Új Szó, 1969. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1969-04-25 / 97 . szám, péntek

Az či sghá^akban már nyílnak a virágok Kassának és környé­kének vágya egy állan­dó magyar színtársulat. Addig ls — a MATESZ járjon minél gyakrab ban. A komáromiak jöt­tek is, hosszabb keleti turnéra. Kassán sajnos mindössze egyetlen elő­adást tartottak. Az vi­szont kiválóan sikerült. A színház zsúíolásig megtelt nézőtere előtt Rómeó és Júlia történe te pergett. E rövid írásnak tu­lajdonképpen itt kellene kezdődnie. A nézőtérről ugyanis szabályos idő közökben zajok, zavaré hangok jutottak a szín­padra. Egy fiatal hölgy volt a tettes, ő zavarta meg az előadást. RÓMEÓ (Gálán Géza): „Nagyon zavart a zaj. nem tudtam mire vélni, és gondolkodtam, mit tegyek? Szakítsam félbe a jelenetet, szóljak a Miért kesergett Kassán Rómeó és Júlia hang irányába, és ufa sítsam rendre a legyei mezetlen nézőt? Egyik párbeszédünk végén — éppen a zavaró körül menyek miatt — nem jött a szokásos taps. Az is megfordult a fejein ben, hogy leugrom a színpadról és kivezetem a rendbontót. Partner­nőm, (úlia (Thirring Viola) sírógörcsöt ka pott. Az előadás végülis jól sikerült, s ini, színé­szek, úgy érezzük, jó játékkal rukkoltunk ki Kassán. Öröm volt azon a színpadon játszani, akusztikája, technikai előnyei miatt is". Amit sem Rómeó, sem )úlia nem tud még: a rendbontó nem volt sem provokatőr, sem színház ellenes egyén. Sajnála­tos módon éppen az elő adás alatt újult ki be tegsége. Hosszabb pszi­chiátriai kezelés ellené­re sincs még mindig rendben, s a nézőtéren — rohama közben — zavarta a sötétség. Őszintén sajnálunk há­rom dolgot. A fiatal lányt, akinek ilyen sú­lyos betegségben kell szenvednie, s a hosz szabb kezelés sem ho­zott eddig megnyugtató javulást. A másik, ami sajnálatos, hogy az egyetlen kassai MATESZ előadáson ilyen rendkí­vüli esemény zavarta meg a nagyszerű han­gulatot! Utoljára, de nem utol­sósorban, sajnáljuk, hogy a színház alkalmazottai nein vezették ki idejé­ben a rendbontót, aki­nek talán orvosi segít­ségre is szüksége lett volna. Mindettől eltekintve, ezúton köszönjük, még egyszer, nemcsak Kassa, hanem Kelet-Szlovákia nevében is a vendégsze­replést. A feléjük ára­dó érdeklődésből és sze­retetből bizonyára ma guk a színészek is meg­érezték, hogy szeretik és becsülik őket. (bt) 75 ÉVES a szlovák természetvédelem megalapítója AKI A VIRÁGOT SZERETI... Kapunyitás előtt a Flóra Olomouc 69 amelyek Igen nagy segítségük­re lehetnek a kertészeknek. A külföldi cégek közül különösen a nyugatnémet komposztológép számíthat nagy érdeklődésre. A Flóra Olomouc kertészeti és virágkiállítás — amely má­jus ll-ig tart nyitva — igen sok érdekességet ígér, s aki a virágot szereti és kedveli, bizo­nyára nem szalasztja el ezt a kínálkozó alkalmat. -— n j Július Matis, a szlovák ter­mészetvédelem megalapítója — vezérigazgatója — április 25-én ünnepli születésének 75. évfor­dulóját. Ez alkalommal szíve­sen emlékezünk meg róla és szeretettel köszöntjük. A jubiláns a szlovák termé­szetvédelem megalapításónak és megszervezésének terén szer­zett érdemeiért maradandó he­lyet biztosított magának álla­munk természetvédelmének tör­ténetében. Pályafutásának