Új Szó, 1969. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1969-04-27 / 17. szám, Vasárnapi Új Szó
MINDENRŐL A GYÜMÖLCSÖSBEN Mi okozza a mézga sodast? Számos termelő tanácstalan, ha csonthéjas gyümölcstál mézgásodnl kezdenek. Ez azért van, mert a háztáji termelők közül nagyon kevesen Ismerik a mézgásodás okát. Pedig alig akad kert, ahol ne volna néhány mézgás ta, különös tekintettel az őszibarack és kajszibarackfákra. Igaz. e jelenség körül a szakirodalomban ls viták folynak, s ez Idáig nincsenek egységes nézetek a mézgásodást előidéző ténye zők megállapításában. A mézgásodás fellépését sok tényező okozhatja. Elsősorban a hideg, nedves talaj, magas talajvíz, trlss Istállótrágya, a bőséges nitrogén, valamint a trágyalével történő öntözés. A mézgásodás gyakori oka lehet továbbá a fa túlzott metszése, a többszöri Ismétlődő sérülések, mely származhat jég verésből, helytelen metszésből stb. Az utóbbi években végzett kísérletek azt Igazolják, hogy mézgásodást előidéző okok közOtt Igen nagy szerepe van a gombabetegségeknek és a baktériumoknak. Akadnak olyan gombafajták, amelyek levélfertőzést okoznak, minek következtében a beteg levelek lehullanak és a ta táplálkozásának a megzavarása, a mézgásodás előidézője lehet. Nagyon ajánlatos a mézgásodás megelőzése. Ennek érdekében a csonthéjas gyümölcsfákat olyan talajba ültessük, mely elegendő meszet tartalmaz. Ha kevés a mész, évről évre pótolni kell. A termőfákat a termés mennyiségétől füg gően lássuk el szervetlen trágyákkal. Ezek közül főképpen a foszfort részesítsük előnyben, melyet két-három Ízben egyrészt ősszel, tavasszal, illetve nyáron kapálással juttatunk a talajba. Természetes, hogy a foszfort kellő mennyiségű kálium- és nitrogén trágyákkal ls kl kell egészítenünk. A fák alá ne adjunk friss lstállőtrágyát, hanem apró, érett trágyát. Legjobb szolgálatot tesz a komposzt. Az említett Tákat ne ültessük talajvizes területekre, mert a közelben levő viz a hajszálgyökereket elpusztítja s ez a mézgásodás előidézője lehet. A fa koronájának kialakítását, majd további metszését akkor végezzük, amikor a levágandó ágak még nem vastagodtak el, hogy a fán minél kisebb sebet ejtsünk. Ha mégis erősebb ágat kell levágnunk, azt augusztusban tegyük, mert Ilyenkor a fák nedvkerlngése lassúbb s a seb őszig beheged. Ha gyümölcstermesztőink betartják a fent leírt alapvető követelményeket, többé-kevésbé megelőzhetik a gyümölcs fák mézgásodását, sőt így a fák élettartama ls meghossza bitható. (a) TEGYÜK mm HÁZUNK TÁJÁT Falvainkon még sok a rendezetlen udvar. Egyesek ezt többször azzal indokolják, hogy aki baromfit tart, an nak nem lehet tiszta az udvara. A baromfi valóban piszkítja az udvart, de egy kis észszerűséggel ezen ls segíthetünk. Az udvar távol eső részében rekesszük el a baromfit. Mielőtt ezt megtennénk, ássuk 'fel az udvar kijelölt részét és vessük be fűmaggal. Ezzel két célt szolgálunk. Először ls a baromfi kora tavasztól a tél beálltáig megtalálja a részére nélkülözhetetlen friss zöldet, másodszor a zöld fűszőnyeg jól fest az udvarban. Ha az állatokat elkerítettük, nincs akadálya annak, hogy az udvar többi részét rendezzük. Elsőként jelöljük kl a szükséges utakat, és lehetőleg betonozzuk le. Ennek előnye, hogy esős időben sem hordunk lábunkon piszkot a lakásba. A gyalogjáró gyepesítése nem ajánlatos. A kaputól a ház bejáratáig húzódó gyalogjárdát élő örökzöld sövénnyel szegélyezzük. Az udvar többi részét felosztjuk virágos részre, gyümölcsös és szőlő telepítésére. A napos szőlőt, a kevésbé napos gyümölcsöt, míg