Új Szó, 1969. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1969-04-27 / 17. szám, Vasárnapi Új Szó

• ZeffirelH, aki a Rómeó és Júlia című filmjével világsikert aratott, filmre viszi Dante Is­teni színjátékát. A filmet a Szovjetunióban forgatja. Meg­állapodott Igor Mojszejevvel, hogy közösen megfilmesítik Csehov Három nővérét. C Jacques Rivette, akinek Di derot Apácájából készült film­je, mint ismeretes, annak ide­jén nagy botrányt kavart, most Racine Andromache című drá­májának színpadra vitelét fil­mesítette meg Örült szerelem címmel. A film vetítési ideje: négy óra tizenegy perc. • A lengyel filmgyártás fej­lesztésének feladatairól beszélt Stefan Olszowski, a LEMP KB titkára Varsóban a Kulturális és Művészetügyi Minisztérium, a Filmművész Szövetség és a filmgyártási főigazgatóság or­szágos értekezletén. Az eddigi évi 18—20 játékfilm helyett rö­videsen 40 játékfilmet kíván­nak készíteni. • Monica Vitti legközelebb Jean Valere francia rendező A skarlátszemű nő című produk­ciójában lép majd fel: partne re Róbert Hossein lesz. • Greta Garbó, aki 27 éve búcsút mondott a filmnek és azóta semmiféle csábitásnak nem engedett, most — mint a bécsi Kurier jelenti —- ismét felvevőgép elé áll. Az immár 63 éves művésznő, „az isteni", — hogy egy fiatal rendezőnek, Brad Guilfordnak segítsen —, ötperces statisztaszerepet vál­lalt. A sfinx című, most ké szítendfi amerikai, Warner Brothers filmben. El Michel Winner rendező Bécsben filméi forgat a cseh­szlovák csodafutó, Zátopek éle­téről. A címszerepet Charles Aznavour alakítja. Annak érde­kében, hogy a szerep minél élethííbb legyen, a francia éne­kas naponta több kilométert fut. • Musical comedy Hímet forgatnak rövidesen Ameriká­ban, Rostand Cyrano és Ber­gerac című romantikus színmű ve alapján. A filmet Stanley Kramer rendezi, aki 1950-ben már készített egy Cyrano fii met. C soóri Sándor és Kósa Fe­renc Dózsáról szóló film­novellája tavaly szeptemberben jelent meg az Oj írásban. A mü körül szenvedélyes vita alakult ki, melynek hullámai azóta már elcsitultak, s a film az előkészí­tés stádiumába került. Arra a kér­désre, hogy a vita nyomán az al­kotók változtattak e valamit az eredeti koncepción, Kósa Ferenc, az „ítélet" rendezője az alábbia­kat mondotta: — Sokéves álmodozás és két­éves kemény előkészítő munka után jutottunk el odáig, hogy már közvetlenül a filmforgatás előké­szitő munkálatain dolgozhassunk. A filmnovella körül kialakult vi­ta — szerintem — nem véletlen. Az „ítélet" ugyanis eltér a mos­tanában divatos történelmi fil­mek hangvételétől. A Dózsa-for­„radalom sajátos felelősséget hárít mindazokra, akik gondolkozni és beszélni kívánnak róla. Történel­münk máig ható alapvető esemé­nyei zajlottak le a forradalom­ban és annak vérbe fojtásával. Ilyen kérdésekben a véleménykü­lönbségek elkerülhetetlenek, sőt a legtöbb esetben segítenek a helyzet mélyebb rétegeinek fel­mérésében, s a vitából adődó ta­nulságok természetesen jelentkez­ni fognak majd a filmben, min­denekelőtt a művészi megformá­lásban. Kezdetben ez a film szinte Csoóri Sándor, Sára Sándor ope­ratőr és Kósa Ferenc „rögeszmé­jeként hatott, de ma már más­ról, többről van szó. Három em­ber ereje és képessége kevés len­ne egy ilyen nagy horderejű mű elkészítéséhez. Az utóbbi időben valóban ügy lett ez a film; a ma­gyar filmművészet és kultúra Ugye, amely komoly erőfeszítése­ket kíván anyagi és szellemi té­ren egyaránt. A Dózsa-film magyar-román­szlovák koprodukcióban készül, ugyanúgy, mint annak Idején a felkelésben, most a film forgatá­sában is részt vesznek a romá­nok és a szlovákok. Aki egy ki­csit is járatos a Duna környékén élő népek közös történelmi kér­déseiben, jelen kapcsolataiban és jövő lehetőségeiben, az bizonyo­san fel tudja mérni az együttes vállalkozás jelentőségét. Elég ta­lán a bartóki példára utalni, vagy azokra az internacionalista törek­vésekre, amelyek az említett né­pek kapcsolatát nem békés hall­gatással, hanem igazi cselekvés­sel kívánják erősíteni. Szándékunk szerint — mondotta a rendező — olyan filmet szeretnénk létrehoz­ni, amelyet mindhárom ország kü­Iön-külön és együtt tiszta lelkiis­merettel a magáénak vallhat. Re­ményeink vannak, de nem tudhat­juk, lesz-e hozzá elég erőnk. A három ország együttműködé­se eszmei jelentőségű, de ezen túlmenően sokféle gyakorlati meg­nyilvánulása ls van. A film for­gatásának színtere Észak-Szlová­kiából Dél-Erdélyig terjed. A mo­tívumok anyagukban gazdagok, változatosak. Forgatások