kibontakozá­sán, illetőleg a szlovák termé­szetvédetem viszonyainak fejlő­désén érezhető volt a szomszé­dos államokból beáramló ter­mészetvédelmi mozgalom esz­méinek hatása. I.egfőbb érdeme a szilovák természetvédelem törvénybe ik­tatása, valamint a Tátrai Nem­zeti Park és a száznál több vé­dett terület megszervezése. Az ő nevéhez fűződik nem­csak a növény- és állatvilág ritka, kihalófélben levő egye­deinek védelme, hanem a Ko­vácspatak, a szádellői völgy, az Alacsony-Tátra, a Kis- és Nagy Fátra, a Déményvölgyi barlang és sok tovább természeti érték védelmét biztosító rendelet meghozatala is. Érdemei elis­merésének jeléül a természet­védelmi kutatók a Pilis környé­két az ő nevéről (Poecilion ma­tisi) nevezték el. Július Matis érdemeinek elis­merése jeléül állandó kineve­zett tagja volt a Csehszlovák Tudományos Akadémia termé­szettudományi szakosztályának. Nemzetközi viszonylatban pedig a természetvédelem terén szer­zett jó hírnevét nagyra értékel­ték a nemzetközi kongresszuson is, és meghívták előadások megtartására a moszkvai Tudo­mányos Akadémiára, valamint Stuttgartba és Hamburgba ls. Gazdag életművéről és érde­meiről tesznek tanúságot a köz­társaság tíz- és húszéves fenn­állásának alkalmával kiadott elismerő oklevelek. Április 26-án ünnepélyes ke­retek között megnyílik a Flóra Olomouc 69 kertészeti és virág­kiállítás tavaszi része. Ezen a rendezvényen — amely sorrend­ben már a nyolcadik — a ha­zai kertészeken kívül részt vesznek a holland, a belga, az NSZK-beli és a nyugat-berlini­valamint más külföldi kerté­szek is. A kiállítási terület 35,2 hektár. A BezruG-, a Smetana­és a Csehov-parkban hat állan­dó és tíz alkalmi pavilon várja a látogatókat. A Smetana-park virágágyaiba több mint 200 000 tulipánt ültettek ki. A Volker utca mellett lesz a legnagyobb tulipánerdő, ahol nem keve­sebb mint 4R 000 virág bonto­gatja szirmait. Amint a rendezőség tájékoz­tatta az újságírókat, a látoga­tók nemcsak a több száz színű illatos virágokban gyönyörköd­hetnek majd, hanem különböző kertészeti felszerelést és egyes ritka virágmagokat meg is vá­sárolhatnak. A' kiállításon több mint 50 alkalmi sátor áll maid a vásárlók rendelkezésére. Az Agrostroj Prostéjov, amely tavaly ünnepelte fennállásának 90. évfordulóját, több érdekes kertészeti gépet mutat be. Ilyen lesz például a Tj—5 és a Tj—6,5 egytengelyű traktor, A kiállítás egyik bejárata BÍRÁLAT VAGY ÁSKÁLÓDÁS? A harag rossz tanácsadó EKEGSEN HULLÁMZANAKA KEDÉLYEK K e rezdhetném azzal, hogy Ekecsről négy vagy öt esztendővel ezelőtt már kap­tam egy levelet, amelyben Ke­lemen Gyulát, a szövetkezet el­nökét támadják. Ha nem csal az emlékezetem, Csóka László, a szövetkezet sertésgondozőja írta. Ügy gondolom azonban, hogy — az érthetőség kedvé ért jobb lesz, ha változtatok az időrenden. Ott kezdem, hogy néhány héttel ezelőtt jómagam is „hivatalos" voltam a község, a párt, a szövetkezet vezetői­nek a megbeszéléséré. A gyűlés célja, hogy tisztázzák a tisztá­zásra váró kérdéseket. Erre a gyűlésre meghívták Csóka Lász­lót is, aki — tudomásuk sze­rint — szorgalmasan kevergeti a kártyát. Mondja el itt, ami a lelkét nyomja, bizonyítson szemtől szembe, ne járja to­vább az áskálódó emberek út­ját. Ezt