Új Szó, 1969. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1969-04-25 / 97 . szám, péntek

Az či sghá^akban már nyílnak a virágok Kassának és környékének vágya egy állandó magyar színtársulat. Addig ls — a MATESZ járjon minél gyakrab ban. A komáromiak jöttek is, hosszabb keleti turnéra. Kassán sajnos mindössze egyetlen előadást tartottak. Az viszont kiválóan sikerült. A színház zsúíolásig megtelt nézőtere előtt Rómeó és Júlia történe te pergett. E rövid írásnak tulajdonképpen itt kellene kezdődnie. A nézőtérről ugyanis szabályos idő közökben zajok, zavaré hangok jutottak a színpadra. Egy fiatal hölgy volt a tettes, ő zavarta meg az előadást. RÓMEÓ (Gálán Géza): „Nagyon zavart a zaj. nem tudtam mire vélni, és gondolkodtam, mit tegyek? Szakítsam félbe a jelenetet, szóljak a Miért kesergett Kassán Rómeó és Júlia hang irányába, és ufa sítsam rendre a legyei mezetlen nézőt? Egyik párbeszédünk végén — éppen a zavaró körül menyek miatt — nem jött a szokásos taps. Az is megfordult a fejein ben, hogy leugrom a színpadról és kivezetem a rendbontót. Partnernőm, (úlia (Thirring Viola) sírógörcsöt ka pott. Az előadás végülis jól sikerült, s ini, színészek, úgy érezzük, jó játékkal rukkoltunk ki Kassán. Öröm volt azon a színpadon játszani, akusztikája, technikai előnyei miatt is". Amit sem Rómeó, sem )úlia nem tud még: a rendbontó nem volt sem provokatőr, sem színház ellenes egyén. Sajnálatos módon éppen az elő adás alatt újult ki be tegsége. Hosszabb pszichiátriai kezelés ellenére sincs még mindig rendben, s a nézőtéren — rohama közben — zavarta a sötétség. Őszintén sajnálunk három dolgot. A fiatal lányt, akinek ilyen súlyos betegségben kell szenvednie, s a hosz szabb kezelés sem hozott eddig megnyugtató javulást. A másik, ami sajnálatos, hogy az egyetlen kassai MATESZ előadáson ilyen rendkívüli esemény zavarta meg a nagyszerű hangulatot! Utoljára, de nem utolsósorban, sajnáljuk, hogy a színház alkalmazottai nein vezették ki idejében a rendbontót, akinek talán orvosi segítségre is szüksége lett volna. Mindettől eltekintve, ezúton köszönjük, még egyszer, nemcsak Kassa, hanem Kelet-Szlovákia nevében is a vendégszereplést. A feléjük áradó érdeklődésből és szeretetből bizonyára ma guk a színészek is megérezték, hogy szeretik és becsülik őket. (bt) 75 ÉVES a szlovák természetvédelem megalapítója AKI A VIRÁGOT SZERETI... Kapunyitás előtt a Flóra Olomouc 69 amelyek Igen nagy segítségükre lehetnek a kertészeknek. A külföldi cégek közül különösen a nyugatnémet komposztológép számíthat nagy érdeklődésre. A Flóra Olomouc kertészeti és virágkiállítás — amely május ll-ig tart nyitva — igen sok érdekességet ígér, s aki a virágot szereti és kedveli, bizonyára nem szalasztja el ezt a kínálkozó alkalmat. -— n j Július Matis, a szlovák természetvédelem megalapítója — vezérigazgatója — április 25-én ünnepli születésének 75. évfordulóját. Ez alkalommal szívesen emlékezünk meg róla és szeretettel köszöntjük. A jubiláns a szlovák természetvédelem megalapításónak és megszervezésének terén szerzett érdemeiért maradandó helyet biztosított magának államunk természetvédelmének történetében. Pályafutásának