Új Szó, 1969. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1969-04-23 / 95 . szám, szerda

Köszönet az állami gazdaságok 20 éves munkájáért (Folytatás az 1. oldalról) már ma elmondható, hogy vezetősége bár nehéz feltételek között, de igyekszik sikeresen teljesíteni a szövetség által meghatározott feladatokat. Čislák elvtárs beszéde befejező részében foglalkozott az időszerű politikai problémákkal és kijelentette, hogy ezek eredményes megoldása megköveteli politikai életünk konszolidációját. Jón Janovic miniszter beszéde Ezek után fán Janovic, az SZSZK mezőgazdasági- és élelmezésügyi minisztere foglalkozott az állami gazdaságok jelentőségével és a párt agrárpolitikájának várható célkitűzéseivel. Beszéde bevezető részében rámutatott arra, hogy a nyilvánosság előtt eddig nem propagálták érdeméhez méltón azt a jelentős szerepet, melyet az állami gazdaságok játszottak mezőgazdaságunk szocialista átépítésében, a szövetkezetek megalapításában, a termelési műszaki haladásban, az élelmiszerszükséglet kielégítésében. Állami gazdaságaink csakúgy, mint az egységes földművesszövetkezetek 1949-ben léptek a szocialista fejlődés útjára. Nemcsak működésük kezdete közös az egységes földművesszövetkezetekével, hanem útjuk ls. Az állami gazdaságok története azonban nem 1949-ben kezdődött, hanem már sokkal előbb, mezőgazdaságunk forradalmi változásainak idején. Janovic miniszter ezek után részletesen beszámolt az állami gazdaságok fejlődéséről, ennek gyakran nehéz feltételeiről és rá mutatott, hogy az állami gazdaságok más tekintetben is úttörő munkát végeztek. Amikor például a magángazdaságokban csökkent a cukorrépa termesztése, az állami gazdaságok pótolták a hiányt. Amikor problematikussá vált a zöldségellátás, a hiányokat az állami gazdaságok igyekeztek felszámolni, és igen gyorsan melegágyakat építettek. Az állami gazdaságok vállalták többek között a rizstermesztési kísérleteket is. De meg kell említeni — mondotta a miniszter —, hogy milyen úttörő munkát végeztek éppen Dél-Szlovákiában az öntözéses gazdálkodás terén. 1953—54-ben, amikor igen bizonytalanná vált az egész mezőgazdasági termelés, állami gazdaságaink hektáronként az átlagosnál körülbelül 50 százalékkal nagyobb termést értek el. Nehéz időszakot éltek át állami gazdaságaink nemcsak az 50-es évek kezdetén, hanem 1960 és 1965 között is, amikor az állami szektor földterülete Szlovákiában 403 000 hektárról 589 000 hektárra nőtt, és amikor igen szerencsétlen szervezési intézkedésekkel avatkoztak be az állami gazdaságok tevékenységébe. Ma Szlovákiában 93 állami gazdaság, 383 000 hektár földön gazdálkodik. A nagyüzemi módszerekkel működő állami gazdaságokban több mint 60 000 ember dolgozik. A magas munkatermelékenységet bizonyítja, hogy évi közel 55 000 tonna húst, 1 800 000 hektoliter tejet, több mint 60 000 000 tojást és a fenti arányoknak megfelelő növényi terméket állítanak elő. Szlovákiai arányokat véve alapul közel 4100 hektár földterületen egy állami gazdaság évente több mint 27 millió "korona értéket termel. Vannak azonban olyan gazdaságaink is, ahol a múlt évi eredmények sokkal nagyobbak. így például Zselízen közel 76 millió korona, Párkányban több mint 68 millió korona, Bajcson több mint 57 millió korona, Galántán, Vágtornócon és Gombán kb. 52—53 millió korona értéket termeltek. Igen jelentős munkát végeztek az állami gazdaságok a mag- és fajnemesítés terén is, Ogy vélem, hogy mezőgazdaságunk 20 esztendős történetének láttatőan kellene bemutatni a kezdeti időszak olyan szervezőit és áldozatkész dolgozóit, amilyen például Galántán Rudolf Vroubek, Ligetfalun Eugen Špirk, Csallóközaranyoson és Komáromban Ľudovít Nágel, Nagymegyeren František tanda, Nyitrán Ignác Brandt és Ögyallón Štefan lednár voltak, de említést érdemelnek Vasil Rjachovskíj, František Jenták, Bíró