Ekecsen nem szeretik. Pár pillanattal a gyűlés meg­kezdése után Csóka Lászlóné is megjelent — hívatlanul. Amikor belépett, megjelenését így indokolta: Ezek az embe­rek —. a gyűlés résztvevőire mutatott — ellenségeink. Az uram életére törnek. Majd az egyik székbe vetette magát. Mindaddig csendben volt, amíg a kényesebb kérdések sorra nem kerültek, és férje adós nem maradt az elfogadható, vagy legalábbis valószínűnek látszó válaszokkal. Csóka Lász­lö azonban nemigen tudott so­kat mondani, inkább csak azt emlegette, hogy ezt is hallotta, meg amazt ls, de ő nem ls tudja. Csókáné azonban felpat­tant. Öklével verte a széket, az asztalt, csak úgy dőlt belő­le a gyűlölettől fűtött szavak áradata. A jelenlevőket el­mondta mindennek, becsületük­ben, emberi méltóságukban sér­tegette. És hogy kifakadásának okát adja, fejükhöz verte, hogy írásbeli kérelme ellenére sem veszik fel takarítónőnek a szövetkezet irodájába. Hiába magyarázták neki, hogy elké­sett a jelentkezéssel. Meg hogy csak ideiglenes munkáról van szó. Csak addig kell a kisegítő munkaerő, amíg a régi takarí­tónő meggyógyul. Nem és nem. ő csak mondta a magáét, majd intett a férjének, hogy gyere ilyen alávaló emberekkel ne tárgyalj. így ért véget a gyűlés, • amelyen bizonyos dol­gokat, meglett emberekhez il­lően tisztázni kellett volna. Egy dolgot azonban ez a gyű­lés is bizonyított: Csókáék ré széről már a gyűlölet diktálja a szavakat. A józan ész helyett a féktelen indulatok diktálnak. Most már azt is megmondom az említett gyűlés összehívását én kezdeményeztem, gondol ván: értelmes szóval, az érvek és ellenérvek felsorakoztatásá­val talán képesek leszünk áthi­dalni az ellentéteket, vagy leg alábbis egymáshoz közelebb hozni a torzsalkodókat. Amint látjuk, kísérletem dugába dóit Ahogy később, illetve már a gyűlés előtt is a fülembe ju­tott — a gyűlést megelőzően ez ügyben már készer jártam Ekecsen —, ezek az ellentétek komoly nyugtalanságot okoz­nak a faluban. Itt már — Csó káék szerint — csak egy mog­oldás lehetséges: leváltani a szövetkezet elnökét és Ollé Im­rét is, a szövetkezeti pártszer vezet elnökét. Viszont más rié zetet vall a közel hatvantagú pártszervezet és a szövetkezeti tagok döntő többsége. Ez a pártszervezet, majd a szövetke zet évzáró gyűlésén is megmu­tatkozott. A pártszervezet el­nöke továbbra is Ollé Imre maradt. A szövetkezeti évzárón viszont — bár a vezetőségbe több új embert is beválasztot­tak — a tagok továbbra is bi­zalmat szavaztak Kelemen Gyu Iának. Csóka László, ahogy be­Ismerte — maga is rá szava­zott. Ha annyira rossznak tart­ja, miért nem ott szólalt fel, miért nem szavazott ellene? Igen ám, de ő más módszere­ket választott: a vádaskodó levelezgetést, a gyanúsítgatást. (Erre a kérdésre a továbbiak ban még visszatérünk.) És ez már így megy évek óta. Csóka Lászlóék minden­áron terhelő bizonyítékokat ke ťesnek. Minden jó nekik, ami Kelemen Gyula ellen szól, még akkor is, ha ezek az állítások többnyire csak felelőtlen vá­daskodások, esetleg féligazsá­gok. Már mondtam, hogy az első ilyen levelet négy vagy öt esztendővel ezelőtt kaptam. Megvizsgáltuk az ügyét akkor is. Szembesítettük az embere­ket — gondolván ezzel elintéz tük az ügyet. Az