kibontakozásán, illetőleg a szlovák természetvédetem viszonyainak fejlődésén érezhető volt a szomszédos államokból beáramló természetvédelmi mozgalom eszméinek hatása. I.egfőbb érdeme a szilovák természetvédelem törvénybe iktatása, valamint a Tátrai Nemzeti Park és a száznál több védett terület megszervezése. Az ő nevéhez fűződik nemcsak a növény- és állatvilág ritka, kihalófélben levő egyedeinek védelme, hanem a Kovácspatak, a szádellői völgy, az Alacsony-Tátra, a Kis- és Nagy Fátra, a Déményvölgyi barlang és sok tovább természeti érték védelmét biztosító rendelet meghozatala is. Érdemei elismerésének jeléül a természetvédelmi kutatók a Pilis környékét az ő nevéről (Poecilion matisi) nevezték el. Július Matis érdemeinek elismerése jeléül állandó kinevezett tagja volt a Csehszlovák Tudományos Akadémia természettudományi szakosztályának. Nemzetközi viszonylatban pedig a természetvédelem terén szerzett jó hírnevét nagyra értékelték a nemzetközi kongresszuson is, és meghívták előadások megtartására a moszkvai Tudományos Akadémiára, valamint Stuttgartba és Hamburgba ls. Gazdag életművéről és érdemeiről tesznek tanúságot a köztársaság tíz- és húszéves fennállásának alkalmával kiadott elismerő oklevelek. Április 26-án ünnepélyes keretek között megnyílik a Flóra Olomouc 69 kertészeti és virágkiállítás tavaszi része. Ezen a rendezvényen — amely sorrendben már a nyolcadik — a hazai kertészeken kívül részt vesznek a holland, a belga, az NSZK-beli és a nyugat-berlinivalamint más külföldi kertészek is. A kiállítási terület 35,2 hektár. A BezruG-, a Smetanaés a Csehov-parkban hat állandó és tíz alkalmi pavilon várja a látogatókat. A Smetana-park virágágyaiba több mint 200 000 tulipánt ültettek ki. A Volker utca mellett lesz a legnagyobb tulipánerdő, ahol nem kevesebb mint 4R 000 virág bontogatja szirmait. Amint a rendezőség tájékoztatta az újságírókat, a látogatók nemcsak a több száz színű illatos virágokban gyönyörködhetnek majd, hanem különböző kertészeti felszerelést és egyes ritka virágmagokat meg is vásárolhatnak. A' kiállításon több mint 50 alkalmi sátor áll maid a vásárlók rendelkezésére. Az Agrostroj Prostéjov, amely tavaly ünnepelte fennállásának 90. évfordulóját, több érdekes kertészeti gépet mutat be. Ilyen lesz például a Tj—5 és a Tj—6,5 egytengelyű traktor, A kiállítás egyik bejárata BÍRÁLAT VAGY ÁSKÁLÓDÁS? A harag rossz tanácsadó EKEGSEN HULLÁMZANAKA KEDÉLYEK K

e rezdhetném azzal, hogy Ekecsről négy vagy öt esztendővel ezelőtt már kaptam egy levelet, amelyben Kelemen Gyulát, a szövetkezet elnökét támadják. Ha nem csal az emlékezetem, Csóka László, a szövetkezet sertésgondozőja írta. Ügy gondolom azonban, hogy — az érthetőség kedvé ért jobb lesz, ha változtatok az időrenden. Ott kezdem, hogy néhány héttel ezelőtt jómagam is „hivatalos" voltam a község, a párt, a szövetkezet vezetőinek a megbeszéléséré. A gyűlés célja, hogy tisztázzák a tisztázásra váró kérdéseket. Erre a gyűlésre meghívták Csóka Lászlót is, aki — tudomásuk szerint — szorgalmasan kevergeti a kártyát. Mondja el itt, ami a lelkét nyomja, bizonyítson szemtől szembe, ne járja tovább az áskálódó emberek