a félárnyékos helyeken virágot telepíthetünk. Udvarban a lugasszőlő telepítését ajánljuk. A szőlőtőkék vásárlásakor tehát olyan szőlőfajtát kérjünk, mely lugasművelésre alkalmas. A fák közül részesítsük előnyben az őszi- és a kajszibarackot, az almát és a körtét. Arra azon ban ügyeljünk, hogy a fák félmagas törzsűek legyenek. A virágnak szánt részen ké szítsünk mutatós ágyásokat. Bármilyen formát ls választunk, fontos, hogy sokáig nyíló, mutatós virágokat ültessünk. Házunk tájának szépítésére na kíméljük az időt és a fáradságot, mert a szép udvarral nemcsak magunknak okozunk örOmet és kellemes érzést, hanem azoknak is, akik meglátogatnak bennünket. Most, a tavasz érkezésével itt az Ideje, bogy az udvar rendezésére megtegyük a szük séges Intézkedéseket. —a— BARKÁCSOLÓKNAK HORDOZHATÓ SZERSZÁMOS DOBOZ A fúró-Iaragó ember sok esetben nemcsak a saját otthonában elromlott dolgokat javítja meg, hanem szívesen segít rokonainak, ismerőseinek, barátainak is. Gyakran problémát jelent, hogyan vigye magával szerszámait a villamoson vagy az autóbuszon. Ma nekik szeretnénk ötlettel szolgá'nl. s kön bemutatunk egy praktikus megoldású szerszámos dobozt. A kivehető lyukacsos keretben minden szerszámnak megvan a maga helye. A doboznak mind az alsó, mind a felső részét kihasználjuk, Igy sokkal több holmi fér el benne. A szerszámok nem csúsznak össze, nem borulnak egymásra, tehát nem károsodnak meg. p|. család # otthon TAVASZI KOSZTÜMÖK Ebben az évszakban ruhatárunk elképzelhetetlen kosztüm nélkül. Ezt ax öltözéket úgyszólván minden alkalomra viselhetjük: munkába, átázáshoz, délntánl és esti alkalmakra stb. Természetesen mindig a kosztüm anyaga és szabása határozza meg, hogy mikor hordhatjuk. 1. Klasszikus vonalú szürke teriiénkosztüm, négy részből szabott szoknyával. 2. Divatos vonalú tweedkoszlüm, érdekes gallérmegoldással. 3. A határozottan sportos jellegű ballonkosztüm lemberdzsckgzerfi kabátkáját és szoknyáját tűzés díszíti. 4. Tweed átmeneti kosztüm, divatot hosszított kabáttal. HÁZTARTAS Bár a tavaszi primőr zöldségfélék elég drágák, mégis ajánlatos valamilyen formában mindennap fogyasztanunk. A saláta, a karalábé, a retek, az újhagyma, a friss sárgarépa, a metélőhagyma és a külföldről behozott paradicsom, zöldpaprika teszik változatossá tavaszi étrendünket. Ezeket a vitamintartalom megőrzése végett nyersen készítjük és fogyasztjuk el. Elsősorban salátaként tálaljuk, de nagyon jó! ízesíthetjük a felsorolt zöldségfélék bármelyikével a rakott kenyeret és a hideg húsokat ls. Párizsi saláta vegyes zöldséggel Hozzávalók: Vi kg friss parizer (párizsi), a szükségnek megfeKORAI ZÖLDSÉGFÉLÉK lelően zöldpaprika, paradicsom, retek, metélőhagyma, só, citromlé vagy ecet. A párizsit először felszeleteljük, azután hosszú, keskeny szeletekre vágjuk. A zöldségeket megmossuk; a paprikát csíkokra, a paradicsomot és a retket karikákra vágjuk, a metélőhagymát pedig apróra vagdaljuk. Az egészet a párizsihoz keverjük, megsózzuk és citromlével vagy ecettel kevert salátalévei leöntjük. Tálalás előtt kissé állni hagyjuk. Zöldséges kenő Hozzávalók: vaj, néhány kanál tejföl, 1 karalábé, retek, új hagyma, 1—2 paradicsom. A zöldségeket megmossuk, megtisztítjuk, majd a karalábét és a retket megreszeljük, a hagymát apróra vagdaljuk, a' paradicsomot pedig meghámozzuk és felaprítjuk. A vajat ízlés szerint megsózzuk és habosra keverjük, majd hozzáadjuk a tejfölt, a megreszelt és összevagdalt zöldséget, és az egészet együtt nagyon jól elkeverjük. Rozskenyérszeletekre kenve tálaljuk. Tejfölös