érdekeltek maguk vonják le belőle a ta­nulságot. Az utóbbi időben azonban — a terebélyesedő demokráciára hivatkozva — új­ból felszínre kerültek a régi dolgok. Kelemen Gyula, Ollé Imre nem értenek egyet a párt január utáni politikájával, dog­matisták, le velük. Igen ám, de bizonyítékok is kellenek. Új­ból terítékre kerültek a régi dolgok, és újakkal is próbál­koztak. A provokációk sem hiányoztak az „ellenfél" fegy­vertárából. Kelemen Gyulának névtelen leveleket, becsmérlő megjegyzések kíséretében kivá­gott újságcikkeket küldözget­tek. Csóka László már nem a maga nevében beszélt, hanem — állítása szerint a falu nevé­ben. Valahogy így mondta: Akinek sérelme van, az hozzám jön, mert tudják, hogy ellene vagyok Kelemen Gyulának, meg Ollé Imrével sem bírjuk egymást. Csóka- tehát nem csupán a maga' igazát keresi. Nem is mindig a maga érveivel hoza­kodik elő. Az ő szerepe többé­kevésbé az, hogy feljegyezzen bizonyos dolgokat, és levél vagy személyes érintkezés út­ján eljuttassa bizonyos szer­vekhez. Semmi esetre sem a közvetlen felettes szervhez, a járáshoz, mert állítása szerint oda már hiába megy. Kelemen Gyulát írásban és szóban is azzal vádolja, hogy elnököskö­dése alatt a szövetkezet nem fejlődött. Durván beszél az emberekkei. A keze alatt eltűnt 150 mázsa dara, meg több ezer üres zsák. Az árvíz alatt (1965­ben volt) olyan kijelentést tett, hogy az ekecsi szövetke­zeti tagokat meg kellene tize­delni. Nem hisz a január utáni politikában. Állítólag valaki •úgy. köszönt neki, hogy éljen Dubček és ő nem fogadta. A rend kedvéért most már adjuk át a szót a vádlott­nak. Ezt a jogot még Csóka László kedvéért sem vonhatjuk meg tőle. Még csak annyit, hogy Kelemen Gyula 1964. feb­ruár 17-én jött Ekecsre, illetve választották meg elnöknek. Előbb a Nagymegyeri Állami Gazdaságban töltött be vezető tisztséget. Tehát idegen ember­ként került a szövetkezetbe, és bizonyos rendhez szokott az állami gazdaságban. Csóka László az állítja, hogy elnökös­ködése alatt nem fejlődött a szövetkezet. A gazdasági ered­mények azonban ennek az el­lenkezőjét bizonyítják. Ekecs nem a legjobb, de nem is a leggyengébb szövetkezet a üu naszerdahelyi járásban. Hogy csak téhány példát említsek; Hatvannégyben — amikor Ke­lemen Gyula az ekecsi szövet­kezet élére került — a szövet­kezet bevétele 14 millió koro­na volt, tavaly meg már 22 mil­lió. Az említett időszak alatt a munkaegységek értéke tizen­nyolc koronáról harminc fölé emelkedett. Nem is beszélve arról, hogy ma már fizetett szabadságot kapnak a szövet­kezeti tagok, nyugdíjkiegészí­tést a kiöregedettek, ösztöndí­jat, akik tanulnak, az építke­zők olyan kölcsönt, amelyei soha nem kell visszafizetniük. A falu többsége ezt látja és ér­tékelni tudja. Idős Tóth Sán­dor, akihez a véletlen folytán toppantam be, a többi között azt mondta: Aki tizennyolc ko rónáról harminckettőre emelte a munkaegységek értékét, még sem lehet olyan rossz elnök. Ha valakinek kifogása van el­lene, szólaljon fel a taggyűlé­sen. Az ilyen dolgok oda tar­toznak. Konkrét vádként szerepel a 150 mázsa dara, meg a zsákok eltűnése. Csóka László ezt an­nak idején tényként hozta fel bizonyos helyen. Amikor azon-

Next

/
Thumbnails
Contents