útját. Ezt Ekecsen nem szeretik. Pár pillanattal a gyűlés megkezdése után Csóka Lászlóné is megjelent — hívatlanul. Amikor belépett, megjelenését így indokolta: Ezek az emberek —. a gyűlés résztvevőire mutatott — ellenségeink. Az uram életére törnek. Majd az egyik székbe vetette magát. Mindaddig csendben volt, amíg a kényesebb kérdések sorra nem kerültek, és férje adós nem maradt az elfogadható, vagy legalábbis valószínűnek látszó válaszokkal. Csóka Lászlö azonban nemigen tudott sokat mondani, inkább csak azt emlegette, hogy ezt is hallotta, meg amazt ls, de ő nem ls tudja. Csókáné azonban felpattant. Öklével verte a széket, az asztalt, csak úgy dőlt belőle a gyűlölettől fűtött szavak áradata. A jelenlevőket elmondta mindennek, becsületükben, emberi méltóságukban sértegette. És hogy kifakadásának okát adja, fejükhöz verte, hogy írásbeli kérelme ellenére sem veszik fel takarítónőnek a szövetkezet irodájába. Hiába magyarázták neki, hogy elkésett a jelentkezéssel. Meg hogy csak ideiglenes munkáról van szó. Csak addig kell a kisegítő munkaerő, amíg a régi takarítónő meggyógyul. Nem és nem. ő csak mondta a magáét, majd intett a férjének, hogy gyere ilyen alávaló emberekkel ne tárgyalj. így ért véget a gyűlés, • amelyen bizonyos dolgokat, meglett emberekhez illően tisztázni kellett volna. Egy dolgot azonban ez a gyűlés is bizonyított: Csókáék ré széről már a gyűlölet diktálja a szavakat. A józan ész helyett a féktelen indulatok diktálnak. Most már azt is megmondom az említett gyűlés összehívását én kezdeményeztem, gondol ván: értelmes szóval, az érvek és ellenérvek felsorakoztatásával talán képesek leszünk áthidalni az ellentéteket, vagy leg alábbis egymáshoz közelebb hozni a torzsalkodókat. Amint látjuk, kísérletem dugába dóit Ahogy később, illetve már a gyűlés előtt is a fülembe jutott — a gyűlést megelőzően ez ügyben már készer jártam Ekecsen —, ezek az ellentétek komoly nyugtalanságot okoznak a faluban. Itt már — Csó káék szerint — csak egy mogoldás lehetséges: leváltani a szövetkezet elnökét és Ollé Imrét is, a szövetkezeti pártszer vezet elnökét. Viszont más rié zetet vall a közel hatvantagú pártszervezet és a szövetkezeti tagok döntő többsége. Ez a pártszervezet, majd a szövetke zet évzáró gyűlésén is megmutatkozott. A pártszervezet elnöke továbbra is Ollé Imre maradt. A szövetkezeti évzárón viszont — bár a vezetőségbe több új embert is beválasztottak — a tagok továbbra is bizalmat szavaztak Kelemen Gyu Iának. Csóka László, ahogy beIsmerte — maga is rá szavazott. Ha annyira rossznak tartja, miért nem ott szólalt fel, miért nem szavazott ellene? Igen ám, de ő más módszereket választott: a vádaskodó levelezgetést, a gyanúsítgatást. (Erre a kérdésre a továbbiak ban még visszatérünk.) És ez már így megy évek óta. Csóka Lászlóék mindenáron terhelő bizonyítékokat ke ťesnek. Minden jó nekik, ami Kelemen Gyula ellen szól, még akkor is, ha ezek az állítások többnyire csak felelőtlen vádaskodások, esetleg féligazságok. Már mondtam, hogy az első ilyen levelet négy vagy öt esztendővel ezelőtt kaptam. Megvizsgáltuk az ügyét akkor is. Szembesítettük az embereket — gondolván ezzel