Új Szó, 1969. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1969-04-24 / 96 . szám, csütörtök

Megszilárdult a párt vezető szerepe A CSKP KB plenáris ülésének nemzetközi visszhangja A gaulle-isták nem nagyon bíznak győzelmükben Moszkva — „Egyetértés és tá­mogatás" címmel a moszkvai Pravda tegnap prágai különtu­dósítőinak jelentése alapján be­számol a CSKP KB plenáris ülé­séről. „Az áprilisi plénum ha­tározatai a legszélesebb támo­gatásra és egyetértésre találtak a párt és Csehszlovákia dol­gozó népe körében." A kommunisták teljes mér­•kben egyetértenek a CSKP ' plénumának azzal a követ­vetésével, hogy az ország .ovábbi sikeres előrehaladásá­nak előfeltétele a párt meg­szilárdítása a marxizmus—leni­nizmus és a proletár internacio­nalizmus alapján, valamint ve­zető szerepének megszilárdítá­sa a társadalomban — hangoz­tatja a moszkvai Pravda cikke. Majd így folytatja: „A párt pozitív, fontos hatá­rozatokat hagyott jóvá. A kom­munisták és a dolgozók széles tömegei tudatában vannak, hogy a szorgalmas, szívós munkával tudják majd e határozatokat valóra váltani." A Népszabadság „Biztató fej­lemény" című szerkesztőségi cikkében tegnap ugyancsak a csehszlovákiai helyzettel fog­lalkozik." Nem váltak be azok a tendenciózus jóslatok — ír­ja a cikk —, hogy a vezetésben végrehajtandó személyi változá­sok „az egész nép" ellenállá­sába ütköznek. Csupán a főisko­lás diákság egy töredéknyi ki­sebbsége (amely egyébként ko­rábban is sokszor a zavargások góca volt) kezdeményezett sztrájkot, de ez az akció a tár­sadalom semmilyen rétegétől sem kapott támogatást." A csehszlovák közvélemény túlnyomó, egészséges többsége a 16 hónapi zaklatottság után nyugalmat akar, a politikai és gazdasági stabilizálódást kíván­ja a ciklikus válságok után, és a nagy többség úgy véli, hogy Husák elvtárs személyében a Központi Bizottság megtalálta azt a politikust, akiben a kom­munista elvhüség, a vezetéshez szükséges rátermettség, a tu­dás és a tapasztalat a döntések végrehajtásához nélkülözhetet­len határozottsággal, energikus­sággal párosul — hangsúlyozza a Népszabadság. A CSKP Központi Bizottsága plénumának eredményeivel to­vábbra is behatóan foglalkozik az NDK sajtója, részletesen tá­jékoztatva a közvéleményt a csehszlovákiai eseményekről. A sajtó közli a hírügynöksé­gi jelentéseket az SZKT Elnök­ségének üléséről, a Nemzeti Front üléséről, a Lenin ünnep­ségekről és más eseményekről. A sajtó rámutat, hogy a CSKP KB plénumának határozata mel­lett foglaltak állást a párt-, az állami és a társadalmi szerve­zetek, bizalmukat nyilvánítva dr. Gustáv Husáknak, az új első titkár és a Központi Bizottság újonnan megválasztott elnöksé­ge Iránt. „Csehszlovákia Dubček után" címmel az Unitá tegnap közöl­te prágai különtudósitőjának, Giuseppe Boffának, az első cik­két, amely a legutóbbi plenáris ülés által nyitott távlatokkal foglalkozik. A cikk Írója bevezetőben meg­említi, hogy Csehszlovákiában „mérsékelt visszhangot" keltett a közvéleményben Dubčeknak Husák által történt leváltása, és ennek az okait keresi. Azt ál­lítja, hogy a hosszan tartó fe­szültség után elfáradt a közvé­lemény. Boffa részletesen foglalkozik a CSKP KB új első titkárának személyével, ismerteti életraj­zát és azt Igen pozitívan érté­keli. A cikk írójának nézete szerint Husák „bevált politikai erélyessége" képes lesz „stabili­zálni ezt a rendkívül komoly