fejes saláta A salátát leveleire szétszedjük, megmossuk, majd vastagabb csíkokra vágjuk és kissé megsózzuk. Elhabart tejfölt öntünk rá, s ha szükséges, citromlével ízesítjük. Sajtos, zöldséges kenő Hozzávalók: bármilyen reszelt sajt, só, 1—2 kanál tejföl, zöldpaprika, metélőhagyma, paradicsom. A megmosott zöldpaprikát és metélőhagymát apróra vagdaljuk. A paradicsomot meghámozzuk, felaprítjuk és a paprikával, metélőhagymával együtt a reszelt sajthoz keverjük. Kissé megsózzuk és tejföllel ízesítjük. Rettenetet ez a mofojatáf... Tudjuk, hogy egy vasárnapi vagy ünnepi ebéd után — amikor az egész csalad együtt ül az asztalnál — mennyi edény halmozódik fel. A finom ebéd után kellemes bágyadtság fogja el az embert. Ilyenkor jólesik beülni a hintaszékbe vagy a fotelbe, rágyújtani egy cigarettára, kényelmesen kihörpinteni a feketénket vagy szundikálni egy kicsit. Ezt a család bármelyik tagja megteheti, csak éppen a háziasszony nem, aki reggel óta fáradt, hogy az asztalra varázsolja az ünnepi ebédet. Ugyanis rá vár a mosogatás. Tapasztalatból tudjuk, hogy ez a munka főképp vasárnap lehangoló. Sokszor bizony kísértésbe jövünk, s arra gondolunk, hogy majd este, a vacsorál edénnyel elmosogatjuk a délit Is. Ezt nem ajánlom a háziasszonyoknak. A dupla mennyiségű edény elmosogatása kétszer annyi időbe telik, de sokszor talán még többe, mert az ételmaradék rászárad. Arról nem ls beszélek, hogy a hosszadalmas mosogatás miatt lemaradnánk az esti TV-nézésről. Ezért bizonyára bosszankodnánk. Ebéd után ne búzzuk az Időt, hanem az asztaltól fölkelve, lássunk azonnal munkához. Persze a férj és a gyerekek segíthetnek törölgetni, Igy sokkal gyorsabban megy a dolog. Közös erővel egy kettőre végezhetünk ezzel a kellemetlen munkával, és együtt örülhetünk a vasárnap délutáni pihenésnek, szórakozásnak vagy kirándulásnak. ZSÍRBAN SÜLT OMLÓS TÉSZTÁK CSÁSZÁRFÁNK Hozzávalók: 6 dkg vaj, 18 dkg liszt, V4 liter tej, 15 dkg zsír, 15 dkg cukor, 20 dkg narancsdzsem vagy barackíz, 2 cl rum és 1 dkg vaníliás cukor, valamint 6 db tojás. A vajat felolvasztjuk és lisztet keverünk bele. A tejet vaníliával felforraljuk, és a forrásban levő tejjel feleresztjük a vajjal kevert lisztet, majd simára keverjük, míg újból felforr. Langyosra hűtjük, majd a tojássárgákkal és a 7 dkg cukorral jól kidolgozzuk. A tojásfehérjéből 2 dkg cukorral kemény habot verünk, a rumot beleöntjük és ezzel együtt a masszához keverjük. Tükörtojássütőbe felolvasztott zsírt teszünk, és a tésztát kis tejmerőkanállal adagoljuk a formákba. Mindkét oldaláról megsütjük, majd egyet-egyet barackízzel összeragasztunk és melegen vaníliás porcukorral meghintjük. VÁNKOS CSÜCSKE Hozzávalók: 20 dkg vaj, 35 dkg liszt, 3 tojássárgája, 3 cl rum, 1 dl tejföl, só, 3 dkg cukor, 10 dkg vaníliás cukor a meghlntéshez, egy kevés szódabikarbóna, 30 dkg barackíz. A lisztet a vajjal elmorzsoljuk, a közepébe gödröt csinálunk, amelybe beletesszük a 3 tojássárgáját, a 3 dkg cukrot, egy csipetnyi sót, a rumot, a tejfölt és a szódabikarbónát. Ezt kézzel összegyúrjuk, sodrófával kinyújtjuk, tégla alakú formában három részre hajtjuk, ismét kinyújtjuk, és háromszor duplán összehajtjuk. Minden hajtogatás után a hűtőszekrényben 20 percig pihentetjük. Azután újra kinyújtjuk Vi cm vastagságúra; a tésztát 5 cm széles szalagokra vágjuk derelyemetélővel, majd ugyancsak a derelyemetélővel rézsútos irányban 2—2V4 cm-es csíkokra vagdaljuk. — Meleg zsírban pirosra sütjük, a zsírból lapátkanállal kiszedjük, vaníliás cukorral meghintjük és gyümölcsízzel tálaljuk.