elintéz tük az ügyet. Az érdekeltek maguk vonják le belőle a tanulságot. Az utóbbi időben azonban — a terebélyesedő demokráciára hivatkozva — újból felszínre kerültek a régi dolgok. Kelemen Gyula, Ollé Imre nem értenek egyet a párt január utáni politikájával, dogmatisták, le velük. Igen ám, de bizonyítékok is kellenek. Újból terítékre kerültek a régi dolgok, és újakkal is próbálkoztak. A provokációk sem hiányoztak az „ellenfél" fegyvertárából. Kelemen Gyulának névtelen leveleket, becsmérlő megjegyzések kíséretében kivágott újságcikkeket küldözgettek. Csóka László már nem a maga nevében beszélt, hanem — állítása szerint a falu nevében. Valahogy így mondta: Akinek sérelme van, az hozzám jön, mert tudják, hogy ellene vagyok Kelemen Gyulának, meg Ollé Imrével sem bírjuk egymást. Csóka- tehát nem csupán a maga' igazát keresi. Nem is mindig a maga érveivel hozakodik elő. Az ő szerepe többékevésbé az, hogy feljegyezzen bizonyos dolgokat, és levél vagy személyes érintkezés útján eljuttassa bizonyos szervekhez. Semmi esetre sem a közvetlen felettes szervhez, a járáshoz, mert állítása szerint oda már hiába megy. Kelemen Gyulát írásban és szóban is azzal vádolja, hogy elnökösködése alatt a szövetkezet nem fejlődött. Durván beszél az emberekkei. A keze alatt eltűnt 150 mázsa dara, meg több ezer üres zsák. Az árvíz alatt (1965ben volt) olyan kijelentést tett, hogy az ekecsi szövetkezeti tagokat meg kellene tizedelni. Nem hisz a január utáni politikában. Állítólag valaki •úgy. köszönt neki, hogy éljen Dubček és ő nem fogadta. A

rend kedvéért most már adjuk át a szót a vádlottnak. Ezt a jogot még Csóka László kedvéért sem vonhatjuk meg tőle. Még csak annyit, hogy Kelemen Gyula 1964. február 17-én jött Ekecsre, illetve választották meg elnöknek. Előbb a Nagymegyeri Állami Gazdaságban töltött be vezető tisztséget. Tehát idegen emberként került a szövetkezetbe, és bizonyos rendhez szokott az állami gazdaságban. Csóka László az állítja, hogy elnökösködése alatt nem fejlődött a szövetkezet. A gazdasági eredmények azonban ennek az ellenkezőjét bizonyítják. Ekecs nem a legjobb, de nem is a leggyengébb szövetkezet a üu naszerdahelyi járásban. Hogy csak téhány példát említsek; Hatvannégyben — amikor Kelemen Gyula az ekecsi szövetkezet élére került — a szövetkezet bevétele 14 millió korona volt, tavaly meg már 22 millió. Az említett időszak alatt a munkaegységek értéke tizennyolc koronáról harminc fölé emelkedett. Nem is beszélve arról, hogy ma már fizetett szabadságot kapnak a szövetkezeti tagok, nyugdíjkiegészítést a kiöregedettek, ösztöndíjat, akik tanulnak, az építkezők olyan kölcsönt, amelyei soha nem kell visszafizetniük. A falu többsége ezt látja és értékelni tudja. Idős Tóth Sándor, akihez a véletlen folytán toppantam be, a többi között azt mondta: Aki tizennyolc ko rónáról harminckettőre emelte a munkaegységek értékét, még sem lehet olyan rossz elnök. Ha valakinek kifogása van ellene, szólaljon fel a taggyűlésen. Az ilyen dolgok oda tartoznak. Konkrét vádként szerepel a 150 mázsa dara, meg a zsákok eltűnése. Csóka László ezt annak idején tényként hozta fel bizonyos helyen. Amikor azon-