helyzetet is." (CSTK) Párizs — Néhány nappal a vasárnapra kitűzött népszava­zás előtt a francia lapok kom­mentátorai általában tartózkod­nak minden jóslattól a szava­zás kimenetelét Illetően. André Guérin, az Aurore vezércikkíró­ja szerint a helyzet a „nem" szavazatok szempontjából ala­kul kedvezően. A múlt héten a kormányszervek által végrehaj­tott bizalmas közvéleménykuta­tás egyenlő esélyeket mutatott az „igen" szavazatok csekély előnyével. Szombat óta azonban — a lap szerint — megfordult a helyzet és legfelsőbb körök­ben már a „nem" szavazatok némi előnyéről kezdenek be­szélni. Közben a centrista néven je­lentkező hagyományos jobbol­dal egyre hangosabban hirde­ti, hogy Alain Pohernek, a sze­nátus jelenlegi elnökének a személye köré tömörülve ké­szen áll a gaulle-izmus felvál­tására. A l'Humanité után, amely a keddi vezércikkében félreérthetetlenül leszögezte, hogy a centristáknak álcázott jobboldali vállalkozás nem szá­míthat a kommunisták támoga­tására, a szocialista Por-lalre is állást foglalt a centrista kísér­lettel szemben. A gaulle-isták azért is aggód­nak a népszavazás eredményét illetően, mert megállapították, hogy De Gaulle távozással való fenyegetőzése nem mozgósítot­ta a gaulle-lsta választók töme­geit. AZ OLASZ KORMÁNYKOALÍCIÓ NEHÉZSÉGEI Róma — A Kereszténydemok­rata Párt vezetősége határoza­tot fogadott el, amelyben ellen­zi a rendőrség lefegyverzését a tüntetők elleni beavatkozáskor. A baloldali csoport tagjai tar­tózkodtak a szavazástól. A szak­szervezetek az OKP és a Prole­tár Egység Olasz Szocialista Pártjának javaslatára a parla­ment megvitatja a rendőrség leszerelésének kérdését. Piccoli, a párt titkára a ta­nácskozáson határozott állás­pontot foglalt, amelyet Scelba, a párt elnöke is támogatott. Római hfrek szerint a párt ve­zetősége megrótta azokat a ve­zetőségi tagokat, akik a parla­menti vitában a párt irányvona­lával ellentétben álló nézetet vallottak. A kereszténydemokraták ál­lásfoglalása szükségszerűen ki­élezi a helyzetet koalíciós partnerével, a PSI-vel. A szo­cialisták vezetőinek többsége ugyanis a rendőrség leszerelé­sét követeli, vagy legalábbis olyan intézkedéseket, amelyek megakadályoznák a további vérontást a tüntetések leverése­kor. Az utóbbi napok eseményei azt mutatják, hogy a keresz­ténydemokraták a feszültség megszüntetésére és a kormány­koalíciót fenyegető veszély el­hárítására törekednek. Attól félnek ugyanis, hogy a kor­mányválság új parlamenti vá­lasztáshoz vezetne, melyet egyikük sem akar. (ČSTK) 1969 KISLEXIKONUNK NORDEK Sxokásunktól eltérűen ma nem egy meglévő nemzetközi szerveze­tet ismertetünk, hanem egy kiala­kuló félben lévő gazdasági közös­séget. Hogy miért foglalkozunk az Északi Gazdasági Unió (NORDEK) tervével, azt jelentősége és a nyugati gazdasági helyzetre gya­korolt esetleges befolyása teszi in­dokolttá. Az észak-európai országok gaz­dasági csoportosulásának gondo­lata már régebben felmerült, de az utóbbi időben a világszerte ta­pasztalható integrációs törekvé­sekkel összefüggésben a konkrét tárgyalások is megkezdődtek. Elő­ször az öt ország — Svédország, Finnország, Dánia, Norvégia és Iz­land vegyes bizottsága vitatta meg a részletkérdéseket, majd tübb magas szintű tanácskozás kö­vetkezett. Végül az északi orszá­gok miniszterelnökeinek tanácsko­zása úgy döntött, hogy a szakér tők 1989. július 15-ig terjesszék elő a