 dkg cukor, 20 dkg narancs­dzsem vagy barackíz, 2 cl rum és 1 dkg vaníliás cukor, vala­mint 6 db tojás. A vajat felolvasztjuk és lisztet keverünk bele. A tejet vaní­liával felforraljuk, és a forrás­ban levő tejjel feleresztjük a vajjal kevert lisztet, majd si­mára keverjük, míg újból fel­forr. Langyosra hűtjük, majd a tojássárgákkal és a 7 dkg cukorral jól kidolgozzuk. A to­jásfehérjéből 2 dkg cukorral kemény habot verünk, a rumot beleöntjük és ezzel együtt a masszához keverjük. Tükörtojássütőbe felolvasztott zsírt teszünk, és a tésztát kis tejmerőkanállal adagoljuk a formákba. Mindkét oldaláról megsütjük, majd egyet-egyet barackízzel összeragasztunk és melegen vaníliás porcukorral meghintjük. VÁNKOS CSÜCSKE Hozzávalók: 20 dkg vaj, 35 dkg liszt, 3 tojássárgája, 3 cl rum, 1 dl tejföl, só, 3 dkg cukor, 10 dkg vaníliás cukor a meg­hlntéshez, egy kevés szódabi­karbóna, 30 dkg barackíz. A lisztet a vajjal elmorzsoljuk, a közepébe gödröt csinálunk, amelybe beletesszük a 3 tojás­sárgáját, a 3 dkg cukrot, egy csipetnyi sót, a rumot, a tej­fölt és a szódabikarbónát. Ezt kézzel összegyúrjuk, sodrófával kinyújtjuk, tégla alakú formá­ban három részre hajtjuk, is­mét kinyújtjuk, és háromszor duplán összehajtjuk. Minden hajtogatás után a hűtőszek­rényben 20 percig pihentetjük. Azután újra kinyújtjuk Vi cm vastagságúra; a tésztát 5 cm széles szalagokra vágjuk de­relyemetélővel, majd ugyan­csak a derelyemetélővel rézsú­tos irányban 2—2V4 cm-es csí­kokra vagdaljuk. — Meleg zsír­ban pirosra sütjük, a zsírból lapátkanállal kiszedjük, vaní­liás cukorral meghintjük és gyümölcsízzel tálaljuk.

Next

/
Thumbnails
Contents