folynak a Székely Havasokban és Árva­várában. Pozsony gótikus kated­rálisában készül például az a je­lenet, amikor Dózsa Györgyöt ve­zérré választják. A szereplőgárda ban megtalálják majd a nézők mindhárom ország színészeit. Pillanatnyilag még nincs meg a végleges szereposztás, s gon­dot okoz Dózsa György életre­keltőjének kiválasztása. A fősze­replő megszemélyesítőjéről Kósa Ferenc így nyilatkozott: — Azt szeretnénk, ha Dózsát olyan színész formálná meg, aki nemcsak külsőleg, hanem belső élményeiben, érzékenységében is képes hordozni a Dózsáról alko­tott és bennünk élő történelmi emléket. Adott esetben esetleg még az elől sem zárkóznánk el, hogy egy kivételes képességgel rendelkező nem színészre bízzuk Dózsa alakjának megformálását. A magyar színészek között jóné­hány akad, aki színészi képessé­geiből adódóan nemcsak méltó, hanem képes is lenne Dózsa alak­jának megformálására, de él ben­nünk Derkovits Gyula és Szervá­tiusz Tibor művei alapján egy olyan kép a filmbeli Dózsáról, aki külső megjelenésében is hasonló Derkovits metszeteinek, vagy Szervátiusz szobrának Dózsájához. Forgatókönyvünk szerint Dózsát két hétig éheztették, tehát a film­beli Dózsának nagyon kemény, csontos figurának kell lennie. Itt szeretném megjegyezni, hogy a filmnek egységes stílusa van, amelybe nemcsak a környezet, a falak, a kövek, de az alakok ls szervesen beletartoznak. A fil­men megjelenő képnek csaknem olyan zárt világa lesz, mint egy sajátos festménynek. Ezért nem mindegy tehát, hogy milyen kül­sővel rendelkeznek a szereplők, és ezért okoz kiválogatásuk külö­nös gondot. A Dózsa film felvételeit május közepén kezdik el, Dózsa szűkebb hazájában, a Székelyföldön, s a tervek szerint a forgatást szep­tember végén fejezik be. —fszt— Mai Zetterling svéd filmrendező alkotásaiban elsősorban a nők problémáival foglalkozik. Legutóbbi filmjét — Leányok címmel — férje, Dávid Hughes angol író forgatókönyve alapján készítette. A filw egy színésztársaság történetét meséli el, mely faluról falura vándorol. A gárda Aristophanész fcjf­sistraté című drámáját játssza, melynek három női főszereplője egyben a film három főszereplője is. A színpadon lejátszódó jelenet egybeolvad a film mondanivalójával, a rendező mesterien, párhu­zamot von az ókori történet és a ma eseményei kiizt. A felvételena három főszereplő: Bibi An­dersson, Harriet Andersson és Guni\pl Lindblom. Elsa Martinelli és Marisa Mell alakítja a nir vezet* szerepeket Luicio Fülei új filipjében — amelynek még ideiglenes címe sincs. A férfi főszerepet Jean Sorel alakítja. A felvételen: Marisa Mell. A. Kluge a nyugatnémet új hullám élenjáró képviselője rendezte Művészek a cir­kusz kupolája alatt című film női főszereplője a ké­pen látható Hannelure Ho­ger. Az alkotás az őszi ve­lencei filmfesztiválon a Szent Márk Aranyoroszlán díjat nyerte el. „A humanista filmművészetért, a népek kiizütti békéért és barát­ságért!" — ez lesz az idei nem­zetközi moszkvai filmfesztivál jel szava. A fesztivált július 7-től 22­ig tartják meg. Minden ország egy egész estét betöltő és ügy rö­vidfilmet jelölhet a fesztiválra, a versenyen azouban — válogatás után — legfeljebb 24 nagy film vehet részt. A vetítéseket ezúttal is a Kreml Kongresszusi palotá jában tartják. F.ltérően az eddi­giektől, a zsűri nem egy nagydí­jat, hanem liárom aranyérmet ítél oda a legkiválóbb filmeknek. Ezenkívül három ezüstérmet osz­tanak ki, valamint díjat adnak a legjobb női és a legjobb férfi szí­nészi alakításért. Több díjat kap­nak a rövidfilmek ís. Gara Granda az olasz film leg­újabb felfedezettje. A szokvány­tól eltérően nem tizenkilenc, ha­nem már — huszonhét éves. Első fiimjének elme: „Római szerelme sek". Szinte önmaga történetét játssza el benne Gara Granda: találkozását egy férfi szerelmé­vel, féltékenységével és híítlnn­ségévei. • Jules Dassin néger ama­tőr-színjátszókkal készíti el Nyomás alatt című filmjét, amely arról szól, hogyan fo­gadták az egyszerű amerikai négerek Martin Luther King meggyilkolásának hírét. • Rolf Hochhuth A helytartó című drámájából filmet készül forgatni Claude Chabrol fran­cia rendező. (oan Collins angol filmszfnéaa­nő, aki 1955 óta Hollywoodban él, hosszú évek óta nem állt felvevőgép elé. Nemrég mégis megszakadt a „kiesés": az iz­galmas szépségű színésznő el­vállalta és eljátszotta férje, a rendező Anthony Newley „Hie­ronymus" című filmjének fő­szerepét. A film felvételeinek zöme Málta szigetén készült.

Next

/
Thumbnails
Contents