vámunióra és a mezőgazda­sági közös piacra vonatkozó kon­krét javaslatalkat. A tervek szerint első lépésként kialakítanák a közös vámtarifát, ezek ntán megvalósítanák a halá­szati és mezőgazdasági kooperá­ciót és egységesítenék a mezőgaz­dasági piacot. A regionális érde­keltségű beruházások finanszíro­zására közös bankot alakítanának s végül koordinálnák a tndomá< nyos kutatást s a nyersanyag be­szerzést. Az integráció megvalósí­tásáig természetesen sok gazdasi gi nehézséget kell megoldani, bár az, említett országokat sok ténye ző ösztönzi az eddiginél szorosabb együttműködésre. Gondolunk itt földrajzi helyzetükre s általában kiegyensúlyozott, fejlett gazdasá­gukra. Kétségtelen azonban, hogy Svédország korszerű iparával és magas életszínvonalával kiválik közülük. Valószínű hogy a nyers­anyagokban gazdag Svédország monopóliumai ellenőrzésük alá vonják majd a tőkeszegény nor­vég és dán ipart. Ez a két ország nyersanyag-behozatalra szórni és Igy a szakemberek szerint a kö­zös vámunió azt eredményezné, bogy a nyersanyagok megdrágul­nának ás ezáltal az iparcikkek ára is emelkedne. Finnországban attól tartanak, hogy a vámunió azokat az iparágakat sújtaná, me­lyek fejlesztése az ország létér­deke. A mezőgazdaság terén Dániáé az elsőség. Ha a mezőgazdasági piac keretében közös árakat ve­zetnének be, akkor Svédország és Norvégia nehezen állná a ver­senyt Dániával. A közös bank ter­vének megvalósítása viszont bi­zonyára a svéd monopóliumok ha­tásának kiterjesztését eredményez ué. Az öt ország, közül három — Svédország, Norvégia és Dánia — tagja az EFTA-nak (Európai Sza badkereskedelmi Társulás), melyre • Közös Piac évről évre nagyobb fa papíripar mm síiry Mi Ä kohászat KÜLKERESK. gép- FORGALOM V gyártás EGK X =© , e9"< a r Atm X e tsr^^t szívóerőt gyakorol. Térképünk is azt mutatja, hogy az öt ország külkereskedelmének jelentős ré­szét a Közös Piaccal bonyolítja le. Az EFTA-St a széthullás fe­nyegeti és fgy ezzel is magyaráz­ható, miért tartják az északi álla mok fontosnak, hogy az EFTA-án belül szorosabb gazdasági uniót létesítsenek. Egyes nyugat-európai államok ban úgy vélekednek, hogy a NORDEK csak ugródeszkául szol­gál a közös piaci tagsághoz. Koi­visto finn miniszterelnök kijelen­tette a miniszterelnöki értekezle ten, hogy az esetleges integráció nem változtatja meg a kormánya korábbi álláspontját, amsly szerint Finnország nem tart igényt a kö­zös piaci tagságra. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a gazdasági unió nem csökkentheti Finnország kereskedelmi forgalmát a szocia lista államokkal, mindenekelőtt a Szovjetunióval. Itt kell megemlítenünk, hogy a gazdasági nehézségek mellett je­lentős politikai problémák Is fel­merülnek. Az őt ország közül Svédország és Finnország semleges, a másik három tagja a NATO-nak. Finnor­szág azonkívül, hogy sem­leges gyümölcsöző együtt­működést folytat a Szovjet­unióval és a többi szocia­lista országgal. Nem vélet­len, hogy Karjalalnen kül­ügyminiszter legutóbbi moszkvai tárgyalásai során a NORDEK-tervet is meg­vitatta szovjet partnereivel. Aggodalmakat kelt az a tény, hogy a NATO-tagálla­mok és semleges országok szövetségében számolni kell a hagyományos semleges­ség fokozatos felszámolásá­val. Stockholmban és Hel­sinkiben azt hangsúlyozzák, az integráció nem sértheti a nemzeti érdekeket és a partnerek NATO-tagsága miatt nem szenvedhet csor­bát az ország pozitív sem­legessége. Mennyiben sike­rül betartani, azt csak a gyakorlat mutatja majd meg. Valdeck Rochet, a Francia Kommunista Párt főtitkára az FKP azon felhívását indokolva, hogy a választők a népszavazá­son „nemmel" szavazzanak, a Francé Nouvelle című hetilap­ban hangsúlyozza, hogy a fran­cia népnek most alkalma nyí­lik, hogy véget vessen a gaulle­ista uralomnak, és megteremt­se a fejlett demokrácia rend­szerét, amely hídként szolgál­na a mai Franciaország és a jövő szocialista Franciaország között. Francois Mitterrand, a mon­te-carlői rádióban közölt in­terjújában kijelentette: „Ami engem illet, nem kívánok sem­mit és nem felöltetem magam semmire". Mitterrand, a De­mokratikus és Szocialista Bal­oldali Szövetség elnöke kifej­tette továbbá azt a nézetét, hogy az elnökválasztás esetén nem volna kívánatos az ellen­zék politikai csoportosulása, amelyben a szocialistáktól kezdve Gíscard Estangig vala­mennyien képviselve volnának. (CSTK) néhány sorban CS. E. JAN ŠĽIBRT, a Csehszlovák­Japán Társaság elnöke kéthetes hivatalos látogatása befejezté­vel visszaérkezett Prágába. A tokiói repülőtéren Jan Šubrt a Csehszlovák Sajtóiroda munka­társának kijelentette, hogy láto­gatása során sikerült hasznos kapcsolatokat kiépíteni. A FRANCIA Kommunista Párt Központi Bizottsága május 2-án tartja plenáris ülését. A plénum napirendjén a kommunista- és munkáspártok világkongresszu­sának előkészületei, valamint a franciaországi népszavazás utá­ni politikai helyzet elemzése szerepel. EVZEN ERBAN vezetésével ma Varsóba érkezik a Nemzeti Front küldöttsége. A politikai megfigyelők nagy fontosságot tulajdonítanak a látogatásnak. KlNÁBAN a szovjetellenes hisz­téria új hulláma robbant ki az usszuri határincidenssel kap­csolatosan. A moszkvai Pravda értesülései szerint Kínában filmösszeállítás került forga­lomba a határlncidensről, amelyben a rendező a tényeket elferdítve állítja be az esemé­nyeket. Az UNESCO 1970-ben konfe­renciát hív össze, amelyen az európai tagállamok kulturális­ügyi miniszterei megvitatják a tudományos kutatások és az ez­zel összefüggő tapasztalatcsere problémáit. SARAGAT olasz köztársasági elnök, aki hivatalos látogatáson tartózkodik Angliában, szerdán megtekintette a farnboroughi repülőgépgyárat. PAKISZTÁNBAN három diákot 9 hónapi börtönre Ítéltek. A diákok összeköttetésben álltak a nyugat-pakisztáni szeparatista mozgalommal. BUDAPESTEN folytatja munká­ját a KGST-tagállamoik munka­ügyi minisztereinek tanácskozá­sa. Csehszlovák részről Michal Stancel munka- és szociálisügyi miniszter vesz részt a tárgyalá­son. A NATO tervbizottsága, amely május 29-én ül össze London­ban, angol és nyugatnémet szakemberek által kidolgozott titkos dokumentumot vitat meg. A dokumentum a taktikai atom­fegyverek felhasználására vo­natkozik abban az esetben, ha összetűzésre kerülne sor a Var­sói Szerződés és a NATO tagál­lamai között. ORDAZ mexikói elnök rövide­sen találkozik Nixon amerikai elnökkel. A találkozón a két or­szág közötti gazdasági kapcso­latokat vitatják meg az állam­fők. DENIS HEALEY angol hadügy­miniszter szerdán befejezte bonni látogatását, ahol Schrö­der nyugatnémet hadügyminisz­terrel tárgyalt az atomfegyve­rek használatáról egy esetleges európai konfliktus kirobbanása esetén A JÚNIUSRA Berlinbe összehí­vott békekongresszus nemzetkö­zi szervezőirodájának titkársá­ga megkezdte