János, Révaj János, Matej Gregor és mások is. Az SZSZK kormánya az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma vezetőségének nevében és a saját nevemben is szeretnék a mai ünnepségen az állami gazdaságok minden áldozatkész dolgozójának köszönetet mondani. A Jövőt illetően mindenekelőtt abból indulunk ki, hogy mezőgazdaságunk termelési-műszaki és gazdasági fejlődése a mezőgazdasági gépipar, az agrokémia, az építészet és a szállítás színvonalától, a másik oldalon viszont a feldolgozó, elsősorban élelmiszeriparunk színvonalától függ. Magunk részéről mindent elkövetünk azért, hogy a jelenleg új feltételek között a szlovák kormány is igyekezzék biztosítani a mezőgazdaság szükségleteit és megteremtse az ehhez szükséges feltételeket. Kitüntetés Az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterének beszéde után František Baráőek tolmácsolta a cseh állami gazdaságok dolgozóinak üdvözletét, majd Anton Grom profeszszor, az SZLKP KB osztályvezetője, Viktor Mráz, a Szlovák Parasztszövetség főtitkára, Emil Čakajda, a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Bizottság elnöke és Ján Mikuláš, a Mezőgazdasági Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége Szlo vákiai Központi Bizottságának elnöke üdvözölte a jelenlevőket. Az ünnepélyes aktus végén kitüntetéseket nyújtottak át. Munkaérdemrenddel tüntették ki: Jozef Drexelt, a Ligetfalusi Állami Gazdaság Igazgatóját, Antoj Matejovot, a Palárikovói Állami Gazdaság nagyhizlaldá jának igazgatóját, Ľudovít Nő gelt, a Komáromi Állami Gaz daság igazgatóját, Anton Pir šelt, a Slovosivo vezérigazgatóját, valamint a Bobroveci és a Szenei Állami Gazdaság dolgozóinak kollektíváját 29 dolgo zónák adományozta a köztársasági elnök az Építésben szerzett érdemekért, 39 dolgozónak pedig a Kiváló munkáért kitüntetést. A januári politika mellett Az ünnepi gyűlés résztvevői végül határozatot fogadtak el, amelyben leszögezik az állami gazdaságok húszévi társadalmi és gazdasági helyzetét és küldetését népgazdaságunk rendszerében, valamint a fejlődés távlatait. A határozatban többek között a következőket állapítják meg: „Örömmel fogadjuk a pártnak és a kormánynak a mezőgazdasági termelés hatékonyságát és iparosítását célzó törekvéseit, mivel ezek a mezőgazdasági termelés és munkatermelékenység növelésének előfeltételei. Az állami gazdaságok fejlesztése érdekében olyan feltételeket kell kialakítani, amelyek lehetővé teszik, hogy mint szakosított vállalatokat építhessék tovább a mezőgazdasági termelés haladó fejlesztése érdekében. Nagyra értékeljük, hogy a CSKP és az SZLKP Központi Bizottsága, valamint a szövetségi kormány és az SZSZK kormánya elismerően nyilatkozott mezőgazdaságunk jelenlegi színvonaláról, dolgozóink áldozatkész munkájáról. Szocialista társadalmunk további fejlődése érdekében teljes mértékben támogatjuk január utáni politikánk alapvető pozitív elveit úgy, ahogy azt a CSKP KB novemberi határozata megfogalmazta. Az ünnepi ülés résztvevői teljes mértékben támogatják a CSKP KB és az SZLKP KB legutóbbi plenáris ülésének eredményeit és a párt új vezetőségét." BOR VAGY LAKÁS? Erre a kérdésre talán mindenki egyenes választ ad: lakás! A bor nem életkérdés, a lakás, a fedél az ember feje felett: igen. És mégis sokan síkraszállnak a bor érdekében . .. Legalábbis ebben az esetben. De talán kezdjük olt, hogy ... ... hogy a föld jelenti az életet. Azóta, hogy ősünk lemászott a fáról és hozzálátott a töld megmunkálásához, évezredek múltak el. Az ember küzdött a földdel, gazzal, kővel; felszántotta a földet. És szaporodott. Már mint az ember, de nem a termőföld. Manapság egyre szűkül, az ember elrabolja magának — hajléknak, utaknak, repülőtereknek, autógarázsnak. A falu özönlik a városba, milliós metropolisok nőnek, terjeszkednek, harapják, falják a termőföldet. Világprobléma az ember szaporodása és a termőföld csökkenése. De sok helyütt rájött már a gondos gazda, hogy felfelé kell építkezni, s nem a termőföld rovására. Nálunk a termőföldet törvény védi, és a házakat, utakat Legyen bár az ember 84 éves, a szőlő nem hagyja tétlenül dák, többnyire német származású telepesek kezdték a szőlő termesztését. És mesterien értettek hozzá. A második világháború után az új politikai helyzetben nagyrészt az állami gazdaságok vették át a szőlőskerteket. Rekultiválták, modernizálták őket, s a gépesítéssel is sokkal jobban hasznosították a földet. Az utóbbi 10—15 év ben szinte teljesen a szocialista szektor lett a szőlőskertek ura Károlyfalu nyugati felén a föld kat. Mindig mosolyog, sohasem találtam rossz kedvében, még akkor sem, ha nem ment minden úgy, ahogy kellett volna, ha nem volt elég munkás, gép, szerszám. Tudott segíteni magán. Ha nem volt jóravaló munkás a közelben, szerzett máshol, a Csallóközben, ahol értenek a szőlőhöz és a borhoz. De az utóbbi Időben már nem volt vidám, nem depűs arcú. Miért? Sóhajtott és elpanaszolta: „A szőlő az én másik lelkem. Néz,< I < 11111H i Az első szí. •,'••. mégsem ott építik, ahol rossz a föld, ahol kevés vagy semmi sem terem. Például Bratislavá ban. Fővárosunk a Kis-Kárpátok tövében fekszik. A hegyek, dombok délre eső lejtőin meg terem a gyümölcs, a kajszi barack, az őszibarack és a szőlő. Nem sok ilyen termékeny, hegyes vidék van hazánkban. A szőlő- és a bortermelés terén nem tartozunk a híres országok közé, bár Délkelet-Szlovákiában hozzánk nyúlik egy parányi nyelvvel a világhírű tokaji terület, és a I<is-Kárpátok lejtői is elsőrangú bortemő vidék. Az álállam, a termelőszövetkezetek nagyszabású tervvel igyekszenek a szőlőkerteket gyarapítani, modernizálni, mechanizálni. Néhány helyen nem sok sikerrel, hiszen a szőlőskertek is áldozatul esnek a városok kapzsi terjeszkedésének. Mint például Károlyfalun. Itt ls évek óta küszködött a gazda a köves-homokos kopár földdel. Baltával, ásóval, ekével nekiment az erdőnek, hegynek. Termékenyítette és szőlőt telepített száz és száz hektáron. Hátán hordta a köveket, elrendezte, hogy az eső ne hordja el verítékes munkájának gyümölcsét. Károlyfalu és Patrónka között számos szőlőskert terül el. Az évek során változtak a gazIMMIIflB A lakóhazak már benyomulnak a szőlőkertekbe művesszövetkezet és a Borászati Kutatóintézet, a keleti oldalon az állami gazdaság. Az utóbbi években az állami gazdaságban sok szakember viselt vezető tisztséget. De a bor mestere már öt éve Pongrác elvtárs, a híres szakember. Sokszor találkoztam vele a határban tavasztól őszig, és minden munkában láttam szorgoskodni. A pincékben is, amikor az arany must megtölti a hordóze, itt, ezeket a fiatal vesszőket, még csak két éve hogy teremnek, és hamarosan kivesznek. Még až a szép őszibarackültetvény is! Gyönyörű gyümölcsével vetekedhettünk a külföldi piacon ls. Persze, persze, építkezni is kell, a lakás nálunk is nagy probléma, de nem lehetett volna okosabban tervezni az építkezést?!" Kép és szöveg: PAVEL HASKO Ä megmentő keresi a megmentettet KONCZ BÉLÁTÓL, a CSEMADOK losonci járási vezetőségének titkárától a minap levelet kaptunk, amelyben többek között ez áll: „A napokban felkeresett egy barátom, aki mint katona Losoncon tartózkodott a város első bombázásánál. A támadás idején a losonci parkban egy síró anya féléves gyerekét szorongatva kért tőle segítséget. Barátom az anya segítségére sietett és megvédte pólyás gyermekét, bár a bombázás során ő ts megsérült. Az egykori életmentő: Rácz Lajos, aki jelenleg Magyarországon Heves megyében az eqercsházi bányatelepen lakik, azt szeretné tudni, hogy él-e még a segélyt kérő? Ha igen. hol? Szeretne vele találkozni. Értesítést a fenti címre, vagy a CSEMADOK losonci járási titkárságára vár." IV.