működését az NDK fővárosában. A megbeszé­lések nyitva állnak bármely szervezet előtt, amely részt kí­ván venni a békekongresszuson. Bonyolódik a válság O'Neill miniszterelnök lemond? London — Amennyiben az Unlonista Párt nem fogadja el O'Neill miniszterelnök Javasla­tát, hogy a következő általános választásokban érvényesüljön az általános választási jog, va­lószínű, hogy az elnök a kor­mány több tagjával együtt le­mond. Ez elmélyítené a politi­kai válságot, és valószínű, hogy újabb tüntetésekhez vezetne. Amennyiben elfogadják javasla­tát, elhalasztják a helyi válasz­tásokat, hogy elég idő legyen az új választási listák kidolgo­zására. Londonban nagy gondot okoz­nak az észak-írországt esemé­nyek. Nagy-Britannia ellenzi, hogy a kérdést az ENSZ ls megvitassa és ezért a külügy­minisztérium tárgyalni akar O'Neill észak-írországi ős Lynch ír miniszterelnökökkel. Az általános választójog be­vezetése azt jelentené, hogy az országban hatálytalanítanák a régi választási rendszert, amely szerint a városokat vagyoni helyzetük szerint négy kategó­riába osztották. Egyúttal meg­szüntetnék a vallási hovatarto­zás szerinti megkülönböztetést, mert a jelenlegi rendszer sze­rint a katolikusoknak ott sem volt joguk a többségi képvise­letre, ahol többségben voltak. A helyzetet még jobban ki­élezheti az IRA fegyveres szer­vezet tevékenysége. A szerveze­tet Észak-Írországban és az Ir Köztársaságban betiltották, de ennek ellenére várható, hogy tagjai több szabotázst és terror­akciót hajtanak végre. Az ír Köztársaság kormánya annak ellenére, hogy külügy­miniszterét New Yorkba küld­te, nagyon óvatos álláspontot foglal el. Mivel azonban Íror­szágban rövidesen általános vá­lasztások lesznek, Lynch kor­mányának úgy kell eljárnia, hogy annak látszatát keltse, miszerint készen áll az elnyo­mott Észak-Írország megsegíté­sére. KIS CSABA WASHINGTONI TÁVIRATA LIBERTY LOBBY Feltűnést keltő leleplezést közölt a két Ismert amerikai politikai újságíró: Drew Pear­son ős fack Anderson. Az újság­írók megállapítottak, hogy az amerikai ultrakonzervatív és ultrareakclós erők egyik leg­fontosabb szervezete, az úgyne­vezett Liberty Lobby gyakorla­tilag egy amerikai újnácl szer­vezet, mely a hitleri eszmék lelkes híveinek vezetése alatt áll. A szervezet megalapítója, Willis Carto — a börtönben ön­gyilkosságot elkövetett — ame­rikai ideológus legközelebbi ba­rátja, e művek publikálója. Car­to részt vesz a náci filozófus­ról elnevezett Francts Parker Yoc/cey-mozgalomban, amely­nek tagjai horogkeresztes zász­lók alatt náci dalokat énekel­nek, s gyűléseiken rendszere­sen terjesztik a hitleri eszmé­ket. Carto másik politikai szerve­zete, a Liberty Lobby nem vesz részt nyíltan a fasiszta Ideoló­gia terjesztésében, de befolyást Igyekszik gyakorolni a törvény­hozásra, mindenfajta haladó mozgalom üldözésére. A Liberty Lobby 850 ezer dolláros alapot hozott létre, ős 90 ezer dollár­ral támogatta az ultrakonzerva­tív politikusok legutóbbi vá­lasztást kampányát. A cikk szerint Dél-Karolina szinte teljes kongresszusi kül­döttsége a kezükből eszik, bele­értve Strom Thurmond szená­tort, Mendel Rivers, Albert Wat­son és Bryan Dorn képviselőt ls. Thurmond szenátor ma a re­publikánusok egyik legbefolyá­sosabb kongresszusi vezetője, a demokrata párti Rivers képvise­lő pedig a képviselőház kato­nai bizottságának elnöke.

Next